Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2010-06-06 / 23. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2010. június 6. *■ is Az inspiráció szabadsága Rovatunk előző cikkében Horváth- Bolla Zsuzsannával beszélgettünk az evangelikus.hu megújulása kapcsán. Lutheránus körökben értelemsze­rűen ez volt a hír, és az talán megbo­csátható, hogy nem szenteltünk kü­lön beszámolót annak, hogy idén a reformatus.hu is teljesen megújult - az eddigi, elég zavaros oldalszerke­zetet igen elegáns megjelenés és jól strukturált tartalom váltotta fel. A legnagyobb magyarországi protes­táns felekezet honlapjának megvál­tozása ugyanakkor még örvendete­­sebb hír, ha párhuzamba állítjuk az internettel kapcsolatos, magyar vo­natkozású történésekkel. Még a lap nyomdába adásakor sem csengett le a Szörcs (www.szorcs.hu) magyar kereső körül kialakult botrány. Az ügy azzal kezdődött, hogy egy keresőoptimalizálással foglalkozó szak­ember levelet intézett hozzájuk, amely­ben néhány általa felfedezett furcsaság­nak a megválaszolását kérte. Ezek a kü­lönböző technikai kérdések azt sugall­ták, hogy a Szörcsnek valójában nincs is önálló keresőmotorja, hanem csak a Google és esetleg más keresők talá­latait használja fel a működéséhez. Ezeket az észrevételeket végül azért is­merhette meg bárki, mert a levél író­ja nem kapott választ, csupán olyan je­leket észlelt, amelyek az általa problé­másként megjelölt helyek eltüntetésé­nek szándékát mutatták, így a levelet saját blogjában is közzétette. A más keresőkre építkezés nem is­meretlen dolog, elvégre a kicsinek mondható magyar piacon is van er­re példa, a Johu (www.johu.hu) pél­dául a Yahoo keresőjére épül. Egé­szen más azonban legálisan és beval-EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Nagy Bence lottan tenni ezt, hiszen a találatok magyar nyelvi elemzése és újraren­dezése még jelenthet annyi hozzá­adott értéket, hogy érdemes legyen azt használni. A titkolózás és a csúsztatás azonban éppen olyan helyzetbe sodor egy ígéretes magyar startupot, mintha valaki lefestené a Mona Lisát: míg az eredetinek felbe­csülhetetlen az értéke, addig a má­solat a legrosszabb esetben ügyes ha­misítvány, amely a festőjének in­kább börtönbüntetést jelent, mint­sem hírnevet. A magyar piac elég kicsi általános célú keresők számára, a fent említett két versenytárson kívül talán még a Bluu (www.bluu.hu) rúghat labdába. Éles tehát a konkurenciaharc. Oly­annyira, hogy a Szörcs vezető fejlesz­tőjét lapzártánk idején hallgatta ki a rendőrség a Propeller (www.propel­­ler.hu) oldalára történt betörés kap­csán. Még március elején történt, hogy a legismertebb magyar közös­ségi hírgyűjtő oldalára illetéktele­nek hatoltak be, és bár nem töröltek le semmit, a felhasználók adatai va­lószínűleg a betörők kezére kerültek. Módosították továbbá a robots.txt szöveges fájlt. Ezzel azt idézték elő, hogy a Google pár nappal később a híroldal valamennyi bejegyzését tö­rölte keresőjéből, márpedig kevés aljasabb húzás létezhet, mint elérni azt, hogy egy portál anyagai egysze­rűen ne legyenek megtalálhatók. Adalék, hogy a Szörcsöt is magába foglaló cégcsoport működteti a rova­tunkban már többször emlegetett Tu­­rulcsiripet (www.turulcsirip.hu), míg a Propeller fejlesztőjének projektje a hasonló feladatra használható Yamm (www.yamm.hu), így a két hazai Twitter-mashup, azaz klón révén komolyan szemben álló feleknek le­het tekinteni őket. Lehet, hogy mindez csak a vélet­len kiszámíthatatlan játéka, és lehet, hogy idővel mindenki sikeresen tisz­tázza magát. De persze lehetséges az is, hogy a kétszereplős piacok most egyszereplőssé válnak. Ki tudja... Hogy miképpen kapcsolódik ez az ügy az evangelikus.hu és a refor­mátus.hu oldalhoz? Igen egyszerű a válasz: az egyházi internetes munka szerencsére nem konkurenciaharc, hanem olyan terület, amelyen nyu­godtan lehet tanulni egymástól, és el szabad lesni más felekezetek jó meg­oldásait. Ahogyan a történelmi egy­házak egyike sem vív élethalálharcot a másikkal, ugyanúgy internetes te­vékenységük célja sem a piaci része­sedés mindenáron való fokozása. Az Evangélikus Élet Keresztutak ol­dalán mindig lehet találkozni ökume­nikus vonatkozású hírekkel, így bizo­nyára a legtöbben tisztában vannak a testvéregyházakban zajló fontosabb történésekkel. A rovatgazda pedig re­méli, hogy ha az olvasó látogatja más egyházak honlapjait, az ottani jó megoldások ajánlásával kedvező ha­tással lehet az evangelikus.hu to­vábbi fejlődésére. ■ Nagy Bence Credo-est könyvbemutatóval Hagyományteremtő szándékkal hív­ta össze előfizetőit és az érdeklődő­ket a megújult Credo evangélikus folyóirat új szerkesztőbizottsága és a kiadványt megjelentető Luther Kiadó. A budapesti Pilinszky János irodal­mi kávéházban május 26-án tartott első Credo-est a kiadó közelmúltban megjelent két könyvének bemutató­jával kezdődött: Hafenscher Károly Liturgika - A keresztény istentiszte­let protestáns megközelítésben, öku­menikus szellemben című könyvét Dobszay László professor emeritus, Fabiny Tibor Szótörténések - Herme­­neutikai, teológiai és irodalomtudo­mányi tanulmányok című kötetét pe­dig Szűcs Ferenc teológus, egyetemi tanár méltatta. Az est második felében Zászkalicz­­ky Zsuzsanna főszerkesztő tekin­tette át az immár tizenötödik évfo­lyamában járó folyóirat történetét. Mint ismeretes, a Credo elődje, a Diakonia 1979-ben indult és 1993 de­cemberében szűnt meg. A követke­ző évben indult új folyóirat szerkesz­tője id. Hafenscher Károly, majd Mányoki János volt. A Magyarorszá­gi Evangélikus Egyház Sajtóbizottsá­ga 2008-ban írt ki pályázatot a lap fő­­szerkesztői posztjára. A küllemében is megújult lap el­ső rendezvényén a művészettörté­nész főszerkesztő mellett a jelenlegi szerkesztőbizottság jelen lévő tagjai is bemutatkoztak. így ismerkedhet­tek meg a résztvevők Fabiny Tibor irodalomtörténésszel, teológussal, Fábri György filozófussal, Gadó György Pál erdőmérnökkel, környe­zetvédővel, Ittzés Gábor irodalomtör­ténésszel, teológussal, Réthelyi Orso­lya művelődéstörténésszel és Szabó T. Anna költővel, műfordítóval. (A szerkesztőbizottságnak tagja még Potzner Ferenc építész, Prőhle Ger­gely országos felügyelő és if], Szebik Imre orvos is.) A Credo-esteken a jövőben is vár­ják majd az olvasói észrevételeket, en­nek az első alkalomnak azonban nem utolsósorban az kölcsönzött Író-olvasó találkozó jelleget, hogy a megjelentek a szerkesztőbizottság egyik tagjaként megismert költőnő tolmácsolásában is hallhattak né­hány Szabó T. Anna-verset. ■ Boda Zsuzsa EVÉL&LEVÉL Több helyütt jelenjen meg a 95 pont! Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a lutheránus testvérek lapját és az evan­gélikus közösséget! Most olvastam, hogy az egyház elkezdte a felkészülést a reformáció ötszázadik évfordulójának kellő megünneplésére, és ez engem, ágostai hitvallású evangélikus édesanyámra emlékezve, örömmel tölt el. Szerény javaslattal szeretnék hozzájárulni az előkészületekhez: Luther Már­ton 95 pontjának ismertebbé tétele érdekében jelenjen meg többször, több helyen a 95 pont és magyarázata! Azt tapasztaltam protestáns körökben, hogy nem ismerik az emberek ezt az alapvető anyagot és főképp a kommentárt. Szükséges, hogy mind a pro­testánsok, mind a „világiak” körében ismertté és megértetté váljon a refor­máció lutheri indításának alapdokumentuma, hogy ennek ismeretében az Ige igazságait is megérthessék és befogadhassák az emberek! Isten áldását kérem az evangélikus testvérek munkájára, fáradozásaira az emlékév előkészítése és majdan lebonyolítása során! Áldás, békesség, erős vár a mi Istenünk! Szenthe Ádám, a Budakeszi Protestáns Kör titkára HELYREIGAZÍTÁS Hartai szoborcsere „Tisztelt Főszerkesztő Úr! Kedves Károly! Enyhén szólva megdöbbentem a Szent­­háromság ünnepére megjelent lapszám 5. oldalának alján található, Rezsa­­bek Nándor által jegyzett írásnak azon állításain, amelyeket a Mózest és Pál apostolt ábrázoló hartai szobrokról írt. Olyan tévedéseket közöl, amelyeket nem szabad helyreigazítás nélkül hagyni. Én nem tudom, ki a cikk írója, de enyhén szólva is csacsiságokat ír. Pontosan fordítva áll ugyanis a helyzet. Mó­zes van az ószövetségi főpap fSrnátusába öltöztetve, megtoldva a - többek kö­zött Michelangelo Mózes-szobrán is látható - „szarvakkal”. És mi az, hogy nya­kában a kőtáblák? A12 (!) parancsolattal? És akkor mi van lzráel 12 törzsé­nek hósenre vésett nevével? (Vő. 2MÓZ 28) Vagyis amit őMózes szobrának ál­lít, az Pál apostolt ábrázolja, és fordítva. Ilyen félrevezető információnak nem lenne szabad megjelennie egyházunk hetilapjában (sem)! Nehezen menthe­tő, hogy mégis megtörtént. Arra kérlek, hogy a lehető leggyorsabban közöljetek helyreigazítást. Ahogy látod, ezt a pár sort elküldöm Harmati Béla Lászlónak is. Remélem, valaki már elkezdte írni a helyreigazítást (és a bocsánatkérést)." A testvéri köszöntéssel zárult levélben olvasható kérésnek eleget téve ez­úton követjük meg - szerzőnk nevében is - olvasóinkat, és a magas egyhá­zi tisztséget betöltő lelkész levélíró (teljes név és cím a szerkesztőségben) ké­résének megfelelően magunk is az Evangélikus Országos Múzeum igazga­tójához fordultunk helyreigazításért... * * # A töredékek gyakran tévesztik meg a szemlélőt, főleg, ha az eredeti szobrok­nak vagy oltáregyütteseknek alapvetően fontos részletei hiányoznak. Evangélikus egyházunkban a türelmi rendelet után épült templomokban sajátos ikonográfiái együttest alkottak a szószékoltárok. Az egységes belső tér és a kultuszcentrum elveit követve jöttek létre,_ kezdetben klasszicizáló késő barokk stílusban. Hasonlóságuk elle­nére azonban úgy a felépítésükben, mint ikonográfiái prog­ramjuk (az oltárkép témája, a szobrok­kal megformált ala­kok stb.) megvalósí­tásában nagy eltéré­sek mutatkoztak egyházunkban még az egykorú alkotá­sok között is. A hartai templom szószékoltára is csak töredékesen maradt fenn. A Mi történt a hartai templom ere­deti szobraival? cí­­-------­mű cikkben (Rezsa­­bek Nándor, Evan­gélikus Élet, 2010. május 30., 5. o.) bemutatott fényképen azonban valójában Áron és Mózes alakja látható (balról jobbra, ebben a sorrendben). Áron pa­pi öltözetének 2MÓZ 28-ban pontos leírását találhatjuk, melynek a magyar­­országi fafaragó képességeihez híven próbált megfelelni. A jobb oldali szo­bortöredék kiléte kérdésesebb, de az egyházunkban található analógiák alap­ján nagyon valószínű, hogy Mózest ábrázolja. A hazai evangélikus emlék­anyag korabeli példáin Mózes kezében bottal és kőtáblákkal látható. Jelen szobor töredékessége határt szab a további következtetésnek. Áron és Mózes együttes szerepeltetése - különösen a megváltásra utaló oltárok esetében - igen gyakori. Áron mint áldozatot bemutató főpap - az Ószövetség főpapja - Jézus áldozatának előképe, a törvényt elhozó Mózes pe­dig nemcsak Istennek az emberrel kötött szövetségére, hanem Jézusnak ar­ra a mondatára is utal: ő azért jött, hogy betöltse a törvényt. Az ószövetsé­gi alakok jelenléte az evangélikus szószékoltáron teológiailag és vizuálisan is a megváltás evangéliumának hirdetését támasztja alá. ■ Dr. Harmati Béla László, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom