Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-02-21 / 8. szám
14 2010. február 21. KRÓNIKA Evangélikus Élet HIRDETÉS_________________________________________________________________________________ Meghívó A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából február 27-én, szombaton délelőtt 10 órától egyházi megemlékezést tartunk a béri evangélikus templomban. PROGRAM • 10.00: Emlék-istentisztelet - D. Szebiklmre nyugalmazott püspök ♦ 10.30: „Fiam, ne légy kommunista!” - Előadás a kommunizmus lényegéről. Előadó Szári Norbert végzős történészhallgató (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) • 11.10: Mihályfi Ernő szerepe a Magyarországi Evangélikus Egyház életében. Előadó dr. Böröcz Enikő egyháztörténész • 11.50: Mihályfi Ernőről... - Prőhle Gergely országos felügyelő hozzászólása ♦ 12.00: Kérdések, hozzászólások ♦ 12.20: Zárszó Szeretettel hívjuk és várjuk erre az alkalomra. Thuránszky István béri lelkész HIRDETÉS — Meghívó Az Evangélikus Külmissziói Egyesület (EKME) rendes évi közgyűléssel egybekötött missziói napot tart február 27-én, szombaton 10-15 óra között a Deák téri evangélikus gyülekezet nagytermében (Budapest V., Deák tér 4.) Változott-e a világ? -100 évvel az edinburghi világmissziói konferencia után címmel. PROGRAM ♦ Reggeli áhítat - Missura Tibor nyugalmazott lelkész ♦ Előadások - dr. Harmati Béla nyugalmazott püspök és dr. Anne-Marie Kool, a Protestáns Missziói Tanulmányi Intézet vezetője ♦ Tisztújító közgyűlés ♦ Az EKME új vezetőségének megáldása - Brebovszky Gyula örökös tiszteletbeli elnök ♦ Ebédszünet • Bence Zsófi Anna beszámolója kenyai önkéntes-segítői munkájáról ♦ Úti áldás - B. Pintér Márta lelkész Minden érdeklődőt sok szeretettel hív és vár az EKME vezetősége HIRDETÉS_________________________________________________________________________________ Ismét szlovák nap Békáson Február 21-ére, összegyülekezésének napjára a Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség szeretettel hívja a békásmegyeri templomba (1038 Budapest, Mező u. 12., tel.: 1/368-6118) híveit és barátait. Délelőtt 10 órakor kétnyelvű istentiszteletet tartunk. Délben a szlovák konyha különlegességeivel várjuk vendégeinket. 14 órakor irodalomtörténeti előadást hallgathatnak a résztvevők. A nap vendége az Ozvena kórus. A templomban március végéig tekinthető meg Rác András szobrászművész tárlata. Az egyházközség minden alkalma ingyenes, önkéntes adományaikat jó szívvel fogadjuk. HIRDETÉS Zsámbéki istentiszteletek Örömmel értesítjük minden Zsámbékon és környékén élő evangélikus testvérünket, hogy tavaly október óta havi egy alkalommal istentiszteletet tartunk a piliscsabai gyülekezet szórványához tartozó Zsámbékon. A következő alkalomra február 21-én 17 órakor kerül sor a református templomban (Petőfi S. u. 23.). Mindenkit szeretettel hívunk és várunk. Kézdy Péter lelkész Istentiszteleti rend ♦ 2010. február 21. Böjti, vasárnapja (Invocavit). Liturgikus szín: lila. Lekció: Mt 4,1-11; 2Kor 6,1-10. Alapige: Zak 3,1-7. Énekek: 75., 275. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Missura Tibor; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (összegyúlekezés napja, szlovák nap) Donáth László; du. 2. (irodalomtörténeti előadás); Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv., családi) Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv., liturgikus istentisztelet) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 6. (ifjúsági) Gáncs Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél II. (úrv.) Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Haller u. 19-21., I. em. de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; de. 11. (úrv.) dr. Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (családbarát istentisztelet) dr. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; du. 4. (úrv., ifjúsági) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kertész Géza; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. (úrv.) Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Grendorf Péter; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Grendorf Péter; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Hulej Enikő; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) Hulej Enikő; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) dr. Lacknerné Puskás Sára; Soroksár, Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 4. Győri János Sámuelné; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. Összeállította: Boda Zsuzsa FEBRUÁR 21. - AZ ANYANYELVEK NEMZETKÖZI NAPJA A magyar nyelvű Szentírás nyomában Banglades javaslatára az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete 1999-ben február 21-ét nemzetközi anyanyelvi nappá nyilvánította, megünneplésére először 2000-ben került sor. 1952-ben Bangladesben az urdu lett az egyetlen hivatalos nyelv, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az intézkedés ellen. Ekkor a rendőrség és a tüntetők összetűzésbe keveredtek, öt diák meghalt. Erre emlékezve választotta a világszervezet éppen ezt a napot. Ha visszanézünk a történelemben, bizony nem Banglades az egyetlen ország, ahol korlátozták az anyanyelv használatát, illetve nem a bengáli az egyetlen nyelv, amelynek beszélői nyelvhasználatukban ilyenolyan szabályok és törvények közé vannak szorítva. De talán épp ezen a jeles napon nem érdemtelen újra foglalkozni azzal a könyvvel, amelyet a „legek könyve” megjelöléssel is illetnek. Közismert tény, hogy a Bibliát fordították le a legtöbb nyelvre - talán nincs is rá pontos számadat. A magyar nyelvű bibliafordítás története egészen kereszténységünk kezdetéig nyúlik vissza, bár az első „nyomok” csak nagyon kis töredékei a teljes Szentírásnak. A Kálvin Kiadó tavaly újra kiadta Bottyán János A magyar Biblia évszázadai című könyvét, amely az első, 1982-es megjelenése óta a magyar bibliafordítások történetének alapmunkájává vált. A kötet kiváló stílusban megírt, a szó legnemesebb értelmében ismeretterjesztő kiadvány, adatokkal nem túlterhelt, közérthető, mégis informatív. Személyes stílusú, mégsem zavaróan szubjektív mindaz, amit Bottyán János elmond a legkülönfélébb magyar bibliafordítókról és bibliafordításokról Szent István korától egészen a protestáns új fordítású Biblia 1975-ös megjelenéséig. A könyvet gazdagon illusztrálják a szóban forgó művekből vett idézetek is. Szemléltetésként álljon itt egy részlet az 1506-os Winkler-kódexnek az utolsó vacsorát elmesélő verseiből: „Csütörtökön jővén Bethániából Olivetim hegyéről bocsáta Pétert és Jánost: mennyetek el alkossatok nekönk ennönk, hogy egyönk. Azok ottan feleiének: Hol akarod hogy alkossonk? Monda őnekik: ím bemenett a városban leitök egy embört, ki egy korsó vizet viszen. Kövessétek ötét az háziglan, a melybe megyen és mongyátok a ház urának: Azt mongya neköd Mestör: hol vagyon az vacsoráló ház, holott én tanejtványimmal meg egyem az húsvéti báránt. És az meg mutat tönektök egy nagy vacsoráló helt, avagy terejtett és ott alkossatok nekönk. El menvén azonképpen leiék miképpen Jézus mondotta vala nekik és megalkotók az vacsorát. Vecsernye meg lévén mikoron ideje volna le ülne és tizenkét apostoli vele öszven. Jézus vévé az kenyeret meg szegé és meg áldá, ad ő tanejtványinak és monda: vegyétök és meg egyétök az én testöm. És vevén az kelhet, hálát ada és nekik adá, mondván: igyatok mind, mert az én véröm ki tö éröttetök és sokakért ki ontatik minden bűnnek bocsánatára. De maga mondom tönéktek, hogy mátólfogva nem iszom ez vesszőknek gyümölcsébe az napiglan, míg azt iszom veletök össze én Atyámnak országába. És monda nekik: Kevánván kevánám veletök enni ez vacsorát mi előtt szenvedek avagy kénzattnám. Azok vacsorálván bánkódékaz Júdáson keseröltébe monda: Bizon mondom néktök, hogy egyitök engemet el adandó avagy eláruló. És bánkódván egyebi igen kezdének mondani: minem én vagy ok-e Uram?” Az 1982-es első megjelenés óta eltelt több mint negyedszázad szükségessé tette Bottyán János művének felújítását, aktualizálását. Az új kiadás azonban tiszteletben tartja a szerző eredeti szándékait és szemléletmódját. A kötetet Pécsük Ottó, a Magyar Bibliatársulat titkára szerkesztette, és Fekete Csaba, a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának tudományos munkatársa, a régi magyar egyházi irodalom avatott szakértője rendezte sajtó alá, illetve egészítette ki az eredeti jegyzeteket. A kiadványt az ugyancsak Fekete Csaba által írt, függelékként a Bottyán-szöveghez csatolt zárófejezet - A magyar Biblia vázlatos története az utóbbi negyedszázadban - gazdagítja. ■ - bzs -Bottyán János: A magyar Biblia évszázada1.2., átdolgozott kiadas. Kálvin Kiadó, Budapest, 2009. Ára: 2100 forint. Kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.) és a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.) is. ERŐS VÁRAK Várrom Bujákon A Cserhát vonulatai rejtik Buják várát. A népviseletéről híres nógrádi falu központjából kiváló minőségű műúton juthatunk az erődítéshez vezető erdei út táblával jelölt kiindulópontjához. Innen negyedórás sétával vehetjük be a várat. Megéri, mert tekintélyt parancsoló falmaradványok és a környező hegyekre nyíló remek kilátás fogadja a látogatót. A szabálytalan alaprajzú erődítmény alapjait a tatárjárás után a Kökényes-Ténold nemhez tartozó birtokosai rakták le. Később uralkodói tulajdon és királyi adományként a magyar történelemben fontos szerepet játszó családok hűbérbirtoka. Bírják a Garaiak, a Cilleiek, a Báthoryak és Werbőczy; az adományozók közt ott találjuk Mária királynőt, a sárkányrendi Zsigmondot, első Habsburg uralkodónkat, Albertet, illetve Szapolyait. A törökök 1552-ben foglalják el, 1593-ban újra magyar kézre jut, de a hadiszerencse fordultával, az 1663-as esztendőben újfent az oszmán hódítók szerzik meg. Hadi jelentőségének megszűntével lassan, de biztosan enyészetnek indul. Szerencsére azonban a 21. században is mind a külső, mind a belső vár falaiból láthatunk megmaradt elemeket. Legmegkapóbb részlete a vár palotarészének boltozatos alagsori helyisége, melyben megpihenve nemcsak a tűző nap elől nyerhetünk védelmet, de az egykori várispánok, vicekapitányok és strázsamesterek letűnt korát is megidézhetjük. ■ Rezsabek Nándor
