Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-12-11 / 50. szám
8 -* 2011. december n. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet PALACKPOSTA Jónás adventje Néhány héttel ezelőtt Jónás történetét játszottuk el egy bibliodráma keretében a csömöri ifjúsággal. A fiatalok saját maguknak kerestek szerepeket. Akadt Jónásunk és cethalunk, került a hajóra kapitány és fedélzetet súroló matróz, de nem hiányoztak a ninivei király körül ügyeskedő főurak sem, sőt még a város utcáján kószáló szarvasmarhánk is volt. No és persze valaki, aki az Úr hangját volt hivatott eljátszani. Az első jelenet természetesen mindjárt vele indult, amikor megszólította a neki háttal álló Jónást. Meg kell vallani, kicsit döcögősen indult kettejük kapcsolata. Nem látták egymást, szinte semmilyen összekötő kapocs nem volt közöttük, s ez így is maradt, mígnem két jelenettel később valami megváltozott. A cethalban ülő Jónás őszinte beszélgetésbe keveredett az Úrral, akinek hangjában igazi együttérzés és biztatás volt érezhető, bár még most sem látták egymást, hiszen Jónás épp egy vastag pokróc alatt gubbasztott a sötétben. Végül Jónás megérkezett a városba, ahol hirdetnie kellett az Úr üzenetét. És ekkor történt valami: az Úr és Jónás egymás mellett vonult be a városba. Az Úr Jónás vállára tette a kezét, fülébe súgva adta szájába a szavakat. Jónásunk láthatóan megnyugodott, tudván, hogy nem egyedül kell helytállnia a szerepben, hanem ott áll mögötte valaki, akire számíthat, akire támaszkodhat. Ezek a spontán módon megformált szerepek advent és karácsony csodáját hozták közel hozzám. A cethalban gubbasztó engedetlen próféta bűnvallása és várakozása, az Úr - az engedetlenség ellenére - szerető és megbocsátó hangja, mely továbbra is hangsúlyozta: „Jónás, tervem van veled!” És végül az a mindent átíró gesztus, amellyel közel lépett emberéhez, kezét a vállára tette, hangjával biztatta, üzenetét a fülébe súgta. Mert ő is láthatóan akkor került igazán szerepébe, amikor létrejött az eleven kapcsolat közte és a próféta között. Úgy hiszem, ugyanez történt az első karácsonyon is. A láthatatlan és akkor már évszázadok óta hallgató Isten kilépett világtól látszólag elkülönült szerepéből, és belépett a világba. Egészen közel jött hozzánk, emberekhez, de nem azért, hogy pusztulással sújtson bennünket, hanem éppen hogy szabadulást hozzon számunkra, akik élőnek tűntünk, de lehet, hogy közben élve el voltunk temetve, mint Jónás. Vajon hasonlít-e a mi adventünk az övére? Vajon várjuk-e olyan őszintén az Isten szabadítását, ahogyan csak ő várhatta? Vajon átéljük-e, hogy Isten szeretné kezét ilyen természetes módon a mi vállunkra - és Ninive lakóinak vállára - is odatenni, és életünket helyes irányba állítani? Legyen adventünk Jónás adventje és a niniveiek adventje, akikhez az Úr személyesen jött el! Isten őszintén ezt szeretné. ■ Győri Gábor Dávid Névjegy: Győri Gábor Dávid Lelkészcsaládból származom, de kanyargós volt az utam, míg Isten személyesen szolgálatára hívott, és a teológiára mentem. Feleségemmel és kislányommal Nagytarcsán lakom, lelki otthonunk Pestszentlőrinc. Gyakorlati évemet a csömöri gyülekezetben töltöm, emellett részt veszek az Evangélikus Rádiómisszió szolgálatában Cinkotán. Örök lakásunk az Isten országában van. Ünnepváró anziksz ► Gyermekkorunk kedvencei: hangulatok, csengő szavak, illatok, színek, fények, minden, ami számunkra mindig is advent, karácsony „kísérője” marad... Áldott ünnepeket!- A gyermek- és ifjúsági osztály (GYIO) munkatársai Szétosztva több Gondolkoztatok-e már azon, mi is az ajándék? Mondok egy példát. Tavasszal a vadgesztenyefák ágai sok-sok gyertyavirágot gyújtanak, egészen olyanokká válnak, mint egy óriási karácsonyfa. Őszre ezekből a virágokból kialakul a fa tüskés burokkal ellátott termése. Amikor a vadgesztenye földre pottyan, a zöld burok szétpattan, és mint egy apró lovag a páncéljából, előugrik a barna, fényes tekintetű gesztenye. Ebből aztán, szemet, szájat faragva neki, gyufaszál segítségével lehet embert, állatot formálni; tüskés zöld burkát felhasználva még sündisznót is készíthetsz belőle. Talpán áll már a gyerek gesztenye, szimatolva indul táplálékát keresni a sündisznó — de ez így még mindig nem ajándék. Mert ajándék akkor válik belőle, ha valakire gondolsz, amikor készíted, és elképzeled, hogy mekkora meglepetést fogsz vele okozni. Akinek átadod, összecsapja a kezét, csodálkozva nézi, mi is lett ebből az egyszerű gesztenyéből. A gesztenye maga is büszkén ragyog, szebb lesz a fénye a nagy megtiszteltetéstől, hiszen már igazi ajándék lett belőle. Mert az igazi ajándékhoz a te szándékod kell, a készülődés, az, hogy ki akarod fejezni a szereteted. És akkor a legkisebb dolog is a világ legnagyobb kincsévé válik, hiszen te adtad valakinek, és ettől lesz igazán értékes, amiből csak egyetlen darab van a földkerekségen. Forrás: Kozma László: Karácsony üzenete Gyerekszáj arról, hogy mi a szeretet „Amikor nagyinak begyulladtak az ízületei, nem tudott már előrehajolni, hogy kifesthesse a lábán a körmeit. Most mindig a nagypapa festi a nagyi körmeit, pedig neki is ízületgyulladása van. Ez a szeretet.” (Rebeka, 8 éves) „Szeretet az, ami megnevettet, amikor fáradt vagy.” (Teri, 4 éves) „A szeretet az, amikor anyu kávét főz apának, de belekortyol, mielőtt odaadná neki, csak a biztonság kedvéért, hogy ellenőrizze, hogy biztosan finom-e.” (Dani, 7 éves) „A szeretet az, ami karácsonykor a szobában van. Ha egy pillanatra abbahagyod az ajándékok kicsomagolását, akkor lehet meghallani.” (Robi, 7 éves) „A zongoravizsgámon egyedül voltam a színpadon, és nagyon féltem. Odanéztem a közönségre, és apu ott mosolygott és integetett. Csak ő mosolygott. Ezután már nem féltem.” (Csilla, 8 éves) „A szeretet az, amikor anyu a legfinomabb csirkehúst odaadja apunak.” (Eszter, 5 éves) OSZTOZÓ Lutherén ia, Bach, Mókus Áldás Varga Gyöngyi Áldáskönyvéből Adja meg neked a kegyelmes Isten, hogy teljes szívvel hidd: Ő egy gyermekben jött közel hozzád, s te is közel lehetsz hozzá mindig gyermeklelkű egyszerűségben, tiszta, szép örömökben, hűséget próbáló kötődésben bizalomból formálódó közösségben közel lehetsz hozzá szenvedések, próbák óráján, amikor tanulgatod a csöndet, jóságból sarjadó mosolyokban S az emberséges szeretetben. Végtelen szeretetéből tekintsen rád a magas égből, tekintsen rád emberke arcáról - és ajándékozzon meg az igazi Ünneppel. Advent lángjai - Dobák Dóra aszódi evangélikus gimnazista rajza a gyermek- és ifjúsági osztály tavalyi, Adventi várakozás, karácsony ünnepe címmel meghirdetett rajz- és imádságpályázatára érkezett A főváros gazdag adventi komolyzenei kínálatából ezúttal két programot emelünk ki. December 16-án, pénteken délután 4 órától a Pénzügyőr Zenekar ad ingyenes koncertet a Szent István-bazilikában. Trombitán Martincsük Ádám és Wagner Péter, fuvolán Molnár Balázs, orgonán Nagy Gábor játszik. A műsoron olyan ismert művek sze-Jelenet az 50/50 címűfilmből repelnek, mint például Charpentier Te Deuma, Händel Messiásából a Halleluja-kórus, valamint Albioni Adagiója, de felcsendül a Csendes éj is. December 18-án, vasárnap 18 órától ugyancsak az V. kerületben, a Deák téri evangélikus templomban lesz a Lutheránia következő szolgálata. Ezúttal Johann Sebastian Bach hatrészes Karácsonyi oratóriumának az ünnep első három napjára írt tételeit hallhatod. Mivel a Lutheránia eredeti német nyelven énekli a művet, érdemes előtte felkeresni a http:/Autherania.lutheran.hu/texts.html oldalt, ahonnan a kétnyelvű szövegkönyvet is letöltheted. Ha pedig nem tudsz ott lenni az egyházzenei áhítaton, mindenféleképpen szerezd be a művet cédén, vagy hallgasd meg az ünnepre közeledve a YouTube segítségével! Semmi kétség: Bach zenéjén keresztül is maga a karácsonyi örömöt szerző Úr szól hozzád. A gyakran csak Mókusként emlegetett Szirtes Edina 2002- ben kapott diplomát hegedűművész-művésztanár szakon. Játszhat ő népzenét vagy klasszikust, pop- vagy dzsesszdallamokat, biztos lehetsz benne, hogy nemcsak tiszta melódiákat, hanem gondolkodnivalót is kapsz tőle. A világzenei kategóriában 2010- ben Fonogram-díjjal elismert muzsikus lesz a december 18- ai adventi dzsesszistentisztelet szolgálattevőinek egyike: 18 órától a budapest-fasori evangélikus templomban játszik együtt zenésztársaival: Nagy Jánossal és Mogyoró Kornéllal. Az est minden bizonnyal nemcsak zenei, hanem spirituális csemegét is kínál a ködös-borongós adventben. Borúra derű, vagyis hogyan lehet felvenni a harcot a gyilkos kórral a humor segítségével? Ezt tudhatod meg az 50/50 (Fifti-fifti) című amerikai filmből. Az alkotás főhőse, Adam (Joseph Gordon-Lewitt) huszonhét éves fiatalember, aki egy rádiónál dolgozik. Néha ugyan összezördül a barátnőjével, de alapvetően elégedett az életével. Minden megváltozik azonban, amikor egy orvosi rutinellenőrzés során kiderül, hogy rákos. A kezdeti sokk után úgy dönt: felveszi a harcot a kórral. Segítségére van ebben legjobb barátja és a terapeutája, fgy lesz Jonathan Levine drámájából kacagtató vígjáték, összességében pedig egy elgondolkodtató és felejthetetlen élettörténet. ■ Jenő Együtt várni Az édesanya meggyújtja az első gyertyát az adventi koszorún. Gyermeke a gyertyafénybe néz.- Miért kell olyan sokáig a gyermek Jézusra várni? - kérdezi. - A negyedik gyertya kilobbanásáig?- Minden szépre várni kell többnyire - feleli az anya. - A szépnek idő kell a növekedéséhez. Például amíg egy gyermek megszületik. Abban az időben az emberek sokáig vártak a gyermek Jézus megszületésére. Mikor jön már végre? - kérdezték. Mária, az édesanya is több hónapig várt, míg világra hozta.- Rám is olyan sokáig kellett várni? - kérdezi a gyermek.- Igen, természetesen.- Ezért is lettem akkor olyan szép neked, és annak örültél?- Nagyon örültem! - mondja anya. A gyermek a gyertyalángba tekint:- Együtt várni nem is olyan rossz. Lene Mayer-Skumanz Forrás: Kovács Tibor - Szathmáry Sándor: Szeretetnaptár Az oldalt szerkesztette: Vitális Judit
