Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-07-03 / 27. szám

6 41 2011. július 3. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Skandináv zene Kolozsvár lutheránus hajlékában b- Wieland Meinhold weimari egyetemi professzor (képün­kön) a skandináv zenével ismertette meg a kolozsváriakat június 21-én, kedden este az evangélikus templomban meg­tartott egyéni orgonaszólóestjén. Horváth Zoltán művész­pedagógus köszöntése után a „fjordok világába” is elkala­uzolta közönségét a német professzor. Műsorán a többsé­gében evangélikus Dánia, Izland, Svédország, Norvégia és Finnország zeneszerzőinek alkotásai szerepeltek. Meinhold főleg kis formátumú darabokat tűzött műsorára. Először N. W. Gade (1817- 1890) és G. M. Hansen (1832- 1909) dán zeneszerzők rövid kompozíciói szólaltak meg. Gade-et a 19. századi dán ze­ne kiemelkedő alakjának tart­ső darab tűnt ki humoros, já­tékos töltetével. A harmadik dal magyaros hangulatot teremtett „pattogós” ritmusával. E. Grieg norvég zeneszerző közismert Peer Gynt szvitjei­ből két rész hangzott el: Szol­­vejg dala és Aase anyó halála. ják, a hangversenykalauzok szerint több zenei műfajban „kipróbálta magát”. A most meghallgatott két művében úgy tűnt: a klasszicizmus zene­szerzési hagyományaira alapo­zott. Matthison-Hansentől szintén két alkotás hangzott el. Főleg a második, a Preludium címet viselő tűnt ki barokkos virtuozitásával. H. Helgason (1914-1994) izlandi zeneszerző Ricercar monotematico című szerze­ményének „szelíd disszonan­ciái” kellemesen hatottak. Meinhold nemcsak előadó­­művészként, hanem zeneszer­zőként is bemutatkozott: egy régi izlandi dallamra való imp­rovizációja során a gyülekezet tanúja lehetett annak, hogy a népzenére emlékeztető egy­szerű és tiszta dallam hogyan „bontható ki" archaikus „réte­geiből” oly módon, hogy az a ma embere számára is művé­szi üzenethordozóvá váljon. G. Hägg (1867-1925) svéd zene­szerzőtől az e-moll elégia csendült föl. Érdekes kollázs következett, Meinhold négy svéd népdalra való improvizálása. Főleg az el-Szolvejg dalában több liriz­­musra és nagyobb ívű frázi­sokra lett volna szükség, Aa­se anyó halálában viszont si­került a szereplő elmúlását idéző elégikus hangulatot megteremteni. Végezetül J. Sibelius (1865- 1957) finn zeneszerző egyik legnépszerűbb művének, a Fin­landia szimfonikus költemény­nek az orgonára átírt változatát tolmácsolta a professzor. Mein­­holdnak sikerült nagyzenekari hangzást keltenie. Ráadáskép­pen egy rövid, virtuóz darabot szólaltatott meg. Meinhold kiegyensúlyozott, precíz előadóművész benyo­mását keltette. Kuriózumként könyvelhetjük el, hogy mosta­ni koncertjének repertoárját skandináv zenéből állította össze. Eme szerzők zeneművei ugyanis ritkán hallhatóak Er­délyben. Bízzunk abban, hogy a jövőben talán adódik egy újabb koncertlehetőség is, amikor a felhangzó művek ál­tal teljesebb képet alkotha­tunk Meinhold gazdag elő­adóművészi kvalitásairól. ■ Nagy-Hintós Diana Forrás: Szabadság Pap és művész díszpolgárok Falunapra invitálta az önkor­mányzat a lakosságot június 19-én, vasárnap Nagyszéná­son, ahol színes program vár­ta valamennyi korosztályt. Ezen a napon adták át a dísz­polgári címeket is. Idén - posztumusz elismerésként - két egyházi személyiségnek ítélték oda a megtisztelő cí­met: Aranyi Imre katolikus plébánosnak és Fecske Pál evangélikus lelkésznek. Dísz­polgárrá avattak két képző­művészt is: a nagyszénási szü­letésű Fábián Rózsát és a te­lepüléshez kötődő Szénási Mihályt. ■ Cs. I. Forrás: beol.hu Eberni Kirchentag ► Német földön 1948 óta kétévenként szerveznek egyházi napokat. Ez a fesz­tiválhangulatú, de mély teológiai és társadalmi kérdésekkel is foglalko­zó, kétévente más-más tartományi egyház terüle­tén zajló együttlét a világi (laikus), nem teológiai végzettségű testvérek kez­deményezése és sikeres mozgalma. Három alka­lommal a katolikusokkal együtt tartották az öku­menikus egyházi napokat (legutóbb 2010-ben Mün­chenben). A résztvevők százezres létszáma keresz­tény tanúságtételként is értelmezhető. A nagy ívű, sokrétű rendezvények mellett mindig vannak azonban kisebb területek híveit megmozgató, úgy­nevezett egyházmegyei Kirchentag-alkalmak is. Ez év tavaszán a haßbergei es­­peresség az észak-bajoror­­szági Ebern kisvárosban tar­tott egyházi napot, melyre huszonnyolc gyülekezetből közel ezer résztvevő érkezett. (Ebern evangélikus közössége az év eleje óta a Budapest-De­­ák téri egyházközség testvér­gyülekezete.) A nap mottója így hangzott: „Betévedni, be­lélegezni, bekapcsolódni” („Auftauchen, durchatmen, mitmachen”). Ha valaki - ta­lán nem is tudatosan - beté­ved egy egyházi alkalomra, élje át az ott elhangzó tanúság­tételeket, s legyen aktív része­se az egyház célkitűzései meg­valósításának. Az együttlét a keresztségre emlékezés istentiszteletével kezdődött - sokan ugyanis el­felejtik, hogy meg vannak ke­resztelve. Bajorországnak ez a része nagyon gazdag természetes forrásvizekben. Tizenhét gyü­lekezet képviselője hozott ma­gával e forrásokból egy-egy korsó vizet, és egy nagy ke­resztelőmedencébe öntötte. A gyermekek gyertyákat he­lyeztek el a keresztelőkút pár­kányára, majd az (ötször négy­perces) igehirdetések után hét lelkész - közöttük e sorok írója - várta az oltárnál a hí­veket, hogy miközben a vízzel keresztet rajzolnak a homlo­kukra, igei áldásban is része­sítsék őket. Sokan könnyezve álltak meg e különös csendben az oltár előtt, s fogadták a ke­resztelésre emlékeztető, út­mutató és áldó igéket. A rövid igehirdetések a ke­resztségre, az újjászületésre és az aktív keresztény életre biztattak. A keresztség Isten szent kezdete bennünk és ér­tünk. Vétek, ha a kereszté­nyek elmulasztják, akár gyer­mekeik életében, akár felnőtt­ként. Isten új életet és örök éle­tet adó ígérete fűződik hozzá. A nap során a beszélgetés­re is lehetőséget adó szünetek alatt énekkarok léptek fel, és egy idősebbekből álló tánccso­port is bemutatkozott. Délután Egyház és szabad­ság címmel e sorok írója tar­tott vitaindító előadást. Pél­dákkal illusztrálva érzékel­tette a Magyarországon 1990 előtt az egyházi szolgálatban és a mindennapi életben egy­aránt meglévő korlátokat. A keresztény szabadság azon­ban belső szabadság is, a lé­lek szabadsága, amely egye­dül Krisztushoz kötött. Nap­jaink népszerű szabadságér­telmezése pedig a másik em­bert figyelembe nem vevő, önző életfelfogás, amelyet egyszerűen így fogalmazha­tunk meg: nekem mindent szabad, a másiknak szinte semmit. A referátum témáját pódi­umbeszélgetés keretei között gondolhatta tovább a hallga­tóság. A beszélgetésen az elő­adón kívül a város polgár­­mestere, a zsinati elnök és az esperesség női szolgálatának felelőse vett részt. Az egész nap legfőbb mozga­tója a korábban kilenc éven át a kenyai misszióban szolgáló Jür­gen Blechschmidt esperes volt, fő segítőjeként pedig - az itthon is jól ismert - Holger Mánké se­gédlelkész serénykedett. Az egyház Ura kísérje a nagy kiterjedésű szórvány­egyházmegye evangélikusai­nak életét Ebemben és kör­nyékén! ■ D. Szebik Imre „... ott lesz a szíved is” Beszámoló az erdélyi evangélikus küldöttség németországi körútjáról ► A legutóbbi Kirchentagon, azaz német evangélikus egy­házi napokon a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egy­ház (RELE) is képviseltette magát. A delegációt Adorjá­­ni Dezső Zoltán püspök, Riedl Rudolf kerületi felügyelő, Fehér Attila főtanácsos, Pál Gyula másodfelügyelő, dr. Csutak Ibolya zsinati tag és Bogdán Andrea jogtanácsos alkotta. Mivel az „...ott lesz a szíved is” (Mt 6,21b) mot­­tójú, június 1-5. között Drezdában zajlott rendezvényso­rozat egyik fő témája Kelet-Közép-Európa volt, jó néhány áhítatot és előadást tartottak magyar lelkészek és közre­működők. A találkozó egyik helyszínén, a Dreikönigskirche (Háromki­­rályok-templom) kápolnájá­ban június 4-én Adorjáni De­zső Zoltán (képünkön) vezet­te a déli áhítatot, a hangszeres kíséretet pedig az - utolsó pillanatban beugró - magyar­­országi Szélrózsa Band bizto­sította. A delegáció tagjain és a szépszámú érdeklődőn kívül jelen voltak az alkalmon a Mecklenburg! Evangélikus Tartományi Egyház - mint testvéregyház - képviselői, il­letve a RELE Németországban tanuló teológiai hallgatói is. A négy nap alatt az erdélyi küldöttség tagjai különféle előadásokon, hivatalos találko­zókon vettek részt, felkeresték az „óriássátrakat” is, ahol a kü­lönböző egyházak és egyházi szervezetek állították fel stand­jaikat; és persze a kulturális események - például koncer­tek - sem maradhattak ki a programból. Az egyházi napok rendez­vénysorozata június 5-én zá­rult. Az Elba partján megtar­tott záró istentiszteleten több mint százezer ember vett részt. # # Ht Mecklenburgi látogatással foly­tatódott a küldöttség német­­országi útja. Jens-Peter Drewes, a Mecklenburgi Evangélikus Tartományi Egyház külkap­­csolatokért felelős tanácsosa állította össze a sűrű progra­mot, amelynek keretében a magyar vendégek főként azon gyülekezetekbe látogattak el, amelyek testvéri kapcsolatot ápolnak saját egyházuk vala­mely gyülekezetével. így vasár­nap a schwerin-lankowi luthe­ránus közösségben vettek részt istentiszteleten. Isten igéjét ez alkalommal is Ador­jáni Dezső Zoltán püspök hir­dette, az úrvacsora kiszolgál­tatásában pedig e sorok írója is részt vett. Az istentisztelet után Wis­­marban munkaebéd kereté­ben két helyi gyülekezeti lel­késszel a jövőben létesítendő testvér-gyülekezeti kapcsola­tokról folytattak eszmecserét. Másnap Hagenowban nem­csak a közösség lelkészével nyílt alkalmuk találkozni az erdélyi delegáció tagjainak, hanem Fejér Olivér lelkészje­lölttel is, aki két és fél éves ta­nulmányi útja alatt a helyi gyülekezetben végez segéd­­lelkészi szolgálatot. Schwerinben, az egyház püspöki hivatalában Andreas Fiadé egyházfőtanácsos fo­gadta a küldöttséget. (Dr. And­reas von Maltzahn püspök betegség miatt nem tudott részt venni a találkozón.) A megbeszélésen - rövid bemutatkozás után - tárgyalást folytattak a két egyház jövőbeli testvérkapcsolatáról, a testvér­gyülekezeti kapcsolatok jelen­legi helyzetéről, közös ifjúsági és más projektekről. Adorjáni Dezső Zoltán egyháza nevében két - Tompos Opra Ágota ko­lozsvári festőművész által ké­szített - pünkösdi témájú fest­ményt adott át az egyház veze­tőségének, megköszönve az eddigi támogatásokat. A nap hátralevő részét a nagyváradi egyházközség test­vérgyülekezetében, Penzlin­­ben töltötték a delegáció tagjai. Vendégek és vendéglátók gyü­lekezeti est keretében találkoz­hattak, kötetlenül beszélget­hettek egymással. Nem maradt ki a körút ál­lomásai közül a német főváros sem: június 7-én Berlinben Adorjáni Dezső Zoltán a he­lyi magyar közösség isten­­tiszteletén prédikált, a közel­gő pünkösd kapcsán kiemel­ve az egyház Szentlélek által inspirált missziói kompeten­ciáját. Az istentiszteletet meg­beszélés követte, amelyen a berlini magyar gyülekezet je­lenéről és jövőjéről esett szó. A püspök örömét fejezte ki, hogy e gyülekezet él, majd ki­fejtette, hogy az itt szolgáló lelkész számára ez missziós terület: feladata, hogy a ber­lini magyarokat megkeresse, a gyülekezetei építse, gyara­pítsa. Külön örül annak is - mondotta -, hogy az elmúlt években egyházának teoló­giai hallgatói és lelkészjelölt­jei is szolgáltak-szolgálnak a gyülekezetben, név szerint Kálit Eszter, Mátéfy Ciprián, jelenleg pedig Fejér Olivér. A berlini magyar közösség vezetői, Pompéry Judit és Bal­ia Bálint nagy örömmel fo­gadták az erdélyi evangéliku­sok látogatását, és megkö­szönték azt is, hogy „ügyes er­délyi fiatalok” vesznek részt a gyülekezet életében. A nyolcnapos németorszá­gi körút után a küldöttség él­ményekkel gazdagodva, lel­kileg feltöltődve tért haza pün­kösd ünnepére. ■ Fehér Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom