Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-06-27 / 26. szám
4 4i 2010. június 27. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Zsolnára készülünk Templomszentelés Magyarföldön Az 1606. évi bécsi békekötést követő 1608. évi országgyűlés törvényben biztosította, hogy az ország területén mindenki szabadon választhassa meg, mely vallásfelekezethez kíván csatlakozni. Minden felekezetnek lehetett saját hitvallása, szervezeti szabályzata és választott vezetősége. Az 1609-ben nádorrá választott evangélikus Thurzó György fontos feladatának tartotta az egyházi viszonyok rendezését, ezért a biccsei birtokához közel felevő Zsolnára 1610- ben evangélikus zsinatot hívott össze. (A feljegyzések szerint Zsolnán már 1540 óta volt evangélikus gyülekezet.) A település híressé lett az 1610. évi evangélikus zsinat által. Ezen tizenhat pontban fogalmazták meg a törvényeket, melyekkel az egyház ügyeit inté-Az egyházak álltak a középpontjában annak a konferenciának, amelyet a Békés Megyei Önkormányzat rendezett június 9-én Békéscsabán. A Jókai Színházban zajlott tanácskozás a megyei önkormányzat hatrészes érdekvédelmi konferenciasorozatának záró rendezvénye volt. Egyházunkat előadóként Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke képviselte. A közönség soraiban egyházi iskolák diákjai is ültek, őket külön köszöntötte a házigazda, Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke. A Békés megye - a vallásbéke megyéje. Példaképek a jelenkor számára: Tildy Zoltán, Apor Vilmos, Tessedik Sámuel címet viselő rendezvény előadói azoknak a felekezezik. Megfogalmazták a szuperintendensek esküjének szövegét is, és megválasztották az egyházkerületek vezetőit. Az egyházkerületek élére Láni Illés, Melik Sámuel és Abrahamidesz Izsák lelkészeket választották meg szuperintendensnek. Egyházunk számára e zsinatnak óriási jelentősége volt. Ismert, hogy a 17. század az ellenreformáció jegyében telt. 1708-ban a zsolnai evangélikusok templomát is elvették, evangélikus gyülekezet csak 1890-ben alakulhatott újra. Először csak imatermet és parókiát építettek. A jelenlegi templom (képünkön) 1935-36-ban épült. A Szlovákiai Evangélikus Egyház az 1610. évi zsolnai zsinat négyszázadik évfordulója alkalmából - július 1. és 4. között - többnapos emlékezésre és ünneplésre készül, melyre a Magyarországi Evangélikus Egyházból is várnak vendégeket. teknek a vezetői voltak, amelyeknek gyülekezetei működnek Békésben. Az áttekintések sorát Gáncs Péter A háromnyelvű evangélikusság Békésben című referátuma nyitotta meg, majd a többi felekezetet - római katolikus, református, unitárius, román ortodox - képviselő előadók foglalták össze saját egyházuk Békés megyei történetét, illetve szóltak a jövőre vonatkozó terveiről. A rendezvény második felében nagy formátumú egyházi személyiségek - Apor Vilmos római katolikus püspök, Tildy Zoltán református lelkipásztor, politikus, valamint Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész, pedagógus - életéről és munkásságáról hallhattak a jelenlévők. ■ - gazsu -► Immár templommal is büszkélkedhet a mindössze 36 lelket számláló Zala megyei település, Magyarföld. Az elmúlt szombaton ökumenikus istentisztelet keretében Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke, Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, valamint Veres András római katolikus megyés püspök szentelte fel a - Mújdricza Péter építész tervei alapján - közadakozásból épített fatemplomot. Az egy év alatt megépült beruházáshoz szükséges 35 millió forint több mint félezer adakozónak köszönhetően gyűlt össze, sok önkéntes pedig társadalmi munkában segítette az építkezést, melyhez mintegy 280 köbméter fát használtak föl. A falu polgármestere, a Nemzeti Színház színésze, Rátóti Zoltán lapunknak elmondta, hogy barátait látogatva lett szerelmese az Őrség csodálatos tájainak. A templomépítés szándéka már 2000-ben megszületett bennük, miután közösségi munkában megépítettek a faluban egy fa haranglábat. Ekkor tapasztalták meg, hogy valami magasabb rendűben gondolkodni - az az ember lelkét is fölemeli. Magyarföldön soha nem volt templom, van viszont egy csodálatos dombhát, és úgy érezték: oda szakrális épületet kell emelni... Az építési telek eredetileg több tulajdonosé volt, ám volt, aki ingyen ajándékozta oda a területét, amikor megtudta, hogy templomot fognak építeni rajta. Akadtak persze, akik vitatták, hogy kell-e ide - ennyi embernek - templom, de Rátóti Zoltán nem harminchat emberben gondolkodik. Mint mondja, a hitéletet szeretné megerősíteni és támogatni. Az egyházi gimnáziumokat látogatva már több intézményben jelezték neki, hogy szívesen tartanának náluk nyaranta táborokat. „Ha a templom körül fiatalok jelennek meg, az kulcsa annak, hogy a későbbiekben lélekkel töltsék meg” - vallja a színművész, aki bízik abban, hogy ez majd a környékbelieket is rendszeresebb hitéletre ösztökéli. Örömmel mondja, hogy már sokan jelentkeztek be, hogy esküvőjüket az itteni templomban szeretnék tartani, s hogy Magyarföld település legyen bejegyezve anyakönyvi kivonatukban. De jelentettek már be keresztelőket is. Rátóti Zoltánnak mint polgármesternek praktikusan is kell gondolkodnia. Tervei szerint a templomnak kulturális funkciója is lesz. Szeretnének orgonát is építeni, hogy hangversenyeket is szervezhessenek. Komolyzenei koncertek, irodalmi estek és minden olyan rendezvény megtartható lesz benne, amely nem sérti a templom szentségét. „Amikor először rápillantottam a templom tervrajzaira, Noé bárkája jutott eszembe. Az a bárka, amelynek feladata volt összegyűjteni mindazt, ami érték” - fogalmazott a magyarföldi fatemplom június 19-i avatási ünnepségén Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár. Rátóti Zoltán megerősítette: valóban sokan látják bárkának az épületet, de ők - az Őrség miatt - Őrhajónak nevezték el. Őrhajónak, amely valamit megőriz, megment és továbbvisz... ■ Menyes Gyula ■ Cs. F. Vallásbékés megye Tilos a vallási szimbólumok használata a labdarúgóvébén Népünk és az ökumené jövője Vendégelőadó az Ökumenikus Tanulmányi Központ közgyűlésén A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) megtiltotta a játékosoknak a vallási és politikai szimbólumok használatát a focipályákon, és nem engedélyezi a hitet kifejező gesztusokat sem, hivatkozva a szervezet szabályának negyedik pontjára, mely a játékosok öltözetéről és viselkedéséről rendelkezik. Kaká, a brazil válogatott középpályása a Bajnokok Ligája 2007-es döntőjének lefújása utáni pillanatokban levette mezét, s megmutatta az alatta levő pólóját, amelyen az „I belong to Jesus” magyarul „Jézushoz tartozom” felirat volt olvasható (képünkön). A brazil focista már korábban, a 2004-es Milan-győzelemkor, illetve a 2002-es világbajnokság döntője után is ugyanezt tette, illetve a fenti feliraton kívül a cipője nyelvére a „God is faithful” azaz „Isten hűséges” feliratot varrta fel. 2005-ben, amikor a brazil válogatott a konföderációs kupa döntőjébe jutott, Kaká és néhány csapattársa - Heurelho da Silva Gomes és a védő Lúcio - a mérkőzés után „Jézus szeret téged” feliratú pólókat viseltek. 2009-ben, az ugyancsak Dél-Afrikában tartott labdarúgó konföderációs kupa során a hívő brazil csapatkapitány, Lucio a végső győzelem megszerzésekor áhítatosan imádkozott a pálya gyepszőnyegén. Franck Ribéry, a franciák egyik kedvenc játékosa egy-egy gól után kezét széttárva és az égre emelve szokott imádkozni. Sok hívő focista keresztet vetve lép a pályára, a gólszerzők közül örömükben sokan letérdelnek, és keresztet rajzolnak magukra. Mostantól fogva azonban mindez lehetetlen, mert a vallási és politikai szimbólumok használatát betiltották. A brazil csapatot a FIFA tavaly azért marasztalta el és büntette meg, mert egy győztes meccs után közösen és hangosan mondtak el egy imát. A FIFA rendelkezése egyáltalán nem talált tetszésre a játékosok körében, de edzőik kérésére kötelesek tartani magukat a szabályokhoz. M Vatikáni Rádió - Magyar Kurír * Az Ökumenikus Tanulmányi Központ (ÖTK) június 11-én tartotta idei közgyűlését a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában. A program Steinbach József dunántúli református püspök Zsolt 18 alapján tartott áhítatával kezdődött. Meghívottként dr. Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott püspöke tartott előadást A keresztyének egysége és a nemzeti összetartozás címmel. Trianon kilencvenedik évfordulója, a nemzeti összetartozás napja után egy héttel és a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása után különösen nagy figyelmet kaptak az előadásban elhangzottak. A püspök elmondta, hogy a szlovákiai református egyházban fordítottak az etnikai arányok, mint az országban: kilencven százalék magyar és tíz százalék szlovák. Mivel a szlovák nyelvű gyülekezetek anyanyelvhasználata korlátozás nélkül biztosítva van, a nyelvtörvénnyel kapcsolatban megértették a magyarok aggodalmait, és melléjük álltak. Megrázó élménye volt - mondta az előadó -, amikor egyszer a horvát tengerparton egy anyaországi vendég megkérdezte tőle, hogy hol tanult meg ilyen jól magyarul. Ez az elmúlt évtizedek oktatáspolitikájának „gyümölcse”, amelytől minél előbb meg kell szabadulni. Erdélyi Géza és a résztvevők is kifejezték reményüket, hogy a szlovákiai választások után javulni fog a magyar-szlovák viszony. (Azóta - az eredmények ismeretében - ez várható is.) A korábbi alkalmaktól eltérően a vendégelőadás után került sor a közgyűlés ügyintéző részére. Dr. Tóth Károly nyugalmazott dunamelléki református püspök elnöki beszámolójában elemezte a száz évvel ezelőtt Edinburghban tartott missziói világkonferencia tanulságait. Az akkori nyugat-európai és észak-amerikai protestáns résztvevők őszintén hittek az evangélium, a kereszténység felsőbbrendűségében, továbbá a nyugati tudomány és technika feltartóztathatatlan diadalában. így szinte elválaszthatatlanul összefüggésben látták a gyarmatosítást és a kereszténységet. Az ökumené ma is kénytelen ennek terhét hordozni. „Van-e jövője az ökumenizmusnak?” - tette fel a kérdést Tóth Károly, a római katolikus egyház sokszor ellentmondásos megnyilatkozásaira utalva. A válasz csak „igen” lehet. Ehhez azonban az egyes helyi közösségekben, gyülekezetekben tudatosítani kell az eddig elérteket. Ami pedig a vallásközi párbeszédet illeti, a modern demokráciákban a keresztény vallási háttérről gyakran nem akarnak tudomást venni. Ezzel szemben a bevándorlók, különösen a muszlimok számára annál fontosabb vallásuk megőrzése és szabad gyakorlása. Fordítva azonban gyakran nem így van. Ezért minden lehetséges fórumon tiltakozni kell, amikor diszkrimináció vagy üldözés sújtja a keresztény kisebbségeket. E sorok írója az ÖTK titkáraként számolt be a német protestáns egyházak bensheimi felekezettudományi intézetének éves üléséről (A teológiai karok helye az állami egyetemeken volt a címe), Gimesi Jánosné református lelkész, az ÖTK zarándokútjainak szervezője pedig az elmúlt évi és az idén tervezett utakról, valamint az Európai Protestáns Felekezettudományi Munkaközösségnek a finnországi Turkuban tartott idei üléséről {Egyház és turizmus címmel). Az ÖTK zarándokútjain évente két-háromszázan vesznek részt - immár két évtizede. Végül a résztvevők elfogadták az elmúlt évi pénzügyi beszámolót és az idei költségvetést. Az alkalom Pataki Albertnek, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség elnökének imádságával ért véget. ■ Dr. Szentpétery Péter A SZERZŐ FELVÉTELEI
