Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-06-19 / 25. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2011. június 19. *■ 5 Megtartó erőtérben Egy gyülekezet kövei Beszélgetés dr. Kamp Salamonnal, a Lutheránia Liszt-díjas karnagyával Pünkösd fényben tündöklő vasárnapján együtt ünnepelt sok száz evangélikus a budapesti Deák tér kétszáz éves templomában, ahol aznap este ért véget a 22. Bach-hét. Az érdeklődő látogatók idén is hét estén át vendégeskedhettek Johann Sebastian Bach Jézust dicsérő zenekatedrálisában. Keveset tudunk a jeles német zeneszerzőről. Minden idők egyik legnagyobb teremtőjéről, akinek univerzalitása páratlan. Bach az emberiség kevés nagy és titokzatos erejű géniuszának egyike, aki úgy jelenik meg előttünk, mint valami természeti tünemény. Milyen ember volt? Csendes, haragvó? Hogyan dolgozott: hajnalban vagy egész éjszaka? Ki más tudna erre válaszolni, mint Kamp Salamon, a Lutheránia énekkar karnagya, akinek mindennapjait kitölti az evangélikus mester hatalmas életműve.- Alig tudunk valamit J. S. Bachról. Nemrégen jelent meg róla egy több száz oldalas könyv. Amit lehetett, azt Christoph Wolff teljes részletességgel kinyomozta, de ez is nagyon kevés. így maradnak a csodálatos művek. Lipcse egyetemi város volt, a tudós tanárok minden vasárnap megjelentek az istentiszteleten. Bachnak bizonyítania kellett, hogy míg ők az orvostudomány, a matematika professzorai, addig a zenében ő a mester. Más közönség előtt kellett játszania, mint Hdndelnekvagy Telemann-nak. Amikor felvételizett, teológiából is vizsgáztatták. Tudjuk, hogy rajta kívül még egy kitűnő orgonista jelentkezett a Tamástemplom karnagyi állására, de az teológiából nem volt olyan jó. Voltam Lipcsében egy előadáson, kétszáz tudós pap volt jelen, tőlük hallottam: Bach olyan nehéz kérdéseket kapott a lutheri tudományból, hogy ők sem tudtak volna rájuk válaszolni.- Húsz gyermekéből csak heten élték túl őt. A többiekfiatalon meghaltak. Hogyan viselte ezeket a tragédiákat?- Súlyos keresztek voltak ezek az életében, annak ellenére, hogy akkoriban más volt a nézet. Sok gyerek született, és sok meg is halt. Más volt a halálhoz való viszonyulás: Isten adta, ő vette el. Tudta, hogy jó helyre kerülnek a gyermekei, az ebben való hit minden kantátájában hallható.- Pécsett mondta nekem egy tanárnő: azért büszke arra, hogy evangélikus, mert Bach is az volt. Milyen volt az ő korában a hitélet?- A teljes életet átszőtte. Az ő idejében olyan nagy volt az istentiszteleti látogatottság, hogy minden nagy teret átalakítottak az ünnepi alkalcsán töprengtem el. Bachnál megcsodálhatjuk, hogy feltétel nélkül Isten kegyelmére hagyatkozik. És ezt csodálhatjuk a zenéjében is. 10 IIO Dr. Kamp Salamon - J. S. Bach portréja előtt Bach művészete ember és Isten közötti dialógus. Vele beszélget. Ahogyan minden valódi és nagy művészet is mindig azt mondja ki, hogy mi az ember és a szellem viszonya. Bach zenéje csupa gyengédség, semmi kényszer, semmi mutatvány. Ezért ellenállhatatlan. Ahogyan az evangéliumban olvassuk: „...az én erőm erőtlenség által ér célhoz’.’- Hogyan született a Bach-hét ötlete?- Mikor itt a Deák téren átvettem Bach életművének ápolását, arra törekedtem, hogy annak teljességére lehessen rálátás. Hogy bemutassunk orgona-, kamaraműveket, oratorikus kompozíciókat egyaránt. Ezzel a koncepcióval állandósultak a Bach-Lutheránia-próba a pünkösdi istentiszteletre készülve makra. Még a börtön épületét is, mert nem fértek el az emberek. Napi három-négy istentiszteletet tartottak. Amit én mindig hangoztatok: az az Istenre való irányultság. Ma ebből szinte semmi nincs. A fiatalokat ezért is sajnálom. Nem tudják, milyen szépségtől fosztják meg magukat.- Próbálta már megfogalmazni J. S. Bach jelentőségét?- Legutóbb egy levélrészlet kaphetek. Az idei év azonban más, hiszen most van Deák téri otthonunk felszentelésének kétszázadik évfordulója. Azt akartuk, hogy idén a templom tehetséges orgonistái is bemutatkozzanak. Csütörtökön Finta Gergely és Mekis Péter előadásában hangzott el a tizennyolc lipcsei korái. Szombaton pedig Zászkaliczky Tamás adott hangversenyt a mester fiatalkori műveiből. Micsoda orgonadarabok ezek! A Schmücke dich, o liebe Seele: Készítsd magad, kedves lélek... olyan gyönyörű, hogy sírnia kell az embernek. Vagy a Vor deinen Thron tret ich hiermit: Úristen, most eléd lépek... . Úgy tudjuk, hogy ez az utolsó darabja Bachnak. Ebben is Istennel beszélget: a talentumot megkapta, de ha húszat kapott, akkor húszat kell visszaadni vagy még többet... A közönség mély átéléssel hallgatta. Igen, ez így van rendjén: Isten igéje és a zene együtt gyógyít...- A Bartók-Pásztory-, a Kölcsey- és a Liszt-díj mellé 2004-ben a százéves Lutherániával Magyar Örökség Díjat kapott. Mióta vezeti a Lutheránia ének- és zenekart?- 1987 óta vagyok a karnagya. Szép és nehéz feladatra szemelt ki az Úristen. És én ezt egész szívemmel próbálom teljesíteni. Ezen a héten kétszer is hallhattak bennünket. Délelőtt az ünnepi istentiszteleten szerepeltünk. Ezt a gyakorlatot is én vezettem be, hiszen a kantátákat Bach meghatározott vasárnapokra komponálta. Tehát azokhoz az igékhez kapcsolódnak, amelyek egy-egy adott vasárnapon elhangzanak. A mi kantátazenés istentiszteleteinken a mű egyik fele a prédikáció előtt hangzik fel, a másik a prédikáció után. Templomi szolgálatunk állandó kihívása a karácsonyi j| oratórium, a passiók... Hatal£ más munka van ezekben az Ú évről évre visszatérő feladatokban. Ám a kórusról a legnagyobb tisztelettel beszélhetek. Mindenki lelkiismeretesen dolgozik, noha egész napi munka után, esetleg törődötten érkezik kedden és pénteken a próbára. Legutóbb éppen egyik orvosprofesszor tagunk mondta: „Halálfáradtan idevonszolom magamat, és a végén felfrissülve megyek haza.” Sokan jönnek vidékről, és gyakran éjfél lesz, mire le tudnak pihenni...- A legtöbb amatőr formáció egy idő után felbomlik. A Lutherániát mi tartja össze?- A legtöbb amatőr közösség valóban tiszavirág-életű, mert nem tudják őket összetartani. Persze, hogy nem, mert nincs meg az a szellemi erőtér, ami összefogja őket. Nálunk - a szó eredeti értelmében: „hála Istennek” - nincsenek ilyen problémák. Ráadásul ismét sok olyan fiatal van közöttünk, akik Zeneakadémiára járnak, és sokat tudnak segíteni.- Most ünnepeljük a Deák téri templom felszentelésének kétszázadik évfordulóját...- Nem mindennapi jubileum ez, különleges ünnep. Vasárnap este mutattuk be Spech János zeneszerzőnek a felszentelésre írt kantátarészletét. A pozsonyi születésű Spech korának neves művésze volt, rövid ideig Bécsben Haydnnek is tanítványa. Később Párizsban, majd ismét Bécsben élt. Pesti tartózkodása idejére esett templomunk régen várt felszentelése. Az eredeti kézirat a bécsi zenei archívumban van, onnan rendeltük meg. Rengeteg munkát adott: előbb meg kellett fejteni, hogy mit akart, mit miért húzott... Remélem, sikerült megszólaltatnunk az eredeti szándékot is... Ami az én személyemet illeti, hálát kell adnom az Úristennek, hogy méltónak ítélt erre a feladatra. ■ Fenyvesi Félix Lajos Miként arról nemrég hetilapunkban is beszámoltunk, a felújítás előtt álló evangélikus múzeum állandó kiállítása május 12-én bezárt. Mielőtt azonban a tényleges munkálatok megkezdődnének, az intézmény munkatársai - Zászkaliczky Zsuzsanna és dr. Kertész Botond irányításával - az Insula Lutherana kétszáz éves történetét bemutató anyaggal örvendeztették meg az ünneplő és érdeklődő közönséget. Kiállításmegnyitó az Evangélikus Országos Múzeumban ► Ferenc József császár karosszéke, Székács püspök pásztorbotja, a Lutheránia dalegylet első fényképe, a Deák téri iskola gyertyával működő diavetítője, Kossuth Ferenc keresztelési, Mikszáth Kálmán házassági, majd válási anyakönyvi bejegyzése - többek között ezek is megtekinthetők az Evangélikus Országos Múzeumban október 31-ig, a reformáció ünnepnapjáig. A kétszáz éve felszentelt Deák téri evangélikus templomnak és környezetének a történetét felidéző kiállítást június 11-én dr. Bibó István művészettörténész nyitotta meg. Bejegyzés az anyakönyvben Kossuth Ferenc kereszteléséről tokló ember leváltását és a műgonddal alkotó ember hivatalba helyezését. És kiknek volna erre biztosabb irányjelzőjük és erőforrásuk, mint azoknak, akik már hallottak valamit az óember új emberré változásának lehetőségéről és az ehhez kapcsolódó ígéretekről? Ezért fontos, hogy ennek a szigetnek a templom volt - és reméljük, ezután is a templom lesz - a szellemi középpontja” - tette hozzá a református művészettörténész. Nem véletlen hát, hogy a múzeum három termében elrendezett anyag első helyen azt a 18-19. századi, sok let” nevet viselő, ma Magyar Örökség díjas énekkar emlékei is. Ebbén a teremben a Deák téri gyülekezet harmadik fontos alappillérének, az oktatásügynek a múltjába is bepillantást nyerhetünk; például egy 1822-ből származó, kézírásos görög-latin-szlovák szótár segítségével. A kiállítás szervezői egyébként több játékos feladatot is készítettek a gyermek látogatóknak - ezért az Első kövek - élő kövek című tárlat megtekintése nemcsak családoknak, de hittancsoportoknak is jó szívvel ajánlható. ■ Boda Zsuzsa tekintetben színes közeget igyekszik bemutatni, amelyben a háromnyelvű - német, szlovák és magyar - pesti evangélikusság elindult. Az akkor viselt ruhadarabok, az anyakönyvi beírások gyöngybetűi és nem utolsósorban a kiállított oltárterítők és úrvacsorái kelyhek igazi időutazásra invitálják a látogatót. S míg az első helyiségben még csak az 1793-ban keltezett templomépítési gyűjtőív tekinthető meg, ■*/ •- ’*• — - -Dr. Bibó István művészettörténész és dr. Harmati Béla László múzeumigazgató „Ahogy a kiállítás gazdagsága elsősorban nem materiális javakban mutatkozik meg - bár azokban sem szegény -, ugyanígy megérezzük, ha körbejárunk a termekben, hogy a közösség, amelyről hírt ad, elsősorban szellemi javakban gazdag” - kezdte megnyitóbeszédét dr. Bibó István. Az „evangélikus sziget” képéhez kötődően a későbbiekben így folytatta: „...minden generációnak, minden közösségnek, sőt minden egyénnek ismétlődően is meg kell(ene) tennie: ki kellene nevelnie magában, saját életében a műgonddal alkotó embert, és meg kell oldania a hódító és bira második teremben már a tervrajzok sorakoznak a tárlókban. Itt látható az úgynevezett árvízi kehely is, amelyet Löwy Herman zsidó ezüstkereskedő hálából készíttetett a gyülekezet lelkészének, Lang Mihálynak, aki a pesti árvíz idején sok bajbajutottnak - így izraelita felekezetűeknek is - segítséget nyújtott. A legbelső terem a gyülekezet első négy lelkészének - Molnár Jánosnak (1757-1819), Ján Kollárnak (1793- 1852), Székács Józsefnek (1809-1876) és Lang Mihálynak (1803-1874) - állít emléket. De itt büszkélkednek korukkal az akkor még „Lutheránia dalegyf . fe*.
