Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)
2011-05-01 / 18. szám
6 * 2011. május í. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Negyedmillió euró Luther-kéziratért Több mint negyedmillió euróért kelt el Luther Márton (1483-1546) egyik utolsó, halála előtt két évvel megszületett művének kiadatlan piszkozata Párizsban - jelentette be a Piasa aukciósház. A leveleket, saját kezű kéziratokat és történelmi iratokat is tartalmazó gyűjtemény egésze összesen bruttó 756 600 euróért (közel 200 millió forint) talált ebben hevesen nekitámad az általa eretneknek nevezett Ulrich Zwingli teológusnak és tanítványainak. A piszkozatban jelentős eltérések vannak a megjelent szöveghez képest. Luther Márton német Ágostonrendi szerzetesnek, teológusnak, a protestantizmus atyjának ezen egyedülálló dokumentumát egy />l A*u. f*4 **Í41 ^ ******* ^ **íw# >/ jL A' ■y»» »-.j} «.’«Sf» .-.4 J ^ L P*n^L, Z ár« r#4v *4 VcJ y? — ,)f. /í W »•_ W * /tini ,-ywt, *6, -V *.« Vi. „-f-*=vTw~ít/Z' <4/7. TvT’“^ fcV-^5r*1 -f ^ w<e«. a* Wű »». r*' lr/5f/><4 yC '’’7 ^ 'tr’Js-h M &-*~4 r-,)p~4-* ** a-'- %/«. 2 H ft4*»----y* ■** *■;•* +• ií. é" — ■ ái liú pit /'■'< vir V* &&*■» ^pnc*w»(í W ’>**{ftr£n Vf'áy’I« *»!,•, «rőt rrr rwr rr r.r.»Vr^ ifáíi j,r4rr «*' yJplf— gazdára - áll az árverezőház nemrégiben közzétett közleményében. A kollekció egyik jelentős darabja - a 254 574 euróért (68 millió forint) elkelt irat, egy ismeretlen barátjához írt levél piszkozata mellett - a Kurzes Bekenntnis vom Heiligen Sakrament (Rövid hitvallás az Oltáriszentségről), egy 1544-ben keltezett kétoldalas kézirat, felül „D M Luther an einen guten Freund” (D M Luther egy jó barátjának) feljegyzéssel ellátva. A reformátor magángyűjteményben őrizték a 19. század közepétől. Luther egy másik kézirata, az eucharisztiáról 1527-ben megjelent értekezés kétoldalas töredéke (Dass diese Wort Christi) 47 630 euróért (12,7 millió forint) kelt el. Kálvin Jánosnak (1509-1564) az eretnekként 1553. október 27-én Genfben megégetett Szervét Mihályhoz írt levele 56 300 euróért (15 millió forint) cserélt gazdát. M MTI Emlékgyűjtés rendhagyó módon a győri Péterfyben Elbeszélni azt, ami megtörtént velünk az időben. Talán ez a legemberibb tulajdonság. Ez tesz leginkább emberré minket: hogy beszélünk és hallgatunk, hogy meghallgatunk valakit. gimnáziumi tanuló vett részt, a történelem szakos pedagógusok - Berta-Somogyi Tamás és e sorok írója - irányításával. A diákok huszonöt interjút készítettek el kamerával, nagykat. Személyes sorsok elevenedtek meg előttem; megrázott, amikor nagyszüleim visszaemlékezéseit hallottam a második világháborút követő kitelepítésekről, a német és szov-Az iskolás riporterek, illetve a riportalanyok egy része: Miklós Réka 11. osztályos gimnazista és nagymamája, Jancsó Kálmánná, Ittzés János püspök, valamint riportere, Kalácska Nóra végzős diák és az ő nagyszülei, Kalácska Árpádné és Kozma Kálmán Magyarországnak milliónyi személyes története van. Az elmúlt évszázad története nemcsak azért nyomaszt bennünket, mert világháborúkat veszítettünk, mert honfitársainktól többször is megtagadtuk az együvé tartozást, hanem mert feldolgozaüanok maradtak a közelmúlt eseményei. Az Emlékpontok - Audiovizuális emlékgyüjtés elnevezésű program ezt a hiányt pótolja. Iskolánk Hanggal, képpel az emlékek nyomában a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központban címmel nyerte el a pályázatot, melynek mottója: „Mondd el, hogy tudjuk.” A projektben iskolánkból tizenkét szülők, rokonok, szomszédok, ismerősök emlékeit rögzítve. így emlékezik vissza erre az egyik alkalmi „dokumentumfilm-rendezőnk”, Kalácska Nóra végzős diák:- A beszélgetések alkalmával bepillantottam egy olyan világba, amely számomra ismeretlen, hiszen olyan eseményekről volt szó, amelyek jóval születésem előtt történtek. A történelemkönyvekben tanultak egy csapásra más értelmet nyertek, rá kellett döbbennem, hogy átélni egy háborút - annak minden szörnyűségével, visszásságával, igazságtalanságával együtt - mást jelent, mint csupán olvasni róla és elképzelni a borzalmajet katonák elől való bujkálásról, a bombázásról, amely mindennapjaik részévé vált. Fontosnak tartom, hogy az emlékek ne semmisüljenek meg, az interjúk segítségével az utókor számára is fennmaradjanak a múlt egyes mozzanatai. A projekt ünnepélyes zárására április 20-án, az iskolai csendesnap keretében az interjúalanyok részvételével került sor. Az eseményen Ittzés János püspök tartott előadást A diktatúra háromlépcsős támadása egyházunk ellen címmel. ■ Pintér Zsuzsa történelem szakos tanár Két Kriterion-újdonság a könyvpiacon ► A Kriterion Könyvkiadó két kiadványával, Hervay Gizella összegyűjtött verseit tartalmazó, újra kiadott kötetével és Király Farkas A Boldog utca hava és más történetek című novelláskötetével ismerkedhettek meg az egybegyűltek a kolozsvári Reményik Sándor Galéria székhelyén. A könyvekről a szerkesztők, a kiadó igazgatója, illetve a novelláskötet szerzője beszélt. Közreműködött Katona Éva színművész. Az idő körei című kiadvány az 1982- ben elhunyt költőnő összegyűjtött verseinek bővített, javított kiadása. Először 1999-ben jelent meg. A mostani kiadás, akárcsak az előző, Balázs Imre József irodalomtörténész nevéhez köthető: az első esetében az ő válogatása nyomán kerültek be a versek, a második kiadás pedig az ő gondozásában jelent meg.- Az első kiadás utószavát 1998 októberével datáltam, az új kiadás dátuma pedig 2010 októbere. Tizenkét év telt el a két kiadás között. Elég nagy merészség volt akkor a Kriterion kiadótól, hogy végzős egyetemistaként, elsőéves mesterisként engem kért fel a válogatásra. Ez azért alakult így, mert végzősként az évfolyamunk arra vállalkozott, hogy az úgynevezett első Forrás-nemzedék történetét megpróbáljuk körüljárni, interjúkat készíteni, akikkel lehet. Volt egy olyan terv is, hogy a csoport mindegyik tagja elvállalja, hogy egy-egy szerzőről terjedelmes tanulmányt ír. Én Hervayt vállaltam el. Ezt a Kriterion akkori szerkesztői - Szilágyi N. Zsuzsa és Demény Péter - megneszelték, és megkértek, hogy próbáljam valamiféle rendszerbe szervezni az anyagot és előszóval ellátni. Ez meg is történt - magyarázta Balázs Imre József. Később, hogy a kiadó akkori bizalmát megpróbálja meghálálni valamiképpen, és teljesebbé tegye a költői életműről kialakult képet, írt egy monográfiát is Hervay Gizelláról, amely 2003-ban jelent meg, tulajdonképpen ez volt az első monográfia a költőről. A mostani kiadvány tartalmaz olyan verseket is, amelyeket az irodalomtörténész időközben „előbányászott” innen-onnan, bekerültek például az Ifjúmunkás című hetilap 1957-es lapszámaiban megjelent ifjúkori alkotások is. Összesen tizenkilenc olyan vers szerepel ebben a kötetben, amelyek az első kiadásban nem voltak benne. Az első kiadványnak van egy érdekes epizódja is. Ez a mostani nemcsak egy bővített, hanem javított kiadás is. 2010 elején Pécsi Györgyi irodalomtörténész közölt egy cikket a Nagyítás című hetilapban Hervay Gizelláról, amelyet az összegyűjtött verseskötetből vett Hervay-idézettel zárt. Egy hét múlva levelet kaptam Pécsi Györgyitől, amelyben írja, hogy jelentkezett nála egy Bíró József nevű szerző, mondván: a Hervay-idézet az ő saját verséből van. Utánanéztünk - valóban Bíró József verséből való volt, s mint kiderült, a kötet első kiadásába összesen húsz Bíró-vers került be. A következőképpen történhetett meg ez a dolog: a nyolcvanas évek elején Hervay Gizella Budapesten lakott, tekintélyes, befutott költőnek számított az akkori pályakezdők számára, Bíró József pedig felkérte, mint költői mentorát, hogy Budapesten vezesse fel a bemutatkozó költői estjét. Megtaláltam a felkérő levelet is, amelyet Hervay elfogadott, így Bíró elküldött neki húsz gépiratos verset, amelyek alapján felvezetheti az estet. Ezek a gépiratos lapok azonban nem voltak aláírva a szerző, vagyis Bíró József által, így történhetett meg, hogy Hervay halála után a Petőfi Irodalmi Múzeumba kerülő hagyatékot felleltározó muzeológusok Hervay-versekként katalogizálták ezeket is - mesélte el a különös történetet Balázs Imre József. Hozzáfűzte: mintha megérezték volna az első kiadás szerkesztői, ezeket a verseket ugyanis egyazon ciklusba sorolták annak idején.- Ezt a ciklust természetesen kivettük az új kiadványból, sajnálatos tévedés történt, ahol lehetett, elmondtam, felhívtam a figyelmet erre, hiszen egy percig sem akartuk eltitkolni ezt a dolgot. Tulajdonképpen nem is tudom, hogyan lehetett volna kivédeni. Mindez természetesen megtalálható leírva az új kiadás szerkesztői jegyzetében - jegyezte meg az irodalomtörténész. Balázs Imre József véleménye szerint Hervay Gizella az adott korszak egyik legjelentősebb költője.- Olyan életmű ez, amely a személyes megismerésre nagyon alkalmas, erre biztatnék mindenkit, nem fognak csalódni - fűzte hozzá. H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója elmondta: az első kiadás kétezer példányban jelent meg, ez nagy szám egy verseskötet esetében, mégis, hat év elteltével mind elfogyott.- Hervay keservesebben fejezi ki a hetvenes-nyolcvanas évek életérzéseit, mint más költőtársa, nagyon keserves költészet ez, mélyről, nehezen jön. És hogy mégis miért hat? Mert költészet, nincs más magyarázat rá - jegyezte meg. A második bemutatandó kötet szerzőjével, Király Farkassal Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztő-helyettese beszélgetett. Mint mondta, nem volt könnyű a könyv szerkesztőjének szerepében tetszelegnie, ugyanis maga a szerző is szerkesztőként dolgozik egy budapesti hetilapnál, így eléggé „bosszantó” volt a kézirat olvasásakor, hogy igazából nincs hiba benne, amit ki lehetne javítani.- Meglepetésnek számít ez a kötet. Nem teljesen váratlan ugyan, de műfaját tekintve mindenképpen. Az elmúlt húsz évben tudtuk Király Farkasról, hogy ír, de eddig csupán versekkel foglalkozott. Most azonban átváltott prózába. Nem siette el az első verseskötetét sem, csak 2000 után jelent meg - kezdte a beszélgetést Karácsonyi Zsolt. Válaszként Király Farkas elmondta: valóban csak 2002-ben jelent meg az első verseskötete, de ez nem rajta múlott, hanem egy kiadón, ahol mintegy hat évig „pihent” a fiókban a kézirat; mint mondta, valami miatt mindig más kötetek megjelentetése volt fontosabb.- Nem vitattam ezt a dolgot, egy idő után visszakértem a kéziratot, hozzátettem még néhány verset, majd megkerestem a Kriteriont, ők pedig kiadták. Azóta is folyton ott debütálok, hiszen ott jelent meg az első fordításkötetem, most pedig a prózai írások. Az első drámakötetem csak azért nem fog itt megjelenni, mert azt nem szándékszom írni - jegyezte meg a szerző, aki azt is elmondta, hogy eddig nem írt prózát, de most már megkedvelte. Amúgy a hetilap főszerkesztőjének biztatására - vagy inkább provokálására - kezdte el írni ezeket a tárcanovellákat, amelyek meg is jelentek a lapban, így kerekedett ki aztán belőlük a kötet. Karácsonyi Zsolt szerint ezek az írások inkább kisprózák, kerek történeteket mesél el mindegyik, sajátos hangot megütve illeszkednek bele a mai prózairodalomba.- Ezekben a szövegekben olyan egyszerű, hétköznapi figurák jelennek meg, akik csak úgy járkálnak egy látszólag teljesen ismeretlen tájban, ezek a történetek mégis sok esetben egyértelműen kolozsvári történetek, jellegzetes kolozsvári figurákkal - mondta a kötet szerkesztője. ■ Köllő Katalin A Szabadság című romániai napilap március 31-i számában megjelent írás
