Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-11-06 / 45. szám

14 ◄! 2011. november 6. KRÓNIKA Evangélikus Élet Emlékezés a forradalom miniszterére Többéves hagyományt követve egyházunk országos presbitériuma Maiéter Pál (1917- 1958) emléktáblájának megkoszorúzásával kezdte októberi ülését. Az 1956-os forrada­lom egyik mártírjának, a harmadik Nagy Im­­re-kormány - nem mellesleg evangélikus - honvédelmi miniszterének emléktábláján a testület és az országos iroda dolgozóinak ne­vében Prőhle Gergely országos felügyelő és Gáncs Péter elnök-püspök helyezte el az em­lékezés koszorúját október 27-én. Az országos iroda székházának külső falán található tábla tanúsága szerint 1939-ben az Üllői út 24. szám alatti Luther­­otthon lakója volt az akkor még orvostanhallgató Maiéter. ■ Boda Zsuzsa felvétele Maiéter Pálról megemlékező cikkünk az Evangélikus Élet 2007. október 28-i számában olvasható - honlapunkon is (www.evangelikuselet.hu). A Magyarországi Evangélikus Egyház nevében meghívjuk a IV. Katalin-napi evangélikus bálra november 26-ára a Budavári Önkormányzat aulájába (1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.). Program • 19.00: Beköszöntő - Bényi Ildikó és Schulek Csaba. Az est fővédnöke: Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége • 19.30: Tokody Ilona Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész, Muskát András énekművész. Zongorán kísér: Nagy Márta zongoraművész. ♦ 19.50: Az év evangélikus borásza: Galántai Károly (Soltvadkert) ♦ 20.00: Büfévacsora ♦ 21.00: Cigánymisszió - a bál jótékonysági célja (Bakay Pé­ter missziói lelkész) ♦ 21.10: Palya Bea énekel ♦ 21.30: Nyitótánc (Majomé Vígh Zita és Major Péter, valamint Juhász Viktória és Szabó János) • 21.40: Tánc a Simple zenekar kíséretében ♦ 23.00: Fehér Jenőnek, a fasori evangélikus gimnázium diákjának zongorajátéka ♦ 23.05: Tom­bolasorsolás ♦ 23.45: Tánc ♦ 2.00: Zárás Műsorvezetők: Bényi Ildikó és Schulek Csaba. A tombolajegyek árából befolyt összeg a Görögszálláson megvalósított cigánymisszióban indult közösségfejlesztő, szociális és foglalkoztatási prog­ram támogatását szolgálja. Megjelenés: hölgyek: báli öltözék, hosszú ruha; urak: sötét öltöny vagy szmoking. Jegyek 5000 forintért kaphatók október 24-től a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.). (A vacsorára és egy ital­ra minden kedves meghívott a vendégünk, az est hátralévő részében az italszámlát az urak rendezik.) HIRDETÉS_____________________________________’___________________________________________ Márton-napi vesperás A Ferencvárosi Kántorátus szeretettel hívja önt és kedves családját Már­ton-napi polifon vesperására, amelyet november 11-én, pénteken este 6-kor tart a Gát u. 2. alatti templomban. Elhangzanak Thomas Stoltzer és Balthasar Resinarius feldolgozásai. Igét hirdet Véghelyi Antal. Istentiszteleti rend ♦ 2011. november 6. Szentháromság ünnepe után utolsó előttit megelőző (ítélet-) vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Mt 24,15-18; 1 Thessz 4,13-18. Alapige: Zsolt 103,6-13. Énekek: 495., 499. 1., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bencéné Szabó Márta; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Zászkaliczky Pál; II., Modoriu. 6. de. 3/411. Sztojanovics András; Pesthidegkút, 11., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.); Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv., családi) dr. Magyarkúti Gyuláné ; de. 11. (úrv.) dr. Bácskai Károly; du. 6. Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. 10. (családi) Pelikán András; de. 11. (úrv.) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Haller u. 19-21., I. emelet de. fél 10. (családi) Bolba Márta; de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; du! 6. (vespera) Bolba Márta, liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. (úrv.) Benkóczy Péter; Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpád; de. fél 10. (úrv., családi) Kovács Viktor; de. fél 11. (úrv.) dr. Blázy Árpád; du. 6. (vespera) Kovács Viktor; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpádné; Egyetemi és főiskolai gyülekezet, XI. Magyar tudósok krt. 3. du. 6. (Láthatatlan Színház előadása); Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; de. negyed 12. (családi) Keczkó Szilvia; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Grendorf Péter; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. (úrv.) Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv., családi) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Kovács Áron; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Kovács Áron; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Deák László; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) Deák László; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lacknerné Puskás Sára. Összeállította: Boda Zsuzsa Örömmondás a 16. században Konferencia és könyvbemutató ► Hitélet a török árnyékában (Al­­sólendva - Kulcsár György) cím­mel rendezett tudományos ülés­szakot október 19-én az Orszá­gos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Magyarországi Evangéli­kus Egyház Gyűjteményi Taná­csa a könyvtár dísztermében. A tanácskozáson, azon túl, hogy a hallgatók betekintést nyertek a muravidéki reformáció 16. szá­zadi körülményeibe, könyvbe­mutató is volt. „Az mit Istennek mívelhetek, örömest kész vagyok hozzája” a címe Hubert Ildikó Kulcs ár-mono gráfiájának, amellyel a Luther Kiadó munka­társai egyenest a nyomdából ér­keztek a rendezvényre. A kötet­hez Ittzés János nyugalmazott püspök írt ajánlást. Több irányból induló szándékok sze­rencsés találkozása a reformáció hó­napjában - így jellemezte az ese­ményt köszöntőjében Boka László, az OSZK megbízott tudományos igaz­gatója. Külön kiemelte az évtizedes jó együttműködést a Lendvai Galé­ria-Múzeummal (Szlovénia), amely­nek a Kulcsár-fakszimilék is köszön­hetők. Az ülésszak felkészült és elkötele­zett előadóitól érzékletes képet kap­tak a hallgatók a reformáció századá­nak lelkesült mecénásairól és prédi­kátorairól, a három részre szakadt or­szág peremvidékeinek virágzásáról, arról, hogy mit szerettek hallgatni ak­kor a szószék alatt ülők és mit nem, és arról, hogy akkor is pénzbe, sok pénzbe került a könyvkiadás. Bánfi Szilvia nyomda- és könyv­történész bemutatta az európai ran­gú és szintű tipográfus- és nyomdász­családot, a Hojfhaltereket, akik Kul­csár Györggyel egy időben, néhány éven át a Muravidéken is működtek. Raphaelt ugyan katolikusnak ke­resztelték, de nyugat-európai útja során megérintette a reformáció szellemisége. Élete ezután sokszor menekülés volt, de ez nem akadá­lyozta meg abban, hogy fiából is re­mek nyomdászt faragjon. Mecénások- Bánffy Miklós, Zrínyi György - pártfogása szükségeltetett ahhoz, hogy a reformáció magyarországi irodalmi alkotásai sok-sok példány­ban napvilágot lássanak. Működésük során húsz év alatt mintegy ötven ki­adványt jegyez a családi vállalkozás — alig több mint száz évvel Gutenberg színre lépése után! Csepregi Zoltán egyháztörténész­professzor, az Evangélikus Hittudo­mányi Egyetem Egyháztörténeti Tan­székének vezetője a muravidéki refor­máció - sokak számára valószínűleg teljességgel ismeretlen - alakjairól be­szélt. Többek között Sabjanic Franc és Andrej Hozjan monográfiáira tá­maszkodva térképezte fel azt a háló­zatot, amely a változásokat mozgat­ta. Arra ugyan még mindig nincs vá­lasz, hogy Alsó-Pannónián mit ért a 16. századi irodalom, az előadó remek táblázatba foglalta mindazokat, akik a Muravidéken működtek - akár Al­­só-Pannónia volt, akár nem... A hallgatók megtudhatták azt is, hogy a kor népéletével, történelmével kapcsolatban az adatokban legin­kább gazdag anyagok az evangélikus püspöki vizitációs könyvek. (És ame­lyik településen készült ilyen, az abban az időben természetesen evangélikus volt.) Öt olyan csoportot mutatott be az előadó, amelyek a reformáció tana­inak elterjedéséért, népszerűsítéséért felelősek: az 1539 és 1555 között Wit­­tenbergben járt vend diákok (pereg­rinusok), a ma is ismert - mert az iro­dalomtörténet által számon tartott - , irodalmilag tevékeny prédikátorok (ilyen a mi Kulcsár Györgyünk is), a „szolgálatukba állt” nyomdászok, azok a stájer emigránsok, akiket hitük mi­att üldöztek el hazulról, és a - ha nem is névtelen, de - ismeretlen prédiká­torok, akiket az összeírások egyszerű­en concionatornak neveznek. Hubert Ildikó irodalomtörténész érthető elfogultsággal mutatta be Kulcsár György munkásságát vagy inkább szolgálatát. Az irodalomtör­ténet hosszú időre elfeledkezett ró­la, pedig nemcsak kortársai, hanem a későbbi nemzedékek is olvasták, könyvei több kiadást értek meg - nemcsak a Muravidéken, de a messzi Bártfán is. Uradalmi tanítóként ke­rült a Bánffy családhoz, majd hamar prédikátorrá lépett elő. Már 1573-ban megjelent első könyve, Az halálra va­ló készületről rövid tanóság majd Az ördögnec a penitencia tartó bűnössel való vetélkedéséről... (a bűnbánatot tartó hívőnek az ördöggel való pár­beszéde) - támaszul és okulásul. Ezeket posztilláskönyve követte. Kulcsár prédikációinak akkori nép­szerűségét az okozhatta, hogy példát és útmutatást adott arra, hogyan le­het a történelmi megpróbáltatásokat túlélni. Kulcsár meg akarta ismertet­ni olvasóival - az együgyű lelkipász­torokkal, a silabizálókkal és a művelt főkkel - a Biblia szeretetre méltó vi­lágát. Az ég felé tekintettek ezek az igehirdetések. Nincs fenyegető is­tenképe, a pokol bugyrait nem színe­zi túl erős színekkel. Szemében az ör­dög ugyan létezik, de nem túl plasz­tikus, ijesztő és gonosz figura, hanem inkább az emberből előtörő rossz. „Felelj meg néki!” - így biztatja olva­sóit az ördöggel való szembeszállás­ra. Jézust állítja követendő például, számára az evangélium a „bűneink bocsánatjárói való örömmondás”. Az újonnan megjelent monográ­fián túl a Kulcsár-fakszimiléket is be­mutatta Heltai János irodalomtörté­nész-professzor. Nem elég - utalt a szerzőre -, hogy a paraszt az eke szarvánál, a takács a szövőszéknél ol­vassa a Szentírást, el is kell menni a templomba és hallgatni az igehir­detést. Hogy rendbe tegyük e vi­lági életünket. Ugyanis a jó halál feltétele a jó (értsd: Istennek tet­sző) élet. Az ördög kísérteteinek pedig az az alapja, hogy ő is jól is­meri a Bibliát... Élvezetes előadásában Heltai Kulcsár népszerűségére kereste a magyarázatot, hiszen hosszú ideig használták köteteit, nagy te­rületen, ráadásul több felekezet is elfogadta őket. Két alapvető kérdésben igen modernül és evangélikus módon gondolko­dott. Egyik a megigazulás tana, másik a prédikátorok (értelmiség) felelőssége. Gondolkodása négy komoly pilléren állt: wittenber­gi teológiai és biblikus műveltség, Erasmus ismerete és a középko­ri magyar hagyomány. Népszerű­ségét az is segíthette, hogy korá­ban már túl voltak a „Mi az igaz­ság?” de még innen a „Kinek van iga­za?” kérdésen. A három kötet (most Hubert Ildi­kó könyvével kiegészülve) kitölt egy földrajzi teret - megtartó közösséget. Ebből ma is okulhatunk. (Zárójelbe ugyan, mégis ide kívánkozik egy na­gyon fontos esemény: 2009-ben a Homokbödögei Evangélikus Egy­házközség levéltárának és könyvtá­rának rendezése közben Tóth Károly István lelkész-történész felfedezte Kulcsár György 1574-es Postillájának eddig ismeretlen, sokat olvasott s ezért hiányos példányát. A Gyűjte­ményi Tanács pályázatának segítsé­gével restaurált kötetet a konferen­Hubert Ildikó cián vehette át a lelkész. Érdemes te­hát szétnézni házunk táján!) És az ülésszakon bár nem utoljá­ra kapott szót, mégis a beszámoló vé­gére kívánkozik Geric Ferenc lendvai múzeumigazgató hozzászólása. A megtartó közösségről és eget-földet megmozgató akaratáról beszélt, ar­ról, hogy a lendvai vár a művészet és a kultúra menedéke. És míg az önál­ló Szlovénia magyarokat is segítő ér­tékeit ecsetelte, invitálta a hallgató­kat a szőlő lakta vidékre, amely az au­tópályán már két és fél óra alatt elér­hető, ahol van mit látni és az asztal­ra tenni, és ahol a nap húsz perccel korábban melegíti a hegyeket, mint az olasz csúcsokat Szlovénia nyugati határszélén. ■ Zászkaliczky Zsuzsanna A könyv a Luther Kiadó könyvesbolt­jában (1085 Budapest, Üllői út 24.) és a Huszár Gál papír- és könyves­boltban (1054 Budapest, Deák tér 4.) is kapható. Ára 690 forint. A SZERZŐ FELVÉTELEI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom