Evangélikus Élet, 2010. január-június (75. évfolyam, 1-26. szám)
2010-02-28 / 9. szám
14 * 2010. február 28. KRÓNIKA Evangélikus Élet HIRDETÉS_________________________________________________________________________________ Fogadóórámat minden hónap első hétfőjén tartom. Mindenkit szeretettel várok délután három órától öt óráig a Déli Egyházkerület székházában (1088 Budapest, Puskin u. 12.). Radosné Lengyel Anna országosfelügyelő-helyettes, a Déli Egyházkerület felügyelője HIRDETÉS_________________________________________________________________________________ IV. országos evangélikus borfesztivál lesz március 19-től 21-ig Révfülöpön, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban. A versennyel és szakmai programokkal egybekötött találkozó szakmai atyja dr. Urbán András professzor. Neves előadók biztosítják a szakmai színvonalat. A fesztivál idei fővédnöke dr. Lackner Pál dandártábornok, tábori püspök. A jelentkezőknek részletes anyagot küldünk. Jelentkezni lehet levélben a 8253 Révfülöp, Füredi út 1. postacímen, illetve a revfulop@lutheran.hu e-mail címen. HIRDETÉS_________________________________________________________________________________ Március 5-én a budapesti nyugdíjas lelkészkor nem a szokásos helyén, a Deák téri gyülekezetben, hanem a Hűvösvölgyben, a nyugdíjas lelkészek otthonában (Hűvösvölgyi út 193/A) jön össze 9.30-tól. Az előadást dr. Cserháti Sándor tartja a Korinthusiakhoz írt második levélről szóló könyve alapján. Szeretettel várjuk az érdeklődőket. HIRDETÉS_________________________________________________________________________________ Egyházunk különleges szolgálati területeiről tartunk böjti beszélgetéssorozatot Zuglóban, a gyülekezeti teremben (1147 Budapest, Lőcsei út 32.) február 25. és március 18. között csütörtök esténként 17 órától. ♦ Február 25.: Börtönmisszió, idősek otthona, anyaotthon - Roszík Gábor lelkész ♦ Március 4.: Magyar Evangélikus Konferencia (Maek) - Zászkaliczky Pál nyugalmazott lelkész, a Maek titkára ♦ Március 11.: Repülőtéri misszió - Fischl Vilmos lelkész ♦ Március 18.: Fébé Diakonisszaegyesület - Veperdi Zoltán lelkész HIRDETÉS ~ Konfirmandustalálkozó a soproni líceumban Egyházkerületi konfirmandustalálkozó lesz március 20-án és 21-én, szombat kora délelőttől vasárnap délig Sopronban, a líceum kollégiumában (Mátyás király u. 21.). A szállás és az étkezés költségeit az egyházkerü- Jet állja. További információ és jelentkezés március 5-ig Mesterházy Balázs iskolalelkésznél: 20/824-8409, balazs.mesterhazy@gmail.com. PROGRAM Március 20., szombat ♦ 9-től: Érkezés a líceum kollégiumába • 10.00: Éneklés, ismerkedős játékok • 10.30: Nyitó bibliatanulmány ♦ 11.00: Az egyházi esztendő többféle feldolgozása • 12.30: Ebéd ♦ 13.30: A líceum megtekintése ♦ 14.15: Szabadidő (közben a városban elrejtett feladatok; téma: Sopron protestáns egyháztörténeti vonatkozásai) ♦ 16.00: Vetélkedő ♦ 18.00: Vacsora • 19.00: Esti áhítat a répcelaki Vekker együttes koncertjével (?) • 21.00: Film (választható): Emlékezz a titánokra Március 21., vasárnap ♦ 8.00: Reggeli • 8.30: Közös készülés az istentiszteletre - közös hitvallás megfogalmazása (kreatív óra) ♦ 10.00: Istentisztelet a soproni gyülekezettel együtt • 11.30: „Morzsaszedegetés” (kiértékelés) • 12.00: Ebéd, hazautazás Istentiszteleti rend ♦ 2010. február 28. Böjt 2. vasárnapja (Reminiscere). Liturgikus szín: lila. Lekció: Mt 15,21-28; 1 Thessz 4,1-8. Alapige: Ézs 50,4-10. Énekek: 81., 189. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. II. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bencéné Szabó Márta; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Iványi Gábor; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Grendorf-Balogh Melinda; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 6. (orgonazenés áhítat) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Pelikán András; VII., Damjanich u. 28/B (gyülekezeti terem) du. 6. (ifjúsági) Pelikán András; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Haller u. 19-21., I. em. de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Joób Máté; de. 11. (úrv.) dr. Joób Máté; du. 6. (vespera) Missura Tibor; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Missura Tibor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv., szuplikáció) Győri Dávid; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) dr. Szabó Lajos; du. 6. (Új Találkozás) Solymár Péter Tamás Rákospalota, XV, Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (szuplikáció) Széli Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (szuplikáció) Széli Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (szuplikáció) Tóth Orsolya; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Tóth Orsolya; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lacknerné Puskás Sára; Pilisvörösvár (református templom) du. 2. Összeállította: Boda Zsuzsa Hatvanéves a farsangi imahét „Mindennek rendelt ideje van (...) Megvan az ideje a gyásznak, és megvan az ideje a táncnak” (Prédikátor könyve, 3. fejezet, 1. és 4. vers) Ahogy a fent idézett bibliai versben is olvashatjuk, földi életünkben mindennek megszabott ideje van, nincsenek véletlenek. Miközben földi utunkat járjuk, életünk ideje - kinek lassabban, kinek gyorsabban - meghatározott körforgásban telik, s ezt a körforgást ünnepeink és a fontosabb események évenkénti visszatérése jelentősen meghatározza. A keresztény kultúrkörben Jézus földre jötte (karácsony), küldetéséből fakadó szolgálata, megváltói halála (nagypéntek) és feltámadása (húsvét), mennybemenetele és a Szentlélek elküldése (pünkösd) máig meghatározó, egyetemes ünnep. Közülük is kiemelkedik Jézus feltámadása, azaz húsvét ünnepe. Minden ehhez kapcsolódik és ehhez viszonyul. Ennek bizonyítéka az a tény is, hogy a karácsonyi ünnep jóval később alakult ki (körülbelül az 5. században), mint a húsvét, melynek megünnepléséről már a 2. századból van történeti adat. A niceai zsinaton, 325-ben rögzítették véglegesen a pontos időpontját, vagyis hogy a húsvétot minden esztendőben az első tavaszi holdtölte utáni vasárnapon kell ünnepelni. „Meg van írva: nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik” - mondta Jézus az őt kísértő sátánnak, amikor a Szentlélek indítására negyvennapos böjtre vonult a pusztába (Mt 4,4). Jézus példáját követve az egyház a kereszténység első századaitól kezdve előírta hívei számára a böjtöket, így a húsvétot megelőző nagyböjtöt is. Ez hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó negyvennapos időszak, amelyet II. Orbán pápa iktatott törvénybe 1091-ben. A böjti időszak beköszöntével megszűnnek a mulatozások, bálok és lakodalmak is. A lelki megtisztulás, az önvizsgálat és minden téren az önmegtartóztatás időszaka lép a helyükre. A naptárban továbbra is visszafelé haladva a farsang idejéhez érünk, amely a keresztény egyházi évben vízkereszt napjától (január 6.) a húsvét előtti negyvenedik napig, az úgynevezett húshagyókeddig tart. A farsang elnevezése és a hozzá kötődő egyes szokások középkori német hatásra utalnak, de ismertek az Anjouk és Mátyás király idejéből származó adatok is, amelyekben itáliai mintájú felvonulásokról és álarcokról olvashatunk. Az újkori falusi és mezővárosi farsangi szokások ünnepi lakmározással, mulatságokkal, maszkos Csömörön felvonulásokkal, dramatikus játékokkal megpecsételt ünnepi, „karneváli” időszakra vallanak. * * * Csömörön is nagy hagyományai voltak a farsang utolsó napjaiban megszervezett báloknak. Abban az időben ezek kínáltak alkalmat a szórakozásra és az ismerkedésre. A kocsmák adtak helyet a mulatságoknak. A faluban mindenki tudta, melyik a maguk között csak evangélikus, katolikus vagy iparos (sváb) kocsmának Jánosné, Cila néni teáról és kekszről gondoskodott. így alakult ki a mai napig tartó, több mint fél évszázados hagyomány. Évről évre egyre többen jöttek erre a farsangi alkalomra. 1952-ben hívták meg először Túrmezei Erzsébet diakonissza testvért, költőnőt, aki hosszú éveken keresztül vállalta az imaheti szolgálatokat. Idővel más szolgálattevők is részt vettek ezeken az estéken, de Erzsébet testvér legalább háromnapos szolgálata továbbra is megmaradt. Az idei imahét igehirdetője volt Vető István cinkotai lelkész is nevezett helyiség, és az itt rendezett báloknak is többnyire megvolt a „törzscsapatuk”. Azonban erre, természetesen, nem volt szigorú szabály. Azokban az években Csömör, Cinkota és Nagytarcsa lakosai között sokkal szorosabb volt a kapcsolat, mint manapság, ezért a farsangi időben megrendezett bálok sem voltak egy időben. A hagyomány szerint a csömöri háromnapos vigalom volt az utolsó a sorban. Húshagyókedden a záró bál mindig jelmezes volt. A böjti tilalmak és a földmunkák előtt jól is esett a felszabadult vidámság. Akik nem a zenés mulatságot választották, egymáshoz mentek beszélgetni, együtt múlatták az időt. 1950-ben a csömöri evangélikus imaközösségi tagok szokatlan kéréssel keresték meg akkori lelkészüket, Solymár Jánost: a farsang utolsó három és a böjt első néhány napját az ige mellett közösségben akarták eltölteni. A lelkész örömmel vette a kérést, és attól kezdve az eleinte maroknyi - mintegy tíz-tizenöt fős- csapat a régi imateremben találkozott estéről estére énekelve, imádkozva, az igére figyelve, mégis jókedvűen. Az imaközösségi asszonyok voltak - személyes bizonyságtételükkel- a „házigazdái” ezeknek az estéknek. Hogy a farsangi hangulatot se kelljen nélkülözni, a lelkész felesége, Solymár 1970-ben édesapja után Solymár Péter került a gyülekezet élére. Ettől kezdve a meghívott igehirdetők köre még jobban kibővült. Volt olyan év, amikor az Evangélikus Teológiai Akadémia professzorai szolgáltak, más alkalommal lelkésznők vagy nyugdíjas lelkészek látogattak el az imahétre. De az egybegyűltek hallhatták teológushallgatóknak, az egyházmegye vagy a szomszédos gyülekezetek lelkészeinek igemagyarázatát is. A korábbi hagyományt követve Túrmezei Erzsébeté volt az imahét utolsó három alkalma egészen 1998-ig. Amikor betegsége ezt már nem engedte, újabb hagyományként Balikó Zoltán nyugalmazott pécsi lelkész szolgálata indította el a gyülekezetét az esztendő böjti útján. A szervezés során mindig szempont volt, hogy a környékre került új lelkészeket a csömöriek is megismerhessék. Ezáltal nemcsak a gyülekezet gazdagodhatott, hanem a csömöriek jó híre is sok helyre eljuthatott. Talán ennek is köszönhető, hogy ezeken az estéken mindig vannak a környékről érkező résztvevők is. Lelkészek mellett neves színészek és művészek is elfogadták a meghívást. így tett bizonyságot kétszer is Bánffy György színművész és Jancsó Adrienne előadóművész. ■ Boda Zsuzsa Szentmise Regina főhercegnőért Az elhunyt Regina főhercegnőnek, Habsburg Ottó feleségének a lelki üdvéért mutat be szentmisét február 25- én a budapesti Mátyás-templomban Juliusz Janusz apostoli nuncius - tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát a Habsburg-titkárság. Az utolsó magyar király, IV. Károly menye, Regina von Habsburg életének 85. évében, hosszas betegség után otthonában halt meg február 3-án a németországi Pöckingben. Ott gyászmisével búcsúztatták február 9-én. Özvegye, a 97 éves Habsburg Ottó nem tudott részt venni a misén, amelyet Regina számos hozzátartozója, barátja és ismerőse jelenlétében az augsburgi püspök, Walter Mixa mutatott be. Ott volt viszont a Starnbergi-tó környékén fekvő falu templomában - családjuk kíséretében - Regina öt fia és két lánya, és megjelentek a Csillagkereszt Rend képviselői is, Regina ugyanis a rend védnök asszonya volt. (XVI. Benedek pápa részvétüzenetet küldött.) Reginát február 10-én helyezték végső nyughelyére a Dél-Türingiában lévő erődítményben, a Veste Heldburgban lévő családi kriptában. A főhercegnő a bajorországi Würzburgban Regina Helene Elizabeth Margarete néven született 1925. január 6-án. 1951-ben a franciaországi Nancyban, XII. Pius pápa áldásával ment feleségül Habsburg Ottó koronaherceghez. A királyi párnak hét gyermeke született, közülük a legfiatalabb György főherceg. M MTI