Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-03-28 / 13. szám
4 •« 2010. március 28. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Pozsgay Imre személyében a 20. század második felének meghatározó magyar politikusát látta vendégül a Keresztyén Értelmiségi Fórum a budahegyvidéki evangélikus templomban. A március 22-i, hétfő esti összejövetelen az egyetemi tanár Volt egyszer egy rendszerváltás? címmel tartott gondolatébresztő előadást. Képünkön Pozsgay Imre jobbján Keczkó Pál gyülekezeti lelkész, balján pedig Schulek Ágoston, a mintegy száz résztvevőt vonzó alkalom szervezője. ■ Lukács Gabi felvétele KDNP-elnök az „eklézsiabizniszről” és az ország kiárusításáról Széles konszenzussal módosítani kell az egyházalapítási törvényt, mert a mostani helyzet tarthatatlan - mondta Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke március 19-én este egy lakossági fórumon Ajkán. Ma egyszerűbb egyházat alapítani, mint bélyeggyűjtő egyesületet - jelentette ki, megjegyezve: tömeges a visszaélés, amikor is nem vallási tevékenységet folytató társulatok „eklézsiabizniszt művelnek, és közpénzeket csapolnak meg”. Javaslatuk lényege az, hogy valóban csak vallási tevékenységet folytató szervezetet lehessen egyházként bejegyezni - mondta a pártelnök. Semjén Zsolt hangsúlyozta azt is, hogy a bejegyzést ne lehessen bármelyik bíróságon megtenni, hanem „legyen néhány bíró, akinél be lehet jegyezni egyházat” A bírákat pedig a tudományos akadémia szakértői, valamint teológusok, vallásszociológusok és filozófusok segítenék annak elbírálásában, hogy valóban vallási tevékenységet folytat-e az a szervezet, amelyik a bejegyzését kéri - mondta a KDNP elnöke. Szerinte ugyanis ma olyan abszurd helyzet van, hogy akár egy család is bejegyeztetheti magát egyházként, s azonnal technikai adószámot kap, az adóként befizetett egy százalékát visszakapja, sőt ezt még több százezer forinttal meg is fejeli az állam. Sima szélhámossággal csaknem milliós összeget „ki tud venni a rendszerből” egyetlen család - mondta Semjén Zsolt. „Mi azt mondjuk, hogy be kell nyújtani hitelveket, és egy arra felkészült bíró - megfelelő szakértőiekéi - bírálja el, hogy egyáltalán vallási jellegű-e az, amire a bejegyzést kérik” - fogalmazott a kereszténydemokrata párt vezetője. Szerinte „egy későbbi, széles konszenzus kell ahhoz is” hogy konkrét létszámhoz vagy bizonyos honossághoz is (működjenek már bizonyos ideje) kötődjön a bejegyzés. Semjén Zsolt ezután annak a véleményének adott hangot, hogy „országot így még nem romboltak le”, mint az elmúlt nyolc év baloldali kormányzása alatt. Rámutatott: a Kádár-rendszer harminc év alatt hozott össze huszonegymilliárd dollárnyi adósságot, az Orbán-kormány ugyanakkor visszafizette a teljes IMF-hitelt, viszont a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány 2002 és 2008 között csinált huszonötmilliárdnyi államadósságot, és mindezt 2009-ben megduplázták. „S nincs válasz arra, hogy hol van ez a tengernyi pénz” - jelentette ki az ellenzéki politikus. Semjén szerint az újabb és újabb hiteleket „beletömték külföldi bankokba, s azok talicskával kitolták az országból, nekünk meg itt maradt az adósság” Az ideológiája az volt a Bajnai-kormánynak, hogy azért kell „a külföldi bankokba tömni a hitelekből felvett pénzt” mert majd ezek fognak hitelezni a vállalkozóknak és az embereknek. „Hát persze, hogy a bankok kitaláltak mindent, hogy ne kelljen hitelezni” - mondta az ellenzéki párt elnöke, megjegyezve: mindezt „egy magát szocialistának mondó kormány és párt” vitte véghez. A KDNP elnöke szerint „a szocialista párt legnagyobb blöfíje az, hogy szocialistának vallja magát”. Semjén Zsolt szerint az idei költségvetés „úgy fiktív, ahogy van” Utalt arra is, hogy a multinacionális cégek Magyarországon „olyan hihetetlen kedvezményeket” kapnak, amelyekről a magyar vállalkozók nem is álmodhattak. Hozzátette: ma Európában Magyarországon vannak a legmagasabb adók, néhány belgiumi adónemet kivéve. „Magyarországnak protekcionista, patrióta gazdaságpolitikát kell folytatnia, tehát az államnak alapvetően a magyar cégeket kell támogatnia” - jelentette ki Semjén Zsolt. A fórumon ismertette a programját Ékes József, a Fidesz-KDNP ajkai parlamenti képviselőjelöltje. Semjén Zsolt a Magyar Távirati Irodának nyilatkozva azt mondta: szükség lenne arra, hogy az iskolákban „valamifajta erkölcsi oktatás legyen”. Mint mondta: senkit nem akarnak semmire sem kényszeríteni,' ezért a kiindulópontjuk az, hogy legyen egy etikaóra, s a diákok dönthetnének arról - mint a nyelvtanulás esetében -, hogy hittanra és erkölcstanra járnak, vagy klasszikus polgári etikát tanulnak. M MTI Nők Békásmegyeren ► Talán sokan elcsodálkoznak azon, hogy mi lehet ebben a különleges: miért lenne rendhagyó a nő egy gyülekezetben? Pedig az elmúlt vasárnap az összegyülekezés napja tényleg rendhagyó volt a Csillaghegyi Evangélikus Egyházközségben: nők beszéltek nőkről. Pontosabban három női teológus az Ószövetség nőalakjairól. S ha valaki még mindig értetlenül állna a cím előtt, jöjjön a magyarázat. A nők: D. Takácsné Kovácsházi Zelma, dr. Jutta Hausmann és dr. Varga Gyöngyi. Mindhárman teológiai tanárok az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Látszólag elnőiesedő giai kérdések, tanítani szeretett volna. Bár az akkori lelkésztársadalom nem lelkesedett a néhány teológuslányért - az intézményvezető legszívesebben ki is tessékelte volna őket a teológiáról -, a teológusfiúk mégis e néhány lány kegyeit keresték. Ha az udvarlásból később házasság is lett, bizonyos mértékig megoldódott az immár lelkészfeleség-lelkész sorsa: segíthetett férjének, prédikálhatott, de palást nélkül liturgiát nem végezhetett. Az első női ordinációra az 1960-as évekig kellett várni egyházunkban. Jutta Hausmann Németországban végezte a teológiát. Már tanulmányainak befejezése előtt tudta, hogy életútja Bajorországba vezet, ahol az 1970-es évek derekán még mindig nem szolgált felszentelt női A magyarországi evangélikus teológiai oktatásban Varga Gyöngyi szintén kivívta a maga elsőségét: az Evangélikus Hittudományi Egyetem 1998-ban beindított doktori programjának keretében elsőként szerzett doktori fokozatot 2003-ban, és az első női teológus, aki tulajdonképpen tanulmányainak a befejezése után máris tanítani kezdett. E három teológus sorsa különbözőképpen indult, más-más elképzeléssel, más-más reményekkel, azonban előbb-utóbb ugyanoda érkeztek: az Evangélikus Hittudományi Egyetemre. Nem csoda hát, hogy mindhárman ószövetségi nőkről beszéltek: Éváról, Mirjamról és Ruthról, és egyáltalán a bibliai nőalakokról, az ókori izraeli vagy a később Jézust követő nők megítéléséről. Balról jobbra: dr. Varga Gyöngyi, D. Takácsné Kovácsházi Zelma és dr. Jutta Hausmann világunkban ez is természetesnek tűnhet. Elvégre miért ne lehetnének női lelkészeink, miért ne foglalkozhatna egy nő teológiai kérdésekkel? A válasz magától értetődőnek tűnhet, miközben korántsem az. Amikor Kovácsházi Zelma elkezdte teológiai tanulmányait még az 1940-es években, korántsem volt természetes, hogy egy nő lelkész legyen. Ő sem gondolta volna, hogy a lelkészi pályán köt ki, nem is ez volt az elképzelése. Egyszerűen csak érdekelték a teolólelkész. Bár később az egyházi törvények változása a felszentelést számára is lehetővé tette, az igehirdetés lehetőségéért, aztán munkájának az elismeréséért még az 1980-as évek elején is meg kellett küzdenie. Történt mindez egy fejlett nyugati országban, amelynek - vélt - haladó szellemiségére vágyakoztunk, miközben Magyarországtól csak néhány kilométerre keletre, Erdélyben már az 1930-as években felszentelték az első női lelkészt. Ahogy azonban a békásmegyercsillaghegyi gyülekezetben megszokhattuk, a beszélgetést egy rövid hangverseny előzte meg. Klembala Géza csembalóművész és felesége, Mihályi Edit operaénekes a Zsuzsánna és a vének című barokk darabot Elisabeth Jacquet de La Guerre művét adták elő, miközben a templom falain még mindig gyönyörködhettünk Rác András néhol víziószerű gyantaképeiben és térmozaikjaiban. ■ Veres Emese-Gyöngyvér Emlékezés a protestáns pátensre Megtartó erő a végvárakban címmel rendeztek konferenciát a Szatmár megyei Nagyecsed református templomában a protestáns pátens visszavonásának 150. évében, 2010. március 19-én. Bölcskei Gusztáv református püspök előadásában a történeti háttérről és az események mai aktualitásáról szólt, Balog Zoltán országgyűlési képviselő pedig a keresztény ember közéleti szerepéről beszélt. Fabiny Tamás evangélikus püspök a lutheránus hitnek a végvárak életében betöltött szerepét taglalta, különös tekintettel a nyíregyházi gyülekezet egymást követő korszakaira. Prőhle Gergely országos felügyelő a protestantizmusnak arra az értékteremtő szerepére mutatott rá, amely különböző történelmi korokban a modernizációhoz és a nemzeti felemelkedéshez járult hozzá. Az alkalmon részt vett a térség számos egyházi és megyei vezetője. ■ Barcza János felvétele
