Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-10-30 / 44. szám
Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2011. október 30. m 13 In memóriám dr. Schulek Ágoston Kedves szolgatársam! Evangélikus egyházunk ismét szegényebb lett egy, az értelmiségi munkát szervező és közéleti tevékenységet folytató aktív taggal. A Magyar Evangélikus Értelmiségi Társaság (Mevét) tagjainak sorából - Fasang Árpád, Frenkl Róbert, Poós László és Takács József után - újabb kimagasló személyiséget hívott haza Teremtője október 2-án. Dr. Schulek Ágoston sportolóként, sportvezetőként, egyetemi oktatóként nemzetközileg is közismert volt, és komoly megbecsülésnek örvendett. Szakmai tevékenysége mellett hazánkban a kilencvenes években feleségével együtt létrehozott és működtetett TF-esték sorozatával vált igazán széles körben ismertté és népszerűvé. Ezek a rendezvények műidig az értéket képviselték és népszerűsítették, legyen szó irodalomról, zenéről, illetve más művészeti, tudományos vagy közéleti területről. Indulása óta tagja volt a Mevétnek. A jelenlegi ciklusban presbiteri tisztséget vállalt gyülekezetében, a Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközségben. Presbiterként fő tevékenysége a Keresztény Értelmiségi Fórum I943-2O U szervezésében való részvétel volt, de mindenütt segített, ahol szükség volt rá. Életében soha nem felejtette el, és nem rejtette véka alá a számára oly fontos alapot, a Megváltójához való személyes kapcsolatát. Amikor nyáron a következő évad programját állítottuk össze, Schulek Ágostonnak még sok jó ötlete és terve volt az elkövetkező időszakra. A Keresztény Értelmiségi Fórum rendezvényeit mindig a hónap negyedik hétfőjén tartjuk. A program összeállításakor még nem gondolhattuk, hogy október 20-án egy rendkívüli alkalomra lesz szükség. Ez az alkalom egyértelműen dr. Schulek Ágostonhoz kötődik, de ezt már nem ő szervezte: az őreá történő emlékezés napja volt ez. Az emlékezés úgy kapcsolódik a Keresztény Értelmiségi Fórumhoz, hogy az alkalom magán hordozta egy értelmiségi rendezvény jegyeit. A szertartás előtt három orgonaművész előadásában hangzottak el zeneművek. Dr. Bácskai Károly lelkésznek, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszéke vezetőjének tolmácsolásában az ige és a bizonyságtétel nem egy többé-kevésbé összeszokott, kisebb-nagyobb gyülekezethez szólt, hanem különböző helyekről, sőt különböző tájakról összesereglett, több mint ezerfős hallgatósághoz. Az igehirdetést követően a család nevében Schulek Ágoston idősebbik fia, majd különböző szakterületen tevékenykedő neves közéleti személyiségek emlékeztek meg az előrementről. ■ Mihályi Zoltán a Mevét elnöke, presbiter Konferencia az anyakönyvi kutatásról p Anyakönyvek és a genealógiai kutatás címmel rendezett konferenciát a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság október 18-án a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. A tanácskozás fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt, aki levélben köszöntötte a résztvevőket. A konferencia nem csupán többféle célt tűzött ki maga elé, de különböző nézőpontokat is igyekezett bemutatni. Az első problémakör a közlevéltárakban folytatható anyakönyvi kutatásokat befolyásoló törvényi szabályozás változásának tervezett módja volt. Az anyakönyvek kutatásának jogi szabályozásával kapcsolatos nagy érdeklődést a 2010. évi I. törvény váltotta ki, amely világossá tette, hogy a levéltárakban őrzött állami anyakönyvek másodpéldányai nem kutathatók. A konferencián elhangzott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jogi szakreferensének, Orbán Balázs Andrásnak az előadása. A szakember a kutatást jelenleg szabályozó törvények rövid összefoglalása mellett megfogalmazta, hogy az úgynevezett anyakönyvi és a levéltári törvényt kellene összhangba hozni, s olyan szabályozást lenne szükséges megalkotni, amely mind a személyes adatok védelmét, mind pedig a kutatók érdekeit figyelembe veszi. A közlevéltárak, a világi gyűjtemények problémái mellett a következő kérdéskör az egyházi levéltárakban őrzött anyakönyvek kutatásának módja, szabályozása volt, illetve az, hogy miként reagálnak az egyre bővülő és változó kutatói igényekre az egyes egyházi gyűjtemények. Az előadásokból kiderült, hogy vannak eltérések a különböző egyházak által alkalmazott szabályozások között, miként a modern kutatási igényekkel (az interneten keresztül végezhető) úgynevezett e-kutatással kapcsolatos lépések terén is. Nem csupán a felvetődött megoldandó problémákról hallhattak a résztvevők, de a családfakutatás egyházi archívumokban őrzött főbb levéltári forrásait is megismertették az előadók a hallgatósággal. Harmadik kérdéskörként a határon túli - Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján található -, magyar vonatkozású levéltári anyagokról, azok fellelhetőségéről, valamint az ottani kutatás módjáról, lehetőségeiről s az ezeket szabályozó törvényekről hangzottak el előadások. Általános tanulságként levonható, hogy az egyre gyarapodó kutatói igények, a restaurálás és az őrzés problémái, de az informatika adta új lehetőségek is egy irányba mutatnak: a digitalizálás lenne a megoldás, amely meghatározott keretek között, megfelelő szabályok, törvények betartása mellett (akár egyházi, akár világi gyűjteményekről legyen is szó), az iratot őrzők által ellenőrzött módon egyszerre tehetne eleget nem csupán a jogszabályoknak s a veszélyeztetett iratok állományvédelme érdekében előírt követelményeknek, de a korunkra jellemző felgyorsult információáramlás okozta újabb és újabb kutatói igényeknek is. Essék szó röviden a konferencia előadóiról és témáiról. Szabadi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárának igazgatója a református egyház, míg Kertész Botond, az Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa a Magyarországi Evangélikus Egyház gyűjteményeiben folytatható anyakönyvi kutatásokról számolt be. Haraszti György, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke a magyarországi izraelita anyakönyvek kutatásáról szólt, és néhány kevésbé ismert forráscsoportot ismertetett. Kollega Tarsoly István (Magyar Országos Levéltár) egyrészt a MOL- ban végezhető kutatások lehetőségéről beszélt, másrészt az anyakönyvi kutatásokat érintő változások irányát foglalta össze. Bernád Rita, a Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár főlevéltárosa az erdélyi, Apró Erzsébet, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának nyugalmazott főlevéltárosa a vajdasági, Botlik József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának docense a Kárpátalján folytatható kutatásokról számolt be. Hunyady László, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület elnöke nem csupán felvidéki kutatási tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, de sokak számára meglepő ismertetést tartott a már digitalizált anyakönyvek interneten folytatható kutatását s egyes adatbázisok használatát illetően. Lakatos Andor, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője a levéltárban már évek óta zajló anyakönyvi digitalizálás legújabb tapasztalatait ismertette. Minden résztvevő számára világossá vált, hogy nem csupán a törvényi szabályozás módjának megfontolása, hanem a magániratnak minősülő egyházi anyakönyvek kutatásának egyházon belüli szabályozása, esetleg összehangolása, valamint az új igények és az iratvédelem is figyelembe veendő tényezők, s a felmerült kérdések előbb-utóbb válaszra várnak. A konferencia anyagát tematikus számban adja közre. hamarosan a Turul című szakfolyóirat (a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönye). ■ Kovács Eleonóra A jövő nemzedékek országgyűlési biztosáank kezdeményezésére megállapodás aláírására került sor a táji adottságokhoz alkalmazkodó, a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták megőrzésében való együttműködésről. A megállapodásban a Vidékfejlesztési Minisztérium, génmegőrző és tudományos intézményeink, a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat, valamint az evangélikus, katolikus és református egyházak főpásztorai fejezték ki támogatásukat e programhoz, amelyben az együttműködő felek génmegőrző fajtagyűjteményekből (génbankok, nemzeti parkok, önkormányzati- és magángyűjtemények) származó tájfajta gyümölcsfacsemetéket, illetve szaporítóanyagot egymásnak átadnak, illetve lelkészi kertekbe és földekre befogadnak és ott nevelnek. A megállapodás teljes szövege megtalálható a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa honlapján (http://jno.hu/hu/pdf/gyumolcs_megallapodas.pdf). Az együttműködésben részt vesz a Magyarországi Evangélikus Egyház is. Levelünkben fel kívánjuk hívni a lelkész testvér figyelmét erre a szép kezdeményezésre, az együttműködési lehetőségre, és tájékoztatást kívánunk adni az érdeklődőknek a részvétel mikéntjéről. Hazánkban a földművelési minisztérium intézményei („génbankjai”) már több mint fél évszázada gyűjtik és termesztik a Kárpát-medence egész területéről a régi, őshonos, már-már feledésbe merült, kipusztulófélben levő gyümölcsfajtákat, tájfajtákat. Hasonló munkát végeznek „civil” szakemberek, akik szintén őrzik az ősi fajtákat és az azokhoz kapcsolódó ősi tudást és hagyományokat. A modern nagyáruházak, a faiskolai árusítás terjedésével ezek a régi, érdekes és igénytelen fajták kiszorulnak a termesztésből, és egy-egy fajtából már csak nagyon kevés fa van az országban. Ez azért nagy baj, mert ezekre a táji adottságokhoz alkalmazkodó, ellenálló fajtákra már a közeljövőben nagy szükség lenne, hiszen az időjárásunk egyre kiszámíthatatlanabbá válik. A génbankok rendelkezésére álló földterület azonban kevés ahhoz, hogy az értékes fajtákat kellő számban föl lehessen szaporítani, hogy ezzel az állományukat biztonságba helyezzük, a kipusztulástól megóvjuk, és szükség szerint újra elterjeszthessük. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa ebben a helyzetben fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy vizsgáljuk meg, van-e egyházunk kezelésében/birtokában olyan üres földterület, ahová ilyen ritka tájfajta gyümölcsfacsemetéket ki lehetne ültetni. Parókiák, templomok, egyházi iskolák, más egyházi intézmények zárt kertjei alkalmasak erre. Az elképzelés a következő: ha szívesen befogadna gyümölcsfákat, akkor lépjen közvetlen kapcsolatba a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodájával a következő címeken: szabov@obh.hu; 06 (1) 269- 3546 (fax), és adja meg saját elérhetőségét. Az iroda munkatársai megszervezik, hogy a gyümölcsész szakértő meglátogassa a kérdéses területet, hogy meg lehessen állapítani, milyen fák nevelésére alkalmas, illetve meg lehessen beszélni a befogadó lelkésszel, hogy milyen fára lenne igény. A terület előzetes megismerése érdekében a jelentkezőktől kérdőív kitöltését kéri majd az ombudsmani hivatal. A facsemete a befogadónak nem kerül semmibe. A befogadó annyit vállal, hogy a fákat megőrzi, és annyit kap, hogy a termőre fordult fák gyümölcseinek hasznát veheti. Kérés még a befogadó felé, hogy a fákat nyilvántartó szakértőknek a területre bejárásuk lehessen. A szakértők azt is felajánlják, hogy segítik a fák nevelésével kapcsolatos tudnivalók megtanulását, ahol erre igény van. Az is lehetséges, hogy a testvérek gyülekezetében még vannak olyan gazdák, akiknek maguknak is van ritka fajtájú, öreg gyümölcsfájuk. Ezekre érdemes majd felhívniuk a gyümölcsész szakemberek figyelmét, segítve őket a további kutatásban, fajtamentésben. Buzdítjuk azokat a lelkészeket, akiknek erre lehetőségük van, fontolják meg: részt tudnának-e venni ebben a hosszú távú vállalkozásban? Reményeink szerint egy-egy ilyen kertből évek alatt akár az egyházak, civilek, szakigazgatási szervek és önkormányzatok összefogása, a közösség épülése is fakadhat a gyümölcstermelés mellett és azon túl. Erős vár a mi Istenünk! Budapest, 2011. október 20. Fabiny Tamás püspök, Gáncs Péter elnök-püspök, Szemerei János püspök VW Pólók a gyülekezeteknek Opelből Volkswagenbe ülhetett át négy sikeresen pályázó egyházközség lelkésze október 21-én, pénteken. Az országos egyházi tulajdonban lévő, de gyülekezeti fenntartású szolgálati járműveket Kákay István országos irodaigazgató és Boros Miklós gépjárműreferens - valamint a Porsche Hungária Kereskedelmi Kft. részéről Szöllős Lajos - adta át az érintetteknek. Kari Jánosné Csepregi Erzsébet a sárszenüőrinci, Makán Hargita a majos-mucsfai, Fischl Vilmos a csővári, Horváth-Hegyi Olivér a szentendrei gyülekezet nevében vett át egy-egy vadonatúj Volkswagen Pólót a Porsche Pest XIII. kerületi telephelyén. A céggel kötött szerződés keretében meglehetősen kedvező feltételekkel jut egyházunk a gépjárművekhez. A lelkészek munkáját segítő kocsik ezentúl Volkswagen típusúak lesznek, az esperesi és püspöki szolgálati autók pedig a Skoda termékcsaládból kerülnek majd ki. ■ - vitális -mtv Evangélikus műsorok a Magyar Televízióban ♦ Október 30-án, vasárnap 5.30-kor az MTV mindkét csatornáján, a Hajnali gondolatokban Győri Gábor esperes, november 3-án, csütörtökön Isó Dorottya lelkész áhítatát hallhatják. ♦ Október 30-án az mi-en 10.40-kor, az m2-n 13.40-kor a Korál-sziget együttes mutatkozik be a nézőknek.
