Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-08-07 / 32. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2011. augusztus 7. » 3 Luther a könyvespolcokon Interjú dr. Csepregi Zoltánnal ► Amint korábban már hírül adtuk, a reformáció megindulásának ötszázadik évfordulója alkalmából egyházunk Luther Kiadójánál könyvsorozat készül Luther válogatott müvei címmel. Az első kötet bemutatója október 28- án 11 órakor lesz a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A sorozatról a reformációi emlékbizottság kiadói munkacsoportjának egyik tagját, dr. Csepregi Zoltán professzort, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszékének vezetőjét kérdeztük.- Hazánkban már létezik olyan könyvsorozat - az úgynevezett „Masznyik-féle” -, amely a nagy reformátor életművéből kínál magyar nyelvű válogatást. Mi tette indokolttá, hogy egyházunk a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulójára készülve újra napirendre tűzze ezt a kérdést?- Az előző századfordulón a protestáns, így az evangélikus identitást is a katolicizmussal való rivalizálás határozta meg. Ezért aztán a Masznyik Endre pozsonyi teológiaprofesszor által szerkesztett kiadásba is zömmel azok a vitairatok kerültek, melyekben Luther a római egyházat bírálta. Akadnak ezek között ma is sokat forgatott alapművek, mint az egyház babiloni fogságáról szóló, mely a szentségekről vallott tanítást fejti ki, azonban teljesen kimaradtak belőle a bibliamagyarázatok és prédikációk, vagyis éppen azok a művek, amelyeket a mai teológia a legtöbbre becsül a reformátor életművében, s amelyek a mai olvasó ízléséhez is a legközelebb állnak.- A mostani válogatást miért éppen tizenkét kötetesre tervezik?- Ha tréfásan szeretnék válaszolni erre a kérdésre, akkor arra utalnék, hogy a száz éve, az 1917-es jubileumra megjelentetett Luther-sorozat hatkötetes volt, s ezt a számot szeretnénk megduplázni. Az biztos, hogy nagy szégyen volna akár igényben, akár minőségben elmaradni ezektől a nagy elődöktől, akik ráadásul háborús körülmények között fejezték be művüket! Azt sugallhatná, hogy az azóta eltelt évszázad visszalépést jelent Luther olvasásában, megértésében és tolmácsolásában. A tizenkettes szám magyarázata azonban ennél prózaibb - a reformációi emlékbizottságnak a koncepció három változatát nyújtottuk be: négy, nyolc és tizenkét kötetre szólót, s a bizottság a legbővebb tervet fogadta el.- Mi határozza meg hogy mi kerül egy-egy kötetbe?- Az egyes könyvek tematikusműfaji egységeket képeznek, így külön kötetekbe kerülnek a vitairatok, a levelek, a prédikációk, a bibliamagyarázatok.- A sorozatban megjelentetendő müvek közül mennyi van meg korábbról, mennyi áll készen a kiadásra, és mennyit kell újrafordítani? Lesz-e közöttük eddig magyarul meg nem jelent mű?- A szövegeknek mintegy a fele létezik már magyarul - akár a „Masznyikban” akár azóta megjelent külön kiadásban -, a másik fele lesz új fordítás, azaz olyan Luther-mű, mely először itt jelenik meg magyar nyelven.- A teológiai szövegek fordítása nagy körültekintést igényel. Ha már korábban dolgoztak rajta szakemberek, akkor most miért kell újrafordítani ezeket a iratokat?- Kifejezett újrafordításra csak egészen ritkán van szükség. A százéves szövegeket természetesen fel kell frissíteni nyelvileg. Minden meglévő fordítást egybevetünk az eredetivel, hiszen az esetleges félreértések mellett olykor többoldalnyi hiányok is akadnak bennük, ezeket pótolni kell. A régi fordítók abból az alapszövegből dolgoztak, amely akkor kéznél volt, és sok hibájuk éppen a hiányos, megbízhatatlan alapszövegre vezethető vissza. REFORMÁCIÓ 500 A mostani munka során a teológiai iratokat teológusok fordítják, de a kifejezetten a laikusoknak szóló vagy történeti, szépirodalmi tárgyú szövegeken bölcsész képzettségű fordítók is dolgoznak.- Októberben elsőként a sorozat ötödik kötetét mutatják majd be. Mi határozza meg a kiadási sorrendet?- Természetesen az jelenik meg elsőnek, ami a legközelebb áll a befejezéshez. Ugyanakkor az is fontos szempont, hogy a legfájóbb hiányokat igyekezzünk mielőbb pótolni. Itt azokra a fontos művekre, műfajokra - például a prédikációkra - gondolok, melyekre a száz évvel ezelőtti kiadás nem volt tekintettel.- Egy kis kedvcsinálónak összefoglalná röviden, hogy mit olvashatunk majd az elsőként kézbe vehető kötetben?- Az idén, a sorozat ötödik köteteként megjelenő válogatás a laikusoknak szóló - tehát németül írt - bibliamagyarázatokat, a bibliai előszókat, a vigasztaló iratokat és az imádkozásról szóló írásokat tartalmazza. Valamikor ezek a könyvek hozták meg Luther számára a publikációs sikert, még szerzőjük életében százezres példányszámban jelentek meg, szinte minden német olvasóhoz eljutottak. Szerintem ezek Luther legkönnyebben olvasható, megérthető művei, melyek a keresztény élet ma is aktuális, mindennapi kérdéseit fejtik ki.- Ha már az olvasottságnál tartunk: nem terveznek olyan kötetet is, amely Luther népszerűsítését célba véve a reformátor életrajzát, illetve a reformáció történetét és az evangélikus teológia jellemzőit - akár a többi történelmi egyházéval összevetve - mutatja be?- Ezzel a feladattal nem vagyunk megbízva, de mivel idegen nyelven több kifejezetten jó, olvasmányos, az új kutatási eredményeken alapuló Luther-életrajz olvasható, biztos vagyok benne, hogy 2017-ig ezekből legalább egy vagy akár több magyarul is meg fog jelenni. Addig pedig ott van Gritsch 2006-ban kiadott Lutherkönyve.- Küllemüket tekintve hogyan képzeljük el a sorozat köteteit: elegáns, nagy méretű, „lexikonszerű" könyvek lesznek, vagy inkább zsebkönyv formátumúak, amelyek bármikor előkaphatóak?- Zsebkönyvről nem beszélnék, mert a már elkészült kötet kézirata körülbelül hatszáz nyomtatott oldal terjedelmű, ami inkább a lexikonformátumra emlékeztet. A lexikonoknak nemcsak az az előnyük, hogy jól mutatnak a polcon, hanem eligazodni is könnyű bennük. Ebben a mi kiadványsorozatunk is hasonlítani fog rájuk.- A reformációi emlékbizottság tavalyi első ülésén a sorozattal kapcsolatban Önök benyújtottak egy ütemtervet. Előreláthatólag mennyire lehet ezt tartani?- Az álmunk az, hogy évente jelenjen meg egy kötet, így az utolsó, mely a mutatókat is tartalmazza, 2022-re lenne várható. Leszített munkával ez a terv tartható is volna. De mivel megtapasztaltam már, hogy minden ilyen vállalkozás produkál meglepetéseket, és sem a kiadó, sem az emlékbizottság nem kezeli presztízskérdésként az évenkénti megjelentetést, fel vagyok készülve esetleges csúszásokra. A ma mérvadó Luther-kiadás, az úgynevezett weimari első kötetének 1883. november 10-re, a reformátor négyszázadik születésnapjára kellett megjelennie. Ez akkor//. Vilmos porosz király parancsa volt, így mindenképpen teljesíteni kellett. Azon a köteten érződik is a nagy sietség - sokkal könnyebb lenne most nekünk, ha akkor pár hónappal többet szántak volna rá... Úgy érzem, mi sem a jelennek, hanem a jövőnek dolgozunk, nem éri meg kapkodni a színvonal rovására.- Mit várnak ettől a sorozattól a teológusok, lelkészek, illetve az átlagos gyülekezeti tagok szempontjából? Aktuális-e ma Luther, lesz-e ezekre a könyvekre kereslet?- Visszatérek a zsebkönyves kérdésre. A Luther válogatott művei című sorozat eljut a könyvtárakba, reménység szerint minden evangélikus egyházközség és intézmény polcaira, de biztosan nem lesz ott minden éjjeliszekrényen az Útmutató mellett. A vizsolyi Biblia megjelenésének négyszázadik évfordulója táján folyt egy vita a mű magyarországi hatásáról. Tudvalevő, hogy eredeti formátumában ez olyan méretes könyv, hogy a lelkészek még a szószékre sem cipelték magukkal, ott maradt kinyitva az oltáron. Eöl sem merült, hogy valaki utazás közben vagy akár otthon ölébe véve olvasgassa. A vizsolyi Biblia nélkül mégsem készülhettek volna el a későbbi kézi Bibliák, zsebbe való Bibliák vagy azok, amelyeket ma is árulnak a könyvesboltban. Károlyi Gáspár műve megkerülhetetlen állomás a magyar bibliaolvasás történetében. Ahhoz, hogy egyszer Luther-zsebkönyvek, naponkénti beosztású idézetgyűjtemények készülhessenek, a vaskos köteteket is rendesen meg kell szerkeszteni. A szakemberektől pedig, akik talán a lexikonméretű kiadványt is kézbe veszik, azt várom, hogy döbbenjenek rá arra, amire én is nap mint nap rádöbbenek: mennyire téves képzeteink vannak Luther gondolkodásáról.- Ezek után mégis miért ajánljuk mindenkinek a készülő könyvsorozatot? Mi Luther üzenete a mai olvasóknak?- Erre egy Luther-idézettel válaszolok: „Amikor a Bibliát fordítani kezdtük, abban is reménykedtünk, hogy majd kevesebbet írnak ezután, s többet olvassák és tudakozzák az írást. Mert mi más célja lenne a többi írásnak, mint hogy a Szentíráshoz vezessen, és benne eligazítson, ahogy János mutatott Krisztusra: Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem. (Jn 3,30)” ■ Boda Zsuzsa Tanfolyamzárás vezetői búcsúval W- Folytatás az 1. oldalról A hiány megoldásaként igyekeztek - minél gyorsabban - elkötelezett egyháztagokat kiképezni az egyházzenei szolgálat ellátására. Az intézet bejárati ajtaja mellett márványtábla állít emléket Kiss János missziói munkásnak, az evangélikus kántorképzés atyjának, aki „fiatalok nemzedékeit nevelte Krisztus szolgálatára”. Az intézet történetének legnagyobb hatású tanára és a zenei ügyekért felelős igazgatója Trajtler Gábor orgonaművész-lelkész volt, aki 1998- ig tanított a kántorképzőben. Ma az intézet igazgatója Bence Gábor egyházzenész. A fóti intézménynek, amely egyházunk egyetlen országos hatáskörű kántorképzője, több, egymást kiegészítő munkaterülete van. A nyári két és fél hetes tanfolyamok mellett az évközi képzések is igen népszerűek; októbertől áprilisig minden szombaton lehetőség nyílik a kántorképzés területén a folyamatos, elmélyült munkára. Tizenegy éve továbbképző tanfolyam is indult Ecsedi Zsuzsanna vezetésével. Erre az öt-hat napos, előadásokkal gazdagított szakmai találkozóra gyakorló kántorokat várnak. A másik munkaág - a Mandák kórus- a nyári tanfolyamok lelkesítő kórusmunkájának hatására alakult 1990- ben. A tagok havonta egy hétvége keretében találkoznak nemcsak Foton, hanem meghívásra szívesen szolgálnak gyülekezetekben is. A nyári tanfolyamok vezetői - Bence Gábor, Abaffy Nóra és Kertész Botond - már évek óta várják segítő tanáraikkal együtt a kántorjelölteket és kántorokat. A július 14. és 30. között tartott kurzus zárónapján, az istentisztelet előtt került sor a tanfolyam-értékelő alkalomra. Ennek keretében a tantárgyak felelősei beszámoltak a két és fél hét alatt végzett munkáról, illetve átadták a különféle versenyek díjait is. Az alkalom végén jelentette be Abaffy Nóra, hogy a tanfolyam vezetésétől kilenc év tanítás és azon belül is négyévnyi tanfolyamvezetés után, magánéleti változások miatt megválik. (A vele készített interjú lapunk 10. oldalán olvasható - a szerk.) Az úrvacsorái záró istentiszteletre a fóti evangélikus templomban került sor. Ezen Németh Sándor tanár vezetésével a Protestáns Fiatalok Kamarazenekara (Profik) szolgált, valamint a hallgatókból álló kórus - Abaffy Nóra vezényletével - több darabot is énekelt. ■ BZS RENDKÍVÜLI VOLT AZ ÉRDEKLŐDÉS Egy hétig tartott az evangélikus misszió a balatonboglári strandon ► A balatonboglári strandon az esős idő miatt egy nap késéssel, július 26-án indult az evangélikus strandmisszió. A Czöndör István lelkész vezette csapatban Bartos Mónika, Kárnyáczki Eszter, Németh Gábor és Szőlősi István Sándor teológusok segítették a munkát.- Idén egy hétig tartott ez a fajta missziói szolgálatunk, de a tervek szerint jövőre folytatjuk - mondta Czöndör István lelkész. - A helyi önkormányzat is jelezte, hogy támogatnak bennünket, így velük közösen elképzelhető, hogy egy év múlva hosszabb ideig tudjuk majd folytatni a munkánkat. Az egy hét alatt voltak kézművesfoglalkozások és mély, sokakban élményt hagyó beszélgetések is. Kialalógusokat is lehetett faggatni, így ismerve meg őket, életüket.- Elmondhatjuk, hogy az esős, borongós idő ellenére naponta többtucatnyian voltak ránk kíváncsiak. Összességében véve az egész hét alatt mintegy százötvenen jöttek el hozzánk - magyarázta Czöndör István. - De nem csak számbeli hozadéka van a hétnek: rengeteg érdekes és értékes emberrel ismerkedhettünk meg. Találkoztunk egy családdal, amelynek a tagjai bár katolikusok, most szeretnének konfirmálni és az evangélikus egyház tagjai lenni. Még zsidó vallású érdeklődőnk is volt: egy nagyapa az unokáival mindennap eljött kézműveskedni hozzánk. Sok beszélgetőpartnerünk jött el a vasárnapi családi istentiszteletünkre a templomba, és hozták magukkal családtagjaikat, gyerekeiket is. Azt hiszem, rendkívül fontos ez a szolgálat. A mély beszélgetéseknek kítottak egy csendszobát, ahová az elvonulni, imádkozni, meditálni vágyók húzódhattak be. Volt hangos könyvtár is, ahonnan anyagokat kölcsönözhettek az érdeklődők, de az élő könyvtár részei is kivehetőek voltak: az evangélikus lelkész mellett a teohelyük van az emberek életében, keresik az egyházakkal való találkozást, főleg, ha látják, hogy mi, evangélikusok nyitott és befogadó közösség vagyunk. ■ HogvÁTH-BoLLA Zsuzsanna Forrás: Evangelikus.hu
