Evangélikus Élet, 2011. július-december (76. évfolyam, 27-52. szám)
2011-09-25 / 39. szám
EVANGÉLIKUS HETILAP „A római katolikus egyházfő egy Európában tapasztalható új jelenségről szólt: ez az úgynevezett »christianofóbia«, azaz a keresztyénektől való ösztönös viszolygás vagy irracionális, értelmileg indokolhatatlan félelem.” Keresztényüldözés - Európában !► 4. oldal „Balog Zoltán államtitkár fontos tétele volt, hogy cigányok és nem cigányok között kevés a békés egymás mellett élés megteremtése, az ideális állapot az egymásért élés lenne.” Történelmi nap 7. oldal „A szintén a MEÖT által - idén harmadik alkalommal - meghirdetett teremtés hetében szeptember 25. és október 2. között még három városban jelennek meg a programjukkal, amely Debrecenben fejeződik be október í-jén.” Tradicionalitás és innováció !► 15. oldal Isteni bölcsesség emberi tapasztalat !► 4. oldal 50 éve halt meg Dag Hammarskjöld W- 5. oldal Konferencia Lutherrel és Kodállyal !► 6. oldal Újjászületés a 256-os kilométerkőnél 10. oldal Sátoros ünnep a Sareptában !► 14. oldal Keresztény falunap - Bokodon !► 14. oldal Megnyitotta kapuit Veszprémben az Örömhír Evangélikus Óvoda ► Három évvel ezelőtt, amikor az akkori kormány visszatartotta az egyházi normatívát, a veszprémi evangélikus lelkész házaspár - néhány lelkes gyülekezeti tag társaságában - intézményalapítási szándékkal kopogtatott a polgármesteri hivatalba. Elhatározásuk komolynak tűnt és támogatásra talált - kezdte köszöntését Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere azon a múlt szombati ünnepségen, amelyen Ittzés János nyugalmazott püspök felszentelte az egyházközség óvodáját... A veszprémi evangélikusok történelmük során mindig fontosnak tartották az oktatás ügyét. Szegénységük miatt azonban folyamatosan problémákkal küszködtek. Az 1941-ben végre felépült korszerű, két tantermes iskolájuk csak hét évig működhetett, mert azt a diktatúra államosította. A rendszerváltozás után többszörös hátrányból indultak, hiszen gyülekezeti házuk több száz méterre volt a város közepén fekvő templomuktól. Ezért míg mások esetleg már intézményalapítás gondolatával foglalkozhattak, addig nekik a gyülekezeti életük összpontosítására kellett koncentrálniuk. Ennek nyomán 1999-ben gyülekezeti házat építhettek a templom szomszédságában. Az a kérdés, hogy miként léphetnének ki a templom falain kívülre, érdemben csak az ezredfordulót követően foglalkoztathatta őket. Az óvoda mellett felvetődött kollégium és szociális intézmény alapításának lehetősége is, de épületek híján csak a város segítségére számíthattak. Az önkormányzattal való egyeztetés után kiderült, hogy Veszprémnek az lenne jó, ha az óvodai szolgáltatás bővülne. Ám az is nyilvánvalóvá lett, hogy a gyülekezet működő óvodát nem tud átvenni, újat kell alapítania. !► Folytatás a 7. oldalon Tér-zene-beszéd ► Az utcasarkon színes hívogató lepel és az örökség napjának zászlaja várta a kelenföldi evangélikus templomba igyekvőket. A házigazdák a Művészetek találkozása Kelenföldön címet adták annak az összeállításnak, amely az építészeti teret, a zenét és a beszédet összekapcsolva csatlakozott a szakrális művészetek hete és a kulturális örökség napjai rendezvénysorozathoz. Szeptember 17-én első alkalommal nyitották meg a kelenföldiek lelki hajlékát a nyitott templomok éjszakáján. A Gemma énekegyüttes (képünkön) Tóth Márton vezetésével Robert Parsons, Heinrich Schütz és Nógrádi Péter egyházi kompozícióiból összeállított igényes műsorral nyitotta az estet. Czirják Ágnes és Lasztóczi Péter építészek a templom tervezőjéről, Schulek Jánosról, illetve az építkezés körülményeiről tartottak rövid előadást, majd barangolásra hívták az érdeklődőket: az alagsori gyülekezeti helyiségektől indulva a kolumbáriumon és a karzaton át a toronyig minden teret bejárhattak, miközkér Bernadett zongoraművész pedig a kétszáz éve született zeneszerző virtuóz műveiből szólaltatott meg néhány gyöngyszemet. A gondosan összeállított programot kompletórium (esti imaóra) zárta dr. Blázy Árpád igazgató lelkésznek és a Fővárosi Protestáns Kántorátusnak a ben a templomtérben és a tanácsteremben kiállított oltárterítőkben is gyönyörködhettek. Az est második felét Pál Diana, a program főszervezője, a gyülekezet orgonistája vezette be; az ő válogatása nyomán Kézdy György Jászai Mari-díjas, érdemes művész Liszt Ferenc magánlevelezéséből olvasott fel, Szeszolgálatával. A templomajtóban dr. Blázy Árpádné másodlelkész fogadta a vendégeket, az előtérben a gyülekezet beosztott lelkésze, Kovács Viktor „gyűjtött” beszélgetőpartnereket; asztalánál lehetőség nyílt mécsesgyújtásra és imák elhelyezésére is az „imadobozban”. A testileg éhezőket-szomjazókat süteménnyel és üdítőkkel várták a házigazdák. A sikeres alkalom jó indulása lehet a hagyományteremtésnek: minél többször, minél több templom nyissa meg kapuját a kulturális értékeket kereső emberek előtt! ■ Ecsedi Klára Nyílt levél -nem csak presbitereknek! „13. § A Magyarországi Evangélikus Egyház tagja az a magyar állampolgár és az a Magyarországon élő személy, aki keresztségben részesült, az evangélikus egyháznak a Szentíráson alapuló hitvallásos tanítását elfogadja, vallja és képességei szerint megtartja.” (1997. évi I. törvény a Magyarországi Evangélikus Egyházról.) Kedves magyar evangélikus keresztény hittestvéreim! 2011-ben október nemcsak a reformáció hónapja, de a népszámlálásé is. Ezzel kapcsolatban fordulok első renden presbitertársaimhoz. Tekintsék alkalmi, tízévente megismétlődő szolgálatuknak, hogy: a) válaszolnak a vallási közösségre vonatkozó 38. kérdésre is; b) szűkebbtágabb környezetükben is minden evangélikust erre kérnek és bátorítanak; c) ha lehetőségük van rá, segítenek másoknak az internetes válaszadásban is. Miért kérem mindezt? Csak egyetlen indokom van rá, ami nem is az enyém: „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt” (Jézus Krisztus szavai ezek: Mt 10,32). Minden evangélikusnak keresztelt embernek joga van a személyi kérdőív 38. kérdésére - „Mely vallási közösséghez, felekezethez tartozónak érzi magát?” - ezt válaszolni vagy beírni a kérdőívbe: evangélikus. A presbiteri tisztség arra is kötelez, hogy hitünket nemcsak a templomban, de most ország-világ előtt is megvalljuk, s példaadásunkkal hittestvéreinket is erre ösztönözzük. Ragaszkodjunk ahhoz, hogy a kérdezőbiztos bejegyezze ezt a válaszunkat a személyi kérdőív 38. kérdésére még akkor is, ha nem kötelező a válaszadás. És ne fogadjuk el, hogy csak ceruzával írja be a válaszunkat, ragaszkodjunk hozzá, hogy előttünk tintával töltse ki a végleges kérdőívet. (Személyes tapasztalatom volt tíz évvel ezelőtt, hogy a számlálóbiztos ceruzával akarta beírni a választ, azzal indokolva, hogy ez csak piszkozat, otthon tölti ki a végleges kérdőívet.) Ezért is jobb megoldás lehet, hogy mi magunk töltjük ki a papír alapú kérdőívet otthon, önállóan, természetesen tintával. S a legjobb lehetőség, ha ezt az interneten tesszük meg. Ha mi magunk rögzítjük válaszunkat on-line az elektronikus kérdőíven a www.enepszamlalas.hu címen október 1. és 16 között; az már nem módosulhat. (Erről már találhatunk információkat a www.nepszamlalas.hu oldalon.) Ha presbitertársaim között vannak olyanok, akik jártasak az internet világában, felvállalhatják ezt a néhány perces kitöltést hittestvéreink körében is. Ma már szinte minden lelkészi hivatalban van internetelérési lehetőség (a korábbi e-Magyarország program miatt is). Fiataljaink számára például a vasárnapi istentisztelet után néhány „túlóra” önkéntes szolgálatot jelentene, tudva, hogy ezzel sokak egyháztagságának megváltásában segítenek. Ezáltal is növekedhetne evangélikus öntudatunk, és meglátásom szerint egymáshoz való tartozásunk nagyszerű érzése ily módon is az egymás hite által való megerősödést szolgálná. Tehát, reformáció népe: a reformáció havában megadatott, hogy bátran és félelem nélkül vállaljuk egyháztagságunkat! Ezzel közvetve megvallhatjuk hitünket, és bizonyságot tehetünk arról az Istenről, aki közel fél évezrede már a mi erős várunk is! Hittestvéri üdvözlettel: ■ Garai András nyíregyházi presbiter Aki a múltját nem ismeri, az a jelent sem értheti Tricentenáriumi ünnepségsorozat Albertiben ► Három egymást követő hétvégét szentel háromszáz éves fennállásának méltó megünneplésére az Alberti Evangélikus Egyházközség. A jubileumra a gyülekezet három meglepetéssel készült. A rendezvénysorozat nyitányára jelent meg az Alberti Evangélikus Általános Iskola tanárának, Ivanics Melindának a szerkesztésében a Ki dolgát mind az Úrra hagyja című könyv, amelyet a város művelődési házában mutattak be szeptember 17-én. Ugyancsak itt nyílt kiállítás az elmúlt háromszáz év tárgyi emlékeiből. Az ünnepre írt Hit és remény című kétfelvonásos színdarabot a megnyitót követő napon, vasárnap délután adták elő a gyülekezet lelkes amatőr színjátszói a szerző, Katonáné Barna Zsuzsa rendezésében. W Folytatás a 7. oldalon
