Evangélikus Élet, 2010. július-december (75. évfolyam, 27-52. szám)

2010-08-22 / 34-35. szám

8 « 2oio. augusztus 22-29. AUGUSZTUS 20. - ISTVÁN KIRÁLY ÜNNEPE Evangélikus Élet László legyőzi a leányrabló kun vitézt Szent László (1077-1095) Könyves Kálmán (1095-1116) II. András keresztes hadjáratot vezet Jeruzsálem felszabadítására Károly Róbert (1307-1342) Nagy Lajos (1342-1382) Szent István (997-1038) ► Nemcsak a főváros, hanem Ma­gyarország egyik jelképe is az 1929-ben elkészült budapesti millenniumi emlékmű, amelyet a honfoglalás ezredik évforduló­jának tiszteletére emeltek. De vajon fel tudnánk-e sorolni, pon­tosan kiknek a szobrai láthatók rajta, illetve hogy milyen szim­bólumokat jelenít meg a méltán világhíres panteon? Az Országgyűlés az 1896. évi VIII. törvénycikk első paragrafusában ren­delkezett a honalapítás ezredik évfor­dulójának megörökítésére alkotandó emlékművekről, közöttük a budapes­tiről is. (Ugyanez a paragrafus szól ar-Kálmán király eltiltja a boszorkányégetést II. András (1205-1235) IV. Béla (1235-1270) IV. Béla a tatárjárás után felépíti az országot IV. Béla a tatárjárás után felépíti az országot Nagy Lajos bevonul Nápolyba (1348) A Háború - a fújó paripákat sisakos, mezt kígyó ♦ A Munka és a Jólét - az előbbit egy tő nőalak szimbolizálja (1907-ben Ráth-díji pező férfi kezében egy antik szobor, a dicsőst (1907-ben Ráth-díjat kapott) ♦ A Béke - két ról, hogy a törvényhozás „az ország hét külömböző pontján, nevezetesen: a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zo­­bor hegyen, a Morva vizének a Du­nába torkolásánál emelkedő dévényi várhegyen, Pannonhalmán, a zimo­­nyi várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Czenk-hegyen emlékoszlopo­kat emel”, illetve „Budapesten a vár­ban a Nagy-Boldogasszonyról elne­vezett koronázási templom melletti Halászbástyán Szent István király lovas szobrát állítja fel”.) Az Andrássy utat lezáró és annak tengelyében található Hő­sök tere és a rajta elhelyezett emlékegyüttes központjá­ban a harminchat méter ma­gas korinthoszi oszlop áll, te­tején a magyar koronát és az apostoli kettős keresztet tar­tó Gábriel arkangyal szob­rával. Az építész, Schicke­­danz Albert a tervek el­készítésekor ezzel a ma­gyar királyi hatalom isteni eredetét kívánta szimbolizálni; jól ismert a le­genda, hogy II. Szilveszter pápának álmában maga Gábriel parancsol­ta: a koronát ne a lengyel küldötteknek, hanem a másnap megérkező magyar követeknek ad­ja. így hozta Asztrik püs­pök e koronázási jel­vényt Istvánnak. A 4,8 méter magas szobor az elkészítéssel hi­vatalosan megbízott Za­la György szobrászmű­vész alkotása, és az 1900- ban megrendezett párizsi világkiállításon Grand Prix­­vel, azaz nagydíjjal tüntették ki. 1st kirá Kos Laj<

Next

/
Oldalképek
Tartalom