Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)
2010-09-05 / 36. szám
Evangélikus Élet PANORAMA 20X0. szeptember 5. » 9 ^angélikus templom a fekete negyedben Lassuló idő a clevelandi Első Magyar Evangélikus Egyházközségben regében áldozták életüket a felirat szerint „a demokráciáért, a békéért és az igazságért” A második világháború után továbbra is virágzott a közösség. Az élénk gyülekezeti életre jellemző, hogy a lelkészné vezetésével színielőadást tarkezeti épületszárny, a Kossuth Hall. Itt kapott helyet a vasárnaponként hittant és más ismereteket magyarul tanító iskola, a Kossuth-iskola. A több korcsoportot a részekre osztható klubteremben oktatták. Tanácskozóasztal, kényelmes a vitrinben láthatók a gyülekezet bowlingcsapatának és másoknak a sportteljesítményeit megörökítő kupák, itt van a gyülekezet jubileumára a város vezetése által adományozott oklevél. Több szobában megtalálhatóak volvol szívta be magába a magyar nyelv és kultúra szeretetét, itt volt lehetősége kortársaival magyar társasági életet élni, az aratási és szüreti mulatságokon részt venni, a többi magyar felekezet rendezvényére eljárni. A magyar negyed ventottak, több gyülekezeti egylet is működött, köztük legaktívabban a gyülekezet asszonyait tömörítő oltáregylet. Templom és iskola A gyülekezeti házban látható az 1952-ben Kossuth Lajos tiszteletére avatott emléktábla, amely a száz éve Amerikába, Clevelandba látogató magyar államférfi szabadságért való kiállására emlékeztet. Ezekben az években készült el a Kossuthról elnevezett gyülefotelek fogadnak benne, mintha csak tegnap álltak volna fel a gyülekezet társaságra vágyó tagjai a foglalkozásról, a beszélgetésből. Az első lelkészné emlékére avatott könyvtárszobában (Mrs. Elizabeth Leffler Memorial Library) az angolon kívül gondosan válogatott magyar nyelvű irodalom várta a művelődni vágyókat. Itt olvashatták Amerika magyar nyelvű egyházi és világi sajtóját. A lelkész dolgozószobájában tak a gyülekezet múltjának emlékeit őrző iratok, jegyzőkönyvek, az anyakönyv: sokáig magyar nyelven vezették ezeket. Remélhetőleg sikerül megmenteni ezeket a fontos történeti emlékeket az utókornak! Már nem magyarul árulják a jeget Mihály Ernő felügyelő 1926- ban már itt született Clevelandben, dunántúli magyar szülőktől. Itt, az óhazától tádéglőiből akkor még magyar zene hallatszott ki, az üzletekben néhol felirat hirdette: „English is spoken, too”, azaz itt angolul is beszélnek. De azért főleg magyarul beszéltek, sőt még az idegen kalauz is magyarul szólt az utazókhoz a Buckeye sarkán': „Magyarok, kiszállni!”, vagy a fekete árus is magyarul kínálta portékáját: „Tessék jeget venni!” A beolvadás, az amerikai környezethez való asszimilálódás azonban törvényszerűen beindult, a jómód növekedtével egyre többen költöztek a zöldövezeti részbe, a villanegyedekbe. A hatvanas-hetvenes években gyors ütemben lezajlott a népességcsere: a Buckeye negyedet elhagyták magyar lakosai. A nagy számban beköltöző feketék bizony romló közbiztonságot jelentettek, így sajnos a maradék magyar is kénytelen volt e hajdan Kis-Magyarországnak (Little Hungary) nevezett negyedet elhagyni. Mára elhallgatott a magyar szó, a negyed arculata is megváltozott, régi, patinás házait jórészt lebontották, közülük már csak egy-kettő áll mementóként, néha romosán. A Buckeye magyar gyülekezetei közül csak kettő maradt: a Szent Erzsébet katolikus templom és az első magyar evangélikus gyülekezet temploma van még magyar kézen. A többi, mint például az evangélikushoz közeli, impozáns méretű református templom immár a negyedet szinte kizárólag lakó feketéké. Azonban mára a negyed rossz híre miatt sajnos a még meglevő két templomba is alig járnak a magyar hívek, féltik biztonságukat, féltik gyermekeiket ide küldeni, így e két magyar templom, a katolikus és evangélikus sorsa is előre megjövendölhető... A Buckeye és a Martin Luther King (hajdan East) út sarkán álló magyar evangélikus templom ma még őrzi száz év gyülekezeti életének emlékét. Mementóként itt áll, az óhazától sok ezer kilométernyi távolságra, az idegen tengerben hallgatagon és mégis sokatmondóan. Több évtizedes Csipkerózsika-álomba merülve őrzi a magyar evangélikus hit, a magyar szó és kultúra emlékét. ■ Czenthe Miklós ► A Magyar Evangélikus Konferencia az idei Szélrózsa ifjúsági találkozó keretein belül tartotta soron következő ülését, amelyen a clevelandi Rácz Zsuzsa képviselte az Amerikai Magyar Evangélikus Konferenciát (AMEK). Ott készült vele az alábbi villáminterjú.- A férjemmel 1992-ben mentünk ki Amerikába - valójában nem is emigrálni akartunk. A férjem munkája miatt kényszerültünk költözésre, ezért hagytuk el a rendszerváltás után Magyarországot.- Milyen a clevelandi magyar evangélikusok élete?- Két evangélikus gyülekezetbe is járok. Az egyik az utolsó teljes, igazán aktív magyar evangélikus gyülekezet, amelyet a Tamásy lelkész házaspár gondoz Nyugat-Clevelandben. Ez azonban háromnegyed óra autóútra van az otthonomtól. Hozzánk egész közel pedig egy amerikai evangélikus gyülekezetbe járok, ahol presbiterként is részt veszek a közösség életében. így össze tudom hasonlítani a kétféle evangélikus gyülekezetét. Az amerikai evangélikusokról azt tudom elmondani, hogy - akárcsak Magyarországon - ott is a sok kicsi (szórványa) gyülekezet a jellemző. Valamilyen okból kifolyólag a „kicsiny csapatot” jobban kedvelik, mint a nagy gyülekezeteket... Sajnos kint is fogy a lélekszám, más, „agresszív vallások” viszik el a híveket...- Itt, Magyarországon hol van „lelkileg otthon”?S hogy tartja a kapcsolatot a hazaiakkal?- Budapesten, a budavári gyülekezetben. Ott nőttem fel, ott konfirmáltam. Néha a kelenföldi gyülekezetbe is ellátogatunk, ha itthon vagyunk. A kapcsolatot ápoljuk, Budavárral főleg édesanyámon keresztül. Az AMEK kiadja az Erős vár című újságot, amely az amerikai közösségnek fontos hírforrás. Továbbá jönnek magyar teológus ösztöndíjasok Chicagóba és Columbusba. Őket magam is rendszeresen felkarolom, meghívom magunkhoz, elutazunk, kirándulunk a környéken. Többen jártak már így nálam, akik hazatérve is tartják velem a kapcsolatot. Szerencsés vagyok, mert tavaly ősszel és most nyáron is haza tudtam jönni. Általában évente egyszer tehetem meg ezt a nagy utat, mindig családi eseményekhez kötődően. A kelet-clevelandi gyülekezet lelkészei. A gyülekezet alapító lelkésze, Rúzsa István 1907 és 1923 között szolgált itt, majd később több amerikai magyar gyülekezet alapításában, szervezésében is részt vett. Fiatalon halt meg 1940-ben. Felesége megírta Rúzsa István élettörténetét, amely páratlanul fontos egyháztörténeti forrás. Utódja a testvére, Rúzsa László volt (1923-1934), őt Leffler Andor követte (1934-1955), aki 1941-től az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia (AMEK) főesperesi tisztségét is betöltötte. 1955-től 1976-ig Brachna Gábor volt a lelkipásztor, ő 1954-től egészen 1995-ig viselte az AMEK főesperesi tisztségét. Kétévnyi ideiglenes állapot után rövid ideig (1978-1981) Pohóczky Béla volt a lelkész. Ezután, három évtizede, a zsugorodó létszámú, nehéz helyzetbe került gyülekezetnek már csak megbízott lelkésze van Juhász-Shepherd Ferenc személyében; őt az utóbbi években Tamásy Zoltán, a nyugat-clevelandi magyar gyülekezet lelkipásztora segíti a szolgálatban.
