Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-03-18 / 11. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2012. március 18. *• 15 Március idusára A világháló döntő többségében még ma is hypertextben megírt oldalakból áll. A hypertext valójában hagyományosan formázott szöveg, amelyben linkek találhatók más hypertextes oldalakra. Ez az unalomig ismételt tétel adja a web alapját: a sok-sok internetes oldal egymás közötti kapcsolatai teszik lehetővé, hogy a látogató átkattintva „szörfölhessen” az oldalak között. Az olvasási szokások is változtak a hypertextes szövegek elterjedésével, ugyanis a legtöbb esetben az olvasó menet közben ugrik át másik szövegrészre, másik oldalra, majd tér vissza esetleg az eredeti dokumentum másik részére. Akár egy lexikonban, amikor a hivatkozott kifejezéseknek is utánanézünk. Valószínűleg minden magyar középiskolában kiemelten foglalkoznak az 1848-49-es forradalommal és szabadságharccal mint nemzetünk egyik legkiemelkedőbb történelmi helytállásával. E sorok írója még jól emlékszik történelemkönyvének ezzel foglalkozó fejezetére, amely a nem is olyan ködös múltba vesző eseményeket számos festményen keresztül gazdagon illusztrálta is. Manapság azonban - a régi könyv hiányában - a múlt felidézésére a legmegfelelőbb eszközzé a Wikipédia válik. A legnagyobb on-line enciklopédia a http://hu.wikipedia.org/wiki/1848~ 49-es_forradalom_és_szabadságharc oldalon gyűjti össze a legfontosabb szereplőket és eseményeket, és innen természetesen azok saját oldalait is meg tudjuk nyitni. A történelem (újra)tanulmányozása így a számunkra legizgalmasabb módon vihető véghez: aki csak a hadjáratokat kedveli, egyszerűen végigkattinthatja a főbb csatákat, aki a politikai szereplőkre kíváncsi, egymás után megnyithatja a virtuális „profiloldalaikat”. Az oldal alján pedig egy linkkel átléphetünk annak a számítógépes stratégiai játéknak az oldalára, amelyet pár éve az oktatási minisztérium megbízásából fejlesztettek, és a szabadságharc csatáit vívhatjuk meg benne. Bár már így is rengeteg információ szerepel a Wikipédia forradalmunkkal foglalkozó oldalain, néhol még feltűnően látható az „Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!” felirat. Bizonyos dolgok pedig teljes egészében hiányoznak, például a rövid összefoglaló egyáltalán nem tér ki az egyházaknak a szabadságharcban betöltött szerepére. A forradalom első napján kiadott tizenkét pont első helyén szerepel a „Kívánjuk á sajtó szabadságát, censura eltörlését” mondat. Érdekes módon több mint százhatvan évvel később hasonló „szabadságharc” zajlik, ezúttal az internet függetlenségéért. Tavaly októberben nyújtották be az amerikai törvényhozásnak a Stop Online Piracy Act („megállj az internetes kalózkodásnak törvény”) tervezetét, amely szerzői jogsértések esetén tenne lehetővé szigorú szankciókat az intemetszolgáltatók és a keresők ellen is. A tiltakozók egyike volt a Wikipédia is: a közösség munkatársai kijelentették, hogy rendkívül értékes szolgáltatásuk egy ilyen törvény hatálya alatt létre sem jöhetett volna, így ők voltak azok, akik az elsők között hirdettek elsötétítési napot január 18-ára. Tiltakozó mozgalmak és utcai tüntetések is szerveződtek a törvénytervezet ellen, így aztán kitalálói kénytelenek voltak levenni a napirendről. A mi szempontunkból már csak azért is rendjénvalónak kell tekinte-EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence nünk, ha nem születik meg a jogszabály, mert az ilyen típusú szabályozás magában hordja a veszélyt: ma még csak a fájlcserélő oldalakat kapcsolják le - holnap talán egyházak honlapjai fognak szemet szúrni... „Az internet korában társadalmainkat gyakran »információs társadalomnak« nevezzük. Az információ áramlásának szabadsága ma már olyan demokratikus követelmény, mint korábban a szólásszabadság. Az információhoz való hozzáférés, az információközlés szabadsága, az információ szabad áramlása létfontosságú kritérium egy demokratikus társadalomban. Ha bármely hatalom elkezdi manipulálni, korlátozni az emberek publikációs szabadságát, illetve az internetes tartalmakhoz, webhelyekhez való hozzáférését, azzal ugyanazt teszi, mint Kína az állampolgáraival” - áll a ACTA-ellenes demonstráció Tartuban, Észtországban http://hu.wikipedia.org/wiki/Stop_Online_Piracy_Act oldalon. És ennél nem is lehetne szorosabb kapcsolatot találni az 1848-49-es szabadságharc és korunk valósága között... ■ Nagy Bence Túrmezei Erzsébet-portré a Magyar Televízióban Március 18-án, vasárnap Túrmezei Erzsébet címmel 26 perces portréműsort sugároz a Magyar Televízió az mien 11.30-kor, az m2-n 14.05-kor. Közreműködnek az Evangélikus Hittudományi Egyetem hallgatói, Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, továbbá Madocsai Miklós és Keveházi László nyugalmazott evangélikus lelkészek. Archív felvételen versét mondja Túrmezei Erzsébet. Szerkesztő Nagy László, rendező Szekeres Csaba. Hordj magadnál egy hitedet igazoló kártyát! Az angliai és walesi püspöki konferencia kezdeményezése ► A Faith Card (hitkártya) arról tájékoztat, hogy hordozója megkeresztelt katolikus. Az angliai és walesi püspöki konferencia evangélizációs és hitoktatási bizottsága országszerte egymillió ilyen kártyát bocsát rendelkezésre február és március hónapban a huszonnégy katolikus egyházmegyében. A hitkártya emlékeztetni kívánja a híveket: minden megkeresztelt arra kapott meghívást, hogy megismerje és megossza másokkal hitét. A hitelkártya méretű dokumentum egyik oldalán egy szöveg igazolja, hogy a kártya hordozója katolikus, továbbá egy hat pontból álló felsorolás található arról, hogy a katolikusok milyen cselekedetek végrehajtására kaptak meghívást. Egy másik mondat is olvasható még ezen az oldalon: vészhelyzet esetén, kérem, hívjanak egy katolikus papot. A kártya másik oldalán a közelmúltban boldoggá avatott John Henry Newman bíborostól való idézet szerepel, amely figyelmeztet a szolgálatra, és megerősíti, hogy mindenkinek van küldetése. Kieran Conry püspök, az angliai és walesi püspöki konferencia evangélizációs és hitoktatási bizottságának elnöke a kezdeményezés kapcsán hangsúlyozta: számos kártyát hordunk pénztárcánkban, amelyek tükrözik identitásunkat és azokat a dolgokat, amelyek fontosak számunkra. A hitkártya célja, hogy a katolikusokat nap mint nap emlékeztesse, mit jelent Jézus Krisztus követőjének lenni. Nem összegezhetjük hitünket néhány címszóban, de reméljük, hogy a kártya arra ösztönzi majd az embereket, hogy többet tegyenek, illetve olvassanak, tanuljanak hitükről. A kártyát azért is tervezték, hogy biztassa a katolikusokat a hit hirdetésére. Az embereknek gyakran segíteni kell abban, hogy tudják, mit kell mondaniuk. A hit nem magánügy - figyelmeztetett az angol püspök. Erre emlékeztetett XVI. Benedek minden katolikus közösséget, amikor meghirdette a 2012 októberétől induló hit évét. A hitkártya hordozása bátorságot igényel, hiszen azt mutatja másoknak minden alkalommal, amikor használjuk a pénztárcánkat, hogy hiszünk Istenben, életünknek célja van, próbáljuk szeretni és szolgálni felebarátunkat. Az angol főpásztor annak a reményének adott hangot, hogy a katolikusok a hitről való tanúságtételre használják majd a kártyát. M Vatikáni Rádió /Magyar Kurír Almás-diós dobálós Hozzávalók a tésztához: 1 csésze (2,5 dl) kristálycukor, 1 púpozott csésze (2,5 dl) liszt, 3 egész tojás, 1 csomag sütőpor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 kis pohár (2dl) tejföl. A töltelékhez: 3 db alma lereszelve, 3 evőkanál darált dió, 2-3 evőkanál baracklekvár, ízlés szerint őrölt fahéj. Elkészítése: a tojásokat habosra keverjük a kristálycukorral, majd hozzáadjuk a lisztet, a sütőport, a vaníliás cukrot és a tejfölt. A tésztát sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük. A töltelék hozzávalóit összekeverjük, majd a kész tölteléket evőkanalanként a tésztára dobáljuk. Előmelegített sütőben készre sütjük. HIRDETÉS BAttMQVV/n (.WXwVflM ■ KKNKHtK fV3 u/ fj £ i J 3 2 a *iia Válogasson az első magyar platformfüggetlen online újságosstand kínálatából olvasson számítógépen, táblagépen vagy okostelefononl www.digitalstand.hu Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is! f Tisztelt Olvasóink és Előfizetőink! Tavaly decemberben - az előző évek hasonló jellegű kezdeményezéseinek eredményességét látva - újra meghirdettük támogatói akciónkat. Mint ismeretes, (újra) azt kértük előfizetőinktől: ha módjuk van rá, az előfizetési díjnál nagyobb összeget juttassanak el kiadónkhoz, hogy a befolyt összeggel támogatni tudjuk azokat az olvasóinkat, akik számára az előfizetés anyagi nehézséget okozna. Március 12-ig 101 előfizetőnktől érkezett támogatás, melynek összege 156 625 forint volt. Köszönjük mindazok segítségét, akik fontosnak tartották, hogy lapunk az idén is eljuthasson lehetőleg minden régi olvasójához. A 2011. november 27-i Evangélikus Életben nyereménysorsolást hirdettünk a 2012. január 6-án, vízkereszt ünnepén érvényes előfizetéssel rendelkező olvasóink számára. A sorsolás nyertese Kovács Mihály csővári előfizetőnk. Nyereménye: másodmagával térítésmentesen eltölthet egy hétvégét (május 25-28., péntek vacsorától vasárnap ebédig) a balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonban. Gratulálunk! ■ Kendeh K. Péter, a Luther Kiadó igazgatója
