Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-11-13 / 46. szám

Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2011. november 13. » 5 Csoda a halál árnyékában Hetvenöt éve halt meg Kosztolányi Dezső Új kiállítás nyílt a halhatatlan poétáról Micsoda halállal halt: alattomos íny­­rák végzett vele, hosszú, gyötrelmes szenvedés után. November 3-án, hű­vösre forduló időben - ötvenkét éves volt! Nézem az utolsó képét, a stockhol­mi kórház tetőteraszán áll (ahová tíz­szer vitték el műtétre), és messzire fi­gyel. Talán Magyarország felé, szere­tett városára, Budapestre gondol. Búcsúzó nagy versét mormolja bé­nult némasággal. A Szeptemberi áhí­tat zengő sorait: „Szép életem, lobogj, lobogj tovább, / cél nélkül, éjen és ho­mályon át. / Állj meg, te óra és dőlj össze, naptár, / te rothadó gondok­tól régi magtár. / Ifjúságom zászlói úszva, lassan / röpüljetek az ünnepi magasban." Az emlékezés órájában nem a csengő, rímes versek jutottak eszem­be, nem is finom szövésű, tökéletes novellái, regényei. Gyönyörű ma­gyar nyelvünk nagy szerelmesére gondoltam legelőbb. Vannak ma­gyarul beszélők és írók. Felsorolni is hosszú lenne. Balassi égbe röptét, Pe­tőfi tüze éget, Arany bebalzsamoz, Vörösmarty csillagorgonán zeng, Ba­bits sípoló gégével kiált, Móricz vil­­lámlik és dörög... És Kosztolányi? Ez a nagy író úgy kortyolja szavainkat, mint százéves óbort. Verssoraiban szelíden csillog minden, mintha aranyból volna. Senki nem írt így ma­gyarul! Ilyen természetesen és szív­­szorítóan. Megmagyarázhatatlan képesség ez. A minden-tudás. A minden mű­fajban otthonosság. Szép és fájó re­mekművek sora. Bár sokaknak ez sem elég, különösen a mai gyűlölkö­dő világban. Kosztolányi keveset po­litizál, nem szereti eléggé a magyar­Kedves Vásárlóink! Azok között, akik novemberben (1- jétől 30-áig) vásárolnak a Luther Ki­adó könyvesboltjában, vagy ebben az időszakban küldik el megrendelésü­ket kiadónkhoz, kisorsoljuk az aláb­bi könyvet: Vinczellér Imre (képzőművészeti album) Hazai és külföldi elismerései, kiállí­tási szereplései alapján Vinczellér Imrét a hazai festészet egyik elismert tehetségeként tartjuk számon. „Festészetében családja kultúrtör­téneti emlékeit, művészi tradícióinak tárgyi és szellemi fragmentumait idé­zi szürrealisztikus megfogalmazásban. Zenei tanulmányai alapján készítet­te a kortárs (főként Bartók-) zenére festett, intenzív színvilágú adaptáci­óit. Gyakran alkalmaz monokróm zöld és vörösesbarna koloritot, hang­vétele olykor groteszk, a harmónia és diszharmónia kérdéseire keres vá­laszt, festészete ugyanakkor tradici­onális alapokra épül.” Festészetének nyelvezeti, illetve tartalmi adottságain kívül számára a ságot. Nem köt az oldalára éles kar­dot, csak egyszerű toll van a kezében, asztalán zöld színű tinta, azzal írja halhatatlan üzenetét. Döbbenten hallgatok, micsoda buta beszéd ez; folyton versengni, a kákán is görcsöt keresni! Mondom újból, vegyük le a polc­ról a poros Kosztolányi-köteteket, és olvassuk az egyik legnagyobb verset, a Hajnali részegség izzó Isten-láto­mását, a regényeket: a Pacsirtát, az Aranysárkányt, az Édes Annát... ol­vassuk remekművű tárcáit, min­denre figyelő újságcikkeit, műfordí­tásainak vaskos köteteit. Az élet su­gárzik könyveiből, a szellem, a sza­badság. Észrevétlenül gyógyír áram­lik belénk, olyan esszencia, amely él­ni segít. A halálévfordulón szólni kell arról, hogy nekem némasága följegyzése­művészetetikai kérdések is nagy fon­tossággal bírnak. Törekszik arra, hogy bizonyos keretek között a mű­vészetében alkalmazott vizuális esz-Vinczellér Imre közökkel humanisztikus tartalmakat fejezzen ki. Az egyetemes emberi ér­tékek, a szabadságjogok, az emberi méltóság és szellemi kincsek megőr­zése jó értelemben vett hazaszeretet­tel párosul személyében. Demokra­tikus elkötelezettségét elsősorban festészetével hirdeti. ivei lesz teljes az emlékezés: „De szeretnék verekedni... Hosszú kopor­sóm lesz... Meghalok... Vár az apám, vár a sírásó... Egyedül...” Kortársai búcsúztatták, és méltat­ták kivételes tehetségét. Nagy költő­nek nevezte Szabó Lőrinc, olyan al­kotó szellemnek, akivel állandóan foglalkozniuk kell a fiatalabbaknak, akik mestert látnak benne anélkül, hogy tanítványnak éreznék magukat. Szeretheti-e a mai kor embere? Ol­vassa-e? Hiszen egyre távolibbnak tű­nik rímes könnyedsége. Korokon, politikán, divatokon ível át halhatat­lan életműve. Tévedései nem ho­­mályosítják el a minden műfajban re­mekműveket fölmutató írót. Olyan, mint a szív, nem fárad el, szüntelenül veri-dobogja: „Tovább! Nem remény­telen az élet!” ■ Fenyvesi Félix Lajos Független alkotói státusa, művé­szettörténeti tájékozottsága, vala­mint vizuális nyitottsága, alapos hu­mán műveltségen nyugvó interpre­táló készsége hozzásegíti ahhoz, hogy művészete folyamatosan meg­újulva vigye tovább azokat a mester­jegyeket, amelyek művészetét - va­lamennyiünk épülésére és örömére - egyedivé és rangossá avatják. 198 oldal, 225 x 275 mm, kemény­­táblás védőborítóval, ISBN 978-963- 9979-05-5, 2009 A szerencsés nyertes nevét az Evan­gélikus Élet december 11-ei számában közöljük. Október könyvnyereményének sorsolásán Kovács Eszter Dóra lu­kácsházi vásárlónknak kedvezett a szerencse. Gratulálunk a nyereményhez! Cím: 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel: (1) 3175478, (20) 824 5518. Köny­vesbolt: (1) 411 0385. Fax: (1) 486 1229. E-mail: kiado@lutheran.hu. Honlap: www.lutherkiado.hu. ► Nemrégiben készült el a buda­pesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új Petőfi-kiállítása. A megnyílt tárlat két teremmel bővült a korábbi állandó kiállí­táshoz képest, és számos techni­kai újdonsággal szolgál. Ezek egyike, hogy „okostelefonra” készült a katalógusa. A Kalla Zsuzsa irodalomtörténész ál­tal rendezett új Petőfi-kiállítás na­gyobb alapterületen, újfajta néző­pontból mutatja be a halhatatlan szellemű poéta pályáját. A frissítést az indokolta, hogy Petőfi újraolvasá­­sa folyamatos, a szakma némely té­ren másként látja ma őt, megválto­zott az olvasók viszonya is a költé­szethez, az irodalomhoz, és ezzel át­alakult az életmű megítélése is. Az új múzeumi összeállítás Petőfi Sándor személyiségét helyezi a kö­zéppontba, s a fiatalabb korosztály­hoz közelebb álló, multimédiás, úgy­nevezett „hologramos” eszközöket is felhasználva mutatja be a sok zsák­utcát - a színészi, katonai kitérőt, képviselő-választási kudarcot - is megjárt, de igazán sikeres fiatal köl­tő életét. A Petőfi Irodalmi Múzeumban a névadó előtt tisztelgő tárlat tehát in­teraktív, képernyős tudáspontokon lehet elmélyülni számos vitatott, iz­galmas kérdésben, de nem hiányoz­nak az új, eddig soha ki nem állított tárgyak sem. így például a költő pénztárcája egy ceruzával és két egykrajcárossal, Petőfi jegyzőkönyve, Szendrey Júlia nemzetiszínű főkötő­je vagy néhány - a tárlat kedvéért re­konstruált - tipikusan petőfis ruha­darab, többek közt az a köpeny, amelyet hatéves vándorlása során hordott. A legérdekesebb azonban az akkori idők egyik legnépszerűbb da­rabjára, A peleskei nótáriusra utaló magyaros ruha, amelyet a kor neves szabómestere, Tóth Gáspár varrt Petőfi számára. Petőfi egyébként nagy figyelmet fordított a külsejére, viseletére. 1842- ben Pápán Gaál Józsefnek, A peleskei nótárius színpadi átdolgozójának Ólmos botok című versét a pápai kép­zőtársulat „örömünnepén” lobogós ingben, pitykés nadrágban, kezében fütyköst forgatva olyan hatással ad­ta elő, hogy a jelen lévő Esterházy gróf elragadtatásában egy arannyal ju­talmazta a fiatal költőt. A „dizájnos" kiállítás arra a kérdés­re is választ ad, hogyan sikerült or­szágos ismertségre szert tennie a fi­atal poétának. A pápai képzőtársu­lati érdemkönyv tele volt dalokkal, balladákkal, fordításokkal; akkori­ban sok fiatal foglalatoskodott effaj­ta dolgokkal. De hogy egy diák mű­vét az ország első folyóirata közölje, az még Pápán is valóságos szenzáci­ónak számított. S hogy ez a diák ép­pen az egzisztenciális problémákkal küszködő, sokszor nem éppen barát­ságos Petőfi lett, az már szinte a Petőfi egyetlen hiteles arcmása, a dagerrotípia csodával volt egyenlő. Pápa az első hely volt Petőfi életében, ahol meg­ízlelte a költői dicsőséget, A borozó című vers itt született, s az Athenae­um 1842. május 22-én közölte - egy balneológiái értekezésbe beszúrva, helykitöltőként. Kevesen tudják azt is, hogy e kor­szakára tehető a régóta keresett név­nek, a Petőfinek a megtalálása is. Az első vers, amely alá választott költői nevét írta, a Pápán született Tolvaj huszár volt. Tehát „Petrovicsból Pá­pán lett Petőfi”. Az üstökösszerűen ívelő pályát befutott, szerethető fiatalembert be­mutató, „Ki vagyok én?Nem mondom meg..!’ - Petőfi választásai címmel megnyílt PIM-tárlat jó szívvel ajánl­ható a költő dilemmáit, szereplehe­tőségeit, kapcsolatrendszerét megis­merni szándékozók figyelmébe. ■ - KERECSÉNYI -HIRDETÉS A Magyarországi Evangélikus Egyház nevében meghívjuk a IV. Katalin-napi evangélikus bálra november 26-ára a Budavári Önkormányzat aulájába (1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.). Program ♦ 19.00: Beköszöntő - Bényi Ildikó és Schulek Csaba. Az est fővédnöke: Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége • 19.30: Tokody Ilona Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész, Muskát András énekművész. Zongorán kísér: Nagy Márta zongoraművész. • 19.50: Az év evangélikus borásza: Galántai Károly (Soltvadkert) ♦ 20.00: Büfévacsora ♦ 21.00: Cigánymisszió - a bál jótékonysági célja {Győrfi Mihály lelkész) ♦ 21.10: Paly a Bea énekel ♦ 21.30: Nyitótánc (a Deák Téri Evangélikus Gimnázium 9. a osztályának tanulói) • 21.40: Tánc a Simp­le zenekar kíséretében ♦ 23.00: Fehér Jenőnek, a fasori evangélikus gimnázium diákjának zongorajátéka ♦ 23.05: Tombolasorsolás ♦ 23.45: Tánc • 2.00: Zárás A hónap könyvnyereménye HIRDETÉS_________________________________________________________________________________________________________________________________ Hívogató korálünnepre November 18-án, pénteken 18 órakor a kelenföldi evangélikus templomban (Budapest XI., Bocskai út 10.) ko­­rálünnepet tartunk. A Reformációi Emlékbizottság támogatásával létrejövő program lényege: énekeljünk együtt minél többen ér­tékes zenét, becsüljük meg énekkincsünket. A tervek szerint ezentúl minden évben sor kerül ilyen alkalomra. Az érdeklődők (kórusok és egyének) a http://kantorkepzo.lutheran.hu oldalon, a Korálünnep20ii címszóra kattintva megtalálják a közösen éneklendő művek kottáját és a műsort. Mindenkit szeretettel várunk! Műsorvezetők: Bényi Ildikó és Schulek Csaba. A tombolajegyek árából befolyt összeg a Görögszálláson megvalósított cigánymisszióban indult közösségfejlesztő, szociális és foglalkoztatási prog­ram támogatását szolgálja. Megjelenés: hölgyek: báli öltözék, hosszú ruha; urak: sötét öltöny vagy szmoking. Jegyek 5000 forintért kaphatók október 24-től a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.). (A vacsorára és egy ital­ra minden kedves meghívott a vendégünk, az est hátralévő részében az italszámlát az urak rendezik.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom