Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2010-01-24 / 4. szám

14 4i 2010. január 24. KRÓNIKA Evangélikus Élet ISTENTISZTELET-KÖZVETÍTÉS A RÁDIÓBAN Bemutatkozik a Váci Evangélikus Egyházközség Magyar prédikátor a reformátor asztalánál Luther Márton és Dévai Bíró Mátyás személyes kapcsolata A Vácz város története című munka 1546. évről szóló szakaszában ol­vashatunk az első, protestánsnak mondott, de minden bizonnyal a reformáció evangélikus irányzatát képviselő prédikátorról, aki a witten­bergi egyetemről érkezett haza szü­lővárosába. Az első nyilvános evangélikus is­tentiszteletet 1836 pünkösdhétfőjén Bodendorfer Gyula fűszerkereskedő házának udvarán, egy árnyas eperfa alatt tartották meg. 1846-ban elké­szült a Pest-Vác vasútvonal. Egyház­kerületi döntés értelmében a váci, a tótfalusi, a bogdányi és a pócsmegye­­ri hívek a Pesti Evangélikus Egyház­hoz kerültek. Az elgondolás hosszú távon életképtelen volt. Már a dön­tést követő évben, a működéshez szükséges anyagi segítség biztosítá­sával, Vácot önálló anyagyülekezet­té nyilvánították. 1847 októberében beiktatták a gyülekezet első lelkészét. Idővel a Duna-parton megvásároltak egy imaház, iskola, parókia és taní­tói lakás számára is alkalmas házat. 1853-ban a penciek - a rádiakkal keletkezett iskolavita miatt - kivál­tak a gyülekezetből. Templomunk 1865-1868 között épült. Isten jómódú adományozót is rendelt a templomépítésre készülő gyülekezet mellé. Káldy Miklós tápió­­szelei báró az építés költségeinek jelentős részét személyes adomá­nyaként biztosította. A romantikus stílusban épült templom jellegzetessége a szegecselt öntöttvas torony. Tervezője Krempe Edmund. A különleges torony sokak szemét bántotta. Gyakran elhangzott a gúnyos mondat: „A lutheránusok­nak csak lyukas templomtoronyra tel­lett!” Még hatvan évvel később - 1928-ban - is előkerült a régi sérelem, lobben is indítványozták a torony bá­doglemezzel való betakarását. Az egyik egyházi tanácskozásra a paró­kia és az elemi iskola terveivel érke­ző Sándy Gyula építész határozott szava azonban végre lezárta az ügyet: „Nem készítek semmiféle tervet, a to­rony úgy jó, ahogyan van!" Az 1370 fős Váci Evangélikus Egy­házközség befogadó közösség, az anyagyülekezeten és a rádi filián kí­vül jelentős a szórványterület - Vác­­hartyán, Vácrátót, Vácduka, Csörög, Kösd, Szendehely, Katalinpuszta, Ve­rőce, Kismaros, Börzsönyliget, Nagy­maros, Zebegény tartozik hozzánk. 1994-től működik a Váci Evangéli­kus Egyházi Óvoda. Intézményünkben évek óta jelentős túljelentkezést ta­pasztalunk. A városban minden álta-Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Január 31-én, hetvened vasár­­napján 10.04- től istentiszte­letet hallhatunk Vácról az MRi - Kossuth rádió hullámhosszán. Igét hirdet Detre János lelkész. lános iskolában van evangélikus hitok­tatás. Rendszeres istentiszteleti szol­gálatokat végzünk a város szociális ott­honaiban, és igény szerint a város kórházaiban és a váci börtönben is le­hetőségünk van személyes lelkigondo­zásra. Gyülekezetünkben eleven ifjú­sági csoportok működnek. Rendsze­resek a nyári táborozások. Az ifjúsá­gi színjátszó kör évente két-három al­kalommal új darabokkal szolgál. A vá­ci és a rádi gyülekezeti kórusok, a bib­liaórai csoportok lelkes, összetartó, hű­ségesen szolgáló közösségek. A korábbi években a keresztelések száma jóval meghaladta a temetése­két. Gyülekezetünkből hét lelkész in­dult. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen jelenleg két fiatalunk ké­szül lelkészi, illetve hitoktatói, lelké­­szi munkatársi szolgálatra. Egyházközségünk önfenntartó. Tatarozási munkáinkat a hívek áldo­zatkészségéből és gazdálkodásunkból finanszírozzuk. Eleven testvér-gyü­­lekezeti kapcsolatunk van a finnor­szági Järvenpää gyülekezetével. ► Az utókor méltán nevezi Dévai Bíró Mátyást „a magyar Luther­nek” aki az evangélium fáklyá­ját egész Magyarországon, sőt Erdélyben is, Brassóig széthor­dozta. Rettenthetetlen igehir­detésével, nagy buzgalmával, merész úttörésével hazánk vér­beli reformátora lett. Lutherrel való személyes kapcsolata és hatása Dévai egész életművén tükröződik. Műveinek nagy ré­sze fennmaradt. Széles körű munkássága a reformáció ügyét szolgálta, ellenfeleit elhallgattat­ta, az egyház ige szerinti meg­újulását hirdette - Lutherhez hasonlóan. Luther és Melanch­­thon hű követője, de nem szolgai másolója volt. Luther hatására három sakramentu­­mot ismert el: a keresztséget, az úr­vacsorát és az abszolúciót (gyónás­sal). Habár a korábbi - különösen re­formátus - álláspont szerint reformá­­tori fellépése kezdetétől voltak nála nyomai a svájci irány és a Martin Bu­­cer-féle közvetítő eszmék iránti ér­deklődésnek, az utóbbi évtizedek kutatásai azonban igazolták lutheri irányát (lásd Bottá István idevágó munkáit). így Dévai például az 1540- es évektől az úrvacsorában bizo­nyos hangsúlyeltolódásokat köve­tett, melyekről azonban bebizonyo­sodott, hogy ebben is Luther állás­pontját osztotta. Ezt támasztja alá az 1545-ös erdődi zsinat és az 1544. jú­lius 20-ra kitűzött nagyváradi hitvi­ta is, melynek úrvacsorái tételeit Dévai fogalmazta meg teljes értékű lutheri szellemben. Fontosabb művei: a Sententiae de sanctorum dormitione (1531) a refor­máció fő kérdéseit: az üdvösség kér­dését veti fel. Amint megfogalmaz­za, az egyház szentjei nem meghal­tak, hanem alusznak. A Propositio­­nes rudimenta salutis continentes 1531-ben jelent meg; helyesírási tár­gyú munkája az Ortographia Unga­­rica, azaz Igaz írás módjáról való tu­domány (kátéval és imákkal; Krakkó, 1534 vagy 1535). További munkák: At tíz parancsolatnak, ah hit ágazati­nak, am miatyánknak és ah hit pecsé­­tinek röviden való magyarázatja. Az 52 reformátori tétel (1531) Luther 95 tételének summája. Főbb tételek: egyedül a hit idvezít (28. tétel); kegye­lemből hit által tartatunk meg (39. té­tel); egyedül Krisztus a közbenjáró Is­ten és ember között (50. tétel). Dé­vai Luther nyomán készítette el a re­formált hitet bemutató kátéit. Az egyháztörténészek kétségbe vonták, hogy Dévai wittenbergi tar­tózkodása alatt Luther házának lakó­ja vagy asztalának vendége lett vol­na (lásd ifjabb Révész Imre idevágó munkáit). A vitát Luther Asztali be­szélgetéseinek 1566-ban megjelent első kiadása döntötte el (a kiadója Jo­hannes Aurifaber, Luther ismert asz­taltársa volt). A 18. b lapon olvasha­tó a teljes hitelt érdemlő bizonyíték: itt szól Luther Dévai Bíró Mátyásról mint közeli ismerőséről. Döleschal Mihály vágújhelyi lelkész Dévait szintén Luther ingyenes lakójának és asztaltársának nevezi. Luther asztali beszédeinek egyiké­ben elmondja, hogy házában lakott a Dévai Bíró Mátyás nevű magyar prédikátor, aki Budán összeveszett egy pápista pappal. A helytartó a vi­tának úgy vetett véget, hogy két puskaporos hordót hozatott, s azt mondta: csak az marad életben, aki az igazat hirdeti. Dévai nyugodtan a hordón maradt, a pap viszont elme­nekült. Ezért a pápista pap négyezer forintra és kétszáz katona zsoldjának a kifizetésére büntettetett. Erre azt mondta dr. Luther: „A pápisták részé­ről senki sem mer tűzbe menni, de a mi embereink bátran mennek a tűz­be, sőt a halálba is, amint régi idők­ben a szent vértanúk, Szent Ágnes, Szent Ágotha, Vince és Lőrinc példá­jából látjuk. Ha most a pápistákat ta­nításuk és vallásuk miatt tűzbe ker­getnék, oh mily sokan elpártolnának közülük! Ők cselekvőleg mártírok, nem szenvedőleg.” Egy másik epizód arról szól, hogy a király lovát rosszul patkoló udva­ri kovács börtönbe kerül, majd itt Dé­vai megtéríti, és protestáns lesz, ez­után pedig végig kísérője marad a prédikátorának. Jia. Dévai nem volt idegen az asztaltár­saságban, ott ült Cordatus Konrád, Mária királyné kedves papja, Dietrich Vida, Dévai meghitt barátja. A beszél­getések nagyrészt latinul folytak. Nemcsak Melanchthonnak, ha­nem Luthernek is sok magyar látoga­tója volt. Ismerte, nagyra becsülte nemzetünket, Mátyás királyról ma­gasztos szavakkal emlékezett meg. Megkapóan szép, ahogyan a reformá­ció és ortodox testvéreink kapcsolatát jellemezte: „Úgy hisznek, mint mi, úgy keresztelnek, mint mi, úgy prédikál­nak, mint mi, úgy élnek, mint mi.” Luther Dévait mindig jó emléke­zetében tartotta, s mikor az eperje­siek vádlevelet írtak, akkor is hithű­ségét, hősies bátorságát emlegeti! Dévai halála után született róla egy „históriás ének”, külön dallamra, melynek első sorát Bornemisza Péter énekeskönyve őrzi: „Magyar nyelven Mátyás vala az prédikátor..!’ ■ Pásztori Jenő nyugalmazott református lelkipásztor (Marossárpatak) Hatvani 3 millió Hárommillió forinttal támogatja a hatvani Szent Adalbert-templom új orgonájának megvásárlását a tele­pülés önkormányzata - tájékoztatta a város polgármestere múlt pénteken az MTI-t. A képviselő-testület ezzel nem csupán a katolikus egyházat tá­mogatja, hiszen a belvárosi templom városi rendezvényeknek és hangver­senyeknek is helyet ad - mondta Érsek Zsolt (MSZP). Az új orgona 15 millió forintba kerül. Megvásárlásá­hoz 10 millió forinttal járul hozzá a te­rületen illetékes váci püspökség, míg 2 millió forintot a plébánia biztosít. Hatvanban egyébként szokás, hogy a helyi önkormányzat egyházi fejlesz­téseket támogat, így hozzájárultak már a helyi evangélikus és a reformá­tus közösség fejlesztéseihez is. Y.Y.TY.Y.YYY.Y m/mTI Istentiszteleti rend ♦ 2010. január 24. Vízkereszt ünnepe után utolsó vasárnap. Liturgikus szín: fehér. Lekció: zPt 1,16-21; 2MÓZ 3,1-14. Alapige: Jn 12,20-26. Énekek: 280., 338. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. II. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Madocsai Miklós; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V, Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 6. Smidéliusz Gábor; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Haller u. 19-21., I. em. de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Joób Máté; de. 11. (úrv.) dr. Joób Máté; du. 6. (vespera) Missura Tibor; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Győri Gábor; Zugló, XIV, Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV, juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. dr. Bácskai Károly; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Grendorf Péter; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Grendorf Péter; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Nagyné Szeker Éva; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Hulej Enikő; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Hulej Enikő; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lacknerné Puskás Sára; Pilisvörösvár (református templom) du. 2. Összeállította: Boda Zsuzsa HIRDETÉS Egyházfi-konferencia (Február 5-7., Révfülöp) Az egyház istentiszteletének hátországát adják az „egyházfik”, harango­zok és sekrestyések. Munkájuk sokszor „láthatatlan” hiszen a háttérben zajlik. Nélkülük azonban elképzelhetetlen a rendszeres szolgálat. Számuk­ra kíván tartalmas programot, biztatást és megerősítést kínálni a már má­sodik alkalommal megrendezett találkozó. Kezdés pénteken 18 órakor. Előadók, igehirdetők: Fehér Károly, Káposzta Lajos, Szabó Vilmos és dr. Hafenscher Károly. Témák: • Tartalomhoz a forma - az istentisztelet látható és láthatatlan háttere • Féltő szeretettel gondozom a templomom • Szépség és harmónia az igényes Isten szolgálatában • Egyházfi - lelkész - munkatársak a szolgálatban Jelentkezni lehet az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ, 8253 Révfülöp, Füredi út 1. vagy a revfulop@lutheran.hu címen. Konferenciadíj: 5000 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom