Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-10-09 / 41. szám
• Í i f K 12 -m 2011. október 9. GYERMEKOLDAL Evangélikus Élet Vörös Egyike a legnagyobb hazai ragadozó madaraknak, az Alföldön és a Dunántúlon egyaránt megfigyelhetitek. A fasorokkal, kis erdőfoltokkal tarkállt nyílt mezőket, legelőket kedveli, de megtelepszik a városokban is. Budapesten például egyebek mellett a Parlament és az Iparművészeti Múzeum padlásterén költenek vörös vércsék. A többi sólyomféléhez hasonlóan nem építenek fészket, hanem a mezőkön elhagyott varjú- és szarkafészkekben, a városokban a padlások zugaiban nevelik fiókáikat. Elfoglalják a számukra kihelyezett költőládákat is. Vonuló madár, Európa déli felén és Észak-Afrikában telel, de különösen enyhébb teleken sokan itthon maradnak. A telelők is nagyon korán, február végén, március elején érkeznek haza. Ettől kezdve lehet hallani éles „ki-ki-ki-ki” kiáltásukat. Ha jó fületek van, és meghalljátok, és mondjuk a Parlament közelében a magasba tekintetek, ott láthatjátok a keringő, hegyes szárnyú madarakat. A párok évente csak egyszer, az időjárás alakulásától függően áprilisban vagy májusban kezdik a költést. Előtte egyre gyakrabban ülnek az elvércse sáskákat fognak. Gyakran egy helyben lebegve, szitálva figyelik a legelőt maguk alatt. Ha aztán a pocok előbújik a föld alól, szárnyukat összekapva lecsapnak rá. A városi vércsék a zöldterületeket keresik, de például többször láttam, amint a Szépművészeti Múzeum padlásterén költő pár az állatkerti Pálmaház felett szitált, és amikor egy fali gyík átszaladt a sétaúton, villámgyorsan felkapta. A fiatalok jellegzetes síró hangon kérik az eleséget, amelyet később már maguk tépnek szét. Egy hónapos korukig maradnak a fészekben, illetve a padláson, ekkor kirepülnek, de foglalt fészek szélén, vagy repülnek, bújnak be a padlásra, hogy aztán egy szép napon a tojó megkezdje az öthat, sárgásfehér alapon rozsdásan foltozott tojás lerakását. Egyedül kotlik, párja csak rövid időre váltja. A fehér pihés fiókák huszonnyolcharminc nap alatt kelnek ki. Anyjuk eleinte rajtuk marad, melengeti őket, a táplálékot a hím hordja. A hozott egérből vagy pocokból a tojó apró darabkákat tép, és egyenként eteti meg a kicsinyeket. Később már mindkét szülő vadászik: rágcsálókat, gyíkokat, szüleik egy ideig még etetik őket. Amikor aztán már vadászni tudnak, és teljesen önállóak, felbomlik a család, a fiatalok elszélednek, mindenki a maga útját járja. ■ Schmidt Egon Kérdések 1. Vajon békát is fog a vörös vércse? 2. Hány évig él egy vörös vércse? 3. Hány pár költ Magyarországon? UVdJdZdlO-tíBdU íSlAp J0U3ZfJ-J3lj z iuvyju yvso dp ‘usSf r :yozsvjVj\ Kedves Gyerekek! ► Mostani hatrészes sorozatunkban olyan bibliai történeteket idézünk fel, amelyekben az angyal(ok)nak fontos szerepük van. Minden részhez tartozik egy rejtvény is. A sorozat végén a helyes megoldásokat összegyűjtve küldjétek be szerkesztőségünk címére (Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24.). A borítékra írjátok rá: Gyermekvár. 3. A Jeruzsálemet elfoglaló babilóniai király, Nebukadneccar sok zsidó fiatalt is fogolyként az országába hurcolt. így került a palotájába Dániel és három társa. A főudvarmester mindegyiknek új nevet adott. így lett Dániel társaiból Sadrak, Mésak és Abédnegó. Ők mind a négyen a fogságban is az Úr törvényei szerint éltek, és nem a babilóniai pogány istenekhez imádkoztak, hanem Istent követték. Egy nap a király egy aranyszobrot készíttetett. Megparancsolta, hogy amikor megszólalnak a hangszerek, mindenki boruljon le a bálvány előtt, és ahhoz imádkozzon. Aki megszegi a parancsot, azt büntetésül a tüzes kemencébe vetik. Sadrak, Mésak és Abédnegó még ekkor sem akart pogány isten előtt hódolni. Amikor megtudták ezt a káldeus férfiak, azonnal árulkodtak a ki-GYERMEKVÁR rálynak. A király olyan mérges lett, hogy azonnal maga elé rendelte a három ifjút. így szólt hozzájuk:- Igaz-e, hogy nem tisztelitek isteneimet, és nem hódoltok az aranyszobor előtt, amelyet csináltattam?! Ha most meghalljátok a kürt, síp, citera és a többi hangszer hangját, készek vagytok-e leborulni a szobor előtt? Mert ha nem, azon nyomban a tüzes kemencében találjátok magatokat! És van-e olyan Isten, aki onnan ki tud titeket szabadítani? Sadrak, Mésak és Abédnegó így válaszolt neki:- Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk, és hozzá imádkozunk. Ő még a tüzes kemencéből és a te kezedből is ki tud minket szabadítani. De ha nem tenné is, mi akkor sem fogjuk a te isteneidet tisztelni, azok előtt hódolni! A királyt ekkor nagyon nagy harag töltötte el. Megparancsolta, hogy a kemencét hétszerte jobban fűtsék be, a fiatalembereket pedig kötözzék meg, majd dobják a kemencébe. A hadsereg legizmosabb vitézei hajtották végre a parancsot. Olyan erősen égett a kemencében a tűz, hogy a katonák meg is haltak a kicsapódó lángoktól, ahogy a három fiút odavitték. A király meg akart bizonyosodni arról, hogy a lázadó ifjak tényleg nem élik túl a büntetést. Odament hát a kemencéhez, és benézett. Megdöbbent attól, amit bent látott! A három megkötözött zsidó ifjú szabadon sétált anélkül, hogy bármi bajuk esett volna. Sőt egy negyedik alakot is látott, aki úgy nézett ki, mint egy isten. Hát persze, mert egy angyal volt a kemencében! Az Úr küldte őt oda, hogy vigyázzon Sadrakra, Mésakra és Abédnegóra, akik még a halált is vállalták, de hozzá akkor is hűségesek maradtak. A király akkor megparancsolta a három fiatalembernek, hogy jöjjenek ki a kemencéből. Azoknak még a hajuk szála sem görbült! Ekkor a babilóniai uralkodó így szólt:- Áldott legyen Sadrak, Mésak és Abédnegó Istene, mert elküldte angyalát, és kiszabadította szolgáit, akik benne bíztak. Még a király parancsát is megszegték, és kockára tették az életüket, de a maguk Istenén kívül nem imádtak semmi más istent. Megparancsolom hát, hogy a birodalmamban mindenki az Urat kövesse, csak hozzá imádkozzon! Aki nem így tesz, arra halál vár! Mert nincs más isten, aki így meg tud szabadítani! A három ifjút pedig továbbra is az udvarában tartotta. Melyik a kemencében lévő alakok árnyéka? 1
