Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-11-27 / 48. szám
Újrakezdés Solymár Péter Globális, ökumenikus és bűnbánati Budapesten ülésezett az LVSZ vezető testületé ► Amint lapunk múlt heti számában már hírt adtunk róla, Budapesten ülésezett november 16. és 18. között a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) vezetői testületé Munib A. Younan elnök, szentföldi püspök és Martin Junge főtitkár, chilei lelkész vezetésével. A háromnapos tanácskozásnak a Deák Téri Evangélikus Gimnázium adott otthont. Az 1947-ben tizenhárom ország evangélikus egyháza által a svédországi Lundban alapított világszervezet ma már hetvenkilenc ország száznegyvenöt tagegyházának hetvenmilliós családját fogja össze. Legfőbb döntéshozó grémiumát, a vezetői testületet az elnök és a főtitkár mellett az LVSZ hét régiójának vezetője alkotja. Az évente ülésező testület budapesti tanácskozásán elhangzott a főtitkár és a hét régiót képviselő alelnökök jelentése, terítékre kerültek személyi kérdések, illetve egyéb, jövőbe mutató témák is, szót ejtettek például a világszervezet által júniusban elfogadott stratégia gyakorlati alkalmazásáról. A magyarul Szenvedéllyel az egyházért és a világért (With Passion for the Church and the World) címet viselő, negyvenoldalas tanulmány a 2011-2017 között követendő stratégiát tartalmazza, nemcsak meghatározva a szervezet működését az elkövetkezendő években, de irányt adva a tagegyházak munkájának is. Érdekességként említjük meg, hogy a dokumentum a szövetség hivatalos nyelvei - angol, német, francia és spanyol - mellett hamarosan magyarul is meg fog jelenni. Mint ismeretes, a vezetői testület tanácskozása előtt ugyancsak hazánkban, az Északi Egyházkerület székházában tartotta alakuló ülését az LVSZ reformációi emlékbizottsága. A november 14-15-ei kétnapos értekezlet javaslatait is sorra vette a vezetői testület. Tagjai egyetértettek abban, hogy a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóját ünneplő rendezvénysorozatnak földrészeket átfogóan globálisnak, más egyházakat bevonva ökumenikusnak, illetve önvizsgálatot tartva bűnbánatinak kell lennie. Emellett - Luther példáját szem előtt tartva - a kor technikai vívmányait is szeretnék kihasználni. A tanácskozás házigazdája, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének püspöke, az LVSZ kelet-közép-európai régiójának alelnöke vetített képes előadásában szólt arról is, a 2017-es ünnepre való felkészülés jegyében milyen munkák folynak egyházunkban. Beszámolt - többek között - számos evangélikus nyomtatvány tavaly óta zajló digitalizálásáról, és szót ejtett a Luther Márton életét feldolgozó rajzfilmsorozatról, amely Richly Zsolt Balázs Béla-díjas evangélikus rajzfilmrendező irányításával készül. A vezetői testület tagjai örömmel vették kezükbe a nemrégiben megjelent, Luther válogatott művei 5. - Bibliafordítás, vigasztalás, imádság cí-Munib A. Younan LVSZ-elnök nyitóáhítata a Deák téren A tervek szerint jövőre elindul egy internetes megosztó oldal, amelyre a tagegyházak (akár saját nyelvükön) szabadon feltölthetnek lelki, teológiai stb. írásokat. „Gutenbergtől a Googleig” - ahogyan az egyik testületi tag jellemezte az ötletet. mű kötetet. A magyar sorozat mellett a közeljövőben spanyolul jelenik meg válogatás a reformátor írásaiból. A háromnapos ülésen nagy hangsúlyt kaptak az áhítatok, amelyek a megújulás témája köré épültek. W Folytatás a 4. oldalon Életem kitörölhetetlen emlékei közé tartoznak az advent képei, hangjai. Gyülekezetünk népviseletbe öltözött asszonyai, akik az oltár liturgikus színét viselve lila fejkendővel, lila ruhában érkeztek az istentiszteletre. A harangozó néni, aki beállított a parókiára a temetőből hozott kosárnyi zöld puszpánggal, hogy abból édesanyám az ünnep előtti estén fortélyos ügyességgel koszorút fonjon a templom díszítéséül. A gyülekezet, amely advent első vasárnapját kiskarácsonyként ünnepelte. A hajnali harangszó, amely katolikus testvéreinket hívogatta rorátéra. Napjainkban nincs hiány a karácsonyváró dekorációból. Üzletek kirakataiban, ablakok párkányain világítanak a viliódzó fények. Az adventi koszorú mint kedves vendég bevonult a lakásokba, asztalok közepén díszeleg... De kérdés, hogy csak dekoráció marad, vagy el tud-e jutni az üzenete lelkűnkig: „Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében.” (Zsolt 130,5) Felhangzanak-e szebbnél szebb adventi énekeink, elhangzik-e egy ima, egy zsoltár a családi asztal mellett, miközben sorra gyújtogatjuk a koszorú gyertyáit vasárnapról vasárnapra? Községem általános iskolájában a fiatal, agilis, nem mellesleg evangélikus iskolaigazgató néhány éve úgy döntött, hogy ne csak díszelegjen az adventi koszorú az aulában, hanem hétfő reggelenként gyertyagyújtással induljon a hét. A három történelmi egyház felekezetének hittanosai s minden érdeklődő diák és pedagógus összegyűlik az ebédlőben, és közös énekléssel, imádsággal, rövid áhítattal kezdik a hetet, majd meggyújtják a gyertyát. A részvétel nem kötelező, a diákok többsége mégis eljön ezekre az alkalmakra, csakúgy, mint a szünet előtti utolsó tanítási napon a lépcsőházi koncertre. Mivel nem egyházi iskoláról van szó (!), ez a lépés egyesekben megdöbbenést, csodálkozást, másokban lelkes támogatást váltott ki. Mindenképpen jelentős missziós lehetőség és példa arra, hogyan lehet a „dekoráció” használatát áldott alkalommá tenni olyan közösségben, amelyben a diákok fele még az áhítat fogalmát sem ismeri. Igen, advent, „drága idő” szent ideje a magvetésnek, szent ideje az Istenre figyelésnek, s mindannyiunknak óriási lehetőség az újrakezdésre. Idén is komolyan kell vennünk küldetésünket a magvetésre és a drága idő kihasználására. Hiszen olyan világban élünk, ahol olykor idegennek érezzük magunkat, de sokszor a mi nyelvünket sem érti a világ. „A hit nyelvén beszélünk, de a világ nem hisz Istenben, a remény szavait mondjuk, de a világ nem hisz az örök életben, a szeretet nyelvét beszéljük, de a világ csak az igazságosságot ismeri. Nekünk az evangélium fénye világít, nekik a tudomány mécsese...” (Flalász Piusz) Mivel sokszor idegennek érezzük magunkat ebben a világban, nagy a kísértés, hogy otthon akarjuk érezni magunkat a többiek között, s asszimilálódjunk. így maradozik el életünkből a vasárnapi igehallgatás, az ige olvasása, az imádság hatalmas lehetőségének gyakorlása. Elfásul a szívünk, és úrrá lesz rajtunk a csüggedés. A mindennapi gondok pedig elfalazzák a kilátást Isten felé. így lesz süket a fülünk Jézus drága szavának meghallására: „íme, az ajtó előtt állok...” (jel 3,20) Nekünk pedig 2011 adventján sincs más feladatunk, mint ragaszkodni annak felismeréséhez és hirdetéséhez, hogy lehetetlen élethelyzetekből, félelemtől, bűntől, életveszedelmekből, halálból, viszálytól szabadulást csak Jézus adhat. Újra kezdeni mindent a világon,- megteremteni, ami nincs sehol, de itt van mindnyájunkban mégis, belőlünk sürgetve dalol, újra hiteti, hogy eljön valami, valamikor, valahol... (Váci Mihály: Valami nincs sehol) Amit a költő ösztönösen sejt, azt mi tudjuk: Jézus útban van hozzánk, s az újrakezdés örömével ajándékoz meg bennünket. Az új egyházi év kezdetén ezt a biztatást kapjuk a felénk induló Királytól: kezdd újra az abbahagyott imádságot, keresd meg és újra foglald el a templomban a helyed, nyújts kezet annak, akitől eddig elfordultál... Boldogok lehetünk, ha el tudjuk mondani: hozzám már megérkezett az adventi Vendég, találkoztam vele. Megérkezett, de nem rövid vendégeskedésre, hanem életre szóló együttlétre. A szerző a csömöri evangélikus gyülekezet nyugalmazott lelkésze „Ha hiszed, hogy János szava igaz, s SEMPER REFORMANDA ujja irányát követve megismered Isten bárányát, aki magára veszi bűnödet - nyert ügyed van. Akkor keresztyén vagy: úr bűnön, halálon, poklon - mindenen. Akkor szorongó lelked felvidul s szívbeli szeretetben hajlik Isten szelíd bárányához.” M Luther Márton: Jer, örvendjünk, keresztyének! (Szabó József fordítása) evangélikus hetilap 76. évfolyam, 48. szám ■ 2011. november 27. ■ Advent 1. vasárnapja Ára: 250 Ft „Kiemelem a mindannyiunk számára ismert, súlyos problémát je„A lelki megújulásra úgy tekintünk, mint Istentől jö„Mikor visszajöttem, tátva ma-A Luther Kiadó lentő gazdasági és pénzügyi válságot, amiben a világ él. Az egyháznak van mondanivalója, és képes tenni azért, hogy enyhítse vő hívásra, hogy térjünk vissza hozzá. Szomorú látni, hogy sokszor milyen különbség van a szavaink, a hirradt a szám. Azt se tudtam, mit mondhatnék. Mézeskaláadventi ezt a krízist az emberiség globális családjában.” Interjú Martin Jungével, detett elveink és a tetteink között..." Beszélgetés Susan Johnson csőt levakarni egy kézről nem kis feladat.” könyvvására az LVSZ főtitkárával !► 5. oldal kanadai püspök-elnökkel !► 4. oldal Adventi imák W 11. oldal 7-10. oldal
