Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2010-07-18 / 29. szám

Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2010. július l8. » 5 Ordináció - egy hétvégén hat helyszínen Folytatások az 1. oldalról Győrságon Sopronban Szügyön Szolgálatba induló fiatal szol­gatársát a püspök óvta attól, hogy azt az illúziót táplálja részt kellett vennie az isten­tiszteleteken, meghatározó szerepe volt abban, hogy ké­magában, hogy küldetését könnyű lesz betöltenie ebben a világban. Az úrvacsorát követő szere­­tetvendégségen Ittzés János mellett négy egyházmegye es­perese, a testvéregyházak lel­készei és a község polgármes­tere is köszöntötte a felszen­telt lelkészt. Pongrácz Máté a győri Pé­­terfy Sándor Evangélikus Ok­tatási Központban érettségi­zett. A hittudományi egyetem elvégzése után fél évet gyüle­kezeti munkatársként Bobán töltött, majd egy évig Neuen­­dettelsauban készült a lelkészi szolgálatra. Hatodévét Kapos­váron végezte. A frissen felszentelt lelkész tizennégy éves korában kez­dett kántorizálni a győrsági gyülekezetben. Mint mondta, ennek az időszaknak, amikor minden vasárnap „hivatalból” sőbb a lelkészi hivatást vá­lasztotta. Az elhivatottság ér­zését tovább mélyítette az evangélikus gimnáziumban eltöltött nyolc esztendő. Leendő lelkészi szolgálatá­ban az igehirdetést és az ifjúsá­gi munkát tartja a hozzá legkö­zelebb állónak. Mint mondta, Bobán és Kaposváron azt ta­pasztalta, hogy a fiatalok fogé­konyak arra, amit az egyház kí­nálni tud. Sikerült itt is, ott is egy-egy jó csapatot maga köré gyűjtenie. Ezért is várja öröm­mel és jó reménységgel azt a pil­lanatot, amikor felszentelt lel­készként első szolgálati helyén megkezdheti a munkáját. Felszentelését követően Pongrácz Mátét Ittzés János püspök a Nagyalásony-Dab­­rony-Nemesszalóki Társult Evangélikus Egyházközségbe küldte ki szolgálatra. ■ Kiss Miklós Nyíregyházán Richárd az ő szolgálatát foly­tatja - többek között az el­hunyt lelkész kérésére is - július elsejétől hivatalosan, püspöki kiküldésre a Tállya- Abaújszántó-Tokaj-Sátoral­­jaújhelyi Missziói Evangéli­kus Egyházközségben. Asztalos Richárd, aki au­gusztusban lesz negyed évszá­zados - így jelenleg a legfiata­labb ordinált evangélikus lelkész Magyarországon -, a nyíregy­házi gyülekezetben lett megke­resztelve, és 1998-ban, anyai nagyanyja kívánságára, Nagy­cserkeszen konfirmált, első­ként az előző évben elkészült templomban. Elmondása sze­rint mindaz, amit itt kapott (legfőképp a nagymamájától), mindmáig mélyen megmaradt benne, de a lelkészi pálya mel­letti döntés a Nyíregyházi Evan­gélikus Kossuth Lajos Gimná­zium negyedik évfolyamát vé­gezve érett meg benne, ahol Bozorády Zsuzsa hittanár segí­tette őt előrehaladásában és a teológiára való felkészülésében. Az elmúlt egy évben hatod­évesként a debreceni gyüleke­zet szárnyai alatt tapasztalhat­ta meg a gondoskodó, féltő szeretet valóságát a közössé­gi alkalmakon és mentora út­mutatásai által: az apró fi­gyelmességekben és az ige­hirdetés szellemi igényességé­nek elsajátításában. Az ordinációi ünnepségen a köszöntések sorában minden felszólaló kiemelte azt a köz­vetlenséget, komolyságot, élet­vidámságot és a lelkészi pályá­hoz való ragaszkodást, ame­lyet a Richárddal való eddigi együttműködés során meg­tapasztalt: az Evangélikus Hit­­tudományi Egyetemet képvi­selő dr. Hausmann Jutta pro­fesszor asszony, Sándor Fri­gyes, a fogadó egyházmegye esperese, Sztankó Gyöngyi, a küldő egyházmegye esperese, Réz-Nagy Zoltán debreceni lelkész, aki Richárd mentora volt a hatodévben, illetve Ben­czúr László egyházkerületi fel­ügyelő. Végezetül álljon itt a püspö­ki beszéd egyik - személyesen az ifjú lelkészhez szóló - mon­data: „Richárd! Indulj hát a szolgálatba, hogy gyümölcsö­ző legyen életed!” ■ Horváth-Hegyi Áron mében folytatódott szeretet­­vendégséggel, itt hangzottak el az oldott hangú köszöntések: a püspöki köszöntés után a lí­ceum, a soproni, a malomso­­ki és a szombathelyi gyüleke­zet képviselője, majd a család egyik tagja üdvözölte Gábort, illetve felolvasták a város par­lamenti képviselőjének kö­szöntő szavait is. Weltler Gábor egyelőre nem áll gyülekezeti lelkészi szolgálatba, hiszen ősztől egy évig Heidelbergben lesz ösz­töndíjas. De Ittzés János püs­pök arra biztatta az egyházme­gye lelkészeit, hogy az addig is. De az egyetlen reménységünk is, ezért kell minde­nen át ragaszkodni hozzá. Az istentisztelet végén a frissen fel­szentelt lelkész püspökével együtt adott úrvacsorát a jelenlévőknek, ami­ben az édesapa, Welder Sándor és a gyülekezet igazgató lelké­sze, Hegedűs Attila segédkezett. Az ünnepség a templomi al­kalom után a líceum tornatér­hátralévő időben kérjék föl az ifjú kollégát szolgálatokra, használják ki, hogy új lelkésze van egyházunknak. ■ Hegedűs Attila Több mint húsz lelkészkolléga jött el, hogy Gábort a lelkészi kar közösségében köszöntse, köztük olyan is, akinek aznap délelőtt volt a szentelése. A li­turgiában Ittzés János püspök mellett Gabnai Sándor espe­res és Reuss András, az Evan­gélikus Hittudományi Egyetem professor emeritusa szolgált. Ittzés János íKor 1,18 alapján a keresztet mint hitünk köz­pontját helyezte a szentelendő lelkész elé. Prédikációjában Ady Endrét idézte: minden teli van a kereszttel, de hol a Kereszt gazdája? A kereszt csak Krisz­tusra tekintve lesz igazából ön­maga. A kereszt teológiánk köz­pontja, ugyanakkor kereszt a sorsunk Mohácson A másik szó a kegyelem, amely a mai értelmezés szerint a túl­éléshez kapcsolódik, akár egy bírósági ítélet, akár valamely betegség, nyomorúság kap­csán. De ez a kegyelem, mely­ről az ige beszél, sokkal több, mint elég, és sokkal többet ad, mint pillanatnyi túlélést. Ez a kegyelem életet ad, olyan életet, amit tovább lehet és kell adni másoknak. Jézus Krisztustól kapjuk, aki téged is szolgálatba állít” - fordult Ani­kóhoz a püspök. „Ő segít hoz­zá Isten Szentlelke által, hogy jó vezetőként továbbadd a tő­le kapott életet.” Az istentisztelet az avatás után úrvacsorával folytató­dott, melyben a püspök és a két segítő lelkész (Németh Pál és Varga Gyöngyi) mellett részt vett a szolgálatban a fel­avatott lelkész is. A köszöntések sorát a gyüle­kezet lelkésze nyitotta meg. A szórványgyülekezetek üdvözle­tét dr. Simor Ferenc felügyelő tolmácsolta, majd a dombóvá­riak zenés-énekes köszöntése következett. A kaposszekcsői­­ek után Szabó Szilárd dombóvári lelkész - aki teológiai tanulmá­nyainak hatodik évé­ben Anikó mentora volt - kívánt áldott lelkészi szolgálatot. A hittudományi egye­tem nevében Varga Gyöngyi köszöntött, a Déli Egyházkerület ajándékát Gáncs püs­pök mellett Lengyel Anna, a kerület fel­ügyelője adta át. Unyi Anikó a pécsi gyülekezetben kezdi meg lel­készi szolgálatát. Németh Zol­tán lelkész a szeretet és re­ménység hangján mondta neki: „Várunk, várnak Pécsett - Isten hozott!” A köszönet szava hangzott az új lelkész záró mondatai­ból. Köszönet mindazoknak, akik imádságos szeretettel kí­sérték őt eddigi életében, se­gítették, támogatták. Köszö­net a gyülekezetnek, a bará­toknak, a teológiának, a csa­ládnak, a testvérnek és minde­nekelőtt az édesanyának, aki óvó, féltő szeretettel állt lánya mellett döntéseiben. A köszönő szavakat asztal­nál eltöltött együttlétre szóló szíves invitálás követte. ■ WiszKiDENSZKY András A gyülekezet énekkara kama­razenei kísérettel köszöntötte az avatandó lelkészjelöltet. Az eskütétel és a több mint húsz jelen lévő fiatal és idő­sebb lelkész áldása után az istentisztelet úrvacsorával folytatódott. Az ünnepi közgyűlésen el­sőként a gyülekezet felügyelő­je, Becsjanszki János köszön­tötte az ünnepeltet, majd dr. Szentpétery Péter elevenítette fel Anett teológiai tanulmánya­inak néhány kedves, derültséget is idéző pillanatát. Szabó András esperes az élő Istennel való szünte­len kapcsolat fontos­ságát hangsúlyozta. Pozsonyi Anna egy­házmegyei felügyelő, aki a Balassi Bálint Gimnáziumban ta­nára is volt, úgy szólt a lelkészhez, akire mostantól mint Krisztusban tanárá­ra is tekint. A szügyi gyülekezet jelenlegi lelkészei - a Blatniczky házas­pár -, valamint Anett konfir­máló lelkésze, Záborszky Csa­ba nyugalmazott lelkész is sze­mélyes hangvételű áldáskívá­nással indították útjára az új lelkészt. Sándor Frigyes espe­res mint egykori hatodéves mentora hozta magával sok miskolci hívő köszöntését. Horváthné Csoszánszky Márta nyáregyházi lelkész megköszönte, hogy szülési sza­badsága alatt Anett helyettesí­tette őt, Krámer György espe­res, püspökhelyettes pedig a frissen avatott lelkészt fogadó Pilisi Evangélikus Egyházközség reményteli várakozását fejezte ki. A patvarci filia gondnoka, Cservenák Mihály né, valamint Benczúr László egyházkerületi felügyelő és dr. Fabiny Tamás püspök zárta a köszöntések sorát. A megszólalók közül szinte senki nem mulasztotta el megemlíteni, hogy Anett sze­mélyében egy mindig mosoly­gó, kedves leányt ismertek meg. ■ B. I. Patvarcon Katalin hatodéves gyakorlatát a vanyarci gyülekezetben töl­tötte, Szabó András esperes mentori felügyelete mellett. A gyülekezet énekkara teljes lét­számban képviseltette magát az ünnepi alkalmon, és több­ször is csodás harmóniákkal gyönyörködtette a felavatott szervezésében, előkészítésé­ben és máskor is, helyettesíté­sek, igehirdetői szolgálatok alkalmával számítani lehetett rá. Habár életének utóbbi sza­kaszára súlyos árnyként nehe­zedik édesapjának két évvel ezelőtti elvesztése, a család és a rokonság, valamint a gyü­lelkészt és a vele együtt örülni összegyűlteket. Az úrvacsorát az új lelkész és a helyi gyüleke­zet lelkésze, Blatniczkyné Hammersberg-Ganzstuch Júlia osztotta a templomban. Chikán Katalinhoz intézett szavaikban a helyi gyülekezet jelenlegi és egykori lelkészei - a Blatniczky házaspár és a Záborszky házaspár - több­ször is köszönetét mondtak készséges és szeretetteljes szol­gálatáért, amelyet szinte gye­rekkorától fogva végzett a gyülekezetben. A közelmúltig rendszeres volt, hogy az ünne­pi, főként karácsony szentesti gyermek-istentiszteletek meg­lekezet, sőt a falu egész népe - a katolikus testvéreket is be­leértve - nagy szeretettel, oda­adással támogatta őt felké­szülésében, lelki épülésében. Augusztus í-jétől a Katalin a dunakeszi gyülekezetben kezdi meg lelkészi szolgálatát, így nem kerül túlságosan nagy távolságra otthonától. Ez szá­mára azért is fontos, mivel - ahogyan a község fiatal polgár­­mester asszonya, Bernáth Kornélia külön is szívére he­lyezte - „patvarci vagy, és akárhová is sodorjon az élet, patvarci is maradsz. Itt mindig otthon leszel.” ■ Bartha István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom