Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-01-09 / 2. szám
14 2011. január 9. KRÓNIKA Evangélikus Élet ISTENTISZTELET-KÖZVETÍTÉS A RÁDIÓBAN Az Óbudai Evangélikus Egyházközség Óbudán 1842-ben szerveződött evangélikus gyülekezet, melynek tagjai a reformáció hazájából, Németországból odatelepült iparosok, hajógyári munkások, tisztviselők voltak. Istentiszteleteiket eleinte családoknál, idővel már bérelt helyiségekben tartották. Még nem volt saját lelki otthonuk, amikor már nagy áldozatok árán iskolát alapítottak és tartottak fenn, kezdettől gondot fordítva a gyermekek oktatására és lelki nevelésére. A lelkészi szolgálatokat a budavári lelkipásztor végezte. 1909 őszén vált valóra a közösség vágya, hogy önálló egyházközséggé szerveződhessen, és saját lelkész segítse a gyülekezet életét. Ekkor még tizennyolc község lelkigondozását végezte Mohr Henrik, a gyülekezet első lelkipásztora. Színvonalas kulturális élet is folyt a gyülekezetben: kiváló gyermekkórust alapítottak, a fiataloknak pedig egyesületi keretek között szerveztek tartalmas programokat. A nőegylet jótékonysági segélyakciókkal támogatta a szegény sorsúakat. Az egyházközség több mint kétezer kötetes könyvtárával egész Óbuda közművelődését szolgálta. Az első világháború után leányotthont, illetve rokkantaknak, időseknek szánt otthont hoztak létre. Rendszeresen látogatták a betegeket, és a foglyok lelkigondozását is végezték. 1935-ben Friedrich Lóránt tervei alapján épült fel a templomuk. Nemesen egyszerű lelki hajlékot álmodott meg a tervező, kihasználva a fény természetes játékát, amely a fehér márvány oltárt és a fölé magasodó hatmázsás tölgyfa keresztet világítja meg. A következő évben nagy összefogással és elszántsággal felépült a gyülekezeti ház is. Az elegánsan egyszerű templomra 1944. december 31-én gyújtóbombák hullottak, fölégetve az új épülettel együtt a gyülekezet alig megvalósult álmát is. A templomot csak két év elteltével tudták használhatóvá tenni. (2005-ben a háborúban elpusztult színes üvegablakok helyére a templombelsővel harmonizáló új ablakokat készíttetett a gyülekezet.) Nagy kárt okozott a közösség életében a hetvenes években a régi Óbuda lebontása. A városon belül tulajdonképpen lakosságcserét hajtottak végre, teljesen szétzilálva az óbudai lakóközösséget, így a gyülekezetei is. A több mint háromezres lélekszámú közösség alig ezerfőnyire apadt. A mai gyülekezet nagy része lakótelepi tömbökben él. A kicsi, de eleven közösség kialakított a kisgyermekes szülőknek a templomban egy hangszigetelt helyiséget, ahonnan nyomon követhetik az istentisztelet Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Január 16-án, a vízkereszt ünnepe utáni második vasárnapon 10.04-től istentiszteletet hallhatunk az MRi - Kossuth rádió hullámhosszán Óbudáról. Igét hirdet Bálintné Varsányi Vilma lelkész. eseményeit. Az óvodásoknak az istentisztelettel párhuzamosan foglalkozást tartanak. A hitoktatás gyülekezeti keretek között (korosztályos bontásban) és az iskolában is zajlik. Hétköznap két felnőtt-bibliakörbe várják a gyülekezet tagjait. Rendszeres közösségépítő alkalmak, családi istentiszteletek és szeretetvendégségek erősítik a hívekben az összetartozást. Istentiszteleti rend ♦ 2011. január 9. Vízkereszt után 1. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Lk 2,41-52; Ézs 42,1-9■ Alapige: Efs,8b-i4. Énekek: 371., 361. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. II. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv., családi) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 6. (asztali beszélgetések); VII., Városligeti fasor 17. de. háromnegyed 10. (angol nyelvű) Pelikán András; de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, kétnyelvű családi) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Szabó Bertalan; IX., Haller u. 19-21., I. emelet de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpád; de. fél 11. (úrv.) dr. Blázy Árpád; du. 6. (vespera) dr. Joób Máté; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Joób Máté; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Juhos u.28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Fekete Gy. Viktor; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kopf András; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út III. de. 10. Kopf András; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Ittzés István; Pilisvörösvár (református templom) du. 2.; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (családi) dr. Lacknerné Puskás Sára. Összeállította: Boda Zsuzsa Szentpétery Péter (1921-2010) Az elmúlt év utolsó előtti napján népes gyülekezet búcsúzott a kilencvenedik évében, december 19-én, advent negyedik vasárnapján elhunyt lelkésztől a rákoskeresztúri Új köztemetőben. Szentpétery Péter 1921. április 20- án Soltvadkerten született. Édesapja, Láng (Lang) Péter a délvidéki Zsablyáról származott. Hosszú ideig az iskola igazgatója és a gyülekezet kántora volt. Édesanyja, a református Prikkel Margit szintén tanítóképzőt végzett. Nevét 1950-ben változtatta Szentpéteryre, anyai felmenői nyomán. A soltvadkerti elemi iskola elvégzése után a kiskunhalasi Szilády Áron Református Főgimnáziumban érettségizett 1939-ben. Teológiai tanulmányait Sopronban végezte 1939- 1943 között. Raffay Sándor bányakerületi püspök 1944. január 20-án szentelte lelkésszé. Szentpétery Péter már ötéves kora óta készült erre a pályára. Először Cegléden, majd Péteriben volt segédlelkész - utóbbi helyre a „felszabadítók” által meggyilkolt Csaba Gyula főesperes után került 1945. február í-jétől. Rövid fábiánsebestyéni szolgálat után szülőhelye, Soltvadkert következett, 1946-1949 között. Itt gyülekezeti termet épített. Önálló parókusként először Páhi- Kaskantyún szolgált 1949-1953 között. Majd a szomszédos csengődi gyülekezetbe hívták azzal, hogy be kell fejeznie a templomot, amelynek akkor még csak a falait kezdték építeni. Hittel, kitartással, saját elképzelései megvalósításával, az isteni gondviselés nemegyszer regénybe illő segítségével ez sikerült is. A templomot 1963. október 27-én szentelte fel Káldy Zoltán, a Déli Egyházkerület püspöke, Kurt Schmidt-Clausennek, a Lutheránus Világszövetség főtitkárának részvételével. A külső vakolással azonban még 1968-ig várni kellett. Szentpétery Péter 2003-ban nagy örömmel vett részt a felszentelés negyvenedik évfordulóján, és 2009-ben is meglátogatta a szeretett gyülekezetét. 1971-ben Szentendrére került, Budapest határától Visegrádig gondozva a szórványban élő evangélikusokat. Itt a félbehagyott gyülekezeti házat kellett befejeznie, ami 1975-ben sikerült. (2003-ban lebontották a rossz állagú templommal együtt, és 2004-ben szentelték fel az újat.) 1997 utolsó vasárnapján búcsúzott a szentendre-dunakanyari gyülekezettől. Közben 1978-1991 között Érden volt helyettes lelkész, amit fia és nem lelkészi munkatársak segítségével tudott vállalni. A gyülekezeti szolgálatban és az építkezésekben hűséges társa volt felesége, a református dr. Tatai Margit közgazdász (1922-2007), akivel 1954-ben kötött házasságot. Idősebb fiuk, dr. Szentpétery Péter az Evangélikus Hittudományi Egyetem Vallás- és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője, a Németországban élő András pedig fejlesztő pedagógus. Összesen hat unokájuk van, és Szentpétery Péter a két dédunoka születését is megérte. Ravatalánál e sorok írója, a zuglói gyülekezet egyik lelkésze hirdette az igét Jn 14,1-6 alapján. Az elhunyt legkedvesebb igéi közé tartoztak Jézus búcsúbeszédei (Jn 14-17). Nemcsak szerette ezeket az igéket, hanem tudta és vallotta, hogy Jézus a biztos, a jó, a célravezető út. Tudta, hogy az Út átmegy a temetőn, átmegy a síron, és halad tovább a mennyei Atyához, az örök hajlékba. Nyugdíjasként a zuglói gyülekezet közösségében, amíg tudott, részt vett a vasárnapi istentiszteleten, és letérdelt az Úr oltárához. A sírnál dr. Fabiny Tamás püspök búcsúztatta, kiemelve, hogy egész életében - a szó minden értelmében - építő munkát végzett. így például 1974-ben, amikor finn tv-stáb vette filmre egyházunk életét, őt is megörökítették a szentendrei gyülekezeti ház építkezésénél. 2007-ben a kései utód, Horváth-Hegyi Olivér beiktatásán idős kora ellenére fiatalos hévvel buzdította ifjú szolgatársát. „Dicsőség mennyben az Istennek.” Bár Szentpétery Péter lelkész testvérünk karácsony ünnepét már nem érhette meg, énekeskönyvünk 168. énekével adtunk hálát hosszú életéért, szolgálatáért a temetési szertartás végén. ■ Tamásy Tamás A gömöri Verne Gyula Reuss Gusztáv emlékezete ► Északi szomszédunknál 1992 óta adják át a kiemelkedő színvonalú tudományos-fantasztikus művekért járó Gustáv Reuss-díjat (Cena Gustáva Reussa). Az elismerés névadója Reuss Gusztáv, a százötven esztendeje elhunyt evangélikus orvos és természettudós, akinek nevéhez az első szlovák nyelvű sci-fi fűződik. Reuss Gusztáv 1818. január 4-én a Gömör és Kishont vármegyei Nagyrőcén született. Anyja Schulek Rozália. Édesapja Reuss Sámuel evangélikus teológus, lelkész, esperes, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc után az abszolutisztikus hatalom által szolgálatából felfüggesztett tiszai egyházkerületi püspök helyére kinevezett adminisztrátor; lelkes és érdeklődő, madártannal és ásványtannal foglalkozó természetbúvár. Reuss Gusztáv a középiskolát evangélikus intézményekben végezte. Tanulmányait a lőcsei líceumban kezdte meg, a rozsnyói gimnáziumban folytatta, majd a pozsonyi líceumban tett érettségi vizsgát. Ezt követően a pesti egyetemre iratkozott be, ahol orvoslást tanult, de ezzel párhuzamosan a botanikában is képezte magát. Mind egészségügyi, mind növénytani tanulmányaiban jelentős szerepe volt apjának, ő volt az, aki mindkét szakterületen megalapozta fia tudását. Orvosi diplomáját a bécsi egyetemen kapta kézhez, ahol - sokoldalúságára jellemzően - csillagászatot is hallgatott. 1844-ben kezdte meg orvosi praxisát. A forradalom és szabadságharc idején a harcok sérültjeit gyógyította. 1851-ben szülővárosának lett tisztiorvosa. Mindeközben a növénytanról sem feledkezett meg, hiszen a témakörrel foglalkozó munkái láttak napvilágot: 1853-ban publikálta felvidéki növényhatározóját, sőt maga is gazdag fajtaválasztékú gyűjteménnyel bírt. Emellett csillagászati és földrajzi tankönyvet írt - korának egyik csillagászati ismeretterjesztőjeként -, valamint az első szlovák nyelvű science fiction mű szerzőjeként tartják számon. A kötet 1856-ban Nagyrőcén jelent meg Hvézdovéda címmel. Szlovákiában szerzőjét - igencsak hízelgőén - „gömöri Verne Gyulaként” említik napjainkban is. Reuss Gusztáv fiatalon, negyvenhárom esztendősen hunyt el 1861. január 12-én felvidéki szülővárosában. ■ - REZSABEK -c YrnYo '(W/( ctá y K-C ff Pftf/ U , fg >// Sí / fér , << ’ tr nm , cnu t cArfr fr l/ X £»*< J tY< Y /(tJafirrt/i v'-t efct #* 4/t/táti * ^ *■*» afet m ÁY/t cl (Xy reS*> a rex m /ASé
