Evangélikus Élet, 2011. január-június (76. évfolyam, 1-26. szám)

2011-02-20 / 8. szám

KERESZTUTAK Evangélikus Élet Világörökségi rangot kaphat a Születés temploma A vallási dialógus bizottságának nyilatkozata A Magyarországi Egyházak Ökume­nikus Tanácsa (MEÖT) Vallási Dialó­gus Bizottsága 2011. február 9-i ülésén számba vette világszerte azokat az ese­ményeket, híreket, amelyek direkt és indirekt, burkolt vagy brutálisan nyüt keresztyénellenes és keresztyénüldö­ző eseményekről számoltak be. A kép szomorúan megrázó, tendenciá­jában pedig egyértelműen mutatko­zik a keresztyének üldözésének erő­södése a világ sok országában. Ezért a bizottság Isten iránti hálá­val és elismerő örömmel veszi tudo­másul az Európai Parlament 2011. ja­nuár 20-án elfogadott, A keresztyének helyzetéről a vallásszabadság védel­mének fényében című rezolúcióját. Külön örömmel nyugtázza, hogy ezt a rezolúciót az Európai Tanács soros elnöke, Orbán Viktor magyar minisz­terelnök kezdeményezte, terjesztet­te elő. A bizottság megrendüléssel tár­gyalta a kopt keresztyéneket ért so­rozatos támadásokat, ugyanakkor elismeréssel nyugtázta a magyar Külügyminisztérium 20x1. január 12-i közleményét a kopt keresztyének ellen elkövetett alexandriai merény­let elítéléséről. Budapest, 2011. február 9. ■ Dr. Bóna Zoltán, a MEÖTfőtitkára A kulturális világörökség részévé válhat palesztin kezdeményezésre a betlehemi Születés temploma és a városban lévő zarándokút. Az erről szóló javaslatot a Palesztin Nemzeti Hatóság nyújtotta be múlt hétfőn az ENSZ Nevelésügyi, Tudo­mányos és Kulturális Szervezetének (UNESCO). „Palesztina területén fekszik a vi­lág legjelentősebb kulturális hely­színei közül néhány. Betlehem óvá­rosa és a Születés temploma ezek kö­zül is kiemelkedik, és világszerte nagy jelentőséggel bír” - mondta Sa­­eb Erekat palesztin főtárgyaló. A politikus szerint a palesztin lakosság azon van, hogy megossza örökségét a világ többi részével, és az UNESCO védelme alá helyezze a kulturális vi­lágörökség részeként. „Betlehem el­ső lesz azoknak a helyszíneknek a so­rában, amelyeket a palesztinok jelöl­ni akarnak” - mondta. Az alapjaiban még a 4. századból származó templomot azon a helyen emelték, ahol a keresztények hite sze­rint Jézus Krisztus született. Ezáltal egyike a legrégebbi és legnagyobb becsben tartott templomoknak. Az épület azonban rossz állapota miatt veszélyben van. A Születés templomát a görög és örmény ortodoxok, valamint a római katolikus egyház bonyolult együtt­működése alatt irányítják. A bazili­ka fő részét - beleértve a fő- és mel­lékhajókat, az oltárteret és a déli ke­reszthajót - a görög ortodoxok fel­ügyelik. Az örmény ortodoxoké az északi kereszthajó, benne az ott ál­ló oltárral, a katolikusokhoz tartozik például a háromkirályok oltára. A három vallási felekezet és a pa­lesztin hatóságok vasárnap megálla­podásra jutottak a templom súlyosan sérült tetőszerkezetének felújításáról. M MTI KÉSZÜLÜNK A NŐK MÁRCIUS 4-1 VILÁGIMANAPJÁRA HIRDETÉS__________________________________________________________________________________________________ Meghívó Az Evangélikus Kórházi Lelkigondozói Szolgálat tavaszi kétnapos konfe­renciáját március 4-én és 5-én, péntek délután 3 órától szombat délután 3 óráig tartja Leányfalun, a Szent Gellért házban (Móricz Zsigmond u. 141.). Téma: Félelem. PROGRAM • Óvó-ártó félelem - Heinemann Ildikó kórházlelkész, családterapeuta • A félelem arcai - Rideg Gyula kórházlelkész, lelkigondozó • Bemutatkozás - Némethné Tóth Szilvia kórházi lelkigondozó (gyermekonkológia, Pécs) • Igei elmélkedés - Liptákné Gajdács Mária kórházlelkész • Pszichodramatikus játék - Balogh Éva kórházlelkész, mentálhigiénés szakember • A félelemből kivezető utak - Honti Irén kórházlelkész, logoterapeuta Érdeklődni és jelentkezni lehet: Balogh Éva: 20/824-4723, bodzabo­­kor@gmail.com; Honti Irén: 20/824-5629, hirene@citromail.hu; Heine­­mann Ildikó: 20/770-0442, ildiko.heinemann@lutheran.hu. Szeretettel várjuk önkéntes segítőinket és a téma iránt érdeklődőket! HIRDETÉS Pályázati hírek Szombathelyi Evangélikus Egyházközség A Szombathelyi Evangélikus Egyházközség TIOP-1.1.1-07/1-2008-0681- es azonosító jelű pályázata sikeresen megvalósult. A13 224 053 Ft támo­gatási összeget az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fej­lesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktú­ra megteremtésére használják fel a Reményik Sándor Evangélikus Ál­talános Iskolában. A pályázat eredményeképpen 19 db iskolai PC-cso­­magot, 8 db tantermi csomagot, 1 oktatást a tantermi csomaghoz, 1 db alkalmazásszervert, 1 db szerverszoftvert, 1 db WIFI-csomagot szereztünk be. A projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg. Orosházi Evangélikus Egyházközség Az Orosházi Evangélikus Egyházközség által benyújtott A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése című, TIOP-i.i.i-07/i-20o8-oo29-es azonosító jelű pályázat keretében 48 db iskolai PC-t, 9 db tantermi csomagot, 1 oktatást a csomaghoz, 1 db alkalmazásszervert, 1 db szerverszoftvert, 1 db WIFI-csomagot szereztünk be. A19 619 539 Ft értékű támogatás közvetlen célja az élethosszig tar­tó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése Magyarországon. A projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg. HIRDETÉS „A szeretet... nem keresi a maga hasznát..” (lKor 13,5) Meghívó Szeretettel értesítjük, hogy az Evangélikus Külmissziói Egyesület (EKME) közgyűlését és missziói napját Misszió és önkéntesség címmel február 19- én, szombaton 10 és 15 óra között a Deák téri evangélikus gyülekezet nagy­termében (1052 Budapest, Deák tér 4.1. emelet) rendezi. PROGRAM • Reggeli áhítat: Győri Gábor esperes • Előadás: D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, a Magyar­­országi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke • Kávészünet • Közgyűlés: elnöki beszámoló (B. Pintér Márta, Zalán Péter), pénzügyi beszámoló, számvizsgáló-jelentés, költségvetési tervezet, zárszámadás és költségvetés elfogadása • Ebédszünet • Koreai misszió Magyarországon: Kim Pál lelkésznek és munkatársa­inak beszámolója • Úti áldás: B. Pintér Márta Az EKME támogató körének tagjait, a misszió iránti elkötelezetteket és minden kedves érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk! B. Pintér Márta és Zalán Péter társelnökök Amikor Isten megteremtette a világot... ► „Amikor Isten megteremtette a világot, mindenből maradt még nála egy kicsi: tűz és hideg, nap és hó, víz és sivatag, hegy, vulkán, fa, növények, állatok... Mindez az emberek örömét szol­gálta. Isten a maradékot a föld legtávolabbi csücskén helyezte el - így teremtette meg Chilét, a hosszú, keskeny tűznyelvet a hegyek és az óceán közt” - ek­képp kezdik országuk bemuta­tását az idei világimanap anya­gát összeállító chilei asszonyok. Szeretetteljes leírásuk szülő­földjükről vágyat ébreszthet az olvasóban, hogy ellátogasson erre a rendkívüli változatosság­gal, természeti gazdagsággal megáldott földre. Pedig az út Eu­rópából hosszú, a Madridból induló közvetlen repülőjárattal is tizenkilenc-húsz órába telik. Chile a dél-amerikai kontinens nyu­gati oldalának keskeny sávjában hú­zódik. Peruval, Bolíviával és Argen­tínával szomszédos, délen viszont „karnyújtásnyira” a sarköv, az Antark­tisz. Területe 756 950 négyzetkilomé­ter, hossza - a perui határtól a Horn­­fokig - 4780 kilométer. (A szárazföld­től 3780 kilométerre nyugatra talál­juk a Húsvét-szigetet, amely szintén Chiléhez tartozik.) Amilyen hosszú, olyan keskeny or­szág: átlagban csupán kétszáz kilo­méter szélességű. Ezért történhet meg, hogy az utazó alig két óra au­tózás után a Csendes-óceán partvi­dékéről máris az Andok hófödte csúcsainál találhatja magát. Az ország közepén kellemes, mediterrán klímát találunk, délen azonban sarki éghaj­latú területet. A „hirtelen” klímavál­tozás természetesen nem kis meg­próbáltatást jelent az idegenek, kü­lönösen az európai turisták szerve­zete számára. A helyiek már hozzászoktak ehhez. Ahogyan ahhoz is, hogy folyamatos földmozgásokkal kell számolniuk. Az ország óceáni partja mentén ta­lálkozik egymással a csendes-óceá­ni és a dél-amerikai kőzetlemez. Fo­lyamatos egymás felé mozgásuk eredménye az Andok hatalmas csú­csainak kiemelkedése, a mélytenge­ri árok kialakulása és a gyakori föld­rengés. A tavaly februári esemé­nyekben tehát nem maga a földren­gés, hanem az erőssége lepte meg a chileieket. S bizonyára a 2010-es tragédia emléke okoz riadalmat kö­zöttük napjainkban is, amikor az úgynevezett utórengéseket észlelik. Sajátos geológiai adottságuk isme­rete óvta meg őket attól, hogy az el­múlt év eseményeire úgy tekintse­nek, mint Isten ítéletére. Inkább hi­tük próbájaként élték át azokat a na­pokat, amikor a földrengés elpusz­tította az ország déli és északi régi­óját összekötő egyetlen útvonalat. Győzedelmeskedve az elemek fe­lett légi úton, helikopterrel szállítot­ták az élelmet, a gyógyszereket az el­zárt településekre. Chile területének nyolcvan száza­léka hegyvidék, havas csúcsokkal, húsz százalékban pedig füves síkság és sivatag. Északon az Atacama-siva­tagot találjuk, amelynek mélye ásvá­nyokban - főleg rézben és foszfátban - gazdag. Tavaly október óta azon­ban e sivatag összekapcsolódik az ot­tani rézbánya mélyén rekedt har­minchárom férfi szabadulásának tör­ténetével, amelyről lapunk előző szá­mában mi is megemlékeztünk. A központi völgy, ahol Santiago de Chile, a főváros is fekszik, viszonylag kicsi, ám ide összpontosul a mező­­gazdasági termelés zöme. Dél-Chile erdőkben és legelőkben gazdag - jel­legzetes tájképi elemei a vulkánok és a tavak. A tagolt déli part fjordok, szi­getek, tengerszorosok labirintusa, amelyek félszigeteket és szigeteket alakítottak ki. Az ország keleti hatá­rát alkotja lenyűgöző csipkéivel az Andok hegység. Az éghajlati sokszínűség miatt Chile élővilága is nagyon gazdag. Az Andok sajátos állata a guanaco, egy ősi, vad tevefajta, melynek háziasí­tott rokonai a láma, az alpaka és a vi­­kunya. A Humboldt-pingvinek az északi partvidéken élnek. Délen szá­mos színes madárfajt találunk, de antarktiszi pingvineket is láthatunk. Chile part menti vizei bővelkednek bálnákban és más nagy testű tenge­ri élőlényekben. A növények színeikkel és alak­jukkal gyönyörködtetnek. A sivatag kaktuszai is kivirágoznak, az An­dok lejtőin is teremnek bokrok, a pampák és a hatalmas erdőségek növényei között hatalmas a változa­tosság. A chileiek sajátos virágszim­bóluma egy orchideafajta, a copihue. Az ország lakóinak fő tápláléka a kenyér. A többi dél-amerikai ország­tól eltérően itt nem a kukoricaliszt­ből készült a népszerű, hanem a bú­zakenyér. Meglepő, hogy ez az Euró­pából származó gabona ennyire elfo­gadott lett már az őslakos mapuche indiánok körében is. Mindennek oka, hogy az ő földjeik hasonló éghajlati adottságúak voltak, mint a hódító spanyolokéi. Jerónimo de Vivar 1558- ban jegyezte le a következőket: „Bú­za és árpa ragyogóan megterem... mindenféle zöldség, mint otthon, Spanyolhonban. A szőlő is »jól érzi magát«, füge bőségesen megterem... Csodás ország, ragyogó klíma!” Ha valaki erről a „csodás” ország­ról még többet szeretne megtudni, a Magyarországi Egyházak Ökume­nikus Tanácsa honlapján (www. me­­ot.hu) a Világimanap címszó alatt bő­vebben is olvashat róla. ■ B. Pintér Márta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom