Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2010-06-13 / 24. szám

6 ■m 2010.június 13. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ KERKIT- déli kerületi konfirmandus- és ifiúsági tábor Időpont: június 21-26. Helyszín: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium, 7150 Bonyhád, Kossuth Lajos u. 4. Rész­vételi díj: 16 000 forint. Infó: Aradi András (andras.aradi@lutheran.hu, 20/824-3574); MEE Gyermek- és Ifjúsági Osztálya - Huszák Zsolt (zsolt.huszak@lutheran.hu, 20/824-3870). „Mi az igazság?” - kérdezte Pilátus, és kérdezzük mi is együtt, olvas­va a Bibliát vagy éppen belepillantva Mátyás király udvarába.is. A vá­lasz kutatására hívunk és várunk a 6. KERKIT - déli kerületi konfirman­dus- és ifjúsági táborba, Bonyhádra június 21. és 26. között. Várjuk az idén vagy tavaly konfirmáltakat és a középiskolásokat is! HIRDETÉS A Hódmezővásárhelyi Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda (6800 Hód­mezővásárhely, Zrínyi utca 23.) pályázatot hirdet 1 fő óvodapedagógu­si állásra, határozott idejű munkaszerződéssel, teljes munkaidőben. A pályázathoz csatolni kell: szakmai önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt, az iskolai végzettséget igazoló dokumentum másolatát, érvényes egész­ségügyi kiskönyvet. Előnyt jelent: evangélikus keresztiég egyéb gyüleke­zeti kötődés, lelkészi ajánlás. Bérezés a Kjt. szerint. Az állás betölthető augusztus i-jétől. A pályázat beadását személyesen vagy postai úton az intézményvezetőjéhez június 18-ig kérjük. Szétszaggatott ország Apró műhely a lakiteleki Antológia Ki­adó. Kevés új kiadvánnyal jelentkezik, de legtöbbször fontos és sokakat ér­deklő kötetekkel. Mint most: a Szét­szaggatott ország - Trianon a magyar költészetben az irodalom szavaival próbálja elmondani Trianon elmond­hatatlan fájdalmát. Hatvanegy költő, régiek és kortársaink zengik a nem gyógyuló seb jajdulását, úgy, hogy ész­revétlenül a mi könnyünk is megered. Ady Endre megkondítja a sejtelem harangjait, s dadogva mondja: „Ne ta­possatok rajta nagyon, / Ne tiporja­tok rajta nagyon, / Vér-vesztes, sze­gény, szép szivünkön, / Ki, ime szá­guldani akar. // Bal-jóslatú, bús nép a magyar...” De a győzők nem hallották meg a költő szavát, és darabokra szaggattak bennünket. Fájó-szép sorok, zsoltáros monda­tok űzik az embert, szinte bemene­kül Jékely Zoltán marosszentimrei templomába: „...egér futkározik a pad alatt / s odvából egy-egy vén ku­­vik kiront. / Tízen vagyunk: ez a gyü­lekezet, / a tizenegyedik maga a pap, / de énekelünk mi százak helyett...” A Nyugat nagy nemzedéke az el­ső ciklus: Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád versei, a legtöb­bet évtizedeken át kihagyták gyűjte­ményes köteteikből. A trianoni nem-TRIANON zedék követi őket: József Attila, Illyés Gyula, Sík Sándor, Szép Ernő, majd a kortársak: Csoóri Sándor, Kiss Dé­nes, Baka István, Szentmihályi Sza­bó Péter... Érdekes, erős hang Erdély válasza a tragédiára: Áprily Lajos, Re­mény ik Sándor, Bartalis János, Lász­­lóffy Aladár, Farkas Árpád művei. Dsida Jenő hatalmas zengésű Psal­mus Hungaricusa kiált a nagyvilág­ba: „Mert annak fia vagyok én, / ki a küszöbre téve, / a külső sötétségre vettetett, / kit vernek ezer éve, / kit nem fogad magába soha a béke réve!” Megszólal a Felvidék keserű hang­ja, Kárpátalja és Délvidék fájdalma is. Márai Sándor Halotti beszéde a vég­ső igazságot fogalmazza meg: „Nagy­hatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket. / Te hallgass és figyelj. Tudjad, már él a kis sakál, / Mely af­rikai sírodon tíz körmével kapál. / Már sarjad a vadkaktusz is, mely el­fedi neved / A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek. / Még azt hiszed, élsz?... Valahol?... És ha máshol nem is, / Testvéreid szívében élsz?...” Versek, prózaversek, imák, kö­nyörgések gyűjteménye a bátor anto­lógia, Bíró Zoltán szerkesztésében. A legtöbb költő mintha vérével írta vol­na vallomását. Tudva, Trianon aláfir­­kantott papírja Magyarország halála és a mi életünk! Mindennapi gyászunk és reményünk: enyhül a mély seb, egy­szer a fiatalok is megismerik és meg­értik az igazi Trianont. Nem félnek emlékezni rá és beszélni róla. ■ Fenyvesi Félix Lajos HIRDETÉS________________________________________________________________________________________ A Hódmezővásárhelyi Égbőlpottyant Evangélikus Óvoda (6800 Hód­mezővásárhely, Zrínyi utca 23.) pályázatot hirdet 1 fő óvodapedagógu­si állásra, határozott idejű munkaszerződéssel, részmunkaidőben. A pá­lyázathoz csatolni kell: szakmai önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt, az iskolai végzettséget igazoló dokumentum másolatát, érvényes egészség­­ügyi kiskönyvet. Előnyt jelent: evangélikus keresztség egyéb gyülekeze­ti kötődés, lelkészi ajánlás. Bérezés a Kjt. szerint. Az állás betölthető szep­tember í-jétől. A pályázat beadását személyesen vagy postai úton az in­tézmény vezetőjéhez június 18-ig kérjük. HIRDETÉS _______________________________________________________________________________________ Vándorúton Jézussal Augusztus 1. és 8. között 14. alkalommal rendezi meg az MEE Gyermek- és Ifjúsági Osztálya a Napvető országos evangélikus gyerektábort Pilis­­csabán, az idén 3-8. osztályosok számára. Arra hívunk, hogy kössük fel együtt az útilaput, és induljunk vándor­útra Jézussal! Játsszuk el, beszéljük meg, énekeljük el közösen, milyen is Krisztussal járni életünk, álmaink útjain! Vár mindenkit a csodát rej­tő tarisznya, hamuba sült pogácsa és a vidám útitársak, továbbá az ed­digi évekhez hasonlóan a kreatív hittanórák, áhítatok, vízi olimpia, Ki mit tud?, bibliai társasjáték és kézművespalota! Táborvezető: Kelényi Zsolt. Információ: Pellionisz Petra (30/313-6658, petra.pellionisz@gmail.com). Jelentkezés: www.luthercamper.hu. rxxpverS { országos ecantjélikus qijerektáocr (jijem HIRDETÉS________________,________________________________________________________________________ Adfontes! - Vissza a forrásokhoz! „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek..(Jn 14,1) Adfontes! - Vissza a forrásokhoz! címmel rendez nyári konferenciát az Evangélikus Missziói Központ július 4-7. között a piliscsabai Béthel Missziói Otthonban. A konferencia kínálata: életünk értelmének, tartalmának és céljának keresése - előadás, evangélizáció, bibliaköri beszélgetés, bizonyságté­tel, imaközösség, missziói munkaágak bemutatkozása, határon túli magyar testvérek beszámolói, előadó-művészi est... Szolgálattévők: Gáncs Péter püspök, Dér Denisa színművész, dr. Koch Béla családszakorvos, Széli Bulcsú lelkész, Csákány Marianna énekes (Kárpátalja), Deák László lelkész és az Immánuel együttes (Orosháza), D. Kiss Ildikó és az Éirí együttes, Keveházi László egyháztörténész, Endre­­ffy Géza lelkész, Orbán Attila lelkész, Kulcsár Zsuzsanna kórházlelkész, a rádiómisszió munkatársai és mások... Lehetőséget kínálunk gyermekes családok részvételére is: a felnőtt prog­ramokkal párhuzamosan gyermekfoglalkozások lesznek. A külmissziói konferencia július 8-tól 11-ig lesz szintén a Béthelben. Akik azon is részt kívánnak venni, maradhatnak a helyszínen, de külön kell jelentkezniük a külmissziói konferencia szervezőinél. Ezt a szándé­kukat nekünk is jelezzék. Részvételi díj: 6800 forint, tízéves kor alatt 3800 forint. (A díj támo­gatott. Aki tud, adjon többet, hogy vendégül láthassunk olyanokat is, akik­nek nincs lehetőségük a részvételi díj kifizetésére.) Jelentkezési határidő: június 20. Jelentkezni lehet postai úton, telefo­non vagy e-mailben az Evangélikus Missziói Központ elérhetőségein: 1164 Budapest, Batthyány Ilona u. 38-40.; 1/400-3057 (a délelőtti órákban); evmis@lutheran.hu. Emese álma és egy püspök álmatlansága ■ Fabiny Tamás Az Evangélikus Élet 2010. június 6-i számának 6. oldalán is megjelent az a nyilatkozat, amelyet két püspöktár­sammal, dr. Beer Miklós váci római katolikus és dr. Szabó István dunamel­­léki református püspökkel tettünk a Verőcén épült „Kárpát-haza templo­ma” ügyében. Számos olvasó jelezte, hogy szívesen venne további ma­gyarázatot, illetve magam is szüksé­gesnek érzem, hogy - tekintettel a kérdés teológiai súlyára - visszatér­jek erre az ügyre. Közleményünkben is hangsúlyoz­tuk, hogy a nemzeti összefogást fon­tosnak tartjuk, különösen annak a diktátumnak a tudatában, amelyet ki­lencven éve Trianonban hoztak a nagyhatalmak. Ezért aztán szükség is van olyan emlékhelyekre, ahol a világ­ban szétszórt magyarság felidézheti a maga megrablott múltját. Elismeréssel adóztunk az előtt is, hogy Bethlen Farkas verőcei pol­gármester lelkesedése sokakat magá­val ragadott. A közadakozásból emelt épületet azonban egyszerűen nem nevezhet­jük keresztény templomnak. A szer­vezők egyik egyházzal sem egyeztet­ték a templomszentelésnek nevezett alkalom liturgiáját, és - ami még nagyobb baj - a tervezők a keresz­ténység számára vállalhatatlan motí­vumot helyeztek a templombelső középpontjába. Egy, az alkalomra hívogató honlap a következőképpen írja le az épület belsejét: „Az egyszerű hófehér falak és boltozat között színes üveg ablak­sor feszül, melyen honfoglaló eleink páratlanul gazdag díszítőművészete jelenik meg fénybe öltöztetve. Közép­pontban az álmában égbe emelt Emese, akitől a monda szerint az Ár­pád-ház származik...” Ez azonban egyszerűen vállalhatatlan volt az egyházak számára, ezért jeleztük, hogy az ünnepségen legnagyobb saj­nálatunkra nem tudunk részt venni. (A magam részéről kértem, hogy más evangélikus lelkész se legyen je­len - ugyanígy teljesen távol marad­tak a római katolikusok is.) „A Kárpát-haza templomának” megálmodói és tervezői - válasznyi­latkozatuk szerint - „megdöbbe­néssel és szomorúsággal” értesültek döntésünkről, és azt állították, hogy az alkalmazott szimbólumrendszer „a kereszténységünkben gyökerező egy­ségünket” ábrázolja. Változatlan „A Kárpát-haza temploma” Verőcén meggyőződésünk azonban, hogy a pogány mitológia ilyen alakjai nem valók keresztény templomba. A tu­rul nem léphet a Szentlélek helyébe. Természetesen készen állunk az alkotók által szorgalmazott párbe­szédre, már csak azért is, mert ebben az esetben nekik, a szakma amúgy ki­váló képviselőinek is elmondhatjuk: a keresztény templomépítészetnek bi­zonyos kritériumrendszere van. Híve­inknek és a szélesebb közvéleménynek pedig azt magyarázhatjuk el, hogy bib­likus hitünkkel nem egyeztethetők össze a pogány vallásosság elemei. Tudatában vagyunk annak, hogy története során a kereszténység a po­gányság milyen jegyeit szívta magába, és „keresztelt meg” bizonyos idegen jelenségeket. Az is igaz, hogy az inkul­­turációnak nevezett jelenség a hagyo­mány bizonyos szabadabb kölcsönha­tását is lehetővé teszi. Egyházainkban azonban fel kell emelnünk szavunkat az újpogányság különféle formái ellen. A püspökök feladata egyebek mellett a tanítás tisztaságának védelme és a hí­veknek kínált útmutatás. Őszintén megmondom, fájt, hogy mindez Trianon évfordulója kap­csán történt. Vázlatosan már megvolt az a beszédem, amelyet jó szívvel el­mondtam volna Verőcén - ha nem templomszentelésre, hanem egy em­lékhely felavatására hívnak. Mély szomorúsággal olvastam ugyanakkor azokat az indulattól fűtött írásokat, amelyek távolmaradásunk okát enyhén szólva nem értették meg. Stoffán György Három püspök Krisztus ellen című, széles körben terjesztett cik­ke szerint „ellenséges és Krisztus paran­csaival homlokegyenest ellenkező, bű­nös és megosztó döntés” volt a mienk, nyilatkozatunk őszerinte „ostoba és joggal magyarellenesnek nevezhető” Feladatunkat pedig így határozza meg: „Legyen ott kínai, arab, székely vagy hun motívum a falon, akkor is el kell men­ni, mert ez a hivatásuk, a kötelességük.” Az „urak” (ezek mi volnánk, püspökök) szerinte „bűnt követtek el” ezért írása vége felé így fakad ki: „Isten legyen Önökhöz irgalmas akkor, amikor elé kell állniuk az elszámolásra!” Különféle internetes fórumokon még ennél is durvább - és többnyire persze névtelen - bejegyzések jelen­tek meg. Ezek egyike az az írás, amely az Okádnak a jehova püspökök címet viseli. (Az idézetet változtatás nélkül, betűhíven közöljük. - A szerk.) „Ezek a csillagokat is lehazudnák az égről. Az egyház papjai, püspökei az elmúlt hatvan évben soha nem szóltak a ma­gyarok érdekében és a Trianon-i gya­lázat miatt sem szóltak soha. Most is Erdő rabbival az élen megtiltották a ha­rangzúgást. Kibújt a szög a zsákból! Új­­pogányoknak tartanak bennünket sö­tétlelkű Jehova kiszolgálói. Nem tet­szik nekik a templomban semmi, sem a külsejében, sem a belsejében. Akkor menjenek a zsinagógákba és nyalják a rabbik fenekét. Tehát ki is mondják, hogy nemzetünk múltjának korábbi és nagyobbik részét nem ismerik el.” Mindig azt hittem, jó alvó vagyok. Ám feleségem szerint újabban sokat forgolódom nyugtalanul. Talán nem csoda. Félreértés ne essék: tudom, hogy ezek a vélemények fényévekre vannak azok gondolkodásától, akik a verőcei emlékhelyet megálmodták, és azok lelkületétől, akik június 4-én részt vettek az avatáson, vagy a Du­na Televízió közvetítése nyomán kí­sérték figyelemmel. Ám éppen ez a sistergő gyűlölet indokolja, hogy hig­gadtan és türelmesen továbbra is ki­fejtsük álláspontunkat. Bízom benne, hogy az elkeserítő jelenségek ellenére meg tudjuk be­szélni közös dolgainkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom