Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2009-09-06 / 36. szám

Evangélikus Élet élő víz 2009. szeptember 6. *• 11 Tállyai csendesnap HETIÚTRAVALÓ Azt nem tudjuk, hogy Kossuth Lajos keresztelésekor hányán voltak a zempléni település evangélikus temp­lomában, de múlt szombaton a Bor­­sod-Hevesi Egyházmegye csendes­napján - a munkanap ellenére - közel százan gyűltek össze. Sándor Frigyes esperes nemcsak résztvevő­ket hozott magával Miskolcról, de ze­nei szolgálókat is - az In His Steps együttes Jézust dicsőítő énekekkel színesítette a mintegy hétórás együtt­­létet. A nap témájáról, amely A te­remtés a mai ember gondolkodásá­ban címet viselte, délelőtt Szakács Tamás felsőpetényi és Blatniczky János Dániel szügyi lelkész tartott előadást. Ők egyébként a reggeli áhítat és a záró úrvacsorái isten­­tisztelet igei szolgálatait is vállalták. Ebéd után az érdeklődők egy rövid sétát tehettek az Európa mértani középpontjának tekintett településen, majd ismét a templomban folytató­dott a program az In His Steps együttes koncertjével és a miskolci Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázi­um és Pedagógiai Szakközépiskola di­ákjainak a nyári szünet felhőtlen örömeit idéző és azt búcsúztató mű­sorával. A rendezvényt záró istentisz­telet előtt a Luther Kiadó igazgató­ja, Kendek K. Péter és az Evangélikus Élet szerkesztőségvezetője, Boda Zsuzsa beszélt a kiadóban és a heti­lapnál folyó munkáról. A nap során lehetőség nyílt a kiadványok kedvez­ményes megvásárlására is. ■ Boda Zsuzsa felvétele A HÓNAP KÖNYVE - SZEPTEMBERBEN 30% KEDVEZMÉNNYEL A LUTHER KIADÓTÓL Keveházi László: „A kereszt igéjét hirdetni kezdtem” Sztárai Mihály élete és szolgálata A magyarországi reformáció kezde­teihez kalauzol el a A kereszt igéjét hirdetni kezdtem című márvány­mintás könyv, amely Sztárai Mihály (1510 körül - 1575) életét és szolgá­latát mutatja be tudományos igénnyel, felvázolva és értékelve a Sztáraival foglalkozó eddigi szakiro­dalmat is. Harmincesztendei kutatómun­ka áll a mű hátterében, melynek eredményeként a különböző véle­mények, elméletek ütköztetésén és szintézisén keresztül új megvilágí­tásba került Sztárai Mihály alakja és életútja. Nem bizonyítható többek között például, hogy a reformátor korábban ferences szerzetes volt, az sem, hogy részt vett a sárospataki is­kola alapításában, valamint páduai tanulmányait is új, későbbi idő­pontra teszi a szerző az újabb kuta­tási eredmények fényében. Érdekfeszítő és izgalmas a könyv segítségével nyomon követni Szá­rai Mihály életútját; ebben a kötet elején található térképvázlat is a se­gítségünkre lehet. A reformátor életén keresztül megelevenedik a magyarországi reformáció kezdete, bepillantást nyerünk a korabeli vá­rosok, mezővárosok, főúri családok életébe. Megismerhetjük a hódolt­ság területén élők nehéz helyzetét, ahol bizony nem kevesen tértek át a törökök hitére félelemből vagy más megfontolásból. Kirajzolódik a lutheránus lelkészek elszánt küz­delme, hogy továbbadják a tiszta evangéliumot ott, ahonnan a kato­likus főpapok többsége elmene­kült a török elől, ott, ahol csak megtűrik a kereszténységet, és csak politikai okokból döntenek hol a katolikusok, hol a lutheránusok javára a vitás kérdésekben. A lelké­szek mindezért nemegyszer az éle­tüket kockáztatják, csak hogy vi­gaszt nyújthassanak a török igát nyakukon hordó magyar kereszté­nyeknek. Sztárai Mihály alakja példaként jelenik meg előttünk. Egy cél vezé­relte egész életén keresztül: az evan­gélium továbbadása. Talán még az a halvány remény is megcsillant előtte, hogy a törökök közé is eljut az örömhír. Az igehirdetésen túl a szervezéshez is igen jól értett, 1544- től hét év alatt százhúsz gyülekeze­tét szervezett Alsó-Baranyában, túl egyháztörténeti és történelmi eseményeket is megénekelt, mint amilyen például a História Cranme­­rus Tamás érseknek az igaz hitben való állhatatosságáról. Drámáit, melyek közül kettő maradt az utó­korra - Az igaz papságnak tiköre... és A papok házasságáról -, valószí­nűleg elő is adták a korabeli diákok. Keveházi László könyve az élet-A hónap könyve - szeptemberben a Luther Kiadótól 30% kedvezménnyel Keveházi László: „A kereszt igéjét hirdetni kezdtem” Sztárai Mihály élete és szolgálata Vásárolja meg a hónap könyvét kedvezményesen! Eredeti ára: 1950 forint. http://bolt.lutheran.hu/ E-mail: kiado@lutheran.hu Fax: 1/486-1229 1085 Budapest, Üllői út 24. ’ KÍVO(AZlÍ4S>U»_ „A kereszt igéjét hirdetni kezdtem” Sílrfnn MMy éleit d tZcíftálata majd püspöki szolgálatot végzett, posztillás kötetet, agendát, ordi­­nációs liturgiát készít (melynek szövegét a könnyebb érthetőség kedvéért Keveházi László mai nyelv­re átültetett formában idézi). Az iro­dalomtörténet-írás is számon tart­ja a reformátort, hiszen mindhárom műnemben - líra, epika, dráma - jelentős, úttörő alkotásai szület­tek. Énekeskönyvünkből is ismert a „Mely igen jó az Úristent dicsérni" kezdetű műve, a mai református énekeskönyv öt énekét őrzi, de szerzeményei jelen voltak katolikus és unitárius könyvekben is. Énekei mellett ránk maradtak zsoltárparaf­rázisai is, melyek legszebbjei a 24., 26., 74. és 94. zsoltár alapján készül­tek. Históriás énekei közül talán a Szent Illyésnek és Ákháb királynak idejében lőtt dolgokról a legismer­tebb, de további bibliai történeteken rajzon túl bemutatja sokoldalú szol­gálatát is - külön fejezet foglalko­zik Sztárai Mihállyal mint püspök­kel, és ugyancsak külön fejezetet szentel a szerző a költő bemutatá­sának is. Az író további kutatásokra is bá­torít, hiszen maradtak még felderí­tetlen részletek Sztárai életével kap­csolatban, főként életútjának eleje maradt homályban erre vonatkozó források híján. Azonban nem csak egyház- és irodalomtörténészek számára lehet érdekes e könyv, melynek hátolda­lán egyébként Sztárai Mihály pecsét­je látható Keveházi László gyűjtésé­ből. Szívesen ajánlom minden érdek­lődő figyelmébe, aki Sztárai Mi­hály életén és munkásságán keresz­tül szeretne többet megtudni a ma­gyarországi reformációról. ■ Kerepeszki Anikó Krisztus mondja: Amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg. (Mt 25,40) Szentháromság ünnepe után a 13. hé­ten az Útmutató reggeli és heti igéi ezt hirdetik: a hitünk cselekedetek nélkül halott! Az isten- s emberszeretet parancsának betöltése mindennap hitből fakadó jó cselekedetekben válik nyil­vánvalóvá, melyeket Isten készít el (lásd Ef 2,10). Az utolsó ítéletről szólva Jézus azonosítja magát a legkisebb, leginkább irgalomra szoruló „lázárok­kal”, s Krisztus az irgalmas samaritánus tettével úgy válaszol a törvénytudó­nak e megkísértő kérdésére: „De ki a felebarátom?”, hogy azt megfordítja: „...ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?” (Lk 10,29.36). De nem elég csak elméletben tudni a választ, úgy kell szeretni a másik embert, mint ön­magamat! „A hit egyedül Istent illetheti. Ebből születik azután a cselekedet, amellyel felebarátainknak szolgálunk.” (Luther) „Az Úr törvényében boldog, aki gyönyörködik”, ma is (GyLK 668). A szeretet apostola kijelenti, hogy„/s­­ten szeretet”, mert „elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért” (íjn 4,8.10). Az egymás iránti szeretet által lesz teljessé bennünk az ő szeretete, de ez is Isten ajándéka. „Az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolata­it, az ő parancsolatai pedig nem nehezek.” (íjn 5,3; LK) A törvénytudó a Tórát idézte: „Szeresd azért az Urat...” (sMóz 6,5) és „Szeresdfelebarátodat...” (3MÓZ 19,18b). A választott nép ismerte az adósságelengedés törvényét is („...ami­vel testvéred tartozik neked, azt engedd el!”), de megtette-e ezt minden he­tedik év végén? Ám még ma is azt „parancsolom neked, hogy légy bőkezű az országodban levő nyomorult és szegény testvéredhez” (5MÓZ 15,3.11). Isten a prófétája által ítéletet hirdet népének a társadalmi igazságtalanság miatt, ám a túlélés és a kegyelem egyetlen lehetőségét is eléjük és elénk tárja: „Engem keressetek, és éltek!”„A jóra törekedjetek, ne a rosszra, akkor életben marad­tok, (...) szerezzetek érvényt a törvénynek..!’ (Ám 5,4-14.15) Az emberszere­tet különböző törvényei különösen a nyomorultakat, a jövevényeket, az ár­vákat és özvegyeket védik: „... naplemente előtt add vissza neki a zálogot (...) Még aznap add meg a bérét (...) Ne forgasd ki jogaiból..!’ (5MÓZ 24,13.15.17)! Az első keresztény gyülekezetben még testvéri közösség volt, hiszen „nem volt közöttük egyetlen szűkölködő sem, mert (...) az eladott javak árát (...) szét­osztották mindenkinek úgy, ahogyan szüksége volt rá” (ApCsel 4.34-35)- Jú­­dás e tette hit nélküli, tehát halott volt, és őt is azzá tette! Így árulta el Jé­zust: „Akit megcsókolok, az lesz ő, aztfogjátok el!” (Mt 26,48) Júdás, Jézus Krisz­tus szolgája pedig így köszönti az elhívottakat: „...irgalom, békesség és sze­retet adassák nektek bőségesen." S az üdvözítő Istent dicsőíti, övé a „dicsőség fenség erő és hatalom öröktőlfogva, most és mindörökké” (Júd 2.25). Folytas­suk: „Dicsőség légyen Istennek!” - „Hitből jön a cselekedet, / Hogy életünk betöltse; / Élő, igaz hit nem lehet, / Melynek nincs jó gyümölcse.” (EÉ 320,6.5) Megvan mindkettőd? ■ Garai András Munkaévkezdés délen ^ Az elmúlt évek hagyományait követve idén is lelkészkonfe­rencia keretében nyitotta meg a munkaévet a Déli Egyházkerü­let. Az Igehirdetés a gyülekezet épüléséért címmel meghirdetett és közel kilencven lelkész rész­vételével megtartott találkozóra 2009. augusztus 24. és 26. között került sor a balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonban. lelkész a nagyvárosi gyülekezetépítés új irányairól beszélt. Gáncs Péter püspök nyitóáhítata, Ribár János esperes esti és reggeli áhí­tatok keretében megtartott evangé­­lizációja, valamint Lovas András zá­ró istentiszteleten elhangzott ige­hirdetése egyaránt Péter halfogásá­nak evangéliumi történetére (Lk 5,1- 11) fókuszált. Az előadások témáinak feldolgo­zása csoportbeszélgetések, illetve drámapedagógiai forgószínpad kere­tében történt, a fórumbeszélgetése­ken a 2008. évi lelkészi jelentések ki-A zenekar A konferencia témájának bevezetéseként dr. Szabó Lajos professzor, az Evan­gélikus Hittudományi Egyetem (EHE) Gyakorla­ti Tanszékének vezetője tartott előadást. Mondan­dójában az igehirdetésben megjelenő lelkiség szerepé­ről és a prédikáció megúju­lásának lehetőségeiről szólt. Másnap e témafelveze­téshez kapcsolódóan - mintegy gyakorlati pél­daként - Pángyánszky Ágnes pilisi lelkész, az EHE doktorjelöltje is­mertette Barbara Brown Taylor amerikai lelkésznő munkásságát és igehirdetési szolgálatát, levetít­ve a résztvevők számára a bemuta­tott igehirdető egyik prédikációjá­nak felvételét. Meghívott előadóként Hajdú Zol­tán Levente szóládi református lel­kész a kistelepülésen végezhető gyü­lekezetépítés lehetőségeiről, illetve Lovas András gazdagréti református értékelésére, valamint a közelmúlt­ban megjelent Elmélyülés című gyü­lekezeti munkaprogram bemutatásá­ra is sor került. A kétnapos együttlét kulináris örö­meit a konferencia- és missziói otthon kitűnő konyhája, valamint az utolsó esti grillpartin elkészített utánozhatat­lan békéscsabai kolbász biztosította. A közös éneklések zenei kíséretét a ke­rület lelkészeiből verbuválódott zene­kar (ex Promise) szolgáltatta. ■ S.A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom