Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)

2010-02-28 / 9. szám

14 * 2010. február 28. KRÓNIKA Evangélikus Élet HIRDETÉS_________________________________________________________________________________ Fogadóórámat minden hónap első hétfőjén tartom. Mindenkit szere­tettel várok délután három órától öt óráig a Déli Egyházkerület székhá­zában (1088 Budapest, Puskin u. 12.). Radosné Lengyel Anna országosfelügyelő-helyettes, a Déli Egyházkerület felügyelője HIRDETÉS_________________________________________________________________________________ IV. országos evangélikus borfesztivál lesz március 19-től 21-ig Révfü­löpön, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban. A versennyel és szakmai programokkal egybekötött találkozó szak­mai atyja dr. Urbán András professzor. Neves előadók biztosítják a szak­mai színvonalat. A fesztivál idei fővédnöke dr. Lackner Pál dandártábor­nok, tábori püspök. A jelentkezőknek részletes anyagot küldünk. Jelentkezni lehet levél­ben a 8253 Révfülöp, Füredi út 1. postacímen, illetve a revfulop@luthe­­ran.hu e-mail címen. HIRDETÉS_________________________________________________________________________________ Március 5-én a budapesti nyugdíjas lelkészkor nem a szokásos helyén, a Deák téri gyülekezetben, hanem a Hűvösvölgyben, a nyugdíjas lelké­szek otthonában (Hűvösvölgyi út 193/A) jön össze 9.30-tól. Az előadást dr. Cserháti Sándor tartja a Korinthusiakhoz írt második levélről szóló könyve alapján. Szeretettel várjuk az érdeklődőket. HIRDETÉS_________________________________________________________________________________ Egyházunk különleges szolgálati területeiről tartunk böjti beszélgetés­sorozatot Zuglóban, a gyülekezeti teremben (1147 Budapest, Lőcsei út 32.) február 25. és március 18. között csütörtök esténként 17 órától. ♦ Február 25.: Börtönmisszió, idősek otthona, anyaotthon - Roszík Gábor lelkész ♦ Március 4.: Magyar Evangélikus Konferencia (Maek) - Zászkaliczky Pál nyugalmazott lelkész, a Maek titkára ♦ Március 11.: Repülőtéri misszió - Fischl Vilmos lelkész ♦ Március 18.: Fébé Diakonisszaegyesület - Veperdi Zoltán lelkész HIRDETÉS ~ Konfirmandustalálkozó a soproni líceumban Egyházkerületi konfirmandustalálkozó lesz március 20-án és 21-én, szom­bat kora délelőttől vasárnap délig Sopronban, a líceum kollégiumában (Mátyás király u. 21.). A szállás és az étkezés költségeit az egyházkerü- Jet állja. További információ és jelentkezés március 5-ig Mesterházy Ba­lázs iskolalelkésznél: 20/824-8409, balazs.mesterhazy@gmail.com. PROGRAM Március 20., szombat ♦ 9-től: Érkezés a líceum kollégiumába • 10.00: Éneklés, ismerkedős játékok • 10.30: Nyitó bibliatanulmány ♦ 11.00: Az egyházi esztendő többféle feldolgozása • 12.30: Ebéd ♦ 13.30: A líceum megtekintése ♦ 14.15: Szabadidő (közben a városban elrejtett feladatok; téma: Sopron protestáns egyháztörténeti vonatkozásai) ♦ 16.00: Vetél­kedő ♦ 18.00: Vacsora • 19.00: Esti áhítat a répcelaki Vekker együttes kon­certjével (?) • 21.00: Film (választható): Emlékezz a titánokra Március 21., vasárnap ♦ 8.00: Reggeli • 8.30: Közös készülés az isten­­tiszteletre - közös hitvallás megfogalmazása (kreatív óra) ♦ 10.00: Isten­­tisztelet a soproni gyülekezettel együtt • 11.30: „Morzsaszedegetés” (ki­értékelés) • 12.00: Ebéd, hazautazás Istentiszteleti rend ♦ 2010. február 28. Böjt 2. vasárnapja (Reminiscere). Liturgikus szín: lila. Lekció: Mt 15,21-28; 1 Thessz 4,1-8. Alapige: Ézs 50,4-10. Énekek: 81., 189. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. II. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bencéné Szabó Márta; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Iványi Gábor; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Grendorf-Balogh Melinda; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 6. (orgonazenés áhítat) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Pelikán András; VII., Damjanich u. 28/B (gyülekezeti terem) du. 6. (ifjúsági) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Haller u. 19-21., I. em. de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Joób Máté; de. 11. (úrv.) dr. Joób Máté; du. 6. (vespera) Missura Tibor; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Missura Tibor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv., szuplikáció) Győri Dávid; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) dr. Szabó Lajos; du. 6. (Új Találkozás) Solymár Péter Tamás Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (szuplikáció) Széli Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (szuplikáció) Széli Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (szuplikáció) Tóth Orsolya; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Tóth Orsolya; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lacknerné Puskás Sára; Pilisvörösvár (református templom) du. 2. Összeállította: Boda Zsuzsa Hatvanéves a farsangi imahét „Mindennek rendelt ideje van (...) Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak” (Prédikátor könyve, 3. fejezet, 1. és 4. vers) Ahogy a fent idézett bibliai versben is olvashatjuk, földi életünkben mindennek megszabott ideje van, nincsenek véletlenek. Miközben föl­di utunkat járjuk, életünk ideje - ki­nek lassabban, kinek gyorsabban - meghatározott körforgásban telik, s ezt a körforgást ünnepeink és a fon­tosabb események évenkénti vissza­térése jelentősen meghatározza. A keresztény kultúrkörben Jézus földre jötte (karácsony), küldetéséből fakadó szolgálata, megváltói halála (nagypéntek) és feltámadása (húsvét), mennybemenetele és a Szentlélek elküldése (pünkösd) máig meghatá­rozó, egyetemes ünnep. Közülük is kiemelkedik Jézus fel­támadása, azaz húsvét ünnepe. Min­den ehhez kapcsolódik és ehhez vi­szonyul. Ennek bizonyítéka az a tény is, hogy a karácsonyi ünnep jóval ké­sőbb alakult ki (körülbelül az 5. szá­zadban), mint a húsvét, melynek megünnepléséről már a 2. századból van történeti adat. A niceai zsinaton, 325-ben rögzítették véglegesen a pontos időpontját, vagyis hogy a húsvétot minden esztendőben az el­ső tavaszi holdtölte utáni vasárnapon kell ünnepelni. „Meg van írva: nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik” - mondta Jézus az őt kísértő sátánnak, amikor a Szentlélek indítására negy­vennapos böjtre vonult a pusztába (Mt 4,4). Jézus példáját követve az egyház a kereszténység első századaitól kezd­ve előírta hívei számára a böjtöket, így a húsvétot megelőző nagyböjtöt is. Ez hamvazószerdától húsvétvasár­­napig tartó negyvennapos időszak, amelyet II. Orbán pápa iktatott tör­vénybe 1091-ben. A böjti időszak beköszöntével megszűnnek a mula­tozások, bálok és lakodalmak is. A lel­ki megtisztulás, az önvizsgálat és minden téren az önmegtartóztatás időszaka lép a helyükre. A naptárban továbbra is visszafe­lé haladva a farsang idejéhez érünk, amely a keresztény egyházi évben vízkereszt napjától (január 6.) a hús­vét előtti negyvenedik napig, az úgy­nevezett húshagyókeddig tart. A far­sang elnevezése és a hozzá kötődő egyes szokások középkori német ha­tásra utalnak, de ismertek az Anjouk és Mátyás király idejéből származó adatok is, amelyekben itáliai mintá­jú felvonulásokról és álarcokról olvas­hatunk. Az újkori falusi és mezővá­rosi farsangi szokások ünnepi lakmá­­rozással, mulatságokkal, maszkos Csömörön felvonulásokkal, dramatikus játé­kokkal megpecsételt ünnepi, „karne­váli” időszakra vallanak. * * * Csömörön is nagy hagyományai vol­tak a farsang utolsó napjaiban meg­szervezett báloknak. Abban az idő­ben ezek kínáltak alkalmat a szóra­kozásra és az ismerkedésre. A kocs­mák adtak helyet a mulatságoknak. A faluban mindenki tudta, melyik a maguk között csak evangélikus, ka­tolikus vagy iparos (sváb) kocsmának Jánosné, Cila néni teáról és kekszről gondoskodott. így alakult ki a mai na­pig tartó, több mint fél évszázados hagyomány. Évről évre egyre többen jöttek er­re a farsangi alkalomra. 1952-ben hívták meg először Túrmezei Erzsé­bet diakonissza testvért, költőnőt, aki hosszú éveken keresztül vállalta az imaheti szolgálatokat. Idővel más szolgálattevők is részt vettek ezeken az estéken, de Erzsébet testvér leg­alább háromnapos szolgálata to­vábbra is megmaradt. Az idei imahét igehirdetője volt Vető István cinkotai lelkész is nevezett helyiség, és az itt rendezett báloknak is többnyire megvolt a „törzscsapatuk”. Azonban erre, ter­mészetesen, nem volt szigorú szabály. Azokban az években Csömör, Cinkota és Nagytarcsa lakosai között sokkal szorosabb volt a kapcsolat, mint manapság, ezért a farsangi idő­ben megrendezett bálok sem voltak egy időben. A hagyomány szerint a csömöri háromnapos vigalom volt az utolsó a sorban. Húshagyókedden a záró bál mindig jelmezes volt. A böjti tilalmak és a földmunkák előtt jól is esett a felszabadult vidámság. Akik nem a zenés mulatságot válasz­tották, egymáshoz mentek beszélget­ni, együtt múlatták az időt. 1950-ben a csömöri evangélikus imaközösségi tagok szokatlan ké­réssel keresték meg akkori lelkészü­ket, Solymár Jánost: a farsang utol­só három és a böjt első néhány nap­ját az ige mellett közösségben akar­ták eltölteni. A lelkész örömmel vet­te a kérést, és attól kezdve az elein­te maroknyi - mintegy tíz-tizenöt fős- csapat a régi imateremben találko­zott estéről estére énekelve, imádkoz­va, az igére figyelve, mégis jókedvű­en. Az imaközösségi asszonyok vol­tak - személyes bizonyságtételükkel- a „házigazdái” ezeknek az estéknek. Hogy a farsangi hangulatot se kelljen nélkülözni, a lelkész felesége, Solymár 1970-ben édesapja után Solymár Péter került a gyülekezet élére. Ettől kezdve a meghívott igehirdetők kö­re még jobban kibővült. Volt olyan év, amikor az Evangélikus Teológiai Akadémia professzorai szolgáltak, más alkalommal lelkésznők vagy nyugdíjas lelkészek látogattak el az imahétre. De az egybegyűltek hall­hatták teológushallgatóknak, az egy­házmegye vagy a szomszédos gyüle­kezetek lelkészeinek igemagyaráza­tát is. A korábbi hagyományt követ­ve Túrmezei Erzsébeté volt az ima­hét utolsó három alkalma egészen 1998-ig. Amikor betegsége ezt már nem engedte, újabb hagyományként Balikó Zoltán nyugalmazott pécsi lel­kész szolgálata indította el a gyüle­kezetét az esztendő böjti útján. A szervezés során mindig szem­pont volt, hogy a környékre került új lelkészeket a csömöriek is megismer­hessék. Ezáltal nemcsak a gyülekezet gazdagodhatott, hanem a csömöri­ek jó híre is sok helyre eljuthatott. Ta­lán ennek is köszönhető, hogy eze­ken az estéken mindig vannak a környékről érkező résztvevők is. Lelkészek mellett neves színészek és művészek is elfogadták a meghí­vást. így tett bizonyságot kétszer is Bánffy György színművész és Jancsó Adrienne előadóművész. ■ Boda Zsuzsa Szentmise Regina főhercegnőért Az elhunyt Regina főhercegnőnek, Habsburg Ottó feleségének a lelki üd­véért mutat be szentmisét február 25- én a budapesti Mátyás-templom­ban Juliusz Janusz apostoli nuncius - tájékoztatta a Magyar Távirati Iro­dát a Habsburg-titkárság. Az utolsó magyar király, IV. Ká­roly menye, Regina von Habsburg életének 85. évében, hosszas beteg­ség után otthonában halt meg feb­ruár 3-án a németországi Pöcking­­ben. Ott gyászmisével búcsúztatták február 9-én. Özvegye, a 97 éves Habsburg Ottó nem tudott részt venni a mi­sén, amelyet Regina számos hozzá­tartozója, barátja és ismerőse jelen­létében az augsburgi püspök, Wal­ter Mixa mutatott be. Ott volt vi­szont a Starnbergi-tó környékén fekvő falu templomában - család­juk kíséretében - Regina öt fia és két lánya, és megjelentek a Csillag­kereszt Rend képviselői is, Regina ugyanis a rend védnök asszonya volt. (XVI. Benedek pápa részvét­üzenetet küldött.) Reginát február 10-én helyezték végső nyughelyére a Dél-Türingiában lévő erődítményben, a Veste Held­­burgban lévő családi kriptában. A főhercegnő a bajorországi Würzburgban Regina Helene Eliza­beth Margarete néven született 1925. január 6-án. 1951-ben a franciaorszá­gi Nancyban, XII. Pius pápa áldásá­val ment feleségül Habsburg Ottó ko­ronaherceghez. A királyi párnak hét gyermeke született, közülük a legfi­atalabb György főherceg. M MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom