Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-06-13 / 24. szám
6 ■m 2010.június 13. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ KERKIT- déli kerületi konfirmandus- és ifiúsági tábor Időpont: június 21-26. Helyszín: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium, 7150 Bonyhád, Kossuth Lajos u. 4. Részvételi díj: 16 000 forint. Infó: Aradi András (andras.aradi@lutheran.hu, 20/824-3574); MEE Gyermek- és Ifjúsági Osztálya - Huszák Zsolt (zsolt.huszak@lutheran.hu, 20/824-3870). „Mi az igazság?” - kérdezte Pilátus, és kérdezzük mi is együtt, olvasva a Bibliát vagy éppen belepillantva Mátyás király udvarába.is. A válasz kutatására hívunk és várunk a 6. KERKIT - déli kerületi konfirmandus- és ifjúsági táborba, Bonyhádra június 21. és 26. között. Várjuk az idén vagy tavaly konfirmáltakat és a középiskolásokat is! HIRDETÉS A Hódmezővásárhelyi Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda (6800 Hódmezővásárhely, Zrínyi utca 23.) pályázatot hirdet 1 fő óvodapedagógusi állásra, határozott idejű munkaszerződéssel, teljes munkaidőben. A pályázathoz csatolni kell: szakmai önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt, az iskolai végzettséget igazoló dokumentum másolatát, érvényes egészségügyi kiskönyvet. Előnyt jelent: evangélikus keresztiég egyéb gyülekezeti kötődés, lelkészi ajánlás. Bérezés a Kjt. szerint. Az állás betölthető augusztus i-jétől. A pályázat beadását személyesen vagy postai úton az intézményvezetőjéhez június 18-ig kérjük. Szétszaggatott ország Apró műhely a lakiteleki Antológia Kiadó. Kevés új kiadvánnyal jelentkezik, de legtöbbször fontos és sokakat érdeklő kötetekkel. Mint most: a Szétszaggatott ország - Trianon a magyar költészetben az irodalom szavaival próbálja elmondani Trianon elmondhatatlan fájdalmát. Hatvanegy költő, régiek és kortársaink zengik a nem gyógyuló seb jajdulását, úgy, hogy észrevétlenül a mi könnyünk is megered. Ady Endre megkondítja a sejtelem harangjait, s dadogva mondja: „Ne tapossatok rajta nagyon, / Ne tiporjatok rajta nagyon, / Vér-vesztes, szegény, szép szivünkön, / Ki, ime száguldani akar. // Bal-jóslatú, bús nép a magyar...” De a győzők nem hallották meg a költő szavát, és darabokra szaggattak bennünket. Fájó-szép sorok, zsoltáros mondatok űzik az embert, szinte bemenekül Jékely Zoltán marosszentimrei templomába: „...egér futkározik a pad alatt / s odvából egy-egy vén kuvik kiront. / Tízen vagyunk: ez a gyülekezet, / a tizenegyedik maga a pap, / de énekelünk mi százak helyett...” A Nyugat nagy nemzedéke az első ciklus: Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád versei, a legtöbbet évtizedeken át kihagyták gyűjteményes köteteikből. A trianoni nem-TRIANON zedék követi őket: József Attila, Illyés Gyula, Sík Sándor, Szép Ernő, majd a kortársak: Csoóri Sándor, Kiss Dénes, Baka István, Szentmihályi Szabó Péter... Érdekes, erős hang Erdély válasza a tragédiára: Áprily Lajos, Remény ik Sándor, Bartalis János, Lászlóffy Aladár, Farkas Árpád művei. Dsida Jenő hatalmas zengésű Psalmus Hungaricusa kiált a nagyvilágba: „Mert annak fia vagyok én, / ki a küszöbre téve, / a külső sötétségre vettetett, / kit vernek ezer éve, / kit nem fogad magába soha a béke réve!” Megszólal a Felvidék keserű hangja, Kárpátalja és Délvidék fájdalma is. Márai Sándor Halotti beszéde a végső igazságot fogalmazza meg: „Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket. / Te hallgass és figyelj. Tudjad, már él a kis sakál, / Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál. / Már sarjad a vadkaktusz is, mely elfedi neved / A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek. / Még azt hiszed, élsz?... Valahol?... És ha máshol nem is, / Testvéreid szívében élsz?...” Versek, prózaversek, imák, könyörgések gyűjteménye a bátor antológia, Bíró Zoltán szerkesztésében. A legtöbb költő mintha vérével írta volna vallomását. Tudva, Trianon aláfirkantott papírja Magyarország halála és a mi életünk! Mindennapi gyászunk és reményünk: enyhül a mély seb, egyszer a fiatalok is megismerik és megértik az igazi Trianont. Nem félnek emlékezni rá és beszélni róla. ■ Fenyvesi Félix Lajos HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ A Hódmezővásárhelyi Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda (6800 Hódmezővásárhely, Zrínyi utca 23.) pályázatot hirdet 1 fő óvodapedagógusi állásra, határozott idejű munkaszerződéssel, részmunkaidőben. A pályázathoz csatolni kell: szakmai önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt, az iskolai végzettséget igazoló dokumentum másolatát, érvényes egészségügyi kiskönyvet. Előnyt jelent: evangélikus keresztség egyéb gyülekezeti kötődés, lelkészi ajánlás. Bérezés a Kjt. szerint. Az állás betölthető szeptember í-jétől. A pályázat beadását személyesen vagy postai úton az intézmény vezetőjéhez június 18-ig kérjük. HIRDETÉS _______________________________________________________________________________________ Vándorúton Jézussal Augusztus 1. és 8. között 14. alkalommal rendezi meg az MEE Gyermek- és Ifjúsági Osztálya a Napvető országos evangélikus gyerektábort Piliscsabán, az idén 3-8. osztályosok számára. Arra hívunk, hogy kössük fel együtt az útilaput, és induljunk vándorútra Jézussal! Játsszuk el, beszéljük meg, énekeljük el közösen, milyen is Krisztussal járni életünk, álmaink útjain! Vár mindenkit a csodát rejtő tarisznya, hamuba sült pogácsa és a vidám útitársak, továbbá az eddigi évekhez hasonlóan a kreatív hittanórák, áhítatok, vízi olimpia, Ki mit tud?, bibliai társasjáték és kézművespalota! Táborvezető: Kelényi Zsolt. Információ: Pellionisz Petra (30/313-6658, petra.pellionisz@gmail.com). Jelentkezés: www.luthercamper.hu. rxxpverS { országos ecantjélikus qijerektáocr (jijem HIRDETÉS________________,________________________________________________________________________ Adfontes! - Vissza a forrásokhoz! „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek..(Jn 14,1) Adfontes! - Vissza a forrásokhoz! címmel rendez nyári konferenciát az Evangélikus Missziói Központ július 4-7. között a piliscsabai Béthel Missziói Otthonban. A konferencia kínálata: életünk értelmének, tartalmának és céljának keresése - előadás, evangélizáció, bibliaköri beszélgetés, bizonyságtétel, imaközösség, missziói munkaágak bemutatkozása, határon túli magyar testvérek beszámolói, előadó-művészi est... Szolgálattévők: Gáncs Péter püspök, Dér Denisa színművész, dr. Koch Béla családszakorvos, Széli Bulcsú lelkész, Csákány Marianna énekes (Kárpátalja), Deák László lelkész és az Immánuel együttes (Orosháza), D. Kiss Ildikó és az Éirí együttes, Keveházi László egyháztörténész, Endreffy Géza lelkész, Orbán Attila lelkész, Kulcsár Zsuzsanna kórházlelkész, a rádiómisszió munkatársai és mások... Lehetőséget kínálunk gyermekes családok részvételére is: a felnőtt programokkal párhuzamosan gyermekfoglalkozások lesznek. A külmissziói konferencia július 8-tól 11-ig lesz szintén a Béthelben. Akik azon is részt kívánnak venni, maradhatnak a helyszínen, de külön kell jelentkezniük a külmissziói konferencia szervezőinél. Ezt a szándékukat nekünk is jelezzék. Részvételi díj: 6800 forint, tízéves kor alatt 3800 forint. (A díj támogatott. Aki tud, adjon többet, hogy vendégül láthassunk olyanokat is, akiknek nincs lehetőségük a részvételi díj kifizetésére.) Jelentkezési határidő: június 20. Jelentkezni lehet postai úton, telefonon vagy e-mailben az Evangélikus Missziói Központ elérhetőségein: 1164 Budapest, Batthyány Ilona u. 38-40.; 1/400-3057 (a délelőtti órákban); evmis@lutheran.hu. Emese álma és egy püspök álmatlansága ■ Fabiny Tamás Az Evangélikus Élet 2010. június 6-i számának 6. oldalán is megjelent az a nyilatkozat, amelyet két püspöktársammal, dr. Beer Miklós váci római katolikus és dr. Szabó István dunamelléki református püspökkel tettünk a Verőcén épült „Kárpát-haza temploma” ügyében. Számos olvasó jelezte, hogy szívesen venne további magyarázatot, illetve magam is szükségesnek érzem, hogy - tekintettel a kérdés teológiai súlyára - visszatérjek erre az ügyre. Közleményünkben is hangsúlyoztuk, hogy a nemzeti összefogást fontosnak tartjuk, különösen annak a diktátumnak a tudatában, amelyet kilencven éve Trianonban hoztak a nagyhatalmak. Ezért aztán szükség is van olyan emlékhelyekre, ahol a világban szétszórt magyarság felidézheti a maga megrablott múltját. Elismeréssel adóztunk az előtt is, hogy Bethlen Farkas verőcei polgármester lelkesedése sokakat magával ragadott. A közadakozásból emelt épületet azonban egyszerűen nem nevezhetjük keresztény templomnak. A szervezők egyik egyházzal sem egyeztették a templomszentelésnek nevezett alkalom liturgiáját, és - ami még nagyobb baj - a tervezők a kereszténység számára vállalhatatlan motívumot helyeztek a templombelső középpontjába. Egy, az alkalomra hívogató honlap a következőképpen írja le az épület belsejét: „Az egyszerű hófehér falak és boltozat között színes üveg ablaksor feszül, melyen honfoglaló eleink páratlanul gazdag díszítőművészete jelenik meg fénybe öltöztetve. Középpontban az álmában égbe emelt Emese, akitől a monda szerint az Árpád-ház származik...” Ez azonban egyszerűen vállalhatatlan volt az egyházak számára, ezért jeleztük, hogy az ünnepségen legnagyobb sajnálatunkra nem tudunk részt venni. (A magam részéről kértem, hogy más evangélikus lelkész se legyen jelen - ugyanígy teljesen távol maradtak a római katolikusok is.) „A Kárpát-haza templomának” megálmodói és tervezői - válasznyilatkozatuk szerint - „megdöbbenéssel és szomorúsággal” értesültek döntésünkről, és azt állították, hogy az alkalmazott szimbólumrendszer „a kereszténységünkben gyökerező egységünket” ábrázolja. Változatlan „A Kárpát-haza temploma” Verőcén meggyőződésünk azonban, hogy a pogány mitológia ilyen alakjai nem valók keresztény templomba. A turul nem léphet a Szentlélek helyébe. Természetesen készen állunk az alkotók által szorgalmazott párbeszédre, már csak azért is, mert ebben az esetben nekik, a szakma amúgy kiváló képviselőinek is elmondhatjuk: a keresztény templomépítészetnek bizonyos kritériumrendszere van. Híveinknek és a szélesebb közvéleménynek pedig azt magyarázhatjuk el, hogy biblikus hitünkkel nem egyeztethetők össze a pogány vallásosság elemei. Tudatában vagyunk annak, hogy története során a kereszténység a pogányság milyen jegyeit szívta magába, és „keresztelt meg” bizonyos idegen jelenségeket. Az is igaz, hogy az inkulturációnak nevezett jelenség a hagyomány bizonyos szabadabb kölcsönhatását is lehetővé teszi. Egyházainkban azonban fel kell emelnünk szavunkat az újpogányság különféle formái ellen. A püspökök feladata egyebek mellett a tanítás tisztaságának védelme és a híveknek kínált útmutatás. Őszintén megmondom, fájt, hogy mindez Trianon évfordulója kapcsán történt. Vázlatosan már megvolt az a beszédem, amelyet jó szívvel elmondtam volna Verőcén - ha nem templomszentelésre, hanem egy emlékhely felavatására hívnak. Mély szomorúsággal olvastam ugyanakkor azokat az indulattól fűtött írásokat, amelyek távolmaradásunk okát enyhén szólva nem értették meg. Stoffán György Három püspök Krisztus ellen című, széles körben terjesztett cikke szerint „ellenséges és Krisztus parancsaival homlokegyenest ellenkező, bűnös és megosztó döntés” volt a mienk, nyilatkozatunk őszerinte „ostoba és joggal magyarellenesnek nevezhető” Feladatunkat pedig így határozza meg: „Legyen ott kínai, arab, székely vagy hun motívum a falon, akkor is el kell menni, mert ez a hivatásuk, a kötelességük.” Az „urak” (ezek mi volnánk, püspökök) szerinte „bűnt követtek el” ezért írása vége felé így fakad ki: „Isten legyen Önökhöz irgalmas akkor, amikor elé kell állniuk az elszámolásra!” Különféle internetes fórumokon még ennél is durvább - és többnyire persze névtelen - bejegyzések jelentek meg. Ezek egyike az az írás, amely az Okádnak a jehova püspökök címet viseli. (Az idézetet változtatás nélkül, betűhíven közöljük. - A szerk.) „Ezek a csillagokat is lehazudnák az égről. Az egyház papjai, püspökei az elmúlt hatvan évben soha nem szóltak a magyarok érdekében és a Trianon-i gyalázat miatt sem szóltak soha. Most is Erdő rabbival az élen megtiltották a harangzúgást. Kibújt a szög a zsákból! Újpogányoknak tartanak bennünket sötétlelkű Jehova kiszolgálói. Nem tetszik nekik a templomban semmi, sem a külsejében, sem a belsejében. Akkor menjenek a zsinagógákba és nyalják a rabbik fenekét. Tehát ki is mondják, hogy nemzetünk múltjának korábbi és nagyobbik részét nem ismerik el.” Mindig azt hittem, jó alvó vagyok. Ám feleségem szerint újabban sokat forgolódom nyugtalanul. Talán nem csoda. Félreértés ne essék: tudom, hogy ezek a vélemények fényévekre vannak azok gondolkodásától, akik a verőcei emlékhelyet megálmodták, és azok lelkületétől, akik június 4-én részt vettek az avatáson, vagy a Duna Televízió közvetítése nyomán kísérték figyelemmel. Ám éppen ez a sistergő gyűlölet indokolja, hogy higgadtan és türelmesen továbbra is kifejtsük álláspontunkat. Bízom benne, hogy az elkeserítő jelenségek ellenére meg tudjuk beszélni közös dolgainkat.
