Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-11-13 / 46. szám
12 •« 2011. november 13. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet PALACKPOSTA Hálaadás Roskadásig terített asztal, illatos pulykasült, édes áfonyaszósz. Édesgyökérpuding pillecukorral, gőzölgő almabor. Erre készül minden gyerek az óceánon túl, hiszen november 24-én lesz számukra az év egyik legnagyobb eseménye: a hálaadás ünnepe (angolul: thanksgiving). Sok helyütt még a karácsonyfát is feldíszítik, és az egész lakást ünnepi díszbe öltöztetik, hiszen ez a nap egyúttal a karácsonyi időszak kezdetét is jelenti. Hálaadás ünnepét először a 17. században ünnepelték meg azok, akik a Mayflower hajón átvágtak az óceánon, hogy új hazára találjanak Észak-Amerikában. Pusztaság, kőkemény föld, őslakos indiánok fogadták őket. Nehéz volt az első év. A kemény munkát és az új életkörülményeket csupán ötvenlcetten élték túl, pedig több mint négyszázan érkeztek. Az első év végén a föld nem várt módon bőséges termést adott, és a hagyomány szerint az életben maradt ötvenkét plymouth-i telepes nagy ünnepséget rendezett ennek örömére. Ezek a telepesek angol keresztények voltak. Elővették az óhazából magukkal hozott Bibliájukat, énekeskönyveiket, és köszönetét mondtak azért, hogy Isten csodát tett: a száraz, köves föld ellenére ennyi termést adott nekik. 2006 őszét az Egyesült Államokban töltöttem. Kicsit egyedül éreztem magam, ahogy hálaadás ünnepe közeledett, hiszen ilyenkor mindenki hazamegy a családjához, az enyém viszont nyolcezer kilométerre volt tőlem. Nem akartam egyedül maradni egy üres iskolaépületben, így amikor a kinti gyülekezetem erre a hétvégére szervezte meg, hogy New Orleansba utazzunk, rögtön jelentkeztem. Pedig nem nyaralni mentünk. Egy évvel korábban söpört végig a városon a Katrina hurrikán. Kihalt utcák, kitört fák, beszakadt épületek, fán fennakadt ruhák mutatták, milyen magasan állt a víz. Az emberek hallgatagon mentek vissza házaikba még egy évvel a hur-OSZTOZÓ rikán pusztítása után is. Elkeserítő volt, amit láttunk. Váratlanul ért hálaadás estéje. Az egész napos téglatisztítás után piszkosan, fáradtan igyekeztünk vissza a szállásunkra, ahol - úgy tudtuk - csak a hálózsákjaink és a szendvicseink vártak ránk. De ahogy közeledtünk, megéreztük a frissen készített ételek illatát. Odabent terített asztalok fogadtak bennünket, egy másik szobából pedig hegedű, gitár és dob hangja szűrődött ki. Gyors mosakodás után mi is asztalhoz ültünk, és elérkezett az a pillanat, amelyet soha nem fogok elfelejteni. Az emberek megfogták egymás kezét. Csend lett. Majd a hosszú csend után halkan megszólaltak. Egyenként adtak hálát Istennek, hogy életben maradtak, hogy együtt lehetnek a szeretteikkel, hogy újjáépülnek a házaik, és a gyerekeik újból tanulhatnak, mert van villany az iskolában... Hálaadás ünnepe minket is emlékeztessen arra, hogy amikor asztalhoz ülünk azokkal, akiket szeretünk, mondjunk köszönetét mindazért, amit Istentől kaptunk. Legyen az vasárnapi ebéd, hamburger a barátokkal, süti a nagyinál vagy szeretetvendégség a gyülekezetben - étkezés előtti imánk legyen hálaadás! ízleld és lásd, hogy jó az Úr! Boldog hálaadást! ■ Szűcs Mária Névjegy: Szűcs Mária Békéscsabáról származom. 2001-ben kezdtem meg tanulmányaimat az Evangélikus Hittudományi Egyetem hittanár szakán, majd 2009-ben jelentkeztem a teológus-lelkész szakra. 2005-2007-ben a chicagói evangélikus teológián tanultam. Hatodévemet a maglódi gyülekezetben töltöm. Zene, film, advent Sokunk kedvence, a Csík zenekar megannyi koncertje - többek között a júliusi Csillagpont református ifjúsági találkozón tartott fellépése - mellett a stúdiót is rendszeresen látogatta. így ősz végére megjelent Csík János bandájának legújabb albuma, a Lélekképek. A lemez leginkább abban hasonlít a korábbi Csík-korongokhoz, hogy semmi máshoz nem hasonlít. A „Holdfény” szonáta cimbalmos átiratával indítanak, felbukkan pár percre Juhász Gyula, majd Hobo és Kiss Tibi a Quimbyből, hogy aztán igazi örömzenélésben csúcsosodjon ki a zenefolyam. Ahogy a zenekar Facebook-oldalán olvassuk: „Ez a népi muzsika és a klasszikus zene ügyes és arányos kevercse, amiből kihallatszik az egymást végtelen tisztelő művészek együtt zenélésének első megilletődése utáni önfeledt öröme. Örömzene egymásnak. Nekik. Nektek.” Te elhitted, hogy igazán jó filmek csak Hollywoodban készülnek? Amerikai filmek mellett te is legfeljebb csak nyugat-európai mozikra szoktál jegyet venni? Épp itt az ideje, hogy egy lengyel filmre ülj be! November 24-étől vetítik a magyar mozik a Minden, mit szerettem (Wszystko, co kocham) című alkotást. Négy barát történetébe kapcsolódhatunk be éppen akkor, amikor sztrájkhullám söpör végig az országon. Janek és Staszek, egy haditengerész fiai, Kazik, az örök lázadó, valamint a dúsgazdag Diabei úgy döntenek, hogy punkzenekart alakítanak. A filmben összecsapnak az érzelmek, a különböző társadalmi osztályok tagjai, ezért magánéletükben is válság válságot követ. A 2009-ben készült alkotást tavaly a Sundance filmfesztivál nagy díj ára jelölték. Ha pedig szívesen tekintenél előre néhány héttel, és már most az adventi időszakra készülsz, jegyezd fel a naptáradba, hogy november utolsó hétvégéjén (25-én, 26-án vagy 27-én délelőtt tíz és este hat óra között) érdemes lehet ellátogatnod a Néprajzi Múzeumba is. Az ország házával átellenben található múzeumban rendezik meg a Magyar Virágkötők, Virágkereskedők Szakmai Egyesületének hagyományos, advent előtti kiállítását, bemutatóját és vásárát. A mesterek és tanítványok kompozíciói révén megismerkedhettek az aktuális karácsonyi díszítési trendekkel, tanácsokat kaphattok az ünnepi lakásdíszek elkészítéséhez, vagy akár a helyszínen is megalkothatjátok őket kékfestőből, csuhéból, vesszőből, papírból. ■ Jenő Az oldalt szerkesztette: Vitális Judit Dobd el a bűzrudat! ► Négy évtizeddel ezelőtt az Egyesült Államokban Massachusetts állam kormányzója arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és a pénzből, amelyet aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. 1976-ban - amikor az Amerikai Rákellenes Társaság is felkarolta a kezdeményezést - már egymillió embert sikerült rávenniük, hogy egyetlen napot bírjanak ki cigarettázás nélkül. Egy évvel később minden állam csatlakozott a mozgalomhoz, amely ekkor kapta az egységes Smokeout Day elnevezést. Nem sokkal később az Egészségügyi Világszervezet (WHO) november harmadik csütörtökét nemzetközi szinten is füstmentes nappá nyilvánította. (1986-ban ugyancsak a WHO nevezte ki dohánymentes világnappá május 31-ét, a nikotinfüggőség hatására bekövetkező halálozások magas számának - évente világszerte több mint ötmillió, hazánkban közel harmincezer emberről van szó - visszaszorítása érdekében.) A füstmentes nap apropójából - idén november 17-ére esik - Frivaldszkyné Jung Csilla pszichológussal beszélgettünk.- Mint valószínűleg jó néhányan a saját példájukból is tudják, sokan serdülőkorban, a kamaszkori lázadás, a szülőktől való függetlenedés, a határok feszegétésének idején próbálják ki a cigarettát, szinte minden esetben a kortársak nyomására. Egy nyolc évvel ezelőtt elvégzett nemzetközi felmérés magyarországi eredményei szerint a 13-16 éves korosztályhoz tartozók harminchárom százaléka dohányzik kisebb-nagyobb rendszerességgel.- Mitől függ, hogy valaki dohányos emberré válik-e, vagy sem?- Különféle pszichés és szociális tényezőkről beszélhetünk. Akinek nincsenek megfelelő eszközei a szorongás oldására, azzal könnyebben előfordulhat, hogy a feszült helyzetekre a cigarettát tekinti megoldásnak. Van, akinek a temperamentumából fakad, hogy keresi a kockázatot, veszélyt rejtő helyzeteket és tevékenységeket, vagy a személyiségjegyei között dominánsabb a függőségre való hajlandóság. Az úgynevezett impulzuskontroll-zavarokkal küzdők közül is sokan a cigaretta segítségével próbálják kordában tartani az indulataikat. A környezeti hatás - elsősorban a családi minta - ugyancsak meghatározó: nem mindegy, hogy a dohányzást káros szenvedélyként, deviáns viselkedésként vagy épp ellenkezőleg, az élet „természetes” velejárójaként jelenítik-e meg a fiatal előtt. A szülő(k) szenvedélybetegsége mindkét irányba hathat: a kamasz azonosulhat a látottakkal - de úgy is reagálhat, hogy soha nem akarja, mondjuk, alkohollal megoldani a problémákat!- Szédülés, émelygés, köhögési roham - ha a dohányzás először kifejezetten rossz közérzetet eredményez, akkor miért vesz valaki újra cigarettát a kezébe?- A társak elismerése sajnos igen gyakran felülírja az első slukkal járó kellemetlen fiziológiai érzetet. Ráadásul az emberi szervezet reakciója sem egyértelműen negatív. A nikotin ugyanis - közvetett módon, különféle áttételes folyamatok révén - elősegíti a koncentrációt, az összpontosítást, majd pedig segít az ellazulásban, a lenyugvásban is. Növeli a természetes örömfokozók elválasztását, ezért han-No smoking gulatjavító hatása is van. Ezek azonban csak rövid távú előnyök; hosszú távon a káros hatások az erősebbek!- Van, aki kilencven évig is elél úgy, hogy világéletében dohányzott, míg más soha nem szív el egy szállal sem, mégis tüdőrák viszi el...- Aki ezzel érvel, az nem veszi figyelembe, hogy minden emberi testnek más és más a sérülékenysége! Nem tudhatjuk előre, hogy a szerveink mennyire erősek vagy éppen gyengék, mennyire működnek megfelelően, hogyan reagálnak a különféle hatásokra. Ha érzékenyebbek, a káros hatásokkal szemben kevésbé ellenállóak, hamar súlyos szövődmények léphetnek fel. A dohányzás - hogy csak a legsúlyosabb kórokat említsük - gyomorfekélyt, érelmeszesedést, tüdőrákot, végső soron halált okozhat! Természetesen a hosszan tartó, krónikus passzív dohányzás által belélegzett anyagok is jelentős egészségkárosodást idézhetnek elő.- De a hétvégi buliban rágyújtani mégsem ugyanaz, mint napi két dobozzal szívni...- A hétvégi dohányosok némileg kordában tartják egészségkárosító magatartásukat, de ritkán látni olyat, aki pár éves utánkövetés végén már ne lenne aktív, napi dohányos. A dohányzás ugyanolyan szenvedélybetegség, mint az alkoholizmus vagy a kábítószer-függőség. Nem szabad alábecsülni: a nikotin okozta addikció erősségét a szakemberek a kokainéhoz hasonlítják! A nikotin is képes arra, hogy beavatkozzon az agyi ingerületátvivő folyamatokba. Mesterségesen idéz elő nyugalmat, szorongáscsökkenést az opioid - örömérzetekért felelős - anyagok növelése által, mire a szervezet elhiszi, hogy van ezekből elég, és kezd kicsit kevesebbet előállítani belőlük, ezért hosszú távon a nikotin nélkül stresszes, feszült, lehangoltabb lesz az illető.- Sikerülhet akár máról holnapra letenni a cigarettát?- A dohányosok általában abban a hitben élnek, hogy ők a lovasok, és a cigaretta csak a ló, de a valóságban ez pont fordítva van... Tudni kell: szinte száz százalékban kudarccal végződnek azok a próbálkozások, amikor a várható nehézségek számbavétele nélkül teszi le valaki a cigarettát. A leszokás ugyanis a legtöbbször egy nagyon jól megtervezett folyamat eredménye. Minimum hat hónap szükséges hozzá; ennél gyorsabban felszámolni a függőséget - pusztán a nikotin természete miatt is - majdhogynem irreálisnak tűnik. Aki le akar szokni a dohányzásról, annak egy sor dolgot végig kell gondolnia. Ki kell találnia például, hogy miként fogja elkerülni a kísértésre buzdító helyzeteket - például a barátok invitálását a szokásos cigarettaszünetre -, hogyan fog megmaradni a döntése mellett akkor is, amikor mások próbára teszik az elhatározását, és provokációképpen előtte gyújtanak rá. Előfordulhat, hogy ha nem tudja megnyerni magának a környezetét, akkor a siker érdekében átmenetileg - amíg meg nem erősödik a személyisége - távolságot kell tartania bizonyos emberektől és helyzetektől. Fel kell készülnie arra is, hogy a nikotin megvonásával lelassul a szervezet anyagcseréje, ezért ha nem akar felszedni néhány kilót, akkor el kell kezdenie sportolni. De a rendszeres testmozgást nem elsősorban a testsúly gyarapodásának elkerülése érdekében kell beépítenie az életébe! A szervezet a sportolás hatására elkezd majd újra több endorfint termelni, az illető így fogja nikotin-utánpótlás nélkül is egyre jobban érezni magát a bőrében. Legalább másfél év füstmentesség kell ahhoz, hogy azt mondhassa valaki: jó esélye van arra, hogy többé nem vásárol magának dohányterméket. Lehet, hogy elsőre nem sikerül letenni a cigarettát. A visszaesések elkeseríthetnek, de érdemes arra gondolni, hogy paradox módon minél többször próbál meg valaki leszokni, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a korábbi, kudarcba fulladt kísérletek után legközelebb siker koronázza az erőfeszítéseit! ■ v.j. A dohányzásról bővebb információkat találhattok a Országos Egészségfejlesztési Intézet oldalain: ♦ www.cikiacigi.hu ♦ www.leteszemacigit.hu
