Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-10-24 / 43. szám
8 -m 2010. október 24. PANORÁMA Evangélikus Élet A SZENTÍRÁS VA Bibliavasárnap Revízió alatt Beszélgetés a bibliatársulat főtitkárával a Szentírás új kiadásának munkálatairól Nem régi, de nagyon jó szokás. Talán így lehetne summázni a bibliavasárnap gyakorlatát. Nyugat-Európában többnyire január végén tartják, Svájcban novemberben, Magyarországon, a mi egyházunkban mindig októberben, a reformáció ünnepét megelőző vasárnapon. Ebben az évben tehát október 24-én. Német nyelvterületen - az év első hónapjának utolsó vasárnapján - ökumenikus jellege van a Biblia vasárnapjának. Együtt ünnepük a különböző felekezetek azt, ami összeköt, a szent könyvet, Isten Ó- és Újszövetségbe foglalt igéjét. Magyarországon a reformátusok március elején ünnepük a bibliavasárnapot - utalva arra, hogy - egyes források szerint - márciusban jelent meg az első nyomtatott Biblia, az úgynevezett Gutenberg-Biblia. Evangélikus gyakorlatunk szerint - nem véletlenül - a reformáció emléknapjához esik közel ez az ünnep, hiszen reformátor eleink tanításai között ott szerepel a sola scriptura elve. Eszerint az írás hitünk ismeretei szempontjából döntő fontosságú helyet foglal el. A Biblia az a mérce, amelyhez mérjük egyéni és közösségi keresztény életünket. Luther kézbe vette és kézbe adta a Szentírást. Nemcsak egyszerűen lefordította, hanem „németítette”, azaz a német gondolkodás számára érthetővé tette a Bibliát. Külön liturgikus színe nincs ennek a napnak, ebből a szempontból belesimul a Szentháromság ünnepe utáni vasárnapok sorába, tehát a stóla, az oltárterítő s a többi paramentum zöld színű. A célja, lényege és értelme, hogy az egyházi év sodrában legyen egy vasárnap, amikor a Szentírásra mint Isten ajándékára figyelünk, továbbá gondolkodunk és beszélünk mindarról, ami a Bibliával kapcsolatos: a Biblia használatáról, fordításairól, terjesztéséről. Megerősítő jeüege is van e napnak, meg missziói is. Megerősítő, hiszen a keresztény embert emlékezteti, mit is jelent Bibliával a kézben, a Szentírás igéivel a szívben élni. Missziói is, hiszen minden érdeklődő számára rámutat arra a páratlan kincsre, amely több, mint nagyszerű olvasmány. Ez a könyv magát az életet kínálja és hozza közel a múlandó emberhez. A bibliavasárnap a szó legszentebb értelmében reklám, hirdetés. Több évtizeden át érlelődött és vált szokássá, hogy offertóriumként ezen a vasárnapon gyűjtenek egyházközségeink a Biblia terjesztésére. Hosszú időn keresztül ebből a gyűjtésből tudták megajándékozni a következő év konfirmandusait egy-egy Szentírással. Az egész egyházi év Krisztus-év. Az üdvösség eseményeit mutatja be. Azok az ünnepek, amelyek nem régmúlt eseményekre utalnak, hanem valamilyen tematikát hordoznak - ilyen a Biblia vasárnapja is -, ugyancsak válhatnak Krisztus-ünneppé. A Szentírás - így tanítja Luther - pólya, amelyben ott van Krisztus. A Biblia igéi számunkra Krisztusról tanúskodnak. így illik bele ez a vasárnap a Krisztus-év egészébe. ■ Dr. Hafenscher Károly (ifj.) ► Tavasz végén, nyár elején olvasóink a Szentírás két könyvének revíziós próbakiadásával is találkozhattak lapunk hasábjain. A Magyar Bibliatársulat Alapítvány ugyanis a közeljövőben szeretné megjelentetni a protestáns új fordítású Biblia új, revideált kiadását. Az előkészületekről két évvel ezelőtt, a Biblia évében készítettünk interjút Pécsük Ottóval. A szervezet főtitkárával most az azóta eltelt időszak eredményeiről beszélgettünk.- Úgy fogtak hozzá az új kiadás elkészítéséhez, hogy meghirdették: a legszélesebb körből - közöttük lelkipásztoroktól és bibliaolvasó hívektől is - várják az észrevételeket az új fordítás jelenlegi szövegével kapcsolatban.- 2006 tavaszától 2008 végéig gyűjtöttük a hozzászólásokat. Körülbelül százötven embertől összesen közel húszezer megjegyzés érkezett. Ennek az eddigi tapasztalatok alapján körülbelül a tíz-tizenöt százalékát fogjuk valóban érvényesíteni a revízió során, de a revizoroknak ahhoz, hogy elfogadjanak egy-egy helytálló megáüapítást, természetesen minden javaslatot véleményezniük kell.- Szabad tudni, hogy pontosan kik is végzik ezt a munkát?- Maga a revíziós bizottság négy főből áll. Ketten az Ó-, ketten pedig az Újszövetség revideálásán dolgoznak. Az előbbit Kustár Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Ószövetségi Tanszékének vezetője és Tokics Imre, az Adventista Teológiai Főiskola Ószövetségi Tudományok Tanszékének vezetője, az utóbbit pedig Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora, egyben az intézmény Újszövetségi Tanszékének vezetője, illetve Bácskai Károly, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Újszövetségi Tanszékének megbízott tanszékvezetője végzi. A kiadás nyelvi lektora - aki a magyar helyesírás és a stilisztika szempontjai alapján ellenőrzi-javítja a szöveget - Szikszainé Nagy Irma, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének tudományos tanácsadója. Az én feladatom a munka koordinálása: például közvetítés a revizorok között - a folyamat úgy zajlik, hogy a revizorpárok egyik tagja a beérkezett észrevételeket is figyelembe véve átdolgozza a szöveget, a másik pedig eüenőrzi és véleményezi a munkáját -, iüetve én tartom a kapcsolatot a revíziót anyagilag támogató Amerikai Bibüatársulattal és a szakmai ellenőrzést végző United Bible Societieszel.- Korábban 2010-re tervezték az új kiadás megjelenését. Tudják tartani ezt a határidőt?- Eredetileg egyszerűbb szövegjavításra készültünk; a munka valódi nagyságával, összetettségével csak menet közben szembesült a szöveggondozó bizottság. Ahogy egyre bővült az elvégzendő feladatok köre, úgy lett egyre világosabb, hogy a megjelenés tervezett dátuma nem tartható. Reáüsan nézve inkább 2013- ban lesz kézbe vehető az új kiadású protestáns Biblia. Eddig Mózes öt könyvével, illetve Máté evangéliumával és a Római levéllel készült el a bizottság. Anyagi okokból ezek közül nyomtatásban - az Evangélikus Életen kívül a Reformátusok Lapjában, a baptista egyház Békehírnök című hetilapjában, valamint az adventisták folyóiratában - csak Mózes első könyve és a Római levél jelent meg. Ugyanakkor hamarosan az összes már elkészült szöveg megtalálható lesz - illetve már most is folyamatosan publikáljuk - a honlapunkon, a www.bibliatarsulat.hu oldalon és tagegyházaink honlapjain, így az evangélikus-egyházén is, a Teológia menüpontban.- Kaptak visszajelzéseket?- Elég sokat. Jellemzően kritikai megjegyzéseiket küldték el a levélírók - több tucatnyi üzenetről beszélhetünk -, de ez érthető is, mert azért általában ritkábban ragad az ember tollat, hogy azt mondja, ez úgy jó, ahogy van. A próbakiadások még mindig nem a véglegesnek szánt szöveget tartalmazzák - nyelvi lektorálásukra például még csak ezután kerül majd sor -, továbbra is várjuk az olvasók észrevételeit, melyeket szintén egyesével mérlegelni fogunk.- Az október 10-ei Evangélikus Élet 13. oldalán Garai András nyíregyházi presbiter olvasói nyílt levelében azt javasolja: nevében is legyen újra szent a pontosított fordítású Biblia.- Nem ismeretlen előttünk ez a felvetés; nekünk is többen jelezték már, hogy hiányolják a szent szót az új fordítású Bibüa borítójáról. Ugyanígy sokak számára lenne fontos az is, hogy a magyar nyelvű protestáns Bibüa Károli Gáspár nevét viselje - hasonlóan a Luther-Bibliához, amelyet bár már számtalanszor revideáltak és modernizáltak, és mai formájában nagyon más, mint az eredeti szöveg volt, újabb és újabb változatait mégis következetesen továbbra is Lutherhez kapcsolják. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy a Bibüa értékét vagy tekintélyét nem annak az embernek a neve adja meg, akihez a fordítás köthető. Az új fordítású protestáns Bibüa is Károli-revízióként indult, de végül új . fordításként definiálták, hiszen szövegében már valóban messze áü a vizsolyi Bibliától. Annak idején az új fordítás készítésekor elődeink talán ezért döntöttek úgy, hogy a címben is jelezni kell: itt már nem a Károli-fordításról van szó. Hogy a szent szót miért hagyták el a borítóról, azt nem tudom pontosan. Az is lehet, hogy azért döntöttek így, mert nem kizárólag belső egyházi használatra szánták, hanem a szélesebb, szekularizált olvasóközönséget is szerették volna elérni. Egyébként ha körbenézünk a külföldi bibliakiadások között, azt tapasztalhatjuk, hogy bizonyos kiadások borítóján szerepel a szent szó, bizonyos kiadásokén nem - noha sokszor ugyanarról a szövegváltozatról van szó.- Az új fordítás, illetve kiadás meghatározásán Önöknek is törniük kell majd a fejüket.- Ez tényleg fontos kérdés, és sokat gondolkodunk rajta. Az valóban túl bonyolult lenne, ha „az 1975-ös új fordítású Bibüa 1990-es javított kiadásának 2013-as revíziójaként” definiálnánk a majdan elkészülő szöveget. Lehetséges, hogy egy jól megjegyezhető, új nevet adunk majd az új, revideált Bibliának. Valószínűleg megjelenésében is változni fog az új bibliakiadás, de hogy pontosan miként akarjuk majd formájában is megkülönböztetni a most is elérhető Szentírásoktól, azon még van időnk gondolkodni - sokakkal, így az evangélikus bibüaolvasókkal együtt is. ■ Vitális Judit A budapesti Bibfiamúzeumban készült felvételünkön Káldi György Szentírás-fordításának (1626, Bécs) másolata mellett a Komáromi Csipkés György által fordított, Leydenben megjelent magyar nyelvű Bibüa (1675-1718) látható a felső polcon. Alattuk az úgynevezett kasseü Bibüa 1704-ből - történetéről olvashatnak A Biblia üzenete a tárlókon keresztül is élő és ható című interjúban a 9. oldalon.
