Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-05-01 / 18. szám
14 4f 2011. május í. KRÓNIKA Evangélikus Élet Magazinosított Újszövetség Képes magazin formájában jelentették meg az Újtestamentumot Németországban húsvétra. A kiadóban, Andreas Volleritschben két éve fogant meg a gondolat, hogy fogyaszthatóbb formában kellene közzétenni, mert igencsak fáradságos egy apró betűs Bibliát végigolvasni. A múlt héten megjelent magazin 244 oldalas, ára 2600 forintnyi euró. Nemcsak Németországban, hanem Ausztriában és Svájcban is kapható az újságárusoknál, vasútállomásokon, repülőtereken. Harmincezer példányban adták ki. A kiadó tervezi, hogy az Ószövetséget is közzéteszi hasonló, képes formában. M MTI HIRDETÉS----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Tízévesek a mezítlábas Tappancs-táborok A Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIÉ) legaktívabb munkaága, a Tappancs 2001 óta rendez nyári táborokat, melyekben keresztyén fiatalokkal közösen sátorozunk elsőre nomádnak tűnő körülmények között, minden tábornapon Istennel osztozva Magyarország egy-egy gyönyörű erdején és mezején. A KIÉ a test, a lélek és a szellem megmozgatására és edzésére irányuló célkitűzésének megfelelően mindennap tartunk bibliaórát, áhítatokat, sportolunk és persze rengeteget játszunk is. Idei táboraink a Bakonyban lesznek, a Cuha-patak völgyének Bakonyszentlászló melletti szakaszán. A táborok beosztása és vezetőik: ♦ Július 6-16.: kótatábor lányoknak (14-18 év); vezető: Székely Ágota ♦ Július 16-26.: sátortábor fiúknak (10-14 év); vezető: Koren Balázs ♦ Július 26. - augusztus 5.: sátortábor lányoknak (10-14 év); vezető: Bökönyi-Benedek Csengele ♦ Augusztus 5-13.: kótatábor fiúknak (14-18 év); vezető: Zalán András Jelentkezni május 15-ig lehet. Az ehhez szükséges jelentkezési lap letölthető a munkaág honlapjáról, a www.kie.hu/tappancs oldalról vagy kipostázásra telefonon kérhető Búzás Erzsébettől a 20/770-3316-os telefonszámon. HIRDETÉS__________________________________________________________________________________________________ A Magyar Protestáns Tanulmányi Alapítvány felvételt hirdet Protestáns Felsőoktatási Szakkollégiumába (1121 Budapest, Eötvös út 35.) Információk a szakkollégiumról és a felvételi feltételekről a www.mpta.hu honlapon vagy az 1/391-9050 telefonszámon hétfőtől csütörtökig 9-13 óráig. A jelentkezés beérkezési határideje 2011. május 23. Meghívó Az Északi Evangélikus Egyházkerület közgyűlését a 2005.évi IV. tv. 84. §. alapján május 6-án, pénteken 14 órára a gyöngyösi evangélikus gyülekezeti házba (Gyöngyös, Arany János u. 6.) egybehívjuk. Az ülés várhatóan 18 óráig tart. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Isten áldása legyen együttlétünkön! Benczúr László egyházkerületi felügyelő, dr. Fabiny Tamás püspök „Nagymajtényi síkon letörött a zászló...” A szatmári békekötésről A szabadságharcot végigkísérő pénzügyi és katonai nehézségek miatt felerősödő belső ellentétek mellett a Rákóczi-szabadságharc hanyatlásának és bukásának fontos oka volt a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása. A nemzetközi erőviszonyok a szabadságharc folyamán mindinkább a Habsburgok javára tolódtak el. Kitörésekor a spanyol örökösödési háború (1701-1714) elvonta a Habsburgerőket a hazai hadszíntérről, viszont az évek során a császári udvarnak és szövetségeseinek XIV. Lajos francia király felett aratott győzelmei következtében növelni lehetett a Magyarországra vezényelt császári seregek létszámát. A háború miatt meggyengült XIV. Lajos anyagi támogatásának elmaradása nehéz helyzetbe hozta a magyar szabadságharcot. Nagy Péter orosz cárt a Habsburgokkal szövetséges svéd király oroszországi hadjárata és a török háború akadályozta meg abban, hogy fegyveresen beavatkozzon Rákóczi oldalán. A szabadságharc elbukott. A fejedelem 1711 februárjában Lengyelországba utazott, hogy Nagy Péter cárt rábírja a segítségnyújtásra. A kuruc sereg vezetését Károlyi Sándor tábornagyra, kuruc főparancsnokra bízta. Ő - a fejedelem egyetértésével, válaszolva Pálffy János gróf, tábornagy levelére - újra kezdeményezte az osztrákokkal a korábbi években elkezdett, de időközben félbeszakadt tárgyalások folytatását. A leveleket Komáromi Csipkés György debreceni főbíró közvetítette. A tárgyaló fél Pálffy lett. Károlyi kegyelmet kapott, és március 14-én hűségesküt tett a császárnak. Pálffy - miközben csapatai szinte ellenállás nélkül nyomultak előre - beleegyezett abba, hogy általában a kurucokat illető kegyelemről és a politikai rendezésről is tárgyaljon. A „kuruc” Károlyi és a „labanc” Pálffy mindketten azon voltak, hogy a Magyarország érdekeinek leginkább megfelelő kompromisszumos békefeltételeket kidolgozzák és elfogadtassák a harcban megfáradt felekkel. Rákóczi továbbra is az orosz segítségben reménykedett. A békeegyezmény feltételeit végül a két fél háromszáz éve, 1711. április 29-én fogadta el, Rákóczi jóváhagyása nélkül. Másnap a kuruc fősereg maradéka, mintegy tizenkétezer ember a Szatmár melletti majtényi síkon főtisztjei eskütételére - a béke értelmében mindazok, akik leteszik a hűségesküt a császárnak, kegyelmet kapnak, a földesurak visszakapják elkobzott birtokaikat -, illetve a zászlók átadására gyűlt össze. Elképzelhetjük a közhangulatot! A két tábor főtisztjei április 30-án Szatmáron írták alá a megegyezés szövegét, ezen a napon osztották ki a menleveleket a szabad elvonuláshoz, a szabadságharc tisztjei és katonái, a menekülők, családtagok pedig megindultak hazafelé. Fegyverüket megtarthatták, zászlóikat a földbe szúrták. A békeegyezmény biztosította a nemesi jogok fenntartását, a hagyományos rendi szervezetek törvényes működését, a háború során tiszti rangot szerzett parasztkatonák szabadságot nyertek a jobbágyi terhek alól - de ez a gyakorlatban csak hellyel-közzel valósult meg. A rendi szervezetek fennmaradása biztosította azt, hogy Magyarország legalább részben megőrizhette a Habsburg Birodalmon belüli önállóságát, ellentétben például Csehországgal, amely az 1620-as fehérhegyi vereség után teljesen betagozódott a Habsburg Birodalomba. A császáriak szinte tetszésük szerint bánhattak volna a legyőzőitekkel. Emberséges következménye volt a békekötésnek az, hogy elmaradtak a kivégzések, bebörtönzések. Rákóczi nem a hűségesküt, inkább az emigrációt választotta. A fejedelem politikailag az egyházak egyetértését vallotta és munkálta. A szabadságharc kezdetén meglévő ezernél több templomukhoz a protestánsoknak a szatmári békéig további hatszázat sikerült visszaszerezniük. A békekötés után ismét nehéz évtizedek következtek a hazai protestantizmusra: a szabadságharc sikerei és a kompromisszumos béke következtében ugyan a teljes körű, erőszakos ellenreformáció megszűnt, de a protestánsok jogfosztottsága továbbra is megmaradt, és a „csendes ellenreformáció” majd hetven éve alatt arányuk tovább csökkent Magyarországon. A Habsburg-rezsim hol finomabb, hol durvább módszerekkel továbbra is ott ártott, ahol csak tudott. (Például III. Károly uralkodása első évtizedében száznegyven templomot vett ei.) ■ Barcza Béla Istentiszteleti rend « 2011. május 1. Húsvét ünnepe után 1. vasárnap (Quasi modo geniti). Liturgikus szín: fehér. Lekció: Jn 20,19-29(30-31); íjn 5,4-ioa. Alapige: Ez 11,19-21. Énekek: 388., 214. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bolba Márta; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. II. (úrv., konfirmáció) Balicza Iván; du. 6. Bolba Márta; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Missura Tibor; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Sztojanovics András; Csillaghegy- Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv., családi) Smidéliusz Gábor; de. 11. (úrv., kantátazenés istentisztelet) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; du. 6. Smidéliusz Gábor; VII., Városligeti fasor 17. de. 10. (családi) Pelikán András; de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; du. 6. (vespera) Cselovszky Ferenc, liturgus: Muntag Lőrinc; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. (úrv.) Benkóczy Péter; Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpád; de. fél 10. (úrv., családi) dr. Joób Máté; de. fél 11. (úrv.) dr. Blázy Árpád; du. 6. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpádné; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. negyed 12. (családi) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv., konfirmáció, családi) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Zsíros András; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Zsíros András; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lacknerné Puskás Sára; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás (Jókai u. 7-9.) de. fél 12. .............. .............................................Összeállította: Boda Zsuzsa ERŐS VÁRAK A marosvásárhelyi vár Romániában Marosvásárhely városában él a legtöbb magyar. A 2002-es népszámláláskor több mint hetvenezres magyarság lélekszáma azonban folyamatosan csökken, az itthoni magyarságra is jellemző demográfiai problémák mellett a kisebbségi lét velejárójaként is. Bármilyen kiábrándító belegondolni, bármily szentségtörés leírni, a polgármesteri székből 2000-ben távozott Fodor Imrét várhatóan soha többé nem követi már honfitársunk e tisztségben az erdélyi településen. A város múltját azonban nem lehet eltörölni, nagy lélekszámú magyar közössége kisebbségi sorban is fontos bástyája a külhoni magyarságnak. Olyan erősség, mint az egykoron Székelyvásárhelynek nevezett település ma is álló vára. Helyén a 14. században domonkos, később ferences templom és kolostor emelkedett. Első erődítését Báthory István erdélyi vajda 1492-ben végeztette. A következő várépítkezés 1602-ben vette kezdetét. Az erdélyi harcok, Habsburg-zsoldosok támadása, török és tatár betörések nyomán szükségessé vált a csatározások során sokat szenvedett város védelme. Elsőként fából készült palánkvárat emeltek, faanyaggal erősített bástyákkal. Több évtizedbe telt, míg ezeket tartós és valódi védelmet nyújtó anyaggal helyettesítették - tégláról téglára -, vastag falakat és hét bástyát emelve, a várat árokkal körülkerítve. Az építkezések anyagi fedezetét, kivitelezését és az egyes védelmi pontok felügyeletét - a kor szokásainak megfelelően - helyi céhek és céhmesterek állták és látták el. Ezért nevezik ezeket többek között Vargák, Szabók és Kádárok bástyájának. Az erődítmény legimpozánsabb épületrésze az erdélyi hitújítás időszakától, a 16. század közepétől a reformátusokat szolgáló ódon vártemplom. ■ Rezsabek Nándor
