Evangélikus Élet, 2012. január-június (77. évfolyam, 1-25. szám)
2012-02-26 / 8. szám
14 •« 2012. február 26. KRÓNIKA Evangélikus Élet Katonákat keresztelt a lutheránus tábori lelkész Bancsó Antal teológiai tanár emlékezete ► Bár a nyugat-koszovói Pec városában található Villaggio Italia táborban a közelmúltban levonták a magyar zászlót, ez nem jelenti azt, hogy a Magyar Honvédség Kfor-kontingens katonái nem vendégeskedhetnek a katonai bázison. Legutóbb a magyar tábori lelkész tartott keresztelőt a táborban található szép templomban. Bensőséges ünnepségnek adott otthont a napokban a nyugat-koszovói Pec városában található Kfor-bázis, a Villaggio Italia tábor: nyolc, Pristinában szolgáló magyar katona vette fel a keresztséget az evangélikus egyház szertartása szerint. A keresztelést Nánai László Endre százados, az MH Kfor-kontingens ötödik váltásának tábori lelkésze végezte. Bach muzsikája után az evangélikus lelkész megemlékezett arról, hogy a régi korok embereinek mit jelentett a keresztelő, hogyan készültek rá, valamint szólt arról is, hogy a most keresztelő előtt álló katonák miként választották ezt az utat. A szertartás után Nánai százados a keresztszülőkkel közösen választott könyvet - benne egy útra való idézettel - és egy szimbolikus gyertyát adott át a keresztségben részesülteknek. Jámbor Norbert zászlós már régóta készült erre az alkalomra. Mint elmondta: otthon eddig valahogy mindig elodázta a végső döntést, a külszolgálat ideje alatt azonban sokkal könnyebb volt a felkészülés is.- Sok barátot szereztem, jó volt megtapasztalni az összetartozás érzését, ami egy misszióban különösen fontos, hiszen itt még inkább egymásra vannak utalva a katonák. Rohanó világunkban a pénz elhomályosítja az igazi értékeket, ezért a felkészülést komoly feladatként éltük meg. A lelkész úr elbeszélgetett velünk az egyéni útról, arról, hogy ki honnan jött, merre tart, mit szeretne elérni - mondta a zászlós. Szerinte a titok abban áll, hogy ki kell beszélni a sérelmeket, a fájdalmakat, és így megtisztult lélekkel fogadhatjuk a keresztséget.- Természetesen a kontingens bázisául szolgáló pristinai Síim Lines táborban is van egy kis kápolna, amelynek ajtaja éjjel-nappal nyitva áll mindenki előtt. Fontos, hogy akinek igénye van rá, az betérhessen oda, és megtalálja a lelki békéjét. Sokkal jobban lehet számítani azokra a katonákra, akik önmagukkal és a társaikkal is harmóniában élnek - mondta Táj ti Miklós alezredes, az MH Kfor-kontingens ötödik váltásának parancsnoka. M Forrás: honvedelem.hu / Tömbölné Czirfusz Loretta Istentiszteleti rend ♦ 2012. február 26. Böjt első vasárnapja (Invocavit). Liturgikus szín: lila. Lekció: Mt 4,1-11; íMóz 3,1-13. Alapige: Zsid 4,14-16. Énekek: 75., 275. Budavár, L, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. xo. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; du. 6. dr. László Virgil; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. 10. Veperdi Zoltán; Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/4 íx. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél xo. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. xo. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. xo. (úrv., szuplikáció) Mitja Andrejek; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. xo. Solymár Péter Tamás; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Smidéliusz Gábor; de. xx. (úrv.) Gáncs Péter; du. 6. (orgonazenés áhítat) Cselovszky Ferenc; Fasor, VIL, Városligeti fasor 17. de. fél xo. (angol, úrv.) Scott Ryll; de. xx. (úrv.) Aradi György; Józsefváros, VIII., Üllői út 24. de. xx. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. xo. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33- de. 9. Szabó Bertalan; Ferencváros, IX. Haller u. X9-2X. I. emelet de. xx. (úrv.) Koczor Tamás; IX., Gát u. 2. (katolikus templom) du. 6. (vespera) Bolba Márta; liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. X4. de. xo. Benkóczy Péter; Kelenföld, XL, Bocskai út xo. de. 8. (úrv.) Kovács Viktor; de. fél xx. (úrv.) Kovács Viktor; du. 6. (vespera) Missura Tibor; XL, Németvölgyi út X38. de. 9. (úrv.) Missura Tibor; Egyetemi és főiskolai gyülekezet, XI. Magyar tudósok krt. 3. du. 6. (úrv., gospelistentisztelet) Körmendy Petra; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. xo. (úrv.) Keczkó Pál; Axxgyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. xo. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. xx. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. X4. de. fél xo. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. xo. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. xo. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere xo-xx. de. xo. Fekete Gy. Viktor; Ciixkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél xx. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kovács Áron; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél xx. Kovács Áron; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. xx. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. xo. (úrv.) Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. xo. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. xo. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél xx. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. x6. de. xo. Solymár Gábor; Budakeszi, Fő út X55. (gyülekezeti terem) de. fél xo. dr. Lacknerné Puskás Sára; Pilisvörösvár (református templom) du. 2. úrv. Budaörs, Szabadság út 75. de. xo. Endreffy Géza; Összeállította: Boda Zsuzsa ► Kevesen lehetnek ma olyanok, akik még személyesen ismerték. Egykori tanítványai sem élnek már. Születésének százhatvanegyedik évfordulóján emlékezzünk meg röviden a hetvenöt éve elhunyt Bancsó Antal teológiai tanár áldott, eredményes munkásságáról. Egyházunk kiemelkedő munkása X85X. február 24-én született Kisbaboton egyszerű, szegény, vagyontalan családban. Édesapja a község éjjeliőre volt. Antal alig volt hároméves, amikor édesapja meghalt. Édesanyja cseléd lett, hogy magát és gyermekeit eltarthassa. Előbb Győrben Karsay püspökéknél, majd Enesén a Purgly, később Rábacsécsényben a Szalacsy családnál volt gazdaasszony. Bancsó Antal Győrött kezdte el és Enesén fejezte be elemi iskolai tanulmányait. Társai közül kitűnt éles eszével, szorgalmával és jó magaviseletével. Nehéz sorsa miatt édesanyja nem gondolhatott arra, hogy fiát tovább taníttassa, azonban pártfogói felismerték a gyermek kitűnő képességeit, és segítették továbbtanulását. A győri evangélikus algimnázium negyedik osztályának elvégzése után édesanyja a tanítóképzőbe akarta küldeni, hogy pedagógus legyen, de Karsay püspök buzdítására Antal folytatta gimnáziumi tanulmányait a soproni evangélikus líceumban. Tanárai bátorították, segítették tanulmányaiban. Gyengébb iskolatársait korrepetálta, így némileg javult az anyagi helyzete. Miután x870-ben érettségizett, a soproni evangélikus teológia hallgatója lett (X870-X873), majd a jénai egyetemen tanult (X873-X874). X874. október x4-én Sopronban tette le a lelkészi vizsgát, és már másnap ordinálták. Ezután azonban két évig nevelősködött. X876-X878 között a halle-wittenbergi egyetemen folytatta tanulmányait. A tanulás után Bancsó Antalnak a tanítás lett a hivatása. Tanári működését X878. szeptember x-jén az eperjesi teológiai akadémián kezdte. Hat évet töltött ott a lelkészképzés szolgálatában, az utolsó három évben a kollégium igazgatója volt. X884. szeptember x-jétől a soproni teológia tanáraként, 1908- tól pedig igazgatójaként tevékenykedett. X9X9-ben, összesen negyvenegy évnyi teológiai tanári szolgálat után vonult nyugalomba. Budafokra költözött a fiához, és X9X9-X923 között nyugdíjasként az átmenetileg Budapesten működő eperjesi teológiai akadémián tanított. Az újszövetségi és a rendszeres teológiai tantárgyakat adta elő, de tanított a líceumban és a tanítóképző intézetben is. Hittankönyvet is kiadott. Dolgozott ezenkívül a líceumi könyvtárban, az egyházkerület több bizottságában és közgyűléseken. Különösen eredményesen munkálkodott a Dunántúli Egyházkerület főiskolai nagybizottságában, népiskolai bizottságában és az énekeskönyvet szerkesztő bizottságban, az utóbbinak elnöke volt. Az egyházi sajtóban is számos értékes cikket publikált. Az egyetemes egyháznak x9o8-tól jegyzője, X9XX és X928 között pedig főjegyzője volt. Munkássága elismeréséül a pécsi egyetem a teológia díszdoktorává avatta. Bancsó Antal X937. január 3-án hunyt el, hamvai Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszanak. „Az igaznak az emlékezete áldott..!’ (Péld xo,7a) ■ Dr. Barcza Béla Zsoltártörténeti kalandozások Könyvbemutató a Károli Gáspár Református Egyetemen ► Izgalmas utazásban, változatos tanulmányúiban lehet része annak, aki kezébe veszi A zsoltár a régi magyar irodalomban címmel megjelent könyvet. Keletkezésének történetébe, a kötet rejtelmeibe a református egyetem kántorképző intézetének vezetője, Dávid István adott bepillantást február xs-én az egyetem bölcsészettudományi karán tartott könyvbemutatón. A rendezvényen a Károli Gáspár Református Egyetem és a L’Harmattan Kiadó együttműködésében megjelenő Károli jegyzetek, illetve Károli könyvek sorozata állt a fókuszban. A kántorképző intézet növendékei zsoltárverseket énekeltek, a kötet ily módon „hangoskönywé” avanzsált, a könyvbemutató résztvevői pedig zenei élményben is részesültek... X607. május x2-én fejeződött be Szenei Molnár Albert Zsoltárkönyvének kinyomtatása Herbornban. A zsoltárfordítások kiadásának négyszázadik évfordulóját szakmai konferenciával, nemzetközi szimpóziummal ünnepelték meg Csurgón neves irodalom- és művelődéstörténészek, a zsoltárirodalom jeles kutatói, egyházzenészek. Az ott elhangzott előadásokat szerkesztette kötetbe Petrőczi Éva és Szabó András. A kiadvány szerzői között evangélikusokat, reformátusokat, katolikusokat egyaránt találunk. A huszonöt tanulmányt magába foglaló könyv visszavezeti olvasóit a X6-X7. századba, és széles perspektívából nyújt rálátást a Bibliából jól ismert műfajra. Az immár beavatott olvasó megismerheti a zsidó-keresztény kultúrkörhöz kötődő zsoltár történeti, irodalmi, néphagyománybeli, zenei, egyház- és liturgiatörténeti összefüggéseit. A sokszerzőjű könyv előnye éppen az, ami a hátránya is. Talán feszengve gondolhatja a laikus olvasó, hogy benne van a hiba, ha nem találja a koherenciát, de a kiadvány éppen ettől válik különlegessé, egyedivé. Ugyanis ahány tanulmányíró, annyi megközelítés, témafelvetés. Venásch Eszter az Egyéni és kollektív bűntudat a zsoltárokban alcímű munkájában x6. századi magyar zsoltárszerzők művein keresztül vizsgálja a lelki jelenséget, a korszak bűnfelfogását, valamint egyén és közösség viszonyát. Cziczka Katalin egy lipcsei zsoltáros műveinek magyarországi hatásaival foglalkozik. írásának középpontjában Nikolaus Selnecker lipcsei lutheránus teológus és egyházi énekszerző áll, az ő magyarországi szerzőkre gyakorolt hatását elemzi a tanulmány. Petrőczi Éva a női lelket hozza közelebb a mai olvasóhoz a x6. században élt Pembroke grófnő és Dóczy Zsuzsanna zsoltárversein keresztül. Ecsedi Zsuzsanna Luther parafrázisairól és a X6-X7. század magyar zsoltárdallamairól értekezik. A szakirodalom harminchat olyan gyülekezeti énekről tud, amelynek szövegéhez vagy dallamához Luthernak valamilyen módon köze van. A reformáció hozadéka, hogy az anyanyelven énekelt gyülekezeti énekeknek Luther önálló helyet biztosított, ezáltal a gyülekezet a liturgia szolgálattevőjévé, az istentisztelet aktív résztvevőjévé válhatott - fejti ki dolgozatában az EvÉlet korábbi Cantate rovatát is gondozó szerző. Ferenczi Ilona tanulmányában az Eperjesi graduál verses és prózai zsoltáraival foglalkozik. A graduál harminc verses zsoltárának, zsoltárfeldolgozásának kétharmadában Szenei fordításait használták fel. Az Eperjesi graduál a magyar graduálok között az egyedüli, amely különböző stílusú, többszólamú darabokat is tartalmaz. A munka Szenei fordításainak magyar dallamokkal történt párosítását elemzi. Maradva az evangélikus szerzőknél, H. Hubert Gabriella a Psalterium Ungaricum és Szenei Molnár zsoltárfordításainak X7. századi befogadástörténetéről ír. A X6-X7. századi zsoltárok európai befogadásának valamennyi eleme megtalálható hazánkban, még ha sokszor késve vagy kezdetleges módon is - állapítja meg tanulmányában az Evangélikus Országos Könyvtár tudományos munkatársa. A genfi zsoltárok mai napig tartó, kései recepciója hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Szenci-zsoltárok ma is élő örökségünk részét képezik. A kiadvány számos további érdekes írást rejt. Aki kedvet kapott olvasásához, megvásárolhatja a L’Harmattan Kiadó könyvesboltjában, valamint a Párbeszéd könyvesboltban. ■ Bállá Mária
