Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-03-07 / 10. szám
EVANGÉLIKUS HETILAP 75. évfolyam, 10. szám ■ 2010. március 7. ■ Böjt 3. vasárnapja (Oculi) Ára: 250 Ft „A jövőben az ország legnépesebb egyházkerületében egyszerű lelkészként kíván tevékenykedni. Käßmann 1999 óta volt Hannover püspöke.” A tévedhetőség artistájának búcsújára ^ 6. oldal „Az est egy ősbemutatót is tartogatott: Szokolay Sándor zeneszerzőnek a Csoóri Sándor verseire írt oratorikus látomását. A női karra és zenekarra írt opus a költő gondolatainak füzére; az evangélikus mester a műnek a Tél végi tavaszváró címet adta.” Születésnapi költőköszöntő - zenével és igével !► 8. oldal „Az ifjú Bornemisza egy ízben magát angyalnak álcázva elrejtőzött a lutheránusokkal szakadatlanul kellemetlenkedő katolikus várkapitány, Feledy Lestár kemencéje mögé...” A királyi Magyarország „olthatatlan fáklyája” 10. oldal Zsinat a koronázóvárosban !► 3. oldal Béri hagyaték W- 7. oldal Újtemplomi megújulás !► 7. oldal A Szentlélek elleni bűn !► 11. oldal Szélrózsa-előtalálkozó !► 12. oldal Fülöpökhöz írt levél !► 13. oldal Az evangélikus egyház sem ért egyet a kiegészítő normatíva összegével A Magyarországi Evangélikus Egyház elfogadhatatlannak tartja a 2008-as oktatási kiegészítő normatíva pótlólagosan meghatározott összegét, és kifogást emel a kiszámítás módszere ellen. A kiegészítő támogatás korrekciós összegének ily módon történő megállapításával az egyház közoktatási intézményeiben tanuló diákokat és azok családjait a kormány eljárása hátrányosan megkülönbözteti - emelte ki az egyház zsinatának és országos elnökségének állásfoglalása. Az egyházak az aktuális kiegészítő összegeket az előző évből kiszámolt érték szerint kapják meg havi lebontásban. Tényleges költségeiket figyelembe véve azokat évről évre ki kellett egészíteni a zárszámadási törvény alapján, úgynevezett korrekciós összegekkel. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) gazdasági bizottságának közlése szerint diákonként 13 429 forinttal kapnak kevesebbet az egyházi iskolák az önkormányzati intézményeket megillető támogatásnál 2008-ra vonatkozóan. Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke tudatta: minden törvényes lépést meg fog tenni az egyházi iskolákba járó tanulók, valamint szüleik és az intézmények dolgozói jogainak érvényesítése érdekében. Közlése szerint „ezek az adatok, különös tekintettel a hivatalos indoklásukra és mértékükre (...), azt mutatják, hogy a törvényesség és a jogbiztonság egyházi intézményeink tekintetében folyamatosan csorbát szenved”. A Pénzügyminisztérium erre reagálva azt írta a Magyar Távirati Irodához eljuttatott közleményében, hogy a kiszámításra vonatkozó jogszabályok alapján állapították meg az egyházi közoktatási intézmények 2008-as kiegészítő támogatásának összegét. Az MKPK Állandó Tanácsa ugyanakkor arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a 2008. évi közoktatási kiegészítő támogatást meghatározó kormányrendelet és a közoktatási törvényt módosító 2009. évi törvény felülvizsgálata ügyében. Álláspontja szerint az alkotmánnyal több ponton ellentétes a kiegészítő támogatás rendszerének 2010-től hatályos szabályozása is. Az Állami Számvevőszék 2008- as vizsgálata megállapította: 2005- ben és 2006-ban az összes egyházi iskolai kiegészítő normatíva kifizetését tekintve 2,7 milliárd forint tartozást halmozott fel az állam. Ezt az összeget azóta sem kapták meg az egyházak. M MTI Egyházkerületi nap jubileummal ^ Evangélikus egyházunk zsinata 1997. február 22-én döntött arról, hogy megalakítja a harmadik egyházkerületet. A 2000- ben létrejött kerület elnökségének egyik első határozata az volt, hogy minden évben - az évfordulóhoz közeli szombaton - egyházkerületi nap keretében emlékezzenek meg e történelmi eseményről. így az elmúlt hétvégén legfiatalabb egyházkerületünk népe Bakonycsernyén ünnepelte a kerület tizedik születésnapját. Bakonycsernye - geotermikus energiával fűtött - temploma méltó helyszínnek bizonyult a jubileumi együttlétre a szeles február végi szombaton. Az alkalom Szabó György egyházkeken, ezért itt az önkormányzat tanul az evangélikusoktól. A falu vezetőjének szavai után Szarka István esperesnek, helyi lelkésznek a Zsolt 25 alapján elhangzott áhítatára figyeltek az egybegyűltek, majd dr. Lackner Pál dandártábornok, protestáns tábori püspök - az egykori nyugati kerületi püspökválasztás jelölő- és szavazatszámláló bizottságának elnöke - tartott előadást Tízéves lesz újjáalakult egyházkerületünk - ahogy elkezdődött címmel. Az előadó a kezdetektől idézte fel a történelmi dunántúli kerület hagyatékát, szólt az újjászületés előkészítéséről, a püspöki székhely kiválasztásának és a kerület névadásának körülményeiről is. A bakonycsernyei gyülekezet óvodásainak és énekkarának szolgálata után ebédszünet következett, miközben a résztvevők a Duna Televízió Szegrületi felügyelő köszöntésével kezdődött, majd Túri Balázs, a település evangélikus polgármestere kért szót. Mint mondta, Bakonycsernye 3200 fős bányásztelepülés, s a faluban olyan összetartás van, amilyet csak a bányászok tudnak megvalósítani. Ennek hatása ma is érződik, ha összefogásra van szükség. Hozzátette, hogy a templomfutésnek híre van a környéletkő műsorában - Egy egyházkerület feltámadása címmel - 2000. október í-jén sugárzott epizódot nézhették. A délutáni program a kerület elnöksége által legutóbb - A családfő így tanítsa házanépét! - Nevelés Luther teológiája alapján címmel - kiírt teológiai pályázat eredményhirdetésével kezdődött. 1^ Folytatás a 3. oldalon Jó-e még a Luther-rózsa? A Magyarországi Evangélikus Egyház új lógójáról ■ ZÁSZKALICZKY ZSUZSANNA 2009 őszén egyházunk elnöksége pályázatot írt ki a Magyarországi Evangélikus Egyház lógójának és arculatának megtervezésére. Negyvenegy pályázótól hetvenegy pályamunka érkezett. A pályázat érvényes és eredményes volt. Az internetezők a honlapon már a döntés napján találkozhattak a nyertes pályaművel. Először is tisztázni kell néhány alapkérdést. Lehet, hogy tréfásnak tűnik, de a pályázat kiírása utáni napokban bizony nem csak olyan levelek érkeztek a megjelölt kapcsolattartó címére, amelyekben a leendő pályázók érdeklődtek egyházunk sajátosságai, tevékenysége vagy az esetleg meglévő, hagyományos jelképrendszer iránt. Akadtak bizony olyanok is, akik megkérdőjelezték az elnökség szándékát, titkos üzleti szempontokat véltek felfedezni a pályázat kiírása mögött, avagy hagyománytiszteletre szólítottak fel a Luther-rózsát illetően... Oszlassunk hát el egy félreértést: nem dobjuk ki a Luther-rózsát! A Luther-rózsa a világ evangélikusainak jelképe, jelvénye, védjegye. Nem kisebb teológus, mint maga Luther Márton tervezte, s az első ismert változatot az ő útmutatása alapján id. Lucas Cranach, a kor egyik legnagyobb német festője metszette fába. A Luther-rózsa fontos mindnyájunk számára: használjuk gyülekezeti pecséteken, kiadványokon, kátékon, jelvényként a zakó hajtókáján. De a Luther-rózsa nem a Krisztus- és Luther-követők magyarországi egyházára utal! Ezért van hát szükség olyan védjegyre, amely kellő körültekintéssel bevezetve és felszabadultan alkalmazva a Magyarországi Evangélikus Egyházat mint szervezetet jelentheti, nemcsak a magunk számára, de a közvélemény számára is. A pályamunkák zsűrizése két lépcsőben történt. Először szakmai zsűri válogatta át a műveket. Alapelvei a következők voltak: a lógó ne hasonlítson a Luther-rózsára, mert ezzel csak zavart keltenénk. Hiszen a számtalan, használatban lévő, nem kanonizált rózsa mellé csak egy újabbat helyeznénk. (Megjegyzendő, hogy az evangélikus egyházak szerte Európában nem használják szervezetük lógójaként a Luther-rózsát.) Fontos, hogy a lógó színes és szürke árnyalatos nyomtatásban is jól látható legyen, változtatás nélkül megjelenhessen kisméretű (névjegykártya, toll, jelvény) és nagyobb méretű (autó, póló, zászló) tárgyakon, egyszerű legyen, modern és könnyen megjegyezhető. Tévhit, hogy egy lógónak minden tevékenységet be kell mutatnia, amelyet az adott szervezet, cég végez, mert ez túl bonyolulttá tenné a grafikát. Gondoljunk csak azokra a védjegyekre, amelyek már szöveg nélkül is megállják a helyüket: a Mercedes csillagára, az egészségügyi szervezetek vörös keresztjére, a Nike pipájára vagy a Zsolnay-porcelán öttornyú épületére. A szakmaiak mellett természetesen ízlésbeli szempontok is szerepet kaptak. A kiválasztott lógó meg fog jelenni egyebek között az országos iroda osztályainak levélpapírján, a honlapon, egyházunk plakátkampányain, autómatricákon. Az első zsűri végül négy pályázó munkáját küldte tovább. Megérdemlik, hogy név szerint megemlítsük őket: Bokor Péter, Maurer Klimes Ákos, Orbán Péter és Petrikovics Edit. A végső döntés a pályázatot kiíró elnökség, illetve a Déli és az Északi Egyházkerület püspökének kezében volt (az országos iroda igazgatója betegség miatt távol maradt), akik szinte közfelkiáltással Petrikovics Edit munkáját választották. Az általa tervezett lógó az ősi IKHTÜSZ jelképére, a kereszténység alapvető tételére épül. A hal egy vonallal megrajzolható, ugyanúgy, ahogy az ókeresztény emlékeken találkozunk vele. Ugyanakkor dinamikus, lendületes, mozgásban van: 21. századivá vált. A vonal alsó szára mintegy védelmezőn öleli körül a feliratot. Ezáltal nemcsak a befogadást hangsúlyozza, de erősen emlékeztet egy e betűre is: „e, mint evangélikus”. „Úgy gondolom - vallja a grafikus -, hogy napjainkban a nyitottság, a megújulásra való hajlandóság, valamint az elfogadás és a jó értelemben vett alkalmazkodóképesség, mely attribútumok az evangélikus szellemiség sajátjai is, elengedhetetlen feltételei a boldogulásnak, melyekben keresztény emberként minimum illendő jó példával elöl járnunk, a nyilvánosság előtti megjelenéskor pedig - akár az egyház lógójával - hangsúlyoznunk.” A kiválasztott lógó (tehát védjegy, jelkép, szimbólum) meg fog jelenni egyebek között az országos iroda osztályainak levélpapírján, a honlapon, a 2017-re mutató előkészület anyagain, egyházunk plakátkampányain, autómatricákon. Ne dobjuk hát ki a Luther-rózsát! De szeressük ezt az újat, a halat! Adja Isten, hogy az ókeresztények hite, elszántsága és összetartása új, 21. századi lendülettel hatványozódjék életünkben. A szerző művészettörténész, az Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa
