Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2010-09-26 / 39. szám

14 41 2oio. szeptember 26. KRÓNIKA Evangélikus Élet Templomépítésért adtak hálát Magyar örökség az erdélyi protestáns teológiai oktatás püspök. Ezen az istentiszteleten két gyermek konfirmációjára is sor ke­rült. Az épület külső vakolását 1968- ban végezték el. A jubileumi istentiszteleten Ittzés János püspök Jn 4,21-24 alapján prédikált. „A templomok értéke mú­landó. Lejár a templomok ideje. Mert Isten maga fogja elhozni az or­szágot, ahol nem lesz szükség temp­lomra. Hiszen ő lesz minden minde­nekben. De amíg eljön ez a pillanat, addig szeressétek templomotokat, mert templom nélkül nem élhet az ember” - hangsúlyozta Ittzés János. Az istentiszteletet követő közgyű­lésen Takács Eszter ismertette az építkezés történetét, majd emlékpla­ketteket adott át azoknak, akiknek se­gítsége nélkül nem jöhetett volna lét­re ez az ünnepi alkalom. A nagyszá­mú gyülekezet a templomból átvo­tővé, amikor 1945-ben, a földosztás alkalmával hatszáz négyszögöles tel­ket kapott az egyházköz­ség. Egy évvel később Ja­­kus Imre személyében missziói lelkész érkezett a gyülekezetbe, és elkez­dődött az adakozás, illet­ve búzafelajánlás a temp­lomra. Ez az első próbál­kozás azonban nem járt sikerrel. Ám a templom­építés azonban továbbra is napirenden maradt. 1951-ben azután végre megtörtént az első kapa­vágás. A munka - anyag­­beszerzési nehézségek miatt - ismét elakadt, ám az egyházmegye gyü­lekezeteinek segélye át­lendítette az építkezést a holtponton, és 1954-ben elkészült az alapozás és a lábazat. ► A Győrhöz tartozó, ma hetven­hat főt számláló börcsi evangé­likus leányegyházközség az el­múlt vasárnapon hálaadó isten­tiszteleten emlékezett meg temploma felszentelésének ötve­nedik évfordulójáról. Az ünne­pi alkalmon Ittzés János, a Nyu­gati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke hirdette Isten igéjét. A liturgiái szolgálatban Kiss Mik­lós, a Győr-Mosoni Egyházme­gye esperese és Takács Eszter, a gyülekezet lelkésze vett részt. A jubileumi alkalmon megjelent Rácz Róbert, a település pol­gármestere is. A kicsiny börcsi gyülekezet számá­ra a templomépítés akkor vált lehe-További nehéz és küz­delmes éveknek kellett azonban el­telniük ahhoz, hogy a templom vég­re felépüljön. A kész épületet i960 jú­niusában szentelte fel Káldy Zoltán nult a helyi óvoda épületébe, ahol szeretetvendégséggel fejeződött be a jubileumi ünnepség. ■ K. M. Istentiszteleti rend « 2010. szeptember 26. Szentháromság ünnepe után 17. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Ej4,1-6; Ézs 49,1-6. Alapige: Jn 17,20-26. Énekek: 446., 265. 1., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; du. 6. Bencéné Szabó Márta; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Missura Tibor; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, 11., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Fülöp Attila; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 6. (orgonazenés áhítat) Smidéliusz Gábor; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; du. 6. (teremtésünnepi istentisztelet) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; de. 11. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Joób Máté; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) dr. Joób Máté; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV. , Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, Régi Fóti út 72. (nagytemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kopf András; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Kopf András; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. NagynéSzeker Éva; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lacknerné Puskás Sára; Pilisvörösvár (református templom) du. 2. (úrv.); Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Ittzés István; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. fél 12. Összeállította: Boda Zsuzsa ► A Magyar Örökség Díjakat szep­tember 18-án Kolozsváron adták át. A helyszín rendkívüli volt, hi­szen korábban mindig Buda­pesten a Magyar Tudományos Akadémia díszterme volt a ne­gyedévenkénti díjátadás hely­színe. Mivel azonban egyre több olyan állampolgári ajánlás érke­zett, amely erdélyi személyeket és intézményeket tartott méltó­nak a díjra, a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bí­rálóbizottság - élén dr. Hámori József elnökkel - még júniusban úgy határozott, hogy a díját­adás következő helyszíne Ko­lozsvár lesz. És lön: a Protestáns Teológiai Intézet díszterme. A Protestáns Teológiai Intézet a ma­gyar protestáns lelkészképzésben végzett erőfeszítésekért maga is dí­jazott lett. Az akadémia épülete az Erdélyi Református Egyházkerület tu­lajdona, de mindkét romániai refor­mátus egyházkerület, valamint az Erdélyi Unitárius Egyház és a Romá­niai Evangélikus-Lutheránus Egy­ház tanárainak és hallgatóinak is otthont ad. Az első erdélyi protestáns teoló­gia tulajdonképpen az 1568-ban ala­kult kolozsvári unitárius akadémia volt, amelyen olyan jeles tudósok ta­nultak és tanítottak, mint Szentáb­­rahámi Lombard Mihály. Reformá­tus teológia csak több mint ötven év múlva, Bethlen Gábor uralkodása idején jöhetett létre Gyulafehérvá­ron. Itt tanított Keresztúri Bíró Pál, Geleji Katona István és Apáczai Csere János is. Az akadémiát 1662- ben Apafi Mihály fejedelem Nagy­­enyedre telepítette át, ahol több mint kétszáz évig működött, még ha nem is mindig békés időkben: az épületet 1704-ben a labancok, 1849- ben a lázadó román csapatok gyúj­tották fel. A szabadságharc leverése után a Habsburg-uralom nem engedélyez­te az akadémia újraindítását, így csupán 1854-től kezdhette meg mű­ködését. 1895-ben Erdélyi Evangéli­kus-Református Egyházkerület Theo­­logiai Fakultása néven Kolozsvárra települt át, ahol máig is működik. A két világháború, az uralomváltozás és más akadályok ellenére a lelkész­képzés mindvégig folyamatos volt. 1920-tól a reformátusokkal együtt ta­nulnak a magyar evangélikus hallga­tók is, akik korábban elsősorban Lő­csén végeztek. Az 1948-as tanügyi reform után a román állam a protestáns egyháza­kat választás elé állította: vagy közös intézetben egyesítik a két, több száz éves teológiát, s akkor megkapja az egyetemi rangot, vagy megmarad a két intézet, de úgy csupán középis­kolai szinten, szemináriumként mű­ködhet. Az öt protestáns püspök az egyesítés mellett döntött, s így meg­alakult az Egyetemi Fokú Protestáns Theologiai Intézet, amely református, evangélikus és unitárius tagozattal működve megkapta az egyetemi ran­got. Ebben az időszakban még a szász evangélikus lelkészeket is Ko­lozsváron képezték, de időről időre baptista, adventista és pünkösdista hallgatókat is felvettek. A kommunista időszakban két nagy csapást is el kellett viselnie az intézménynek. Az 1956-os forrada­lom után több tanárt és teológust zártak börtönbe, 1980 és 1989 között pedig az állam szigorú numerus clausust vezetett be: évente csak nyolc református, két unitárius és egy evangélikus hallgatót vehettek fel. Ez csak az 1989-es változások után szűnt meg. Ekkor lehetőség adódott arra is, hogy a teológia tagozódjék, s az egy­ház felállította a református-evangé­likus, az unitárius és a Nagyszeben­ben működő német evangélikus fa­kultást. Ez utóbbi kiszakadt az inté­zetből, és a nagyszebeni universitas­­hoz csatlakozott. Jelenleg az akadémia neve Protes­táns Teológiai Intézet, amelynek egyetemi rangját az állam újból elis­merte a 2010. augusztus 19-én kibo­csátott törvénnyel. Két fakultása van: a református-evangélikus és az uni­tárius - ez a négy és fél évszázados erdélyi együttélést tükrözi. A középkori egyetemek közössé­gi eszményét követve egy fedél alatt kap helyet az istentisztelet, az okta­tás-nevelés, a tanulás, a szállás és az étkezés. Bár a teológia bizonyos fo­kú autonómiát élvez, szorosan kap­csolódik a fenntartókhoz: a Romá­niai Református Egyházhoz, az Er­délyi Unitárius Egyházhoz és a Ro­mániai Evangélikus-Lutheránus Egy­házhoz. Fenntartási költségeinek majdnem kilencven százalékát az egyházak fedezik, így autonómiája mellett önellátó is. Egyházhoz kö­töttsége határozza meg szellemi arcélét is: biblikus, hitvallásos és gyakorlati kitekintésű. Eltérően az ország többi teológiájától az állam­tól független, s ezt a helyzetét meg is akarja tartani. Az évszázadok folyamán sok ne­ves tanár tanított az intézmény elő­deiben, sok neves tudós lelkészt is képeztek; az itt végzett nagyszámú lelkipásztor nélkül sok településen ma már magyarság sem létezne Er­délyben. „Tudatosan őrizzük történelmi örökségünket, miközben tudjuk, hogy história Dei est magistra vitae. A Protestáns Teológiai Intézet nem­csak hagyományokat őriz, nemcsak igyekszik korszerűnek lenni, de Isten­be vetett reménységgel várja holnap­ját” - mondta méltatásában Kozma Zsolt nyugalmazott református teo­lógiai professzor. A patinás intézményben szep­tember 19-én tartott díjátadón Ma­gyar Örökség Díjra érdemesítették Kiss András történelmiforrás-fel­­tárását és -értelmezését, Kilyén Ilka művésznő kulturális misszióját, Kor­­niss Péter fotográfus alkotóművésze­tét, az Erdélyi Magyar Közművelő­dési Egyesületet, a Barabás Miklós Céh erdélyi magyar képzőművé­szetet felélesztő és megtartó szolgá­latát is. A díjátadó ünnepséget a János Zsigmond Unitárius Kollégium kóru­sának szereplése és Kilyén Ilka elő­adása színesítette, aki az Erdélyi hangulat és az Örökség és jövő című műsoraiból nyújtott ízelítőt, illetve a 42. zsoltárt adta elő. ■ Veres Emese-Gyöngyvér Az erdélyi református, evangélikus és unitárius lelkészképzés Magyar Örökség Díjat kapott, az elismerést Hámori Józseftől (képünk bal szélén) Benkőné Zonda Tímea evangélikus teológiai tanár, Rezi Elek unitárius rektor és Adorjáni Zoltán református dékán vette át Erkölcsháború egy templom és egy sztriptízbár között Ohio keresztény városában Hónapokon át tüntettek alsóneműre vetkőzött táncosnők a vasárnapi is­tentisztelet idején egy templom előtt az Egyesült Államokban, az Ohio állambeli Warsawban. A Rókalyuk ne­vű klub alkalmazottai így tiltakoztak az ellen, hogy a gyülekezet tagjai rendre lefotózzák a hozzájuk járó férfiakat és autójukat. A sztriptízbár tulajdonosa azt üzen­te a lelkésznek, hogy csak abban az esetben hívja vissza hiányos öltözetű tüntetőit, ha a hívők felhagynak a kun­csaftok zaklatásával, a többi között az­zal, hogy megkérdezik tőlük: tudja-e a feleségük, hogy mivel töltik az időt? „Keresztény város vagyunk, ezért nem osztozhatunk a területen a bűn­nel. Fény és sötétség nem létezhet együtt, a Rókalyuknak mennie kell” - válaszolta a tulaj ajánlatára Bili Dunfee, az Új kezdetek közösség lel­kipásztora. A nekivetkőzött hölgykoszorú tag­jai nem tűrik, hogy erkölcsöt prédi­káljanak nekik, ezért a keresztényi szeretetről szóló transzparensekkel demonstrálnak az imaháznál. Egye­bek mellett azzal a bibliai üzenettel, amely szerint „Jézus szereti a világ minden gyermekét”. A felek háborúja egyébként békés mederben folyik. A hívek az istentisz­telet után a templom előtt rendsze­rint szóba elegyednek a sztriptíztán­cosnőkkel. A Rókalyuk több mint tizennégy kilométerre található a templomtól. M MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom