Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2010-10-17 / 42. szám

4 ◄! 20io. október 17. EVANGÉLIKUS ÉLET Evangélikus Élet Teológia határok nélkül Magyar ajkú teológus doktoranduszok nemzetközi konferenciája Budapesten ► Rendhagyó eseménynek adott otthont a Károli Gáspár Refor­mátus Egyetem (KRE) Hittu­dományi Kara október 8. és 10. között. Tucatnyi magyarorszá­gi és szomszédos állam egyete­mének közel negyven doktori hallgatója és számos vendég ta­lálkozott a fiatal kutatók és dok­toranduszok I. nemzetközi teo­lóguskonferenciáján, melynek egyik létrehozója Szávay Lász­ló, egyetemünk doktori iskolá­jának hallgatója volt. A nevezet­ten kívül az Evangélikus Hittu­dományi Egyetemet Sándor Je­nő, Novotny Dániel, dr. Mézes Zsolt és dr. László Virgil képvi­selte előadással, tiszteletét tet­te dr. Fabiny Tibor egyetemi tanár és dr. Szentpétery Péter egyetemi docens is. A konferencián főként teológusok adtak elő, illetve olyan tudományte­rületek fiatal kutatói, akiknek témái valamilyen formában kötődnek a teológiához. Bár az előadók nagy száma miatt pénteken este megkez­dődött a program, a Pozsonyból, Budapestről, Debrecenből, Kolozs­várról és számos más városból érke­ző teológus-lelkészeket, kutatókat, egyetemi tanárokat a szombat reggeli ünnepélyes megnyitón köszöntötte dr. Bállá Péter, a KRE megbízott rektora, Gáncs Péter, a Déli Evangé­likus Egyházkerület püspöke és Bo­­járszky András, a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) főtitkára. Kezdőáhítatában Gáncs Péter ki­emelte, hogy a teológia igényes mű­velésének egyik alapmotívuma a folytonos tanítványság, az igét kuta­tó ember szüntelen Krisztusra tekin­tése kell, hogy legyen. Bállá Péter professzor hangsúlyozta az önálló kutatási készség kifejlesztésének fontosságát, illetve azt a meggyőző­dését, hogy a sikeres fokozatszerzés egyik kulcsa a kutatásban részt ve­vők állandó, intenzív kapcsolata té­mavezetőjükkel. Bojárszky András a DOSZ teoló­giai tudományos osztályának szerve­zőmunkáját méltatta, kiemelve, hogy a jelek szerint a honi és a szomszé­dos országok különböző felekezetek­hez tartozó, de magyar anyanyelvű teológus doktoranduszainak találko­zójára hatalmas igény van. Szombaton összesen négy szekci­óban, párhuzamosan tartották tudo­mányos előadásaikat a honi, felvidé­ki és Erdélyből érkezett római kato­likus, református, evangélikus és unitárius doktori hallgatók egyház­történeti, gyakorlati, rendszeres, biblikus teológiai, vallástudományi, vallásfilozófiai, művészettörténeti stb. témákban; előadások hangoztak el a magyar mellett angol és német nyelven is. A huszonöt perces felszólaláso­kat élénk vita követte, melynek so­rán a témák előadói nemegyszer újabb értékes szempontokat nyer­tek területük kutatásához. Néhány érdekes cím: Prométheusz és Luci­fer; Reformáció Háromszéken; Ká­inról; Valóságon innen és túl - Isten helye a virtuális világban; David J. Bosch misszióparadigmája és Juhász Zsófia (1928-1990) diakóniai teoló­giája; Mindszenty József és az ame­rikai magyarság; Keresztyén etika és morál, illetve annak megjelenése az úgynevezett népegyházi keret­ben; stb. Vasárnap délelőtt Szávay István evangélikus országgyűlési képviselő- mint az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának tagja - az Országházban köszöntöt­te a konferencia résztvevőit. A párt­­politikától mentes, izgalmas beszá­moló során a vendégek betekinthet­tek a tisztelt Ház mindennapi műkö­désébe, szokásaiba, a törvényalkotás folyamatába. Mint a magát tudatos lutheránusnak valló képyiselő- el­mondta: „Az Úristen áldása érződik ezen a napon: az ország házában ré­gen különböző felekezetek vezetői is kifejthették az ország sorsáról véle­ményüket, ezen a napon pedig lelké­szek, tudós kutatók foglalhatnak itt helyet.” A konferencia a Parlament egyik reprezentatív különtermében Csűrös Andrásnak, Faragó Dávidnak és Szá­vay Lászlónak - a szervező teológi­ai tudományos osztály elnökségének- ökumenikus istentiszteleti szolgá­latával végződött. A konferencia anyaga hamaro­san kötet formájában is hozzáférhe­tő lesz. ■ - MORUSTAMÁS -Református egyházmegyei lelkésztalálkozón vendégeskedett dr. Fabiny Ta­más evangélikus püspök a reformáció hónapjának elején, október 5-énTi­­szavasváriban. A hit és tudomány kapcsolatáról szóló előadás megtartásá­ra dr. Gaál Sándor, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese kérte fel északi egyházkerületünk lelkészi vezetőjét, aki a Máté szerinti evangélium­tól egészen a Jelenések könyvéig számos példán keresztül mutatta meg, mennyi­re fontos - főleg lelkészeknek - a bibliai szövegek alapos és igényes kuta­tása - ha lehet, eredeti nyelven. Elmondása szerint a tudományos exegézist és a hitet nem helyes egymás ellen kijátszani. A Biblia nem tudományos ké­zikönyv - látszólagos ellentmondásai mögött a szerzők eltérő látásmódját és különböző eseményekben való részvételét kell hittel meglátni. ■ Horváth-Hegyi Áron felvétele Évtizedes Oltalom ► Az „Éhes voltam, és ennem ad­tatok” című kiállítás megnyitá­sával kezdődött az az ünnepség­­sorozat október 5-én Nyíregyhá­zán, amellyel az Oltalom Szere­tetszolgálat tizedik születésnap­ját ünnepelte város és egyház, gondozó és gondozott. A Nyír­egyháza Megyei Jogú Város Pol­gármesteri Hivatalában helyet kapott tárlatot Deme Dóra, a szeretetszolgálat igazgatótaná­csának tagja nyitotta meg, majd kliensek (gondozottak) adtak rövid koncertet. A szeretetszolgálat igazgatótanácsi ülésén az ünnepi beszédeket köve­tően átadták a szeretetszolgálat em­lékérmeit. Györfi Mihály, az igazga­tótanács elnöke és Laborczi Géza igazgató lelkész azokat tisztelte meg az érmekkel, akiknek anyagi és szak­mai támogatása, a fenntartás, lelki élet és gazdasági munka terén tett erőfeszítései és tízév­nyi hűséges munkája nélkül ma, 2010-ben nem lehetne ilyen fel­szabadult az ünneplés. Külön megemlítendő a felső-bajoror­­szági Herzogságmühlében mű­ködő szeretetszolgálat, amellyel már a kezdetektől szoros kap­csolat alakult ki szakmai és test­véri szempontból egyaránt. A szervezetet Helmut Halas kép­viselte az ünnepségen. Egyházunk országos irodájá­ból Buda Annamária, a diakó­niai osztály vezetője és dr. Mekis Viktória, az iroda igazgatóhe­lyettese volt jelen. Kitartó és lelkiismeretes segítségéért és együttműködéséért emlékérmet ve­hetett át az osztályvezető is. A 2003 óta országos egyházi fenn­tartású intézményt már egész Nyír­egyháza jól ismeri, hiszen szolgála­ta hét területre is kiterjed: működteti a családok átmeneti otthonát - har­minchat fő számára -, a száz férőhe­lyes éjjeli menedékhelyet, a tizen­nyolc személyes átmeneti szállót hajléktalanok számára, illetve a 2007- ben megnyílt Nappali Szolgáltató Központot. Ez utóbbi keretében mű­ködik a száz férőhelyes nappali me­legedő, a népkonyha, a szenvedély­­betegek nappali ellátója harminc fő számára, valamint az ötven férőhe­lyes hajléktalanotthon. A kezdeti huszonöt főhöz képest ma ötven főállású munkatársat fog­lalkoztat a komplexum. Az önkor­mányzat szoros együttműködést épí­tett ki a szolgálattal, és évi tizennyolc­húsz millió forinttal támogatja. La­borczi Géza igazgató lelkész hitval­lása szerint „minden megkapott fo­rint a ránk bízottak jobbulását kell, hogy szolgálja, oly módon, hogy a gö­dörbe esett ember számára kapasz­kodó és létra lehessen”. Az ünnepség utolsó részében a Nappali Szolgáltató Központ kápol­nájában istentisztelet keretében ad­tak hálát Istennek a résztvevők az el­múlt tíz évért. Igehirdetéssel dr. Fa­biny Tamás püspök szolgált a 126. zsoltár szavai alapján, a liturgiában Ittzés János elnök-püspök és D. Sze­­bik Imre nyugalmazott püspök vett részt. Zenés-verses műsorral az anya­­óvós gyermekek és a szenvedélybe­tegek nappali részlegének gondo­zottéi szolgáltak. A prédikáció rávilágított arra, hogy a mélybe csúszottak mentése kapcsán látnunk kell azt a mentő munkát, amelyet Krisztus által Isten végez közöttünk. Ennek az örömhír­nek a továbbadása az egyik plusz, amit az egyház adni tud ebben a szol­gálatban a kliensek számára. Csabai Lászlóné leköszönő pol­gármester éppen ebben látta a kez­detekkor az együttműködés lehető­ségét. Bevallása szerint jó döntést hoztak tíz éve. Bizonyság erre annak a többgyermekes édesanyának a sorsa, aki gondozottból vált elis­mert munkatárssá, és ma már ő is végzi azt a mentő szolgálatot, ame­lyet egykoron maga is megtapasztalt. Mi más lenne a célja egy ilyen sze­retetszolgálatnak, mint a kapott sze­retet és figyelem továbbadása? ■ Horváth-Hegyi Áron Százéves az újcsanálosi templom ^ A fél éve még árvíz sújtotta terü­let peremén, a Tiszától három kilométerre fekvő Újcsanáloson október 9-én centenáriumot ün­nepeltek az evangélikusok. E kerek évfordulóra - kárpótlási pénzből - megújult a templom kívül-belül: a tetőszerkezet, a mennyezet, a bejárati ajtó és lépcső, a belső falak és padok mind-mind visszanyerték régi fényüket, színüket és állapotu­kat. Mindezen túl - a helyreál­lítás után - visszakerültek az ol­tárra az évtizedekig nélkülözött gyertyatartók is. Az ünnepségen részt vevő püspök, dr. Fabiny Tamás - az alkalomhoz illő­en - az örömöt és hálát megszólalta­tó 100. zsoltár szavaival biztatta a ki­csiny gyülekezetét és lelkészét, Buday Barnabást: „Menjetek be kapuin há­laénekkel, udvaraiba dicsérettel! Ad­jatok hálát neki, áldjátok nevét!” A Miskolc felől, a Zsolcai kapun át - és még mindig homokzsákkupa­cokkal övezett utakon - megközelít­hető község számára sokat jelent a ka­pu mint szimbólum. Ezt a képet fel­használva beszélt a püspök a szentet és profánt elválasztó templomajtóról, amelyet átlépve magunk mögött hagyhatjuk terheinket. Most, hogy az újcsanálosi istentiszteleti hely meg­újult, látni kell, hogy a szép, de üres padokkal, a néma orgonával csupán turisztikai látványosság maradna az épület. Nagy a felelősség a közössé­gen, hogy a teret betöltse élettel, kü­ve. Mára ötödére csökkent az evan­gélikusok száma. Az építész szemével is szépnek tar­tott térben Benczúr László egyházke-Ionosén itt, a nehéz sorsú Borsodban, ahol minden vigasztaló és reményt közvetítő szóra szükség van. Az istentiszteletet követő közgyű­lésen - a köszöntések, illetve a gyü­lekezet történetének és a felújítás me­netének ismertetése mellett - több, külön erre az alkalomra írt vers is el­hangzott. A kezdetben Hernádcsanálos, majd Zempléncsanálos néven is­mert Újcsanálos közössége száz éve négyszáz evangélikusnak építette fel templomát, akkor még önálló gyüle­kezetként, elemi iskolát is működtet­rületi felügyelő elmondta, hogy a nagy ablakokon beáradó fény őt Is­ten szeretetére és kegyelmére emlé­kezteti. Két éve ünnepelte centenáriumát a mintegy száz méterre fekvő refor­mátus templom, amelynek lelkésze, Vass-Nógrádi Béla szintén köszöntöt­te az evangélikus gyülekezetét. Az alig ezerfős település tehát két - kí­vülről - megújult protestáns temp­lommal is dicsekedhet. A jövő talán belülről is megújulást hoz a közössé­gek életében. ■ -HHÁ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom