Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-01-30 / 5. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2011. január 30. w- 9 /állások a vulkánok földjén Batak evangélikus templom, Tömök Evangélikus teológusok Pematangsiantarban épületek emelkednek csupa természetes anyagból. Egyiken felirat állt: Segale-gale. Amire utal, az egy kötelekkel mozgatott, zenélő, emberméretű festett fabábu, amellyel eredetileg egyedül járatták a „részvéttáncot” az utód nélkül elhunytak temetésén. Ma turistacsalogató látványosság, vállra terített ulossal lehet együtt lejteni a vidám körtáncban. Ezzel a képpel búcsúztunk a Toba-tótól, hogy Medánból indulva repüljünk Yogyakartába. A medáni nagymecset Medánban találtunk rá indonéziai utunk során a legszebb mecsetre. A híres nagymecsetbe kísérőink egyike, a muszlim származású Farban jóvoltából juthattunk be, aki a napi ötszöri ima, a szálát gyakorlása miatt állt meg itt. Éppen abban az évben, 1905-ben épült, amikor a fasori evangélikus templom. Egészen megdöbbentő volt felfedezni az anyagok és díszítőelemek hasonlóságát, a szószékfeljárótól a falak motívumáig. Az iszlám öt oszlopát Farhan segített felidézni: 1. A hit tanúsítása (saháda): tanúsítása annak, hogy nincs más jogosan imádható isten, csakis Allah, és hogy Mohamed az ő prófétája minden ember számára, egészen a végítélet napjáig. 2. A napi ötszöri ima (szálát): ezek erősítik és éltetik a hitet Allahban, és ösztönzik a hígosultaknak. Emberbaráti és társadalmi értéke is van. 5. Haddzs (zarándoklat Mekkába): legalább életében egyszer minden muszlimnak, aki anyagilag, testileg és lelküeg képes ezt megtenni, el kell zarándokolnia Mekkába, és ott elvégeznie a zarándoklathoz kapcsolódó szertartásokat. Ugyancsak érdeklődéssel hallottuk a beszámolót arról, hogy a fővárosban, Jakartában és a nagyobb váóriás méretű teraszos szentélyhegy az indiai mitológiából ismert Meruhegy hasonmása kívánt lenni Jáva szigetén, amely a legendás aranyormot utánozza, melyen a világmindenség nyugszik. Az eredmény a déli félteke legmonumentálisabb emlékműve lett: a buddhizmus legnagyobb szabású nyitott szabadegyeteme, a kövek üzenetében. Tornyainak változatossága, szobrai és a buddhista legendákat ábrázoló domborművei ámulatba ejtőek. A levegőből hatalmas, háromdimenziós mandalának hat, amely a lámaista szertartásokban használt képes világábrázolás, az Ég és a Föld szimbolikus leképezése. E dombra épített alkotás teraszos, gúla alakú, nyolcszintes építmény. Alsó része lépcsőzetes A fasori evangélikus templommal egy időben épült medáni nagymecset Rituális hindu fürdő, Báli rosokban ramadán idején a keresztény közösségek sötétedéskor szeretetvendégségre hívják muszlim barátaikat... Az alvó Buddha - Borobudur Az indonéz lakosság mindössze egy százaléka buddhista. Történelmi központjuk minden bizonnyal a Jáva szigetén fellelhető teraszos „szentélyhegy”, Borobudur. A Borobudur szó jelentése: „sok Buddha” A monumentális építmény, amely a kulturális világörökség része, mégis sokkal inkább iskolás csoportoktól és turistáktól nyüzsgő hely, semmint meditációs gyakorlatok vagy a vallás megélésének színhelye. Bennünket is arra biztattak, hogy a hajnali órák napfelkeltét megelőző hűsét válasszuk a látogatásra. A parkokkal övezett területet hegyek veszik körül, némelyikük még mindig aktív vulkán, a közeli lakott piramis, az öt négyszögletű terasz az anyagi vüág szimbóluma, fölötte a három kör alakú szint a szellemi világot testesíti meg. Mindhárom kör alakú szinten kisebb harang alakú sztúpák sorakoznak, melyek a legfelső terasz harang alakú, tizenöt méter átmérőjű nagy sztúpájához vezetnek fel. Ez a csúcs a buddhizmus legfőbb célját, a teljes szabadság, az anyagi kötöttségektől való megszabadulás - a nirvána - elérését szimbolizálja. A falakon ezerötszáz dombormű mutatja be Buddha tanítását és életének epizódjait; ez a buddhizmus kőbe vésett enciklopédiája. Több száz relief a hétköznapi élet jeleneteit ábrázolja: a mezei munkát, a családi életet, viharban fölboruló hajókat, táncosokat, majmokat, háborúk eseményeit. Megelevenítik a 9. századi jávaiak életét. Borobudurt Kr. u. 800 körül a Shailendra-dinasztia építtette, mintBibliával a kézben és legalább ötféle, a gyülekezetből alakított kórus szolgálatával, felolvasásokkal haladt előre a prédikációig, úrvacsora nélkül. Az igehirdetés így sem volt hosszabb húsz percnél. Az együttlétet - érezhető izgatottság nyomán - a félrevert harang szava vágta el. A templomtól is jól látszott a mintegy háromszáz méterre lévő füstcsóva: valakinek a háza égett, s már indult is az egész gyülekezet motoron, gyalogosan, hogy oltsa a tüzet. Üzenettől a tettek mezejére, a szolidaritás és összetartás ilyen magától értetődő megélésére... A tomoki főút és kirakodóvásár mellett gyalogösvény vezetett a régi neolitikus kultúrát idéző királysírhoz, fölötte a legrégibb, bárka alakú veket magasabb erkölcsre. Az imák megtisztítják a szívet, megóvnak a rossz cselekedetektől és a bűnök iránti kísértésektől. 3. Ramadán havi böjt: ramadán hónapban tartózkodni kell az ételtől, italtól és a házasélettől pirkadattól napnyugtáig, miközben igyekezni kell a csendesség keresésére, megtalálni a lelki békét és minél többet fordulni Isten felé. A böjt fejleszti az egészséges szociális érzéket, a türelmet, az önzetlenséget és az akaraterőt, tisztítja a testet és a lelket. 4. Alamizsna (zakát): a zaka szó szerinti egyszerű jelentése tisztaság, ártatlanság. A gyakorlatban kijelöli annak az évente természetben vagy pénzben adandó összegnek a nagyságát, amelyet egy muszlimnak oda kell adnia az arra johegyvonulatot alvó Buddhának nevezték el az őslakosok. A hely története visszanyúlik a 8. századba, amikortól a szigetvilág erős indiai befolyás alá került. Buddhista és hindu királyságok alakultak, uralkodóik indiai istenektől származtatták magukat. A borobuduri egy hetvenöt éven át. Kétszáz évvel később a templomrendszert elhagyták. Hamarosan omladozni kezdett, elborította a dzsungel. A napóleoni háborúk idején angol gyarmatosítók foglalták el Jávát, Borobudurt ekkor fedezte fel egy katonatiszt A növényzetet és a fákat lefejtették a kövekről, majd 1907-ben holland régémok, az emberek alvóhelye és konyhája, valamint a házi szentély. Fő terményük a rizs, de jamgyökeret, édesburgonyát, maniókát és kukoricát is termesztenek. Rituális fürdőhelyeik közül az egyik legszebbhez is eljutottunk. A szent vizeknél tett látogatástól a különféle betegségek elleni védelmet várják a helyiek. Batak csónak alakú ház Samosir szigetén szék hozzákezdtek a helyreállításhoz. További konzerválására és restaurálására az 1970-es, 80-as években került sor. Báliról még egyszer Indonézia lakóinak mindössze három százaléka hindu vallású. Báli szigetének lakossága a hinduizmus égy sajátos ágát, az agama hindu dharma vallást követi. Bálit „az élő istenek szigetének” is nevezik. Csaknem százezer templom és szentély található a csupán hárommilliós, pici, de annál varázslatosabb szigeten. Megtalálhatjuk őket a temetőkben, tengerpartokon, az útkereszteződéseknél, a piacokon, a kapukban, hidakon, fák koronáin. Külön templomuk van a holtaknak, az élőknek, az egyes istenségeknek, a foglalkozási csoportoknak, kasztoknak, klánoknak, családoknak. A vallás tehát központi szerepet játszik az itt élők életében, átszövi a hétköznapokat. Csakis Balira jellemző ez az egyedi hitvilág, amely eltér az indiai hinduizmustól: a helyi animista ősvallással keveredve sajátos, szinkretikus egyveleget alkot. Az indiai hatások, így a hinduizmus is a 11. századtól kezdtek Balira áramlani. A 15. században, a hindu Madzsapahit birodalom összeomlásakor a hindu vallású jávai nemesség, papság és értelmiség az iszlám terjeszkedése elől Balira menekült. Az itt kialakult egyedi kultúra, a művészetek, így a tánc, a kézművesség és az árnyjátékszínház mai formái ennek a nagy jávai exodusnak az emlékét őrzik. A legváltozatosabb, gamelánegyüttessel kísért táncos előadásokat az Uhudban található királyi palota előtti téren láttuk. Az ősök szellemének, isteneknek vagy az ártó erőknek, démonoknak bemutatott felajánlások apró rítusaiba vagy a naponta többször bemutatott étel-, füstölő-, virágáldozatok meneteibe azonban bárhol bele lehet botlani. A falusi közösségekben minden család a maga föld- vagy kőfallal elkerített portáján él. Az árnyékos udvart rendszerint három részre osztják: a rizshombárok és marhakaráÖsszetartozunk A felidézett utazás képei és történetei, Báli, Jáva és Szumátra ezer arca számomra azt is jelenti, hogy milyen üdítő rácsodálkozni Isten gazdag világára. Másrészt figyelmeztet, hogy olyan óriási kincsünk van nekünk, magyarországi evangélikus keresztényeknek is, amelynek öröme távoli vidékek nyelvére és kultúrájára is lefordítható. Éppen ezért nem szabad fenntartásokkal közelednünk a távolból érkezőkhöz, nem szabad kitérnünk a mégoly váratlan találkozások elől sem, mert könnyen kiderülhet, hogy mélyen és egészen krisztusi módon összetartozunk. * * * A rizsaratás után a száraz évszak veszi kezdetét. A völgy finoman visszhangozza a sűrű zöldből előtörő, gyors sodrású hegyi folyó zúgását. Belesimul egy gamelán zenére táncoló kislány hangja, aki felsorakozik, A szerző és felesége, Móni egy szunnyadó vulkán peremén hogy iskola után tovább tökéletesítse a hagyományokban őrzött finom mozdulatokat a faragott kövekkel megerősített szellős csarnok védelmében... Rosa ma férjével, Zsolttal együtt Budapesten él, és gyakran együtt érkeznek a Városliget felől fasori templomunkba, hogy együtt imádkozzanak ott, ahol néhány éve Isten áldását kérték házaséletükre. Áldott az a nép, amelynek szíve békés! A szerző evangélikus lelkész, a Déli Egyházkerület missziói felelőse
