Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)

2011-10-02 / 40. szám

Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2011. október 2. 7 „Áldjad, lelkem, az Urat...” Ünnepi hangverseny a negyvenéves Deák téri orgonán Örömöm sokszorozod) ék Gryllus Dániel és barátai a Műpában Van két dalom. Számomra olyanok, mintha mindig is léteztek volna. Minden porcikám ismeri őket, és olyan otthonosan jár­­nak-kelnek bennem, mintha születésemtőlfogva hozzám tartoz­nának. Nem pusztán kedves emlékek, a részeim ezek, mert ba­rátságról, közösségről és Istenről szólnak, úgy, ahogyan az em­berbe kódolva van: egyszerűen, őszintén és bátran. Október má­­sodikán Gryllus Dániel kétrészes szerzői estjén, a budapesti Mű­vészetek Palotájában (Műpa) sok más nagyszerű szerzeménnyel együtt meghallgathatják az én két dalomat is, amelyeket az idő­sebb Gryllus testvér - fia, Samu és zenésztársai segítségével - „új ruhába bújtatott”. ► A kétszáz éves Deák téri templomban szeptember 25-én, vasárnap este össze­találkozott a múlt, a jelen és a jövő. Az orgonajubile­um alkalmából - négy évtizedes lett a hangszer - szervezett hangversenyen az ünneplő közönség hall­hatta az elődöt és az utódo­kat: Trajtler Gábort, Finta Gergelyt és Mekis Pétert. Szimbolikus jelentőségű, hogy a koncert mindkét része J. S. Bach-művel kezdődött Trajt­ler Gábornak, az orgona terve­zőjének előadásában, aki ötven ► Értékes ajándékot kapott az orgonaszerető közön­ség a Deák téri gyülekezet kettős jubileuma alkal­mából. A templom fel­szentelésének kétszáza­dig az orgona megépíté­sének negyvenedik évfor­dulóján az egyházközség egy CD-t adott ki, melyen a közösség zenei életét meghatározó művészek játszanak. Finta Gergely 2009 óta a gyü­lekezet kántora, orgonistája. A lemezen megszólaló művek túlnyomó többségét ő adja elő, a kísérőfüzetben olvasha­tó ismertetőszöveg is az ő munkája (ez a cikk többek kö­zött erre az anyagra támasz­kodik). A templom 1901-ben ro­mantikus hangzású Angster­­orgonát kapott. 1923 után Za­­lánfy Aladár elképzelései alap­ján ezt a hangszert átalakítot­ták. Ez sajnos nem eredmé­nyezett igazi barokkos hang­zást, az eredeti hangkép egy­sége viszont egyszer s minden­korra megtört. Zalánfy Aladár halála után Trajtler Gábor lett a Deák té­ri templom orgonistája. A Né­met Demokratikus Köztársa­ságban tett tanulmányúján szerzett tapasztalatai alapján úgy gondolta, hogy új orgona tervezésével oldja meg a prob­lémát. A munkát a Fővárosi Művé­szi Kézműves Vállalat orgona­üzeme (később Aquincum né­ven) végezte, a homlokzati terveket Pfannl Egon készítet­te. A felszentelésre 1971. szep­tember 12-én került sor. Mint­egy húsz évig ez volt hazánk legnagyobb mechanikus orgo­nája, nagyobb magyarországi hangszereink közül máig ezen figyelhető meg legkövetkeze­tesebben az orgonareform ha­tása: a negyvennégy regiszte­res, mechanikus csúszkalá­­dás hangszer az északnémet barokk orgonák stílusát idézi. Érzékeny billentés, pontos megszólalás, arányosan fé­nyes hangzás jellemzi: kiváló eszköze a lutheránus liturgiá­nak, kísérője a Lutheránia évig volt Deák téri orgonista. Az első részben az a-mollpre­lúdium és fúga (BWV 543) hangzott fel, a második rész alaphangját pedig a lutheri is­tentisztelet részét képező Ky­rie-, Gloria- és Credo-feldolgo­­zás adta meg a Clavier-Übung harmadik részéből: Kyrie, Gott Vater in Ewigkeit (BWV 669), Allein Gott in der Höh’sei Ehr (BWV 675), Wir glauben all’ an einen Gott (BWV 680). Mekis Péter előadásában először Kodály Zoltán epig­rammasorozatának első fele csendült fel (No. 1-4). Az el­ső félidő Felix Mendelssohn f­­möll szonátájának első tételé­vel ért véget (Op. 65., No. 1), kantátazenés istentiszteletei­nek. 1985-ben havi rendszeres­séggel orgonaestek sora is in­dult, melyen élvonalbeli mű­vészek mellett fiatalok is lehe­tőséget kapnak a bemutatko­zásra. A Deák téri orgonaze­nés áhítatok sorozata immár szerves része a főváros kultu­rális életének. A CD először ízelítőt ad a klasszikus evangélikus egy­házzene legkiemelkedőbb ér­tékeiből. A program — a templom­szentelésre emlékezve - a Jövel, Szentlélek Úristen pünkösdi Luther-ének feldolgozásával, az északnémet stílust követő Dietrich Buxtehude Komm, Heiliger Geist, Herre Gott orgo­nakoráljával indul. Ezt követi Johann Sebastian Bach g-moll fantázia és fúgája, mely a szer­ző egyik legszuggesztívebb mű­ve (a fiatal Bach számára olyan fontos volt Buxtehude megis­merése, hogy elzarándokolt hozzá, és emiatt még a munka­adójával való konfliktust is vál­lalta). A fantáziát merész, drá­mai hatású akkordfűzések és éles kontrasztok jellemzik; a fú­ga szűnni nem akaró mozgásá­val, virtuozitásával éles ellenté­te a fantáziának. Ezután két Bach-triótétel orgonaátirata következik; ezek az orgona bensőségesebb hangját szólaltatják meg. A kamarazene különleges formája, amikor két orgona muzsikál együtt. Giovanni Gabrieli fantáziája a szerző kétkórusos darabjának átira­ta. Gaetano Piazza szonátája eredendően két orgonára írt darab. A két mű hallgatásakor a nagyorgona és az 1984-ben épült háromregiszteres conti­­nuo-pozitív (kisorgona) pár­beszédében, Finta Gergely és amelyben megjelenik a Was mein Gott will, das g’scheh allzeit (Mit Isten akar énve­­lem) kezdetű korái dallama. A hangverseny második felé­ben folytatódtak a Kodály-epig­­rammák (No. 5-9) Finta Ger­gely előadásában (a műről rész­letesebben olvashatnak alább, a CD-recenzióban). Az ünnepi este Louis Vierne virtuóz Tocca­tájával (Op. 53., No. 6) zárult. Cselovszky Ferenc lelkész a 103. zsoltár 1-2. versét alapul véve szólt évfordulóról és sze­mélyes emlékekről, katarti­­kus megtisztulásról és Luther zeneszeretetéről: „...és ne fe­ledd el, mennyi jót tett veled!” ■ EZSU Mekis Péter játékában gyö­nyörködhetünk. A lemez felvillantja a 20. századi magyar zeneirodalom néhány alkotását is. Idén ünnepelte nyolcva­nadik születésnapját Szokolay Sándor, aki több művet kom­ponált a Lutheránia énekkar­nak. Szokolay a Deák téri hangszeren próbálta ki, hogy a modern zenei eszközök mi­ként alkalmazhatók orgoná­ra. így született meg Trajtler Gábornak ajánlott öttételes műve, az Alfresco per organo (a mű a Magyar Rádió 1984- ben készített felvételéről szó­lal meg). Szokolay után egykori taná­ra, Kodály Zoltán követke­zik, aki az Epigram­mákat eredetileg a zenetanítás céljai­ra írta. A művek re­mekbe szabott mi­niatűrök, jól repre­zentálják, hogy az oktatás eszköze csak a legnemesebb muzsika lehet. A kilenc epigrammá­ból Trajtler Gábor készített orgonaát­iratot; ezek ebben a formában hazánkban először jelennek meg felvételen. A Deák téri templom szen­telésének évében született Liszt Ferenc; az ő személye a magyar és a nemzetközi zene­életet is képviseli. Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen című kompozícióját Bach azonos című kantátájának basszus té­májára írta. A sírás, panasz, aggodalom, csüggedés szavak jelentéstartalmát lefelé lépő kromatika jeleníti meg. A nagyszabású romantikus fan­tázia zárása a Bach kantátájá­ban is idézett vigasztaló korái: Was Gott tut, das ist wohlge­tan (Mit Isten tesz, mind jó nekem). Az isteni akaratban való megnyugvás a szerző sze­mélyes vallomása is: a mű Blandine nevű leánya halála­kor született. A CD méltó megemlékezés mindkét Deák téri évforduló­ról. A művek vonzereje vi­szont a jubileum után sem múlik el - minden zeneszere­tő szerencséjére és örömére. ■ Ecsedi Zsuzsa Minden népek apostola A szerzői est első része az 1991-ben megjelent, Pál apos­tol című album újragondolá­sa. Az én egyik dalom - hogy, hogy nem - éppen ezen a le­mezen található. Pál apostol imáját Gryllus Dániel közre­működésével mindig nem­zetközi ökumenikus táboraink vasárnapi, záró istentisztele­tének legvégén énekeltük el, egy nagy körben, a tiszadobi Andrássy-kastély kertjében, az óriási tölgyfa alatt. Ebben a körben álltam én is kislány­ként, kamaszként és fiatal fel­nőttként. Azt azonban már kicsi gyermekként éreztem, hogy a kilencvenes évek elején, ebben a körben, ahol különböző fe­lekezetű, Szlovákiából, Szer­biából, Ukrajnából, Románi­ából és Magyarországról érke­zett fiatalok álltak, különösen nagy súlya volt ennek a dal­nak. Határozottan emlék­szem, hogy ilyenkor szem nem maradt szárazon, és úgy hiszem, ez a kör mindannyi­unk számára a legmélyebb összetartozást jelenti ma is; Is­ten minden történelmi ká­oszt felülíró, kézzelfogható jelenlétét. Ezt persze lehetet­len lett volna szavakba önte­ni, így az összes feszültséget Pál apostol imája oldotta fel és mondta el helyettünk: „Né­pednek hívod azt, amely nem néped, / kedveltnek, amely nem kedves tenéked, / ezért áldalak a népek közepett, / és énekelem, Uram, a nevedet: / Dicsérjétek az Urat, minden népek, / minden nemzetek dicsérjétek.” Nem véletlenül éppen a ki­lencvenes évek elején jutott eszébe Gryllus Dánielnek, hogy Pál apostol alakját és életútját dolgozza föl. Ebben az elmondása szerint „érték­válságos időszakban” fordult Sumonyi Zoltánhoz, hogy fog­lalkoztak a ez a téma. A költő csillogó szemmel fogadta az ötletet: „Éppen most írtam egy verset az első jeruzsálemi zsinatról, jövő héten jelenik meg az ÉS-ben.” A páli levelek versátirata ugyanakkor meg­lehetősen feladta a leckét, mi­vel az apostol leveleinek, intel­meinek, elvont elmélkedése­inek eredeti célja nem feltét­lenül a dalba foglalás volt. A Pál apostol dalok 2011-es verziójában a hangszerelés leginkább a levelek szóhasz­nálatából és kontextusából kivehető érzelmi állapotokra hagyatkozott a muzsikálás során.- Ahol „számon kérő, agi­­tatív” a szöveg hangvétele, ott zenében is igyekeztünk ezt - Halmos Béla, valamint Ferenczi György és a Racka­jam segítségével - visszaadni - mondja Gryllus Dániel. A szerző az érzelmi és jellembeli változás mellett a zenei világ tekintetében is igyekezett kö­vetni az apostol útját, így ju­tunk el az arabos, görögös hangzásoktól egészen Ma­gyarországig. Szép allegóriá­ja ez Pál missziói útjának, amelynek elsődleges célja volt, hogy Krisztus üzenetét min­den nép a maga nyelvén is­merhesse meg - itt a zene nyelve is igazodik ehhez a tö­rekvéshez. Az új zenei anyagot'bemu­­tató koncertet könyvbemu­tató is kíséri, hiszen az új CD könyvvel együtt jelenik meg: a Süveges Gergő által jegyzett interjúkötetben Pál apostol teológiai, kultúrtörténeti és művészeti hatását járják körül különböző felekezetek lelki­­pásztorai (evangélikus részről Ittzés János, Fabiny Tamás és Laborczi Géza), művészek és jogászok. Sok jó öröm kis helyen is elfér Másik dalom szintén a már említett táborok záró isten­tiszteleteinek köszönhetően vált a részemmé. A teljesség fe­lé című Weöres Sándor-kötet alapján készült Gryllus-al­­bumról a Szembe-fordított tükrök című „költői próza­vers” citerával kísért válto­zatát mindig úrvacsora előtt, a béke jeleként adtuk át egy­másnak: „Örömöm sokszo­­rozódjék a te örömödben, hi­ányosságom váljék jósággá benned.” Ezt a dalt mindig is őszinte ölelések, világraszóló összeborulások, elképzelhe­tetlennek tartott közeledések kísérték, amióta az eszemet tudom. A teljességfelé című kötetet Gryllus Dániel a költő szemé­lyes közreműködésével dol­gozta föl 1988-ban. Édesapja hatvanadik születésnapjára (2010-ben) Gryllus Samu hangszerelte újra ezt az albu­mot, amelyet Gryllus Dánie­len kívül még nyolc nagysze­rű énekes (Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Palya Bea, Sza­­lókiÁgi, Bognár Szilvi, Szirtes Edina Mókus, Ferenczi György, Both Miklós) és több tucat kiváló zenész adott elő tavaly májusban a Millenáris Teátrumban. Gryllus Samu minden dal­lamsort és szöveget személy­re szabottan eszelt ki az éne­keseknek és a zenészeknek, sajátos megoldásokkal tarkít­va A teljesség felé eredeti hang­zásvilágát. Aki a születésnapi koncert­ről lemaradt, most pótolhat­ja, aki pedig ott volt, az újra részese lehet annak a sok­szorozódó örömnek, amelyet csak személyesen, ezekben a ritka pillanatokban lehet átél­ni. Hiszen sok jó öröm kis he­lyen - az maga a katarzis. ■ Laborczi Dóra PÁL APOSTOL UTAZÁS TÉREN IDŐN ÉS HANGOKON ÁT KÖNYV ÉS CD (a Pál apostol - dalok Pál levelei szerint (1991) című lemez újrahangszerelt változata Gryllus Dániel, Halmos Béla, Ferenczi György és a Rackajam közreműködésével) Süveges Gergő, a könyv szerkesztője, olyan könyvet képzelt el amely sokfelől közelíti meg Pál apostol korát, életét és személyiségét. Az első részben teológusok, zsidó rabbi, történész, jogász, irodalmár, művészet- és zenetörténész, gus, jelképek és mítoszok ismerője lett az jannyi kérdés, kíváncsiság, megannyi látásmód és választípus, melyek együtt visznek közelebb a megismeréshez és a megértéshez. A kötet második részében a versekről, a dalokról, a koncertekről és a hangszerelésről beszélnek azok, akik részesei voltak a dalsqrozat létrejöttének, terjedé­sének, újragondolásának. Érzésekről, indíttatásról, munkamódszerről, ihletről, ajándékozásról szólnak ezek a beszámolók. APOSTOL Süveges Gergő beszélgetőtársai: Apáti Ádám, Baán László, Bizják Gábor, Cseri Kálmán, Fabiny Tamás, Ferenczi György, Fröhlich Ida, Gavrucza Tibor. Gryllus Dániel, Gryllus Dorka, Halmos Béla, Ittzés János, Jankó Miklós, Jankovics Marcell, Jeleníts István, Kormos Levente, Korzenszky Richárd, Köves Slomó, Laborczi Géza, Mizsei Zoltán, Pál Ferenc, Pintér Zsolt, Sumonyi Zoltán, Zlinszky János. tenés: 2011. szeptember 27. SeintrUfiÁiícpd | G RTp S Évfordulók és zenés hálaadás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom