Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-05-16 / 20. szám
Evangélikus Élet MELLÉKLET 2010. május 16. » 9 (ék) kövei Gellai Józsefné harmincéves korában Endrődön kezdte el szociális tevékenységét házigondozónőként, képesítés nélkül. Munka mellett elvégezte az akkori feltételeknek megfelelő képzést, majd a középiskolát. 1973-tól 1993-ig szolgálta a rászorulókat Gyomaendrődön, 1984- től intézményvezetőként. 1993-ban kezdte meg szolgálatát a szarvasi ótemplomi evangélikus gyülekezetnél. Segítette az újonnan szervezett szeretetotthon, az idősek klubja és az otthon ápolás megszervezését. Az Ótemplomi Gondozási Központ így indulhatott el. Sikeres pályázat segítségével a Furugyi Idősek Klubja is megalakult, amely a tanyasiak között végzett munka alapjait jelentette. 1996-ben a gyomai református gyülekezet felkérésére részt vett a gyomaendrődi szeretetotthon létrehozásában, majd bővítésében is. Közben szívesen segítette más gyülekezetek szeretetszolgálati törekvéseit. 1998-tól a Gyomaendrődi Gondozási Központban folytathatta munkáját mint intézményvezető. Itt töltött további kilenc évet nyugdíjazásáig. Közben az ótemplomi szeretetszolgálattal folyamatos volt a kapcsolata. Az új munkaterületek, így a támogató szolgálat és az étkeztetés, a házi segítségnyújtás beindítását a távolból is segíteni tudta. 2007 januárjában nyugdíjba vonult, az ótemplomi szeretetszolgálatban azonban ismét feladatokat kapott. Először mint szakértő segítette az új szolgálatok beindítását: a tanyagondnoki szolgáltatások és a Középhalmi Idősek Klubja létrehozását. 2007 nyarától módszertani munkatársként más gyülekezetek diakóniai munkájának megszervezésében is részt vehetett, segíthetett a Békéscsabai Támogató Szolgálat, az orosházi szeretetszolgálat és a nemescsói szeretetszolgálat létrehozásában. 1997-ben Pro Űrbe díjjal tüntették ki, nyugdíjba vonulása alkalmával 2003-ban a város díszpolgárává választották. Azóta két súlyos műtét és magas életkora következményeként a fokozatos gyengülés miatt az utóbbi három évben már ágyhoz kötötten, de nem elhagyatva, minden napért hálát adva él, élénk telefonkapcsolatot tartva családja távolabbi és gyülekezete régi tagjaival, megfogyatkozott baráti körével. család egyszerű körülmények között nevelte gyermekeit, továbbtanulási lehetőség nem volt. 1964-ben kötött házasságot, majd három leánygyermek született a családba. Férje asztalos, nyugdíjas. Gyermekeik mindhárman olyan foglalkozást választottak, amelyben segítségre szoruló embertársaikról gondoskodhatnak. Emlékplakettel jutalmazottak Prónay-emlékplakett les emberként állt mindig a gyülekezet és vezető testületéi előtt, képviselte az egyházközséget. Meghatározó gondolatai, békességre törekvő iránymutatása nagyban hozzájárult a gyülekezet életének fejlődéséhez. Munkássága alatt megújulhatott egyházi épületeink többsége. A Békéscsabai Evangélikus Szeretetotthon igazgatótanácsának tagjaként, hosszú ideig elnökeként segítette az intézményes szeretetszolgálat építését. 2009-től az egyházközség tiszteletbeli felügy előj eként is a régi áldozatkészséggel támogatja a gyülekezet életét. Ordass-emlékplakett Takács János Takács János 1911. október 3-án Bonyhádon született. Édesapja szabómester volt. Háromévesen a gyermek az akkor még halálosnak számító skarlátba esett. A krízis éjszakáját édesanyja imádkozással töltötte, és életben maradása esetén Isten szolgálatára szánta gyermekét. Bár gyermekként János eleinte omnibuszkocsis szeretett volna lenni, tizenhárom éves korában egy evangélizációs alkalmon mélyen megérintette Isten igéje. 1934-ben végzett a soproni teológián. Évfolyamtársai azóta már mind előrementek. Első munkahelye Körmend volt, ahonnan sajtószolgálatban három hónapig járta a dunántúli falvakat, a Dunántúli Harangszónak szerezve előfizetőket kilencven gyülekezetben. Utána pestszentlőrinci, majd kelenföldi segédlelkészként munkálkodott, két év után pedig állami hitoktatóként Tótkomlósra került 1938-ban. Házasságkötése is itt történt 1939-ben. 1941-ben választották meg Hódmezővásárhelyre, ahol hatvankét évet szolgált megszakítás nélkül. Feleségét 1956 nyarán veszítette el, két leány- és egy fiúgyermeküket a nagymama segített felnevelni. Kilenc unokája és öt dédunokája él szerte az országban és Európában. detett országos pályázaton a házasságra való felkészítés gyakorlati tapasztalatairól írt tanulmányával második helyezést ért el. A házasság és család kérdése azóta is érdeklődése, szolgálata középpontjában van. Örömöt jelentett számára, hogy hosszú szünet után, két évtizede végre a Viharsarokban is újraindulkus egyházba, a keszőhidegkúti gyülekezetbe. A legutolsó tisztújításkor a bonyhádi gyülekezet másodfelügyelőjévé választotta őt. Ónodi Szabolcs 1975 óta tanít a bonyhádi gimnáziumban, ahol a sportban tehetségesek gondozásán túl* az ügyetlenebbek emberséges motiválásával is elnyerte tanítványai megbecsülését: több alkalommal is az év tanárának választották. Nem véletlen, hogy a Testnevelési Egyetem vezetőtanára és a szakmai testületek vezető tisztségviselője, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja lett. Az egyházi kezelésbe visszakerült bonyhádi gimnáziumnak most már második ciklusban igazgatója. Szolgálatát egyrészt kiemelkedő szakmai tudással, másrészt kiváló emberismerettel és empátiával, mindenekelőtt azonban Isten előtti felelősséggel végzi, tudván, hogy az emberi test, „amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma” (íKor 6,19). Meggyőződése, hogy a rábízott tanulók a felnőtté válásuk legérzékenyebb éveit töltik az intézmény falai között, ezért az iskolának és a kollégiumnak mind külső megjelenése, mind légköre, a tantestület és a tanulók egészséges lelkülete, motiváltsága, mind az intézményben folyó munka kötelezően a tanulók keresztény, krisztusi szeretetben folyó nevelését, személyiségfejlesztését és az egyes tanulók tehetségét-érdeklődését is tekintetbe vevő, lehető legmagasabb színvonalú oktatását szolgálja. Számos elismerés mellett 2006- ban a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntette ki Ónodi Szabolcsot. Gellai Józsefné, az év diakónusa Gellai Józsefné 1947. február 10-én született Endrődön, Kurilla Pál és Gyuricza Teréz első gyermekeként. A Dr. Szeberényi Andor Dr. Szeberényi Andor harminchat éven át dolgozott közlekedésigazgatási szakterületen Békés megyében. 1991-ben a Békés Megyei Közlekedési Felügyelet alapító igazgatója lett. Hivatali munkáján túlmenően a Közlekedéstudományi Egyesület Békés megyei területi szervezetének elnöke, az egyesület örökös tagja, a közlekedéshatósági szakterület elismert szaktekintélye. Emellett a Békés Megyei Vagyonátadó Bizottság elnöke, valamint számos társadalmi szervezet vezetője és tagja. Tevékenységéért számos állami kitüntetés és elismerés birtokosa: 1997-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, 1998-ban a Baross Gábor-díjat vehette át. 2003- ban Békés Megyéért Díjat kapott, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át Mádl Ferenc köztársasági elnöktől. A Közlekedéstudományi Egyesületben végzett szervezőmunkáját Széchenyiemlékplakettel, kimagasló tudományos munkáját Jáky József-díjjal ismerték el. Evangélikus egyházi pályája a kiváló ősök - a dédnagyapa, a csabai püspök, Szeberényi Gusztáv, valamint a nagyapa, dr. Szeberényi Lajos Zsigmond esperes - méltó utódjaként a Békéscsabai Evangélikus Egyházközséghez kötődik. A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium újraindítása és az intézmény élete az első perctől kezdve szívügye. A kezdetektől, 1993-tól a gimnázium igazgatótanácsának aktív tagja. Bölcsessége, vezetői tapasztalatai segítettek a legnehezebb időkben jó döntéseket hozni, hogy az intézmény régi jó híréhez méltóan tölthesse be oktató, nevelő szolgálatát a város, a régió és egyházunk javára. A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Öregdiákok Baráti Körének elnökeként számtalan módon gazdagította az iskola életét. 1995-től 2008-ig a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség felügyelője volt. Köztiszteletben álló, hitehatott az iskolai hitoktatás. Mindhárom gyülekezetben azonnal megszervezte és ma is végzi az iskolai és óvodai hittant egyaránt. A gyülekezeti szolgálatok mellett megtalálták őt a közegyházi feladatok is. Zsinati póttagként folyamatosan részt vesz az egyházi törvényhozás munkájában. Mintegy két évtizede küldöttje az egyházkerületi közgyűléseknek, tagja a néhány éve megalakult egyházkerületi becsületszéknek. A Nyugat-békési Egyházmegyének harmadik ciklusban espereshelyettese. Munkáját férje és fia segíti; az utóbbi gyermekkorától kántora a gyülekezeteknek. ' Vallomása szerint a Viharsarokban töltött eddigi életére és szolgálatára két ige volt különösképpen is hatással: „Nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az ...” (Róm 1,16) és a kévésén való hűségre biztató jézusi szó (Lk 16,10). Úgy gondolja, hogy talán itt van a válasz arra a sokszor nekiszegezett kérdésre is, hogy sok gond és küzdelem, ugyanakkor több hívás és csábító lehetőség ellenére miért nem akart eddig soha megválni szolgálati helyétől, miért érzi magát a helyén szülőföldjén, a szegény kis békési gyülekezetekben. Ónodi Szabolcs, az év pedagógusa Ónodi Szabolcs 1944- január 30-án született Dunavecsén pedagóguscsaládba. Általános iskolai tanulmányait Szabadszálláson, a középiskolát Kunszentmiklóson végezte. A Pécsi Pedagógiai Főiskolán biológia-földrajztestnevelés szakos tanári diplomát szerzett, majd munka mellett elvégezte a Testnevelési Egyetemet is. Főiskolásként kötött házasságot Faragó Erzsébettel. Házasságukat Isten két gyermekkel áldotta meg - most ötunokás, gazdag nagyszülők. A pedagóguspályát Belecskán kezdte 1966-ban. Itt került szívélyes, baráti kapcsolatba Lackner Aladár evangélikus lelkésszel és feleségével, és ennek a barátságnak a következményeként az evangéli
