Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-06-05 / 23. szám
14 ◄! 20ií. június 5-KRÓNIKA 1 * ^ Evangélikus Elet ISTENTISZTELET-KÖZVETÍTÉS A RÁDIÓBAN Bemutatkozik a Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezet A pesti evangélikusság gyülekezetté szerveződésére II. József türelmi rendeleté (1781) után került sor. A szervezés első lépéseit Pongrácz Boldizsár péteri földbirtokos tette meg, akit ebben anyagilag támogatott gróf Beleznay Miklósné. A városi polgárság egy fiatal tagjának, Liedemann János Sámuel kereskedőnek, a gyülekezet későbbi gondnokának fáradhatatlan munkája nyomán 1787-ben alakult meg a pest-budaiak első evangélikus gyülekezete. Lelkészül a három nyelven prédikáló Molnár Jánost hívták meg. A gyülekezet többsége ebben az időben német ajkú volt, de egyre nőtt a szlovák iparosok, munkások száma is. A magyar híveknek havonta egy alkalommal tartottak istentiszteletet. A gyülekezet igen hamar templomot, iskolát és paplakot akart építeni. Ehhez a telket 1792-ben kapták meg Pest városától. Először az imaterem készült el, majd 1795-ben a lelkészlakás mellett megnyílt az elemi iskola is. A templom terveinek elkészítésére Krausz Jánost kérték fel. Terveit Pollack Mihály átdolgozta, és a templomot klasszicizáló empire, palatínus stílusban építette meg. Az alapkőletétel 1799-ben történt, azonban az építkezés a napóleoni háborúk miatt késett, ezért a felszentelésre 1811 pünkösdjén került sor. A templom homlokzatát Hild József 1856-ban áttervezte, majd 1875- ben lebontották az életveszélyessé vált tornyot. A19. században sok jeles lelkésze volt a gyülekezetnek: Székács József, Ján Kollár, Győry Vilmos, akik irodalmi munkásságukról is híresek. A közösség növekedésnek indult, és a szlovák gyülekezet 1854-ben önállósodott saját templommal. A Deák téri iskola is ebben az időszakban erősödött meg, vált középiskolává, majd a helyet kinőve 1905-ben került át a Istentiszteleti rend • 2011. június 5. Húsvét ünnepe után 6. vasárnap (Exaudi). Liturgikus szín: fehér. Lekció: íPt 4,7-11; Jer 31,31-34- Alapige: Lk 24,46-49. Énekek: 321., 366. 1., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bencéné Szabó Márta; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, 11., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Sztojanovics András; Csillaghegy-Békásmegyer, 111., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Vári Krisztina; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv., tanévzáró) Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv., családi, tanévzáró) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) dr. Bácskai Károly; du. 6. (úrv.) Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. 10. (családi, tanévzáró) Pelikán András; de. 11. (úrv.) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szahó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; du. 6. (vespera) dr. Hafenscher Károly, liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. (úrv.) Benkóczy Péter; Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Horváth-Hegyi Áron; de. fél 10. (családi, tanévzáró) dr. Joób Máté; de. fél 11. (úrv.) Horváth- Hegyi Áron; du. 6. (úrv.) dr. Joób Máté; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpádné; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. negyed 12. (családi, tanévzáró) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) dr. Szabó Lajos; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Kovács Áron; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Kovács Áron; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lacknerné Puskás Sára; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás (Jókai u. 7-9.) de. fél 12. Összeállította: Boda Zsuzsa fiúgimnázium a fasori főgimnázium épületébe. A 20. század sok változást hozott a közösség életében. Területe csökkent, több gyülekezet önállósodott. Jelenleg a gyülekezetben az aktív élet a kisközösségekben zajlik. Igen Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Június 12-én, pünkösdvasárnap 10.04-től istentiszteletet hallhatunk az MRi - Kossuth rádió hullámhosszán a Deák térről. Igét hirdet Gáncs Péter püspök. népszerű a Kisdeák Evangélikus Óvoda, amely 1998-ban jött létre a parókiaépületben. A gyülekezet igazgató lelkésze Smidéliusz Gábor, lelkészei Gáncs Péter püspök és Cselovszky Ferenc, másodlelkésze Gerőfiné dr. Brebovszky Éva. Orgonistája dr. Finta Gergely. Felügyelője dr. Sólyom Jenő. A régiek Insula Lutheranának, evangélikus szigetnek nevezték a belváros szívében található gyülekezeti központot. Ez a jelenlegi közösség szándéka is: hogy a felfrissülés, pihenés, lelki megerősödés helye, oázis lehessen a nagyváros sivatagában minden istenkereső, békére vágyó számára. 22. Budapesti Bach-hét június 6. és 12. között, minden este 19 órai kezdettel. ♦ A Deák téri evangélikus templom felszentelésének 200. évfordulójára emlékeznek június 11-13-án. Részletes program az EvÉlet jövő heti számában! Vadkerti találkozás Balczó Andrással ► Balczó András volt a vendége Soltvadkerten az Atilla Király Népfőiskolának május végén. A háromszoros olimpiai és ötszörös világbajnok öttusázó hetvenhárom évesen is aktív életet él: előadásokat tart, és buzdítja az embereket a megtérésre, valamint a jobb életvitelre. Édesapja Nyíregyházán volt evangélikus lelkész, maga is ott nőtt fel, illetve tizennyolc éves koráig, Budapestre kerüléséig ebben a városban élt. A soltvadkerti találkozón történetekkel, bibliai idézetekkel és versrészletekkel gazdagon tűzdelt előadást hallhatott a közönség az olimpikontól. Sok mindenről esett még szó ezen az előadáson. Például a 70-es években a Balczóról forgatott, Küldetés című filmről. Pár hétig vetítették a mozik, aztán észbe kapott a rendszer, és betiltotta. De addigra már látták azok, akik akarták... Szó esett az élet lehetőségeiről, az élsporttal járó kísértésekről és az evangélikus egyházi kapcsolatokról. Ez utóbbinak az is aktualitást adott, hogy a közönség soraiban a szervező Suhajda Krisztián mellett ott ült Káposzta Lajos nyugalmazott esperes-lelkész is, aki évre, hóra és napra pontosan egyszerre született az olimpiai bajnokkal. Volt miről beszélgetniük... ■ K. L. Cigány költővel irodalmi ösvényeken Mi tagadás, látogatásának megadta a módját. Négyökrös szekérrel érkezett - éppen úgy, mint egykor Petőfi és kompániája -, hogy becsapja a rohanó időt. Bejárta a nagy elődök „szent helyeit”, erőt, ihletet remélve, merítve. Rostás-Farkas György, József Attila-díjas költő, író, publicista május 24- 26. között az evangélikus gyülekezet és a Zsivora György Népfőiskolái Alapítvány meghívására vendégeskedett Sárszentlőrincen. Irodalmi kőrútunk a templomban kezdődött, stílusosan a kis Petőfi padjában - hisz Rostás-Farkas György épp egyidős lehetett a padot bőszen vésegető Petrovics Sándorkával, amikor édesanyja vásárolt neki egy Petőfi-kötet, melyből fölolvastatott magának. Másnap megírta élete első versét - és egész életére szólóan elköteleződött a költészet mellett. Lázár Ervin „Nagyszederfájánál” (Alsórácegres) nemcsak a közeli barátra, írótársra emlékezett, hanem cigányul (is) látó szemével azonnal észrevette a göcsörtös törzsből kinövő, kusza ágak között a cigány szoknyából letépett napszítta, szél cibálta, esőverte szalagot, a vándorcigányok jelét: a megbeszélt időben nem tudunk itt lenni, de élünk. (Mobilmentes egykori szép világ!) Az Illyés Gyula felsőrácegresi szülőháza helyén álló kopjafánál és Illyés még most is impozáns - jelenleg múzeumként működő - iskolájánál a zsarnokságról és a szabadságról elmélkedtünk. Ez a téma előkerült a sárszentlőrinci gyülekezeti teremben tartott irodalmi esten is. A falat Kónya Péter fényképész nagyszerű portréi díszítették (képünkön). De ennél is szebb volt a cigányokkal és magyarokkal zsúfolásig megtelt terem látványa. Az est keretében elhangzottak Rostás-Farkas György versei fiatalok és a szerző előadásában, aki az életével, az irodalommal kapcsolatos kérdésekre is válaszolt. Autentikus cigányzenét is hallhattunk. Összegzésként megfogalmazódott: minden nép és talán minden ember másként értelmezi a szabadságot, de igazán szabadok csak azok lehetnek, akiket a Fiú megszabadít. Tanulhattunk, tanulhatunk Rostás-Farkas Györgytől - adjuk meg mi is vándorlásunk módját... ■ B. P. A balatonszentgyörgyi Csillagvár Csillagvár tényleg csillag alakú. Erről bárki meggyőződhet, aki a Balaton hűsítő habjait a háta mögött hagyva felkeresi a turisztikai látványosságokban amúgy is gazdag környék - gyermekesek között közkedvelt - célpontját. A balatonszentgyörgyi erődítés tágas parkjában íjászkodni lehet, csárda üzemel, állatsimogató várja a kicsiket, és az utazás során felgyülemlett fölös energiákat különböző fajátékokon vezethetik le a gyerkőcök. A régi használati tárgyak és melléképületek a 20. század közepére végleg a múltba tűnt tradicionális falusi életet idézik. Bár elsőre azt gondolnánk, az erődítmény mégsem középkori. „Mindössze” kétszázadik esztendejét tapossa. Vadászkastély céljára emeltette 1820-1821-ben Festetics László. A Megtekinthetjük a kuriózumszámba menő huszárbaba-múzeumot. A játékbaba- és mackókiállítás kedves, de vei: fegyverekkel, kegyetlen kínzóeszközökkel, a középkori orvoslás szerszámaival, füstfelhőbe burkolódzó grófi família 1825-ben árokkal és töltéssel is körbevette, hogy még meseszerűbb legyen a főurak által kedvelt romantikus miliő. A park látványosságai mellett az erődítmény kiállításokra is invitál. nem ideillő. A több helyiségen átívelő panoptikum a török korban teljesen elpusztított, 15-16. századi délbalatoni magyar végvári életet idézi, annak minden megszokott kellékékonyhával, vadétkektől roskadozó asztallal, illetve a várúr és -úrnő fogadószobájával, ahol egy jó kupa bor vár elfogyasztásra. ■ Rezsabek Nándor Balczó András és Káposzta Lajos
