Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-01-31 / 5. szám
6 n 2010. január 31. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Egyre népszerűbb az El Camino A 2010-es Szent Jakab-évben minden eddiginél több, közel negyedmillió ember járhatja végig a Santiago de Compostelába vezető zarándokutat a katolikus egyház reményei szerint. Az 1980-as évek második fele óta reneszánszát élő El Camino egyre több zarándokot vonz, különösen azokban az években, amelyekben az idősebb Jakab apostol születésnapja, július 25-e vasárnapra esik. Az ilyen, Szent Jakab-évnek nevezett esztendőkben mindig megugrik a zarándokok száma: 1993-ban 99 ezren, 1999- ben 154 ezren, 2004-ben pedig már 180 ezren tették meg legalább az utolsó száz kilométert. Ennyi szükséges ugyanis a hivatalos zarándokoklevél megszerzéséhez. Egy régi hagyomány szerint aki ilyen évben teljesíti az utat, az oklevél mellett teljes bűnbocsánatot is nyer. utolsó napján tartott ceremónián összegyűlt több száz zarándokot XVI. Benedek pápa levélben köszöntötte. Az idén várható „tumultus” azonban csak kis részben köszönhető a szűk értelemben vett zarándokoknak. A 2,7 milliós Galicia tartomány és fővárosa, az alig százezres Santiago de Compostela 2010-ben tízmillió turistára számít. Összehasonlításképpen: ekkora látogatószámot tűzött ki célul a tizenhárom milliós Isztambul is, amely idén Európa egyik kulturális fővárosa. A város igyekszik felkészülni a nagyszámú látogatóra. Santiagóban napi öt zarándokmisét tartanak majd, és tíz új szálláshely is nyílik. A szervezők „modern szent évet” szeretnének, amely nemcsak a zarándoklat történelmi múltjára épít, hanem egy „új, korszerű spiritualitásra is rávilágít” - mondta Ignacio Santos, a szervezésért felelős Xacobeo konzorcium vezetője. A Szent Jakab-út, amelyet spanyol neve (Camino de Santiago) után gyakran csak El Caminóként emlegetnek, az északnyugat-spanyolországi Santiago de Compostelába vezető, nagy múltú keresztény zarándokút. A legenda szerint itt, Galíciában térített hét éven át idősebb Jakab apostol, akinek holttestét tanítványai hozták vissza ide, miután Kr.u. 44-ben Heródes Agrippa karddal kivégeztette Palesztinában. A feltételezett sírt csak 813-ban találta meg egy remete, akit különös fény vezetett el a helyhez. Innen jön a város Zarándokok pihennek az útvonalat jelző kagyló alatt Útjelző tábla 195 kilométerre Santiago de Compostelától 2010 újra Szent Jakab-év, egészen pontosan a 119. a sorban, mióta 1122- ben bevezették számontartásukat. Julián Barrio Barrio, Santiago érseke december 31-én a város katedrálisának kapujára mért három kalapácsütéssel ünnepélyesen megnyitotta a szent évet, amelynek folyamán az egyház nem kevesebb mint 240 ezer zarándokra számít az El Caminón. Az óév neve is: Santiago Szent Jakabot, campus stellae, azaz compostela pedig a csillagok földjét jelenti. A hagyomány szerinti sírhely fölé később katedrálist emeltek, amely az idők folyamán Róma és Jeruzsálem után a katolikus világ harmadik legfontosabb búcsújáró helyévé vált. M MTI Nemcsak embert, hanem cipőt is próbál a zarándokút Hidrológiai jelenség leírása János evangéliumában János evangéliuma 5. fejezetében Jézus a Betesda-fürdőben találkozik egy harmincnyolc éve béna emberrel, és megkérdezi tőle: „Akarsz-e meggyógyulni?” A beteg azt feleli: „Uram, nincs emberem, hogy amintfelkavarodik a víz, beemeljen a medencébe: amíg én megyek, más lép be előttem.” Mindezt azért mondta, mert „betegek, vakok, sorvadásosak tömege feküdt ezekben (és várták a víz megmozdulását. Mert az Úr angyala időnként leszállta medencére, és felkavarta a vizet: aki elsőnek lépett bele a víz felkavarása után, egészséges lett, bármilyen betegségben is szenvedett). Jézus azt mondta neki: »Kelj fel, vedd az ágyadat, és járj!« Az ember azonnal meggyógyuld Sokáig nem tulajdonítottam a hidrológia szempontjából jelentőséget a medence időszakos felkavarodása leírásának, de mint a karsztforrások vízhozam-változásával foglalkozó geológus, megismertem, hogy működnek úgynevezett szivornyás források. Kiderült, hogy Magyarországon három ilyen forrás van, melyek közül kettő Jósvafő közelében fakad. Az egyik a nagyon régen ismert Lófej-forrás, ettől délre a Nagy-Tohonya-forrás a falu határában található. Karsztos területen a lehulló csapadék nem felszíni patakokat, hanem felszín alatti vízfolyásokat hoz létre, melyek a hegy lábánál forrás alakjában jelennek meg. A csőszerű forrásjáratban a visszaduzzasztás hatására terem képződhet, ha a mészkőnél tízszer kisebb mértékben oldódó dolomittömb kerül a vízfolyás útjába. Ebben az esetben a terem után elvékonyodó járat alakul ki a dolomit és a mészkő határán. Ha a terem aljától a tetejéig emelkedő, majd a terem alsó szintjére visszatérő leszívó cső keletkezik, akkor ezt a jelenséget a teremmel együtt szivornyának nevezzük. Ha a patak a termet feltölti vízzel, akkor a rendszer magától leszívódik a görbe leszívó hatás fizikai elve alapján. Ebben az esetben - többé-kevésbé szabályos időközönként (néhány óránként vagy többnaponként) - csapadék hatása nélkül is áradás jelenik meg a forráson. A jelenség neve szivornyás kitörés. A Jósvafő környékén lakó emberek ezt az időszakos kitörést „természetfeletti” jelenségnek tulajdonították, ezért Magyarországon sárkánylegendák alakultak ki e források viselkedésének magyarázatára. Ezért írta meg a közeli Keleméren lakó Tompa Mihály Lófő című versét, amely nagyon szép költői feldolgozása a nép körében kialakult legendának. Ezért hívják hazánk harmadik szivornyás forrását a Mecsek hegységben, Orfű közelében Sárkány-kútnak. Felújítják a kamalduli remeteséget Majkon Turisztikai központtá alakítják és felújítják a kamalduli szerzetesek 275 éve épült központját az Oroszlány közelében fekvő Majkon. A főépület rekonstrukciója után patikamúzeumot alakítanak ki - mivel a kamalduliak saját patikát működtettek, és gyógynövények termesztésével foglalkoztak -, valamint könyvtárat hoznak létre. A kamalduli remeteséget 1733- ban kezdték el építeni Majkon, az első remetelak alapkövét Esterházy József tette le. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták. M MTI Egyik barátommal megállapítottuk, hogy a Kárpát-medencében összesen kilenc szivornyás forrás működik. Ezek közül az egyik leghíresebb az Erdélyben fakadó úgyneveta evangéliumában, hogy Jézus meggyógyította a béna embert a Betesda-fürdőben. Azt mondták, hogy Jeruzsálemben sehol sem lehet találni Betesda-fürdőt, és a korabeli iro•Mi?» A Betesda-fürdő feltárt maradványai Jeruzsálemben zett kalugyeri Dagadó-forrás. Amikor ezt személyesen megtekintettük, mellette egy ortodox apácazárdát találtunk. Kiderült, hogy e forrás „természetfeletti” tulajdonságát gyógyhatásként értékelik. Ez az oka annak, hogy különböző betegségben szenvedő embereket a Dagadó-forrás hideg karsztvizében gyógyítanak meg. Tudjuk, hogy a hit nagy dolog, ezért bizonyára egyesek valóban gyógyultan távoznak a kezelés után. Nyilvánvaló azonban, hogy a hideg karsztvíznek általában nincs gyógyító hatása. A fenti tapasztalatok után értettem meg, hogy az ókorban a Betesda-forrást is gyógyforrásnak tekintették, mert rendszeresen csapadék nélküli kitörései voltak. Azt a feltételezést, hogy a Betesda-forrás is időszakos forrásként működött, a jeruzsálemi Földtani Intézet hidrogeológusa is igazolta, ezt geológus barátaim segítségével tudtam meg. Izraelben ugyanis nagyobb kiterjedésű karsztos területek vannak, és a karsztforrások vizét már Jézus korában felszín alatti alagutakon a város alá vezették vízellátás és fürdés céljából. A vallásellenes kritika sok évtizeddel ezelőtt azt állította, hogy János nem mondott igazat, amikor azt írdalomban sehol sem említik meg a fürdő nevét. A legutóbbi időben azonban kiderült, hogy a fürdő nevét a Kumráni-barlangban talált iratok egy helyen megemlítik. Másrészt néhány évvel ezelőtt a régészek huszonöt méter mélyen megtalálták a Betesda-fürdő maradványait. Aki ismeri Jeruzsálem történetét, az tudja, hogy a várost a keresztény és az iszlám vallás is sajátjának tekinti. Ez az oka annak, hogy a Jeruzsálem szent helyein épült templomokat ~a történelem során sok alkalommal lerombolták és újjáépítették. így történt 70 körül a zsidók és a rómaiak közötti háború végén is, amikor a rómaiak Jeruzsálemet teljesen elpusztították, és a babiloniak által Kr. e. 580-ban lerombolt második templom helyére is római szentélyt építettek. A régészek munkája nyomán bebizonyosodott, hogy a Betesda-fürdő oszlopcsarnoka pontosan olyan volt, amilyennek János leírta. A béna ember válaszában pedig benne volt az is, hogy a fürdőt egy szivornyás forrás látta el vízzel. ■ Maucha László A szerző nyugalmazott okleveles geológus I EVÉLET-EST I I Zarándokdpében a Szentföldön I Február 4., csütörtök 18 énkor I a Fehér Páva nrándekuátle ftftaiiniinfifr RÍnrahalffkáffiáhan —n » * * Cet?* rá* I (1W1 Budapest, ittfcü át 7., I a Kálvin tértéi epy percre; az épületben van kft)
