Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-11-13 / 46. szám

Evangélikus Élet FÓKUSZ 2011. november 13. » 7 Evangélikus általános iskola indul Békéscsabán Szabadságunk korlátái és lehetőségei Deák téri csendesnap ► Új korszak kezdődik jövő szep­tembertől a Békéscsabai Evangé­likus Gimnázium, Általános Is­kola, Művészeti Szakközépisko­la, Kollégium és Alapfokú Művé­szetoktatási Intézmény életé­ben. A következő tanévtől egy el­ső osztállyal, felmenő rendszer­ben megkezdi munkáját az álta­lános iskola. A változás hátteré­ről és a benne rejlő lehetősé­gekről Kolarovszki Zoltánt, az intézmény igazgatóját kérdeztük.- Milyen út vezetett el Békéscsabán az evangélikus általános iskola elin­dításáig?- Egyházunk Déli Egyházkerüle­tének püspöke, Gáncs Péter hosszabb ideje szorgalmazza óvoda és általá­nos iskola indítását Békéscsabán. Mi ezzel egyetértve, alulról nyitott rendszerként kívánjuk kiépíteni a teljes képzési palettát, ami azt jelen­ti, hogy évről évre újabb elsős osztályt indítunk majd. Óvodánk - terveink szerint - három-négy év múlva lehet. Az általános iskola indítását indo­kolja továbbá, hogy a nyolcosztályos gimnáziumok sorsa bizonytalan. Nem világos, hogy a kormányzatnak milyen tervei vannak ezzel a képzé­si formával. Emellett a szülők is nyi­tottak a teljes képzési paletta irányá­ban, tehát hogy gyermekük az első osztálytól az érettségiig egy iskolába járjon. Mindezeket figyelembe véve kezdeményeztük azt az adminisztra­tív eljárást, amely előkészítette a jö­vő szeptemberi indulást. Mivel az oktatás felügyelete rövi­desen átkerül a kormányhivatalokhoz, mi a működési engedélyt még e vál­tozások, esetleges szigorítások előtt szerettük volna megszerezni. Előtte egyébként egyeztettünk Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatá­val és a római katolikus egyházzal, amely szintén működtet Békéscsabán általános iskolát. Ami pedig a szigo­rúan vett kronológiát illeti: 2010 ok­tóberében az iskola igazgatótanácsa Kondor Péter elnökletével döntött az alapító okirat módosításának szán­dékáról, majd ezt idén áprilisban a fenntartó Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma jóvá­hagyta. A módosított engedélyt au­gusztusban adta ki a kormányhivatal oktatási irodája.- Milyen feladatok várnak ebben a tanévben az iskola vezetésére, a ta­nári karra, az egyházközségre a be­iskolázásban?- Alapvető feladatunk annak az épületrésznek az átalakítása és kor­szerűsítése, amely befogadja az álta­lános iskolát. Ez egyébként a Luther utca 1. szám alatti épület lesz. Ránk váró feladat az új alsó tagozaton ta­nító kollégák megkeresése. Kivá­lasztásuknál az egyház iránti elköte­lezettség és a magas szakmai tudás lesz elsődleges. Szükséges továbbá minden lehetséges fórumon ismer­tetni az evangélikus általános iskola indítását. A személyes meggyőzésben hiszek, ezért meg fogjuk keresni va­lamennyi hat-hét éve keresztelt gyer­mek szüleit, a gimnázium diákjainak kisebb testvéreit, és kihasználjuk az óvodai hittanoktatást is. Szakmai szempontból a pedagógiai alapdoku­mentumok elkészítése vár még ránk. A 2012/2013-as tanévben egy első osztályt indítunk, így nyolc év alatt lesz teljes a struktúra.- A gyerekek létszámának csökke­nését, a demográfiai viszonyokat fi­gyelembe véve jól átgondolt lépés-e egy új általános iskola indítása?- Az adatok szerint Békéscsabán az elmúlt tíz évben nem csökkent a születésszám, évente négyszázöt­ven-ötszáz körül mozog. A születé­sek számának csökkenése koráb­ban volt érezhető; egyébként erre vá­laszul a város átalakította iskoláinak a struktúráját, összevonásokat haj­tott végre. Úgy gondolom, hogy egy jól mű­ködő iskola esetében ezek a demog­ráfiai adatok nincsenek hatással a be­iskolázásra. A mi intézményünknek karakteres arca és elsősorban a gim­náziumok között igen jó híre van, melyre építeni lehet. Mindezek alap­ján úgy ítéljük meg, hogy egy első osztály gond nélkül feltölthető. ■ Szegfű Katalin ^ Reformáció és szabadság mottó­val tartotta őszi csendesnapját a Deák Téri Evangélikus Gimnázi­um diáksága október 28-án, az őszi szünet előtti utolsó iskolai tanítási napon. A témaválasz­tást a reformáció emléknapjának közelsége, illetve az a tény szab­ta meg, hogy a 2017-re való fel­készülés jegyében az idei évnek ugyanez a témája. Az egymással párhuzamosan, két helyszínen zajló előadásokat csoportos be­szélgetések követték, majd pedig közös istentisztelet zárta a napot. Zsugyel-Klenovics Katalin bánki lel­késznő Figyelj rám, Fiam! címmel tartott előadásában a fiatalabb, 5-9. osztályos tanulókat szólította meg, és az életükben különösen aktuális engedelmesség-engedetlenség, al­kalmazkodás-lázadás kérdését járta körül. Szabadságunk nem a korlátok hi­ányával, a kötöttség- és kötelesség­mentes élettel egyenlő, hanem azzal, hogy választhatunk: akarjuk-e, jó-e átlépni ezeket az életünk minden te­rületén - a sportban, játékban, ott­hon és iskolában - egyaránt meglé­vő, nem megkeserítő, hanem védő, rendet és eligazodást segítő korláto­kat, vagy sem - állapította meg. Az olyan, kimondottan káros, ön­magunk által kialakított gátak kérdé­séről is szó volt, mint a kishitűség, az alacsony önértékelés, továbbá azok a velünk született fizikai-szellemi korlátáink és gyöngeségeink, amelyek hozzánk tartoznak. Akkor vagyunk szabadok - hangzott el -, ha ezekkel együtt tudjuk elfogadni magunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Az előadás végül az életünket parancso­lataival bekerítő, ezeken belül vi­szont nagy szabad mozgásteret adó Istennel való, igazi biztonságérzetet nyújtó kapcsolat kialakítására és ápolására bátorított. Szabó B. András pestújhelyi evan­gélikus lelkész az idősebb, 10-12. osztályos diákoknak tartott képekkel és diagramokkal illusztrált előadást a zsoltár ihlette Tágas térre állítottad lábamat - de merre menjek? címmel. Az életet általában és személyes éle­tünket konkrétan jellemző sokféle le­hetőség, korlát, döntéshelyzet és di­lemma kérdéseit járta körül a fojtor gatóan bonyolulttá és sok oldalról - politika, vallások, média által - ma­nipulált világban valahogyan mégis­csak eligazodni vágyó, irányt és utat kereső ember szemével. Az emberi­ség mindannyiunk életét is magába foglaló történetét Isten és ember szabadságdialógusaként bemutató előadás a szolgáló és a kereszten szabad választásából szenvedő Sze­retette irányította a figyelő diáktekin­teteket. Az előadásokon elhangzottakat huszonnégy különböző helyszínen huszonnégy kisebb - tizenkét-ti­­zenhat fős - csoportban mélyítették el és fűzték tovább a fiatalok. Beszél­getéseik eredményének egy-egy mondatos összefoglalását az egyes csoportokat képviselő tanulók a csendesnapot záró istentiszteleten a diákság egészével is megosztották. Az őszinte és oldott hangulatú beszélgetések vezetésében felkészült lelkészek, teológushallgatók, egyhá­zunk gyermek- és ifjúsági osztályának munkatársai és a gimnázium tanárai nyújtottak segítő kezet. ■ Magyarkúti Gyuláné Tóth Katalin iskolalelkész Kitüntetés miskolci egyházi gimnáziumok igazgatóinak ► A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) miskolci csoportja he­tedik alkalommal rendezte meg október 21-én a miskolci nemzeti es­télyt. A Művészetek Házában rendezett idei ünnepség szónoka dr. La­­torczai János, az Országgyűlés alelnöke volt, aki az 1956. október 23- án kirobbant forradalomról és szabadságharcról emlékezett meg, ezen belül a miskolci eseményekről is, amelyekről pontos ismeretei van­nak egyetemi éveiből. Az ünnepi műsorban közreműködött Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas színművész, a budapesti József Atti­la Színház igazgatója, a Szinvavölgyi Táncműhely, valamint a Miskolci Múzsa díjas Fazekas gyermekkar. A megemlékezés után adták át a Kartal-Veczán-díjat, amelyet két né­hai miskolci lelkész, Veczán Pál evangélikus esperes és Kartal Ernő minorita szerzetes emlékére alapított a KÉSZ és az Eszmék és Értékek Ala­pítvány. A bronzplakettet idén nem egy, hanem - rendhagyó módon - négy személy kapta meg, Miskolc egyházi gimnáziumainak volt, illet­ve jelenleg is aktív vezetője. Fellegvá­­ri Zoltán, a Kossuth Lajos Evangéli­kus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola, Ma­­riscsák István, a Fráter György Kato­likus Gimnázium, P. Forral Tamás S. J., a Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnázium, illetve Ábrám Tibor, a Lévay József Református Gimnázium igazgatója. A kitüntetettek laudációját dr. Kocziszky György, a Miskolci Egye­tem Gazdaságtudományi Karának dékánja mondta. Többek között Co­menius Orbis Pictusából idézett: „Az tudatlanság ellen való orvosság a tudomány, amelyet az Oskolában kell az elmékbe beönteni: de oly A kitüntetettek (balról jobbra): Forral Tamás, Mariscsák István, Ábrám Tibor és Fellegvári Zoltán formában, hogy az igaz, tökéletes, vi­lágos és derék tudomány legyen. Igaz pedig az, ami erkölcsös és ezen életre hasznos. Azért pedig ne legyen valakinek oka ekképpen panaszkod­nia: amit szükségképpen tudnunk kellene, azt nem tudjuk, mivel azt ami szükséges meg nem kaptuk. Ezért nagyon fegyelmezz az oskola­mesteredre.” Mint mondta, „a Kartal-Veczán­­díj ez évi kitüntetettjei, ahogy a zsol­táríró fogalmaz, ingyen kegyelem­ből átvehették az oskolamesteri fel­adatok ellátásához szükséges talen­tumokat, küldetésük volt és van, és ennek szellemében tették és teszik feladatukat”. A két névadó portréját ábrázoló bronz emlékplakettet Kriza Ákos, Miskolc polgármestere és Veczán Pálné adta át a kitüntetetteknek. ■ (g) Az idei tanévben 838 diák iratkozott be a békéscsabai evangélikus iskola képzéseire, közülük 198-án most kezdték meg tanulmányaikat az intézményben

Next

/
Oldalképek
Tartalom