Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2010-12-19 / 51-52. szám

4 2010. december 19-26. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Adventi Prúsz-együttlét fehér asztalok mellett A sokéves hagyománynak megfele­lően idén is adventben került sor a Protestáns Újságírók Szövetségének (Prúsz) évadzáró együttlétére, amely­nek ez alkalommal is a budapesti Fehér Páva zarándokszálló étterme adott otthont. Az esztendő fontosabb esemé­nyeit köszöntőjében Novotny Zoltán elnök foglalta össze, adventi igei út­ravalót pedig Kádár Zsolt reformá­tus esperes adott. A hallgatóság örö­mére a BPA Gospel Team néhány tag­ja a zene nyelvén tett tanúbizonysá­got az Úr nagyságáról. Mindezek után a december 9-ei alkalmon az új­ságíró-szövetség tagjainak fehér asz­talok mellett nyílt lehetőségük a kö­tetlen beszélgetésre. ■ Boda Zsuzsa felvétele A történelmi egyházakkal fog össze a kormány a jövő évi magyar EU-elnökség sikeréért ► Martonyi János külügyminisz­ter, Győri Enikő európai uniós ügyekért felelős államtitkár és a történelmi egyházak magyar­­országi vezetőinek december 10-i találkozóján a résztvevők egyetértettek abban, hogy a ja­nuártól induló soros magyar EU-elnökség sikere és a Ma­gyarországról alkotott kép javí­tása a kormány, az egyházak és az egész ország közös célja. A történelmi egyházak aktívan részt kívánnak vállalni ebben a feladatban, kiemelt figyelem­mel az önkéntességre és a kul­turális sokszínűségre. A találkozón Martonyi János külügy­miniszter elmondta: a soros uniós el­nökség kormányzati feladat, ám a fél­év végén nemcsak a kormány mun­káját, hanem az egész országot fog­ják megítélni. Ezért arra kérte a tör­ténelmi egyházak vezetőit, hogy se­gítsenek a Magyarországról alko­tott kép javításában. Martonyi hang­súlyozta, hogy az európai kormányok többségének - a magyarhoz hason­lóan - azonos az értékrendje az egy­házakéval. Az emberi tényező az, amitől hazánk és Európa jövője függ - emelte ki. Elmondta továbbá azt is, hogy a magyar kormány kiemelt fi­gyelmet fordít az egyházakkal való párbeszédre, amelyet a lisszaboni szerződés is tartalmaz. A következő félévben különös je­lentőséget kap az önkéntesség euró­pai éve, amelynek magyarországi programjaiba a kormány várja az egyházak bekapcsolódását. Győri Enikő EU-s ügyekért felelős államtit­kár felhívta a figyelmet arra, hogy az önkéntesség évének már működő honlapján lehet regisztrálni az önkén­tes programokra, és felkérte az egy­házakat is a csatlakozásra, illetve el­mondta: a tervek szerint a jövő félév­ben a kormány tagjai és az EU-tagál­­lamok hazánkban akkreditált nagy­követei is vállalnak majd önkéntes munkát. Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő évi öku­menikus imahét első napját (2011. ja­nuár 16.) hazánkért, ezen belül a magyar soros EU-elnökség sikeréért ajánlották fel. Dr. Fabiny Tamás, a Magyarorszá­gi Evangélikus Egyház Északi Egy­házkerületének püspöke Pál apostolt idézte: a „gyere, siess segítségünkre” most az egyházaknak szól. Aho­gyan egykor az apostol e látomás hatására lépett európai földre, úgy most az egy­házak siethetnek nemcsak hazánk, de Európa segít­ségére is. A ma­gyar soros elnök­ség sikerét az evangélikus egy­ház nemzetközi kapcsolatai is elő­segíthetik - mondta el a püspök a prioritásokkal kapcsolatban megfogalmazott konk­rét elképzelései mellett. Köves Slomó, az Egységes Ma­gyarországi Izraelita Hitközség veze­tő rabbija úgy vélte: az EU és a világ kiemelt figyelemmel néz ránk, és fontos, hogy a Magyarországról alko­tott torz, kontextusából kiemelt kép megváltozzon. Az EU-elnökség sikere érdeké­ben az egyházakkal való egyeztetés és konzultáció folyamatos lesz. M Forrás: Külügyminisztérium Tanulmánykötet a Kádár-korszak egyházüldözéséről vös Loránd Tudományegyetem Mű­velődéstörténeti Tanszékének veze­tője elmondta: a kötet azt mutatja be, hogy az egyházak miként alkalmaz­kodtak „az istenellenes hatalomhoz” de „miközben fenntartották magukat, lós, az Evangélikus Országos Levéltár igazgatója arról beszélt, hogy amikor „a nemzetet akarták megtörni a kom­munisták” egyik első célpontjukká az egyházak váltak. A Magyarországi Evangélikus Egyház tényfeltáró bi­zottságának munkájáról szólva elmondta: sokak­ban még mindig felvető­dik a kérdés, megvan-e a kellő történelmi távlat a kutatásokhoz, és sokak számára még mindig magyarázatra szorul, mi­ért is fontos a bizottság munkája. Balogh Margit, a Ma­gyar Tudományos Aka­démia Társadalomkuta-Tőkéczki László, Balogh Margit, Várszegi Asztrik és Czenthe Miklós ► Egyházüldözés és egyházüldö­zők a Kádár-korszakban címmel még május 6-7-én szervezett kétnapos konferenciát a katoli­kus, a református és az evangé­likus egyház. Az ott elhangzott előadások szerkesztett változa­tát tartalmazó tanulmányköte­tet december 10-én mutatták be a - korábban a tanácskozás­nak is helyet adó - Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főisko­la dísztermében. A Szent István Társulat és a Luther Kiadó közös gondozásában megjelent könyv méltatásakor Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát úgy fogalmazott: a közelmúlt feltárása nem speciálisan egyházi gond, hanem össztársadalmi probléma. „A tisztulás folyamata fáj­dalmas, ezért félünk tőle”, de „a múlt foltjai provokálnak bennünket, hogy tisztán lássunk” ennek a célja pedig a kiengesztelődés. Tőkéczki László történész, az Eöt­elvesztették lényegüket”. A Duna­­melléki Református Egyházkerület főgondnoka szerint a tanulmányok arról is szólnak, hogy a pártállami tit­kosszolgálattal való együttműködés­ben érintettek „minimum bűnvallo­mással tartoznak”. A könyvbemutatón Czenthe Mik­tó Központjának igaz­gatója hangsúlyozta: a rendszer mű­ködésének egészét kell feltárni, ezért is tartja örvendetesnek, hogy az ügy­nökök története mellett a döntésho­zatali mechanizmusról is szól a könyv, amely - szerinte - vádaskodás és ítél­kezés nélkül írja le a múltat. N Forrás: MTI Jól fogyott a Szentírás Éves közgyűlés a Magyar Bibliatársulat Alapítványnál ► Amikor a keresztények - re­ménység szerint rendszeresen - kezükbe veszik Bibliájukat, biz­tosan eszükbe jut az egész írás ihletője és az általuk éppen olva­sott könyv szerzője. A könyv fellapozásakor esetleg még a ki­adó neve is szemükbe ötlik. So­kakban azonban nem tudatosul, hogy a magyar nyelvű Biblia ügyének szolgálatában jelentős szerepe van a Magyar Bibliatár­sulat Alapítványnak. A Magyar Bibliatársulat - mely jog­elődeivel együtt több mint hat évti­zedes múltra tekint vissza - 1991-től alapítványi formában működik. Az alapítvány feladata a magyar nyelvű Biblia kiadása, terjesztése, a szö­veg gondozása és fordítása, de kiegé­szítő feladatként jelentkezik a Magyar­­országon élő nemzetiségiek és külföl­diek számára az anyanyelvű Biblia hozzáférhetőségének biztosítása is. A hat (öt protestáns és az ortodox) felekezet által alapított szervezet alapszabálya szerint az alapítványi döntéseket hozó kuratórium mellett kiemelkedő szerep jut a közgyűlés­nek. A testület a delegáltakon keresz­tül a tájékozódási és egyetértési jogot biztosítja a tagegyházak részére, me­lyek száma időközben tizennégyre bővült. Az idei - december 9-én megtar­tott - éves közgyűlésen a tisztségvi­selők beszámolója hangzott el. Az alapítvány elnökeként D. Szebik Im­re nyugalmazott evangélikus püspök szólt a jelenlévőkhöz. Hangot adott annak a reménységének, hogy a gaz­dasági krízis, a tiszai árvíz és a vörös­­iszap-katasztrófa ellenére az alapít­vány tevékenységével hozzájárulhat ahhoz, hogy - hosszabb távon - minél többekben kialakuljon a spiri­tuális értékek irányában történő tá­jékozódás képessége. Az alapítvány főtitkára, dr. Pé­csük Ottó az összefogás erejéről szólt, amely 2008-ban, a Biblia évé­ben megmutatkozott a közös ügy ér­dekében. Bár a 2008. év a rendez­vénysorozatokkal kegyelmi időszak volt - némiképp szükségszerű, hogy ezt visszaesés kövesse -, a 2010- ben végzett munka bizakodásra ad okot. Folytatódtak az új bibliafordítás 2013-ra tervezett kiadásának előké­születei, megjelentek egyes köny­vek próbafordításai; a nagyszámú visszajelzés alapján élénk érdeklődés mutatkozik az új fordítás iránt. Hagyományteremtő rendezvény­ként került sor a pünkösdhétfői han­gos Biblia-felolvasásra a Deák téri evangélikus templom lépcsőjén. A vakok részére két éve érkeznek ha­zánkba Braille-írással készült Bibli­ák, idén az olvasókhoz való eljutta­tásukat célzó akció kezdődött Érint­ve láss! címmel. Kórházi vándorkiál­lítás indult útjára Az áldott orvos - betegség és gyógyulás a Bibliában címmel, mely a Biblia üzenetét újsze­rű formában teszi hozzáférhetővé a tágabb közvélemény számára. A főtitkári beszámoló kitért az ala­pítvány szerteágazó nemzetközi kap­csolataira is, amelyek révén a szerve­zet változatos formában kap segítsé­get - kiemelten az új bibliafordítás munkálataihoz. A kiemelt projektek megvalósítá­sát adománygyűjtő akciók szervezé­sével biztosítja az alapítvány. Ezek kö­zül kiemelkedik a szlovén-magyar Újszövetség kiadására szervezett gyűj­tés, melynek keretében a szlovéniai magyarok, illetve a magyarországi vendek számára vált - kedvező fel­tételek mellett - elérhetővé a kiad­vány. Egy adománygyűjtő akció fel­ajánlásaiból tizennégy új alapítású gyülekezet könyvtári anyagának bő­vítését támogatta az alapítvány. A vö­­rösiszap-katasztrófa károsultjai szá­mára pedig 2011 tavaszán terveznek adománygyűjtést a megsemmisült családi Bibliák pótlására, ehhez fel­használják az alapítványhoz beérke­zett egyszázalékos felajánlások 281 ezer forintos összegét is. Az adomá­nyokat a térségben tevékenykedő lelkészek segítségével tervezik célba juttatni. Az alapítvány pénzügyi felügyelő­je, dr. Zsugyel János a 2009. évi zár­számadást ismertette a közgyűléssel, illetve beszámolt a 2010. évi költség­­vetés időarányos teljesítésének hely­zetéről, valamint a 2011. évi költség­­vetési tervezetről. A gazdasági válság 2009-ben éreztette hatását - az ado­mányok visszaesésében - az alapít­vány gazdálkodásában, de 2010-ben a helyzet stabilizálódik, és 2011-ben is kiegyensúlyozott költségvetést ter­veznek. Az egyes költségvetési téte­lek előirányzatai a várható inflációs hatásokkal is számolnak, s ha a be­vételek a korábbi évek gyakorlata sze­rint alakulnak, az alapítvány céljainak költségvetési fedezete rendelkezésre áll majd. Dr. Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója, az alapítvány főtitkárhe­lyettese beszámolt az alapítványi te­vékenységhez kapcsolódó kiadói munka eredményeiről. A Biblia éve előtt megjelentetett Szentírás-for­­dításokból örvendetes módon oly­annyira megfogyatkozott a készlet, hogy idén ismét nagyobb mennyisé­get kellett kiadni. Harmincezer Károli-, húszezer új fordítású és ötezer magyarázatos Biblia kerülhetett ki a nyomdából, ezenkívül a - hosszabb ideje nem kapható - német-magyar Újszövet­ség kétezer, valamint Máté, Márk és Lukács evangéliuma öt-ötezer pél­dányban jelenhetett meg. A főtitkár­­helyettes számos, a bibliamunká­hoz kapcsolódó egyéb kiadvány meg­jelenéséről is tájékoztatást adott. Az alapítvány közgyűlése a beter­jesztett tisztségviselői beszámoló­kat egyhangúlag elfogadta. Az advent második hetében meg­rendezett közgyűlés ünnepi hangu­latához hozzájárult az elnökség asz­talán elhelyezeti adventi koszorú két égő gyertyája is. Az együttlétet Tímár Gabriella református lelki­­pásztor nyitóáhítata, illetve Mézes Lászlónak, a Magyarországi Sza­badkeresztyén Gyülekezet jegyzőjé­nek záróimádsága foglalta méltó keretbe. N EvÉlet-infó

Next

/
Oldalképek
Tartalom