Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-12-05 / 49. szám
12 « 2010. december 5. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet PALACKPOSTA Hogyan élhetjük meg az adventét? Advent - a sokszor sötét és barátságtalan decemberi időjárás ellenére - fényt és ragyogást hoz(hat) az életünkbe - ha engedjük... Bár az advent szó jelentése, a köznyelvben elterjedttől eltérően, nem várakozás, hanem eljövetel - méghozzá a Megváltó eljövetele -, tapasztalatom szerint mi tényleg csak várunk. Várjuk a véget érni nem akaró év elmúltát. A megfáradt felnőttek utolsó csepp erejüket összeszedve veszik fel a küzdelmet a munkahelyi feladatok idei utolsó rohamával. A gyerekek és a tanárok azt számolgatják, hány dolgozatot kell még megírniuk/megíratniuk karácsony előtt. Az üzletekben óriási a tömeg - a gyermek Megváltó szinte távoli mesefigurává degradálódik, az üres ünnep kellékévé -, az utcán türelmeüenül dudáló autósok kelnek versenyre egymással. Repül az idő, közeleg a szenteste, de ha nem vigyázunk, a nagy várakozásban karácsony hangulata - még mielőtt egyáltalán megérkezhetett volna - végképp tovaszáll... Talán Johann H. Wiehern német evangélikus lelkész is a karácsony szellemét (ha van ilyen, de mondhatnánk inkább úgy, hogy ez a Szentlélek egyik „álneve”) hiányolta az ünneplésből. Ezért is készített a „Vadóc-ház” kis lakóinak (az elhagyott munkásgyerekeknek) kocsikerékből egy hatalmas „koszorút” rajta huszonhárom gyertyával. Vasárnaponként egy-egy nagy gyertya gyulladt meg, hétköznaponként egy-egy kis piros, hogy lássák a gyerekek (és a felnőttek is!): egyre közelebb kell engednünk magunkhoz a Megváltót. Kis cukorkákat, bonbonokat rejtő adventi naptárt először Gerhard Lang nyomtatott, ahhoz hasonlóan, ahogy mamájától látta, aki elsősorban nem azért készített ilyen ajándékot, hogy mindennap csemegézhessen a fia. Talán ő is ráérzett a hiányra, amely mindnyájunkban jelen van ezekben a hetekben: csak panaszkodunk advent végén, hogy miért nincs karácsonyi hangulatunk, pedig mi magunk nem engedjük bekopogni a szívünk ajtaján. Még szenteste délután is dolgozunk, lótunkfutunk, bezárjuk a szívünket, és még szeretteinknek sem adjuk oda a kulcsot. Pedig fontos lenne lepattintani a lakatokat, szélesre tárni az ajtót és beengedni elsősorban a Szentleiket. Mert Lélek nélkül elhal bennünk a szeretet, kialszik a láng, mint az okos és balga szüzek példázatában (Mt 25,1-13) az olajlámpások fénye, amelyekhez nincs tartalék olaj. Figyeljünk a tartalékainkra, engedjük a Lelket szóhoz jutni a mindennapjainkban is! ■ Gerlai Pál Névjegy: Gerlai Pál Öt éve szolgálok a Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközségben; 2008 óta beiktatott parókus lelkészként látom el ezeknek a kicsi, de lelkes gyülekezeteknek a lelki vezetését. Ez a második évem a miskolci Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola iskolalelkészeként. Egymástól nagyon különböző közegekben (falusi, kisvárosi gyülekezet és nagyvárosi középiskola) kell helytállnom, mégis nagyon hasonlóak a kihívások. Megvannak a kérdéseim az élet és Isten felé is, igaz, kapok is válaszokat folyamatosan, így én is igyekszem válaszokat adni az engem kérdezőknek. OSZTOZÓ Vigyázz, kész, program! ► Ha van egy szabad órád, és szeretnéd értelmesen eltölteni, figyeld az EvÉlet csapatának megosztásait! Most induló rovatunkban figyelemre méltó könyveket, szuper honlapokat, zúzós koncerteket, ütős filmeket és unalmasnak cseppet sem nevezhető előadásokat ajánlunk neked. Ha tetszik, ne csak lájkold képzeletben, hanem a valóságban is oszd meg másokkal rovatunkat! És akkor talán egy koncerten még találkozunk is egymással. Advent az elcsendesedés, az önvizsgálat és a bűnbánat ideje. Egy pillanatra tükörbe nézhetünk, átgondolhatjuk saját hibáinkat, értékelhetjük emberi kapcsolatainkat. Ebben nyújt segítséget Em Griffin könyve. Az amerikai protestáns pszichológus Szerezzünk barátokat!... és becsüljük meg őket! című kötete élvezetes stílusban, humoros rajzokkal illusztrálva keresi a barátság mélyebb tartalmát. Egyszerűen megérthető módon vázolja fel e mély emberi kapcsolat kialakulásának folyamatát. A szerző szerint minden barátságnak van kockázata, mégis azt tanácsolja, hogy vágjunk bele. „Egy meghitt barátságnak megvan a saját élete, s ez sok-Em Griffin Szerezzünk barátokatf ..es becsüljük meg oxe& tI kai nagyszerűbb, mint két barát egymástól elkülönült élete” - írja. Nemcsak a bécsieknek van színvonalas karácsonyi vásáruk. A budapesti Vörösmarty tér adventi forgataga az utóbbi években igazi vendégcsalogató attrakció lett. A főváros patinás terén felállított faházakban szárpos népi iparművész portékája közül válogathatsz karácsonyfa alá valót, a több tucatnyi kísérőprogram segítségével pedig még a belvárosi tömeg ellenére is rátalálhatsz a karácsony legmélyebb értelmére. Minden délután öt órakor megszólal a fanfár, és a Gerbaud-ház újabb ablakán válik láthatóvá az óriási adventi naptár egy-egy műalkotása. Ha ünnepváró zenei csemegére vágysz, látogass el az - evangélikus egyházhoz sok szállal kötődő - Kaláka együttes valamelyik koncertjére! A népzenei elemekből felépített Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorukban a zenekar tagjai mellett az ország talán két legismertebb népi énekese, Sebestyén Márta és Sebő Ferenc is magához ragadja a mikrofont. December 14-én a debreceni református Nagytemplomban, 15- én a békéscsabai evangélikus Kistemplomban, 16-án a kecskeméti református nagytemplomban, 17-én a soproni evangélikus templomban, 22-én pedig a,györi evangélikus Öregtemplomban betlehemezhetsz velük. ■ Jenő Csocsó és klarinét Ifjúsági hétvége Vecsésen - résztvevői impresszió Meghívód érkezett egy eseményre - olvasom a Facebook közösségi portál kezdőlapján, majd egy kattintás után nyugtázom: az egyházi programok szervezői is rájöttek már, hogy megéri jelen lenni a világhálón. A vecsési ifjúsági alkalmakra is így hívogatnak minket: modern felületen, fiatalosan, ugyanakkor tartalmas mondanivalót ígérve. Már harmadszorra kapok olyan meghívót, amely ifjúsági hétvégére invitál: szombaton beszélgetés, játékok, ének, zene, ízletes vacsora, a vadonatúj csocsó kipróbálásának lehetősége, nem utolsósorban a másnapi istentiszteletre való felkészülés, majd este filmklub a program; vasárnap pedig családi istentisztelet. Minden úgy is történik aznap, ahogy elképzeltem. Kivéve, hogy mikor belépek, a délutáni színdarabpróbáról ottmaradt húsz gyerek még a gyülekezeti teremben futkározik, ugrál és visong. Alig bírjuk hazaterelni őket, de most már végre a miénk - kicsit idősebbeké - a terep. A beszélgetést érdekes igehelyről indítjuk: az Emberfia eljöveteléről szól a kiválasztott szakasz. Sokaknak a 2012 című film jut eszükbe, másoknak Noé bárkája, van, aki az aktuális történésekre gondol: a cunamikra, a földrengésekre, a háborúkra. „Ne aggodalmaskodjunk - hangzik végül Heinemann Ildikó lelkésznő szava bízzunk benne, hogy Isten ilyen események között is számon tart minket.” A vacsoránál olyan sokan vagyunk, hogy a hosszú, megterített asztalnál nem fér el egyszerre mindenki. A közös filmnézés rövidítette éjszakának korán kelés vet véget, a templomban már a családi istentiszteletre érkeznek a gyerekek: ki-ki gyakorolni akarja, amit majd felolvas. A zenészek behangolják a gitárt, a klarinétot; kicsit sajnálkozunk, hogy a furulyistánk nem tudott eljönni, de azért lelkesen elpróbáljuk az énekeket. Ideje a projektort is beélesíteni, hiszen diabemutatóval - képekkel, szövegekkel, kivetített kottákkal - segítjük, hogy mindenki követni tudja a liturgia menetét. Van egy kis izgalom, de aztán minden és mindenki a helyére kerül. Az idősebbek is bátran éneklik már a gitáros énekeket, a gyerekek pedig megtalálják a hagyományos énekeskönyvben a megfelelő dallamokat. Az interaktív igehirdetés idejére mindenki feloldódni látszik. A családi istentiszteletek külön tematikája szerint most a házépítők példázatáról gondolkodunk, az előtérbe sorban belépő gyerekek a szemléltetőeszközöket vizsgálják meg: a kifogyott tollat, a lyukas kesztyűt és az eltört csavarhúzót. Hiába van megfelelő eszközünk valamihez, ha nem tudjuk használni. Ugyanígy: hiába ismerjük meg a bibliai történeteket hittanórán, ha nem tudjuk használni tudásunkat. Ha viszont tudjuk, hogy Istent ismerhetjük meg ezekben a történetekben, ismereteinkkel biztos alapot vethetünk hitünknek. Ha élünk azzal, amit Jézus tanít nekünk, boldogok lehetünk. Biztos alapot jelent a biztos közösség is, ezért térünk vissza jövő hónapban is, hogy az ifjúsági hétvégén találkozzunk. ■ Koczor Kinga Dóra KOSZI ifjúsági nap a Fasorban ► A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban tartotta november 20-án bemutatkozó rendezvényét a KOSZI, azaz a Keresztény Önkéntesek Szövetsége az Ifjúságért. A program mottója így hangzott: „Egészségedre!” A megnyitót követően Pásztor Sin koreai metodista lelkész és családja, illetve a Solti Kamarazenekar előadásában Bach és Beethoven csodálatos dallamait hallgathatta, aki ellátogatott a rendezvényre. A KOSZI ifjúsági nap szervezői a test, a lélek és a szellem egészségére és „karbantartására” helyezték a hangsúlyt a nap folyamán. A résztvevők - hét különböző helyszínen zajló - színes, izgalmas és változatos programok közül választhattak. Amíg a kisebbeket szívesen várták a KÖSZI-oviban és a Gyereksarokban, addig a nagyobbak sportolhattak a Mozogjunk!, ízletes ételeket készíthettek a Főzősarok, vagy éppen izgalmas interaktív beszélgetésben vehettek részt a Kultúrfitnesz névvel ellátott állomáson. A workshopok után Kopf András négy evangélikus lelkésztársával, Börönte Mártával, Csepregi Andrással, Smidéliusz Gáborral és Pelikán Andrással tartott fórumbeszélgetést a társadalomban tapasztalható, valamint a körülöttünk és bennünk lévő erőszakról, illetve az ezzel kapcsolatos keresztényi megoldásokról. A beszélgetés után Kelényi Zsolt elnök mutatta be a KOSZI szervezetét és tevékenységét, majd Pellionisz Petra elnökségi tag buzdított mindenkit adakozásra. A csoport két célra is gyűjtött adományokat: a pilisi gyermekotthont főként ruhákkal, míg a gödöllői Családok Átmeneti Otthonát inkább pénzadománnyal támogatták. A nap végéhez közeledve az érdeklődők Kopf András - az Immánuel zenekar szolgálatával színesített - áhítatán vehettek részt, amelyen megerősödhettek abban, hogy Isten mindig meghallgatja őket. Az áhítat után a fiatalok nagy örömére az Immánuel, majd a M.Is.K.A. evangélikus zenekar fergeteges koncertje zárta a KOSZI ifjúsági napot. ■ Gengeleczki Barbara, Malík Mátyás Immánuel
