Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-04-04 / 14. szám
6 -m 2010. április 4. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet A szigligeti festő Gerzson Pál-emlékkiállítás a Koller Galériában A hónap könyvcsomagja - áprilisban a Luther Kiadótól mindössze 1000 forintért • Veled egy életen át- Gondolatok a szerelemről és a házasságról Szerk. D. Szebik Imre • Vajta Mlmos: Hitből fakadó élet • Juliana Ray : Jövevények és vándorok. Egy család három nemzedéke az Útra talál • Válogatott zsoltárok Bodrog Miklós fordításában • Christoph Klein: Fény az út végén Vásárolja meg a hónap könyveit kedvezményesen! A könyvcsomag ára: 1000 forint. http://bolt.lutheran.hu/ E-mail: kiado@lutheran.hu Fax: 1/486-1229 1085 Budapest, Üllői út 24. Utoljára Keszthelyen láttam a festőt, gyönyörű nyár volt, és sok ember a sétálóutcában. Éppen túl a szívműtéten, szájában az elmaradhatatlan cigarettával. Örült kiállítása sikerének. Az evangélikus templomba indult, azután gyorsan vissza, Szigligetre. Háza fönt állt a magasban, a teraszról figyelte a szélben hajladozó fákat, az utakat, a karcsú tornyokat, a különös tájban mozgó emberalakokat. Nem tudott betelni a csodával: a Balaton, partján a ragyogó Badacsony. A szikrázó fény szinte összeolvasztotta az eget és a hegyeket. Addig figyelte az örökké tartó pillanatot, míg benne is megszületett a festői táj, ő maga lett a természet. Ez lett az új Gerzson Pál: összegezte a belőle fakadó tereket és színeket. És arcokat is, a költő barátok verseihez készült illusztrációkat. Átfogalmazva adott vissza ötleteket, szépségeket, gondolatokat. Különösen a nagy felületű olajképeken látszik: a zöld, barna, piros, kék, narancs és égetett agyag tört színei tündökölnek szelíd harmóniában. Sétálok a földszinti tágas teremben. Néhány cím: Magyar táj (1982), Tavasz (1987). Szigliget csodái (1989), Hol vagy, Széphalom? (1995)... Az élet diadalát hirdetik a festmények, a békességet lélek és test, szellem és anyag között. Az apokaliptikus, pusztító világban a reményt. Törékeny szárnyú fecskéi mintha az égboltot hasítanák ketté. Talán odaképzelte magát parányi hátukra, úgy röpült, suhant a zöld tükrű tó felett. Ezért e különös látásmód, az örvénylő meleg színek, a Szigliget környéki vulkáni kúpok, nádas öblök, felhőállatok merész összevágása. A mester és példakép szellemujjának vonásai: a Balaton festőjének, Egry Józsefnek a küzdelme! És a többiek: Borsos Miklós szépségideálja, Keresztury Dezső és Takáts Gyula versbeszédének hangulata. Dunántúl örök üzenete. Végezetül szólni kell a Koller Galériáról. Az alapító unokája, Köster Dániel vezette „Várnegyed-műhely” időnként egy-egy mesterre koncentrál, családias hangulatú megnyitókon ad lehetőséget generációk találkozására. Gerzson Pál április 5-éig megtekinthető kiállításának megnyitóján jeles költőink, Ágh István és Szepesi Attila, valamint Fábián László író emlékezett a nemrégen eltávozott festőre. Járdányi Zsófia hegedűművész és Kovács Ida brácsaművész Bartók zenéjével köszöntötte a szép számú közönséget. ■ Fenyvesi Félix Lajos Lelket karbantartó költészet Bíró András: Hit és bizalom Bíró András Élő beszéd című, 1946- ban megjelent, első verseskötetével olyannyira bizonyította jelentős költői képességeket felmutató tehetségét, hogy pályakezdése Baumgarten-ösztöndíjasnak minősült; majd kizárták a Magyar írók Szövetségéből. Mindössze három éven belül történt mindez. A reményteljes tehetséggel áldott fiatal költő így kényszerült huzamosabb ideig fiókjába rejteni keletkező műveit. Közben különféle munkakörökben dolgozott, és 1965-ben újraindította a már több mint húsz esztendeje szüneteltetett, A Kutya című szaklapot, s kitűnő szerkesztői érzékkel formálta közkedvelt magazinná. Természetesen - olvasóinak szerencséjére - a szépirodalom gyakorlását sem hagyta abba, mert minden megpróbáltatás ellenére makacsul bízott alkotóerejében, s nem alaptalanul... A szépség ünnepe című második verseskötetét 1982-ben magánkiadásban jelentette meg, s az azóta négy kiadást megért műve - a hivatásos kiadók átlagos teljesítményét lehengerlő módon, mintegy korábbi könyvkiadóink piacérzékenységi hatásfokának cáfolataként - nyolcezer (!) példányban kelt el. Az író Bírót 1990-ben fogadta vissza az írószövetség, s az utóbbi időszakban tucatnyinál több könyvet publikált: regényeket, versesés riportkönyveket, ismeretterjesztő műveket. Kiemelkedő alkotói teljesítménye a Vér és ölelés összefoglaló című, az Esztelneki család ezer évét feldolgozó, igen alapos és terjedelmes regénytrilógiája. Dávid és Góliát, valamint Mária vallomásai című poémái, az 1948 és 1961 között fiókban maradt verseiből összeállított, végül Kolozsvárott 1994-ben kiadott Holt angyalok sem hagyhatóak említés nélkül. Néhány írását angol, francia, német, orosz, spanyol és svéd nyelvre is lefordították. A Székesfehérvárott 1923-ban született, ma Érdligeten élő alkotó tehát hosszú kerülő úton jutott el újra az őt méltán megillető művészi megbecsülésig. írói tevékenységét a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje kitüntetéssel ismerték el. Hit és bizalom címmel 1997-ben adta közre válogatott verseit, s a kritika régi adóssága, hogy e költészetet méltán és folyamatosan kezelje. A kötet borítóján tekintélyes külsejű férfi arcképe fogadja az olvasót, és bölcs derűt sugárzó tekintetével hívja kötetének s lelkének belső világába. Az 1982 és 1995 között írott szabad és kötött formájú, korábban még kiadatlan versekből válogatott kötet darabjainak legfőbb érdeme a költő szigorú erkölcsi vértezetének példája, amiben fontos szerepet kap az önzetlen szeretet, a hit fegyelme, a bizalom nehéz helyzeteken is átlendítő ereje. A szilárd jellemű, istenfélő, embertársainak szépet-jót sugalló alkotóművész életünk jelenségeit fürkészi, s eredeti, természetes, tisztán érthető nyelven, az emberség sugárzó példáival, a műveltség kútjának mélyéből merítve teremt sajátos hangulatot minden művében. A címadó vers nemhiába terjed nagy sikerrel Szigeti Eszter megzenésítésében és előadásában: „Áldott légy bimbózó tavasz, te / reményeink rikoltó ragyogásai" E kötetkezdő sorokból is érződik a lelkiismeretes tollforgató erkölcsi és esztétikai érzéke, s ez a megnyerő, biztató, intelligens modor jóságos napsütésként sugárzik a további versekből is. Megfáradt korunkban, amikor fiatal emberek érzik magukat feleslegesnek, életüket pedig céltalannak, Bíró András tapasztalatainak birtokában képes a költészet eszközeivel támaszt nyújtani: Nyarát siratja, lásd, a kert -én mégsem siratom nyaram, jól tudom: aki újra kezd, annak nem egy - száz nyara van! Lélekbeli vérteződésüiik legjobb terepei a biztonságos formakezeléssel alakított dalai, romlatlan mondanivalójukkal, mint az imént idézett, Aki újrakezd című esetében is. Témái közül a kristálytiszta szerelem, a természet rajongó imádata, a családi kapcsolatok halálon túli bonthatatlansága a legjellemzőbb. Érvényesén van jelen a történelmi visszapillantás is... Ilyen például a nyolcéves korából megőrzött élménye: látta Krúdy Gyulát konflisba szállni a Körúton. Több versében elevenedik meg a történelem, régmúlt koroké vegyül a közelmúltéval. Önálló versben állít emléket - többek között - Latinovitsnak, Márainak. Ez a húsvét olyan ünnep, fák, virágok megzsendülnek, mintha húznák, vonnák őket, oly sebesen, gyorsan nőnek. Ez a húsvét olyan ünnep, fiatalok megszédülnek, összebújnak, sugdolóznak, szavakból szép jövőt fonnak. Ez a húsvét olyan ünnep, szelek, vizek megperdülnek, hol a napfény, hol a zápor nyes nagyobb részt a határból. Ez a húsvét olyan ünnep, sírás és bánat elülnek. Minden örül, hogy létezhet, hogy nagy lélegzetet vehet. Ez a húsvét olyan ünnep, bocsánata van a bűnnek. Fönt a hegyen az a Kereszt új élet útjára ereszt. A tél szennyét mind lemosva készülődünk a holnapra, a pünkösdre, szép pünkösdre, lángos csodák jövésére. Szirmos jövőnk féltve, óva készülődünk még nagyobbra: el nem érhető csodára, örökös harmóniára. (Ez a húsvét) E vers éppen aktuális, de az életének 87. évét májusban betöltő Bíró szinte össze verse arról tanúskodik, hogy hitre és bizalomra épülő'létünk harmóniáját kizárólag hittel és bizalommal teheti tartóssá az ember. Ezek lényeges támaszai a boldogsághoz, boldoguláshoz vezető úton. A boldogságról éppen a költőnek van leghitelesebb fogalma: Mi a boldogság? Belső béke, a harmónia teljessége, legyőzöttségünk erénye, önmagunk kemény törvénye, örömünk tiszta edénye, Isten nyugtató szeme fénye. (Mi a boldogság?) Vajon mi lehet az oka verseskötetei sikerének? Legvalószínűbben az, hogy a formaérzékeny, nemes konzervativizmus költőjének versei átörökítő szereppel bírnak. Átemel, vagyis segít megőrizni valamit abból az érzésvilágból, amely az emberiség örök léttörvényének tartópillére, mint az önzetlen-érdektelen szeretet, a jóság, a szépség észrevétele és alkalmazása. „A ma embere örökös rohanásában megfáradva olykor eltűnődik: hol találja meg nyugalmát legalább egy kis időre, hogy megújuljék a természet és a szerelem nyugalmas tengerében? Például a költészet, a lírai feloldódás világában” - vallja a költő, aki olyan tanulható verstartalmak megjelenítője, mint az őszinteség, a hit és a bizalom, a tiszta, mindenféle hátsó szándéktól mentes emberi érzelmek iskolájának általános érvényű tananyagai. E költészet azért nagyszerű, mert egyszerű - mondhatnám keresetlenül előbukkanó szófordulattal, és így is van. Hitelét igazolja az idő, az olvasók megtartó szeretete. Bíró András hittel írott verseihez bizalommal fordulhatnak. Meggyőződésem, hogy nem fognak csalódni bennük. A lélek karbantartására, az egyéniség újraélesztésére érdemes időnként ismét fellapozni őket. ■ Zsirai László Bíró András: Hit és bizalom. Válogatott versek. Anteus, Érdliget, 1997. Ármegjelölés nélkül.
