Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-07-24 / 30. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2011. július 24. *• 13 MEGNYITNÁ KAPUIT... Menedékház fedél nélkül Interjú Seben Glóriával, a Menedékház projekt koordinátorával ^ Megnyitná kapuit a Menedékház Evangélikus Mentálhigiénés Szolgálat, de a tervezett (és fel­újítás alatt álló) központból - a budapesti Tartsay Vilmos utcai lakásból - a ház lakóközössége nemrég kiutasította a kezdemé­nyezést. Most fedél nélkül vár­ja a személyes lelkigondozásra jelentkezőket Seben Glória pszi­chológia szakot végzett evan­gélikus teológushallgató és a szolgálatot végző szakember kollégái.- Hogyan születhetett meg ez a la­kóközösségi határozat?- Amikor a Budai Egyházmegye másfél évvel ezelőtt elindította - leg­alábbis a tervezés szintjén - a Me­nedékház projektet, Koren Emil né­hai budavári lelkész egykori, Tartsay Vilmos utcai „nyugdíjas lakását” je­lölte ki helyszínként, így mi is csak ebben gondolkodtunk. Arra azon­ban senki nem számított, hogy a tár­sasház szervezeti és működési sza­bályzatában van egy olyan passzus, amely szerint ha nem lakás céljára akarnak használni egy lakást, ahhoz a lakóközösség engedélyére van szükség. Mire mi ezt megtudtuk, addigra a lakók többségében olyan erősek voltak a félelmek, hogy az egészet leszavazták. Azt gondolták, hogy súlyos betegek és alkoholisták fog­nak ott mászkálni, holott nem járt volna nagyobb zajjal, mintha la­kásként használtuk volna. Elindult a lakás felújítása, a célnak megfele­lően kezdtük kialakítani a helyisé­geket, „kipofoztuk” a csoportterá­piák helyszínét, a teakonyhát és az irodát is. Mivel a társasházi törvényben - amelyet természetesen elolvastunk- az áll, hogy csak a profitorientált, illetve az extra zajjal járó tevékeny­séget kell engedélyeztetni, eszünk­be sem jutott, hogy a társasház la­kóközössége hozott egy ilyen saját belső szabályt. De nem akartunk szembeszállni a lakókkal, mivel egy­részt nem biztos, hogy lett volna eredménye, másrészt mindenkiben, a lakóközösségben is lenne némi rossz szájíz, ha ilyen csata után in­dulhatna el ott a Menedékház...- Mi lesz most?- Új helyszínt keresünk, ahol mindenfajta intézményes körítés nélkül, nyugodt, otthonos környe­zetben valóban menedék tud lenni a Menedékház - hiszen sokan azért nem kérnek segítséget, mert idegen­kednek a kórháztól vagy a lelkészi hivataltól. A kórháztól azért, mert az illető nem szeretné, hogy rajta maradjon a bélyeg, hogy ő beteg, a lelkészi hivataltól pedig azért, mert az gyakran inkább zsúfolt átjáróház­ra emlékeztet, ahol adminisztráció, ügyintézés és gyülekezeti alkalmak folynak, vagyis sajnos nem feltétle­nül a legalkalmasabb helyszín egy olyan ember számára, aki nagyon mély gyászban vagy krízisben van, és nem tudja eldönteni, hogy mer­re tovább. Ugyanakkor a helyszín jelenlegi hi­ánya nem akadályoz meg abban, hogy elkezdjük a szolgálatot, valahol biztosan tudjuk fogadni a klienseket- már ami az egyéni lelkigondozást illeti, hiszen ebben az esetben a szakember biztosítani tudja a függet­len helyszínt és a nyugodt környeze­tet. Tehát már lehet jelentkezni, sze­retettel várunk mindenkit személyes beszélgetésre, de a csoportterápiák beindításával értelemszerűen még várnunk kell.- Miben lesz más a Menedékház, mint az Ön által említett intézményes kezelések?- Ha valaki pszichiáterhez vagy lel­készhez jár, akkor az egy kis közös­ségben eléggé publikus információ­nak számít, főként, ha a látogatás rendszeres. Ha valaki viszont hoz­zánk jelentkezik, teljes diszkrécióra számíthat, az adatait - például azt, hogy melyik gyülekezetből jött - csak én tudhatom. Az a szakember, aki vele fog foglalkozni, nem fogja tudni, hacsak az illető el nem árulja. Itt elképzelhetetlen olyan helyzet, hogy valaki elszólja magát, és kide­rül valami, amire egyébként a lelki­gondozó titoktartási kötelezettsége vonatkozik. Tehát én nem fogom tudni a titkokat, mert csak koordiná­tor vagyok, az adatokat viszont csak én tudhatom, a lelkigondozó viszont nem - így nem fordulhat elő az a meglehetősen kellemetlen szituá­ció, hogy valakinek a legbelső, intim közlései a személyes adataival össze­kapcsolódva bárkinek a tudomására jussanak.- Nem érezhetik majd „felségterü­let-sértésnek” a hagyományos érte­lemben lelkigondozást végző lelkészek ezt a kezdeményezést?- Ezt elkerülendő intenzíven sze­retnénk együttműködni a lelkészek­kel, hogy megértsék és átlássák en­nek a szolgálatnak a fontosságát. Ezért rendszeresen fogok találkoz­ni az egyházmegyék vezetőivel, és minden lelkész bővebb tájékoztató anyagot is kap majd - ez lesz egyéb­ként a Menedékház szóróanyaga. Fontos, hogy a lelkészek maguk higgyenek abban, hogy ez fontos, és elfogadják, hogy az ő munkájukat nem helyettesíti - hiszen ez nem is célja -, hanem kiegészíti. Azt reméljük, hogy a Menedék­ház nem az egyház perifériájára szorult, megtűrt szolgálat lesz, ha­nem egy dinamikusan fejlődő hely, amelyet mindenki a magáénak tud érezni. Védett zóna, ahová jó behú­zódni, mivel olyan biztonságos kö­zegként működik, ahol biztosan tudhatja a betérő, hogy nem ítélik el, ahol végighallgatják, és abban segí­tik, hogy a saját, önálló döntéseit meg tudja hozni, ahol nem kész re­ceptekkel állnak elő.- Mennyire egyedülálló ez a szol­gálat Magyarországon ? Milyen min­tákat követ?- A Magyar Evangéliumi Keresz­tyén Diákszövetségnél van egy egy­személyes lelkigondozói szolgálat. Aki ellátja, félállásban dolgozik, és a szövetség a kliensek által befolyt adományokból tartja fenn a szolgá­latot. Valamint ott a Híd Alapítvány mentálhigiénés szolgálata, amely a Semmelweis Egyetemhez kapcsoló­dik, és az ott végzettek vehetnek benne részt. Közöttük viszont csak mentálhigiénés szakemberek van­nak, pszichológusok, pszichoterape­­uták nincsenek. Nálunk, az evangélikus egyházban még nem alakult ki az a szemlélet, hogy lelkigondozásra, önismeretre, személyiségfejlesztő tréningekre haj­landóak legyünk pénzt és energiát ál­dozni. A katolikus egyházban ennek már hagyománya van, míg mi, evan­gélikusok nehezen vagyunk meg­­győzhetőek arról, hogy ezek haszno­sak és működőképesek. A katolikus egyházban a házasság- és család­­gondozás teljesen természetes, és a reformátusoknál is van családgondo­zó hálózat. Mi ebben a tekintetben kicsit le vagyunk maradva, holott egy ilyen kezdeményezésnek komoly missziós szerepe is lehet, hiszen eze­ket a személyiségfejlesztő tréninge­ket olyanok is megtalálhatják és igénybe vehetik, akiknek egyébként nincsen közük egy gyülekezethez sem - ma még.- Mit jelent a családgondozás?- A családgondozás mindenkép­pen a Menedékház kiemelt területe lesz, és elsősorban gyülekezetben megforduló fiatal házasoknak, illet­ve kisgyerekes vagy kamaszokat ne­velő családoknak fog szólni. De hogy­ha majd jól működik, és megkapja a kellő publicitást, akkor nyugodtan bekapcsolódhatnak olyan családok is, amelyek nem kötődnek égy gyüleke­zethez sem. Lesznek zárt párterápi­ák és családterápiák, ahol csak az érintettek és a szakember van jelen, de szeretnénk beindítani csoportte­rápiákat is, például a hagyományos jegyesoktatást is szeretnénk cso­portban megvalósítani.- Ez miben különbözik majd a szo­kásos jegyesoktatástól?- Elsősorban a csoport a húzóerő ebben a műfajban. A hagyományos keretek között ha egy pár bejelenti a házassági szándékát a gyülekezet­ben, akkor tervszerű beszélgetésben vesz részt, hatszemközt a lelkésszel. A miénk viszont sokkal tréning­­szerűbb lenne, hetente-kéthetente különböző témákkal, gyakorlati fel­adatokkal, tehát jóval tudatosabb fel­készülést jelentene a házasulandók számára.- Milyen más feladatokat lát majd el a Menedékház?- Az egyik legfontosabb terület az egyéni lelkigondozás, illetve pszi­choterápia lesz. Aki úgy érzi, segít­ségre vagy lelki támogatásra van szüksége, bejelentkezhet e-mailben vagy telefonon, így velem, a koordi­nátorral veheti fel a kapcsolatot. Időpontot egyeztetünk, majd szemé­lyes beszélgetésben segítek neki kö­rülírni, megfogalmazni azt, hogy pontosan milyen jellegű segítségre lenne szüksége. Azt is felmérjük az el­ső beszélgetés során, járt-e már ko­rábban pszichoterápiára, vett-e igény­be más, hasonló jellegű segítséget. Mindezek alapján irányítom őt a megfelelő szakemberhez: a Mene­dékház munkáját ugyanis kiterjedt szakértői gárda segíti majd, amelynek tagjai között pszichológusok, pszichi­áterek, mentálhigiénés szakembe­rek, pszichoterapeuták, lelkipászto­rok, lelkigondozók vannak.- Lehet-e tudni közelebbit erről a gárdáról?- Egyelőre három főből áll a csa­pat, a tagjainak van máshol állásuk, így meghatározott időre kerülnek szerződéses munkakapcsolatba a Budai Egyházmegyével. Nem fizetést kapnak az egyházmegyétől, hanem a befolyt adományok és annak függvé­nyében, hogy mennyi időt tudnak szánni erre a szolgálatra, egyfajta tá­mogatást. Most folyik velük az egyez­tetés, hogy ki hány órát, hány klienst tud majd vállalni, illetve hogy milyen jellegű munkával venne ebben részt. Reméljük, hogy a kör bővülni fog, és hogy a szakemberek nem egymástól elkülönült munkát végeznek majd, hanem összejárnak szupervízióra, így ők is fejlődhetnek szakmailag, egymástól is tanulhatnak.- Hogyan alakul a szakemberek és a Menedékház finanszírozása?- A szakembereink támogatását csak úgy tudjuk megoldani, ha maguk a kliensek is hozzájárulnak a szolgá­lat fenntartásához, működtetéséhez. Ez a tevékenység tehát nem teljesen ingyenes, ugyanakkor nem is kerül annyiba, mint amennyiért egyébként másutt igénybe lehetne venni ezeket a terápiás módszereket. Meghatáro­zunk majd egy minimumösszeget, mintegy ajánlásként, ami egy hat­vanperces foglalkozás vagy egyéni tanácsadás ellenértéke lesz. Annyit ké­rünk, hogy ha az illető megteheti, ezt adja bele a közösbe. Persze ez azt is je­lenti, hogy aki megengedheti magá­nak, hogy nagyobb összeggel járuljon hozzá a szolgálat működtetéséhez, az fizethet többet is, hiszen ezzel teszi le­hetővé, hogy olyanok is igénybe ve­gyék a segítségünket, akik anyagilag jobban rászorulnak. Tehát minden esetet egyénileg fogunk elbírálni, és mindegyikre keresünk valamilyen megoldást.- Mennyire elvárás, hogy a mene­déket kereső hívő legyen, vagy hogy le­gyen gyülekezeti háttere?- A Menedékház teljesen nyitott, bárki jöhet bárhonnan. Az Istennel való kapcsolat csak akkor kerül szó­ba szakember és kliens között, ha a kliens ezt igényli és említi. Ugyanakkor csak hívő keresztény szakemberekkel dolgozunk együtt, hiszen abból indultunk ki, hogy a sa­ját lelkigondozóval való személyes kapcsolat óriási mértékben segíthet abban is, hogy hitben fejlődjünk. Tehát a lelkészeken keresztül gyüle­kezeti tagokat szeretnénk megszólí­tani, a nem hívőket pedig interneten keresztül, illetve a hívő kliensek által igyekszünk elérni, hiszen ha ők elé­gedettek lesznek velünk, akkor to­vábbadják nem hívő barátaiknak is az információt: van egy olyan hely, aho­vá bárki mehet, ahol nem erőltetik rád a hitet, ahol elfogadnak úgy, ahogy vagy. ■ Laborczi Dóra Jelentkezni lehet Seben Glória koor­dinátornál telefonon: 20/387-9572, * illetve e-mailben: O a menedekhazszolgalat@gmail.com Seben Glória Munka közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom