Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-04-24 / 17. szám

Evangélikus Élet »PRESBITERI« 2011. április 24. *■ 13 „Jer, örvendjünk...” Luther Mártonnal! Reformátorunk áhítatait kapták útravalóul az okleveles presbiterek ► Az evangélikus presbiterkép­zés első, révfülöpi záróalkal­­mán Gáncs Péter elnök-püs­pök felhívta az oklevelet nyert választott gyülekezeti tiszt­ségviselők figyelmét arra, hogy hetilapunk 13. oldalát tekint­sék a jövőben egyfajta fórum­lehetőségnek is, és itt folytas­sák a tapasztalatcserét, az együtt gondolkodást, hogy egymás hite által is erősödve, szolgálatukat egyre jobban be­tölthessék. Ez az ünnepélyes alkalom nem a befejezésről szól, hanem új lehető­séget jelenthet egész egyházunk megújulásában, különös tekintet­tel a jövő évi általános tisztújítás­ra, hiszen a most végzettekre kü­lönösen is számítanak a gyüleke­zetek a további laikus szolgála­tokban. Kaphattak volna-e ehhez „praktikusabb” útravaló ajándé­kot a sikeres írásbeli vizsgát tett gyakorló presbiterek, mint refor­mátorunk éppen most újból meg­jelent áhítatoskönyvét, a Jer, ör­vendjünk, keresztyének! címűt? A püspök elmondta - fiatalkorára visszaemlékezve -, hogy családjuk­ban minden reggel olvasták Luther prédikációit, ezért jó szívvel aján - ja ezt minden presbiternek. S e ponton kér szót e sorok író­ja, hogy az olvasókkal megoszt­hassa felfedezését. Nagy örömmel vettem kézbe a még nyomdaszagú kötetet, ám amit a 4. oldalán láttam, az elgondolkoztatott. Itt olvashatók a könyv eddigi kiadásainak adatai. Négy kiadásé szerepel: az első Győr, 1938, a többi három pedig Budapest, 1990,1995 és 2011. Amint hazaértem (a vasúti jegy tanúsága szerint 427 kilométeres út­ról), azonnal a könyvszekrényhez si­ettem. Én ugyanis úgy emlékezten, hogy 1990-ig nagyapám örökségé­ből egy másik kiadást olvashat­tam. Ebben D. Kapi Béla 1938- re­formáció havi, Naponként című ajánló sorai alatt még a következők állnak (de a későbbi kiadásokba n már nem): „A második kiadást so­kak kérése sürgette. Vajha áldás lehetne sokaknak - Isten dicsősé­gére! 1944. pünkösd hava. Szabó Jó­zsef lelkész" A címlapon még ez sze­repel: „Harangozó-kiadás. Második kiadás, Győr, 1944.” Alatta anyai nagyapám saját ke­zű aláírása (akinek a keresztnevét is örököltem) és lakcíme, végül a szá­momra oly kedves dátum: 1950. január 1. Attól az évtől kezdték el nagyszüleim Luthert olvasni napon­ként, amely évben én megszület­tem, s haláluk után én olvashattam e kötetből a léleképítő mondatokat 1990 tavaszáig! Most pedig a legújabb (de való­ban a negyedik, nem az ötödik?) ki­adással bocsátották útra az (első fecskéknek tekintett) okleveles presbitereket. A folytonosság így is biztosítva van. S a Heti útravaló­­ba is bekerülhet innen - immár nyolcadik éve - egy-egy aktuális mondata reformátorunknak, azzal az immár hatvanhét éves, nem titkolt szándékkal, hogy: „Vajha áldás lehetne sokaknak - Isten di­csőségére!” Hittestvéri üdvözlettel: ■ Garai András nyíregyházi presbiter A révfülöpi nyitó és záró istentisz­telet hanganyagai - Garádi Péter és Gáncs Péter igehirdetéseivel - elér­hetőek a garainyh.hu honlapról. Tehetséggondozás, tehetségnevelés evangélikus iskoláinkban „...legyen gondod a tanításra” Tízéves a pápai Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola ► A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának Oktatási Osztálya április 11-12- én tartotta soron következő in­tézményvezetői találkozóját Ba­latonszárszón, az Evangélikus Konferencia- és Missziói Ott­honban. Ez alkalommal az intéz­ményvezetők az oktatás egyik fontos, kiemelt területét - a te­hetséggondozás, tehetségneve­lés kérdéseit - járták körül ke­resztény megközelítésből, a tu­dományos gondolkodás és a gya­korlat oldaláról. A konferencián részt vettek az iskolalelkészi munkaközösség tagjai is, akik szolgálatuk időszerű kérdéseiről is véleményt cseréltek. A kétnapos együttlét Gáncs Péter el­nök-püspök köszöntésével és áldó szavaival nyílt meg, majd a Magyar­­országi Evangélikus Egyház (MEE) Budapesti Kollégiumát igazgató Ká­­rolyfalvi Zsolt íTim 4,16 alapján tar­tott áhítatával kezdődött el. (A ren­dezők nevében Hajdó Ákos osztály­­vezető, a találkozó házigazdája kö­szöntötte a hallgatóságot.) A konferencia-központ igazgató­ja, Végh Szabolcs az intézményben zajló átalakításokról tartott rövid tájékoztatást; a korszerűsítés, mely ál­tal az épület a fenntartható fejlődést szolgálja, a Környezet és energia ope­ratív program keretében elnyert pá­lyázati támogatás révén valósulhat meg. Ebéd után a Nyugat-békési Egy­házmegye esperesének lebilincselő előadását hallgathatták meg a részt­vevők A keresztény nevelés kérdései az ókori egyházatyáknál és ma cím­mel. Ribár János előadásából kitűnt, hogy már az őskereszténység idősza­kában is megfogalmazódtak azok az elvek, amelyek markánsan külön­böztek minden korábbi vallási és fi­lozófiai irányzattól. (Példának okáért az a „forradalmi” felismerés, hogy nincs elrontott élet, mindig van ki­út; megbocsátás, felebaráti szeretet - agapé -; Isten színe előtt minden­ki egyenlő, stb.) Korunkban újra fel­értékelődik a keresztény nevelés, re­ménységünk alapja a jézusi tanítás. Nem könnyű a gyertya lángját őriz­ni a viharban, de nem lehetetlen Tehetségpontok és hálózatuk cím­mel tartott előadást Rajnai Gábor, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács ko­ordinátora, a Logos Alapítvány ku­ratóriumának elnöke. A tudomány és a vizsgálatok eredményeit összegez­ve megállapította, hogy a kreativitás, az innováció iránt igény mutatkozik társadalmi szinten. Vázolta azt a programot, melynek segítségével - állami, társadalmi, gazdasági szerve­zetek összefogásának eredménye­képpen - tehetségbarát társadalom alakulhat ki. Bakay Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház cigánymissziói referense öt éve szolgál ezen a terü­leten. Gondolatébresztő előadásá­ban egyebek mellett szólt a cigány­ság égető problémáiról, az egyházi szerepvállalásról, az integráció nehéz­ségeiről és a segítség módszereiről. A gyakorlat oldaláról vizsgált a a tehetséggondozás lehetőségeit Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus G m­­názium igazgatója, aki a tehetség­­gondozás kulcsának a lelkes, jó ta­nárt tartja. Szavait mintegy igazol­ta a gimnázium TüKörSZín színját­szó köre: a Deák tériek nagy sikerrel mutatták be Kerényi Ferenc Júlia cí­mű egyfelvonásos drámáját. (A da­rab Szendrey Júlia visszaemlékezé­se nyomán idézi meg Petőfivel a'aló kapcsolatát.) A csütörtök este Lampért Gábor siófoki lelkész Ez 34,4.14 alapján tar­tott áhítatával zárult. Másnap reggel a Pesterzsébeti Pe­dagógiai Intézet igazgatóhelyettese, Szekeres Lászlóné mutatta be, milyen — intézményi szintű, illetve az inté­zet szervezésében működő - ered­ményes tehetséggondozó progra­mok működnek a kerület óvodáiban és általános iskoláiban. Az előadás nemcsak elméleti, de sok gyakorlati segítséget is nyújtott az érdeklő­dőknek. Ónodi Szabolcs, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium igazgatója az Arany János tehetséggondozó program fontosságá­ról, az elmúlt tíz év eredményeiről, tapasztalatairól számolt be. Hogy a program miként valósul meg a gya­korlatban, arról a résztvevők már az iskolában, Bonyhádon is szerezhet­tek tapasztalatokat, konferenciák, szaktárgyi versenyek, a Szellemi zsen­­dülés elnevezésű programsorozat stb. keretében. A szakmai program lezárásaként az intézményvezetők az oktatási osz­tály vezetőjének és szakreferenseinek irányításával szekcióüléseken (óvo­da, általános iskola, középiskola) kaptak tájékoztatást időszerű kérdé­sekről. A konferenciát úrvacsorás isten­­tisztelet zárta Ribár János esperes szolgálatával. A találkozó résztvevői a Mt 5,13-16 alapján tartott igehir­detés üzenetével („Ti vagytok az élet sója... a világ világossága”) és a ta­nácskozás nyújtotta szellemi-szak­mai munícióval ellátva kívántak egy­másnak jó utat, eredményes tanév­zárást. Jézus tanítása hittel, felelős­séggel vállalt szolgálatra küld el mindenkit. ■ Jancsó Kálmánné - Valentínyi Erika ► Ünnepi istentiszteletre gyűlt össze virágvasárnap délutánján a pápai gyülekezet és oktatási in­tézményének 188 diákja, vala­mint pedagógusok, családta­gok. Ittzés János püspök 2Kor 13,13 alapján hirdette Isten igé­jét. „Sok gond, megoldhatat­lannak tűnő probléma, időn­ként bizonytalannak látszó jövő ellenére Isten szeretetének mű­helye is az iskola. Ahol kisdiákok is eljutnak erre a felismerésre, ott az Isten szeretetének hatal­ma kivirágzik a szívekben” - hangoztatta a Nyugati (Dunán­túli) Egyházkerület lelkészi ve­zetője. Noha az evangélikus egyházközség 1787 óta tart fenn iskolát Pápán, a Gyurátz Ferenc nevét viselő a legfi­atalabb oktatási intézmény a város­ban - mutatott rá köszöntőbeszédé­ben Szűcs Gábor igazgató. Az egy év­tizede indult iskola második öt esz­tendejét az évfordulóra megjelente­tett színes évkönyv foglalja össze. Hatalmas feladatot és felelősséget vállalt a pápai gyülekezet tíz évvel ez­előtt, amikor az intézmény létrehozá­sa mellett döntött. Ám ereje időköz­ben megtöbbszöröződött, miközben hagyományait megőrzi és megbecsü­li, nagy elődei emlékét is ébren tartja. Ahogyan Venczel Csaba felügyelő fogalmazott: „Kaptunk annyi erőt és elhívatást, hogy az elegendő volt az új­raindításhoz. S az iskola olyan fejlő­désen ment át, hogy népszerűsége túl­nőtt az épület falain." „Hiszem, hogy a jövőben is elmé­lyült, igényes munka folyik majd Pá-A Tradicionális és innovatív értékek tudatosítása és érvényre juttatása a fenntartható közösségi életmód szol­gálatában című projekt keretében szervezett meg egy tartalmas ese­ményekben gazdag rendezvénysoro­zatot az elmúlt hét végén a Magyar­­országi Egyházak Ökumenikus Taná­csának (MEÖT) Szociáletikai Bizott­sága a Pápai Evangélikus Egyházköz­séggel szoros együttműködésben. A TIÉD „becenevű” projekt jegyé­ben tíz hónapon keresztül összesen tizenkét településen tartanak két­­két napos programokat, a pápai az ötödik helyszín volt a sorban. Az it­teni eseményeket a rendezvénysoro­zat koordinátoraként e sorok írója fogta össze. Az előadásoknak a helyi középfo­kú oktatási intézmények - így a Pá­pai Református Kollégium Gimnázi­uma, az Acsády Ignác Szakképző Iskola, a Pápai Gazdasági Szakképző Iskola -, valamint a Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola, illetve az evangélikus gyülekezeti ház adott otthont. A formájukat tekintve kerek­­asztal-beszélgetések központi kérdé­se mindenütt az volt: Milyen felelős­ségünk van a világért, amely körülvesz bennünket? Kitűnő fejtegetéseket hallgathattak a diákok és a felnőttek Navratil And­rea biológustól, Végh László fizikus­tól, Béres Tamás evangélikus teoló­pán. Hangzik az ige a templomban, a hittanórákon, és a Lélek munkálko­dik közöttünk. Átéljük, hogy jó ne­künk itt lennünk, ebben a közösség­ben” - mondta Polgárdi Sándor es­peres, a gyülekezet lelkésze, és utalt a páli figyelmeztetésre: „...legyen gondod a tanításra!’ (íTim 4,13) Hajdó Ákos, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Országos Irodája Oktatási Osztályának vezető­je köszöntőjében Móra Ferencet idéz­te: „Szeresd a gyereket!” A szeretet erőforrás, e nélkül nincs pedagógia. A Pápai Református Kollégium részéről Kovács Dániel református igazgató lelkész köszöntötte az ün­neplőket, utalva arra, hogy Pápán a két protestáns felekezet szinte elvá­laszthatatlan volt egymástól, annyi személyes, intézményi és egyházi kapcsolat fűzte őket össze. Az ünnepségen, amelyet - dr. Ál­dozó Tamás polgármester és Unger Tamás alpolgármester személyében - Pápa város vezetése is megtisztelt jelenlétével, az iskola diákjai színvo­nalas műsorral működtek közre. Ezen a délutánon osztották ki a Bráder Sámuel-díjat, amelyet ez évben a 8. osztály legjobb tanulója, Iványi Dá­vid vehetett át. Az ünnepség végén a résztvevők Gyurátz püspök szobrához vonultak koszorúzásra. gustól, egyetemi docenstől, Bátovsz­­ky János általánosiskola-igazgatótól. A központi kerekasztal-beszélgetésen az erdőgazdálkodás és a fogyasztói szokások helyi kérdéseit vitatták meg a résztvevők: dr. Áldozó Tamás polgármester, Stubán Zoltán, a Ba­­konyerdő Zrt. erdőművelési és köz­jóléti osztályának vezetője, Gadó György Pál természetvédelmi szak­mérnök és Meizner Tibor, a Bakony­alja Barátai (BAB) Egyesület tagja. Több termékbemutató is színesí­tette a programot. Fehérvári Károly borász például a Somlói Szent Már­ton Pincészet kitűnő nedűit mutat­ta be. A somlói borrend nagymeste­re címmel kitüntetett nyugalmazott történelemtanár mindemellett be­szélt a Somló hegy múltjáról, irodal­mi vonatkozásairól is. Felettébb nagy sikere volt vasárnap a Bogdán Birtok bemutatásának is, Bogdán József ide­genvezetésével. A népművészet ifjú mestere, Ba­kó Ildikó tojásfestéssel igyekezett megidézni a húsvéti hangulatot, míg a kulturális esteken Gosztola István tolmácsolásában költemények hang­zottak el, az Éneklő Szülők Kara és a Bartók Béla Zeneiskola növendékei pedig lenyűgöző hangversennyel ör­vendeztették meg az érdeklődőket. A programsorozat Bóna Zoltán MEÖT-főtitkár igehirdetésével zárult. ■ Polgárdi Sándor ■ P.S. TIÉD - párbeszéd a környezettudatos életmódról

Next

/
Oldalképek
Tartalom