Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2009-08-09 / 32. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2009. augusztus 9- ► 15 A kicsi szép 2. rész: A kicsiség erénye Ernst F Schumacher közgazdász változatos életútját a rovat legutób­bi cikkében már felvillantottuk. Az 1950-es években a burmai kormány fejlesztési tanácsadójaként kemé­nyen dolgozott az ország gazdasági stratégiájának kidolgozásán, a hétvé­géket pedig egy buddhista kolostor­ban töltötte. Itt döbbent rá, hogy a burmaiaknak nincs szükségük azok­ra a fejlesztésekre és beruházásokra, amelyeket a nyugati materializmus számukra kínál. Szegény, de tartal­mas életüket látva Schumacher éle­te gyökeres fordulatot vett. Elkezd­te újragondolni korábban vallott gazdasági nézeteit. A közgazdász szállóigévé vált könyveimé nehezen született meg. Az eredeti címet (A méret, ami szá­mít) a kiadó rossznak találta és egy­szerűen áthúzta. Igaza volt. Schum­acher egyetértett az új címmel is, de úgy fogalmazott, hogy a gazdaságban - és általában az életben - megfele­lő méretű dolgokra van szükség: hol kicsire, hol nagyra. „Ma az óri­ási méretek szinte egyetemes bál­ványimádásában szenvedünk. Ezért feltétlenül szükséges a kicsinység erényeinek hangsúlyozása ott, ahol ez helyénvaló.” Könyvére megjelenése után keve­sen figyeltek fel, s inkább csak azok, akik már eleve nyitottak voltak ezek­re a gondolatokra. A világsiker csak akkor jött el, mikor a növekedési őrü­let fokozódott, és Schumacher gon­dolatai egyre aktuálisabbá váltak. Tovább nem halaszthatom, meg kell írnom, hogy szerintem Schuma­cher mit szólna a mai világhoz, a mai Magyarországhoz. Tévedéseimért én felelek. Kezdjük Piliscsabán, ahol nemcsak az evangélikusok, de az egész telepü­lés Iélekszáma nő. Az óvodáskorúa­­ké is. A történet előzménye: 2008 au­gusztusában az akkori polgármester örömmel tudatta mindenkivel, hogy Piliscsaba európai uniós pályázata nyert: a kormány egy új, tizenkét cso­portos óvoda felépítésére 497 millió forintot szavazott meg. Majd 2009 ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Kézdy Edit júniusában óriási vihart kavart, hogy az újonnan megválasztott polgármes­ter bejelentette: a képviselő-testület áttekintette a gazdasági számításokat, és úgy döntött, hogy visszautalják az elkülönített számlán tartott előleget. Kiderült, hogy az óvodaépítés várha­tó összköltsége 780 millió forint, vagyis az elnyert 497 millió forintot Piliscsaba Nagyközség Önkormány­zatának több mint 282 millió ön­résszel kell kiegészítenie. A polgár­­mester szerint a település nem ver­heti felelőtlen kiadásba magát. A képviselők alternatív megoldásokon gondolkodnak. Ezek egyike lehet a meglévő óvodák felújítása, bővítése. Az eset nem egyedi. Az Európai Unió és a hazai pályázati rendszerek a nagyberuházásokat kedvelik. Ke­vesebb pályázóval kell szerződést kötni, kevesebb elszámolást kell el­lenőrizni, országunk büszkén el­mondhatja, hogy a rendelkezésre álló keret döntő többségét máris le tudtuk hívni. Ha Piliscsabának nem került vol­na irreálisan sok pénzébe, talán ott is megvalósul a „nagy projekt”. Mit számít ilyenkor, hogy mi a gyerekek, a szülők és a környezet érdeke? Biz­tos, hogy az a jó, ha a falu távolabbi végéből kocsival kell szállítani óvo­dába a gyerekeket? Nem az, ha a szü­lők kellemes séta közben beszélget­nek a gyerekükkel, hanem az, ha idegesen parkolóhelyet keresnek? Ha a forgalomnövekedés mások éle­tét is megnehezíti? Ha az ovisoknak egy barátságos hangulatú, kevés cso­portból álló óvoda helyett egy nagy intézménybe kell beilleszkedniük? Nem kell ahhoz az Európai Uni­óban élni, hogy Schumacher idősze­rűségét megtapasztaljuk. Kalifor­niában 1998-ban jelent meg Steven Gorelick könyve, amelynek címe magyarul: A kicsi szép, a nagy álla­milag támogatott - Az adófizetők pénzén előidézett társadalmi és kör­nyezeti válság. A találó címhez a vi­lág minden részéről idézhetünk pél­dákat. De maradjunk Magyarországon. A hipermarketek és a kisboltok témá­ját mindannyian jól ismerjük. A fő­város határában, a budaörsi kopárok alján alig tizenöt éve jelent meg az el­ső „óriásdoboz”; mára - a beruhá­zóknak adott jelentős adókedvez­ményeknek is köszönhetően - átala­kult a táj. Ameddig a szem ellát, hi­permarketek, barkácsáruházak, elekt­ronikai áruházak, outlet centerek - és persze aszfaltozott utak meg au­tóparkolók foglalnak el minden tal­palatnyi helyet. Ma már tudjuk, hogy a külföldi beruházóknak az az ígére­te, hogy munkahelyet teremtenek, önmagában ugyan igaz - de műkö­désük hatására nagyon sok „sarki fű­szeres” zárt be, hagyományos bevá­sárlóutcák néptelenedtek el. A hipermarketek és bevásárló­­központok által okozott gazdasági és környezeti károk felsorolására nem maradt hely, de egy kérdésre igen: hol van több esély arra, hogy a jól ismert kereskedő tanácsokkal segít nekünk, a kisboltban vagy az óriásboltban? Hulladékkezelés és szennyvíztisz­títás, energiagazdálkodás és mező­­gazdasági termelés mind mind olyan területek, ahol bemutathatnánk: a ki­csi - vagy célszerű méretű, de sem­miképpen sem a hivalkodóan óriási - a szép. Schumacher idézett művé­nek Emberarcú technika című feje­zetében így fogalmaz: „Furcsamód a Hegyi beszéd meglehetősen pontos útbaigazítást ad arról a szemlélet­­módról, amely elvezethet az életben maradás gazdaságtanához." Két hét múlva egy üdítő példán szeretném bemutatni, hogy nem re­ménytelen a szemléletváltás. A ha­zai erdőkben terjed a gondolat: a ki­csi szép. ■ Gadó György Pál Petőfi Sándor százhatvan éve halt meg A történészek többségi álláspontja szerint százhatvan éve, 1849. július 31- én Segesvár és Fehéregyháza között a szabadságharc egyik utolsó csatá­jában esett el Petőfi Sándor költő. „Huszonhat évet élt, s világirodal­mi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában” - írta róla Né­meth G. Béla. Petőfi Sándor Kiskőrösön született 1823. január í-jén (vagy 1822. decem­ber 31-én), szülővárosának azonban gyermekkora színterét, Kiskunfél­egyházát vallotta. Ötévesen kezdte ta­nulmányait, összesen kilenc iskolában tanult változó eredménnyel; szép­írásból, magyar, latin és német nyelv­ből, rajzból azonban mindenütt kitűnt. Kamaszként a színház bűvöletébe került, 1844-ig volt vándorszínész a Dunántúlon, statiszta a Pesti Ma­gyar Színházban, fellépett Kecskemé­ten, Debrecenben és Érmelléken. Közben katonáskodott is Sopron­ban, Grazban és Zágrábban, de gyen­ge egészsége miatt leszerelték. A pápai kollégiumban lett barátja Jókai, innen küldte első verseit Bajza Józsefhez, az Athenaeum szerkesztő­jéhez. E folyóiratban jelent meg 1842- ben A borozó című költeménye, Pet­rovics Sándor aláírással, Petőfivé csak néhány hónappal később a Hazámban című versével vált. A nyomortól ba­rátok, ismerősök mentették meg többször, élt másolásból, francia és an­gol fordításból. 1844-ben Vörösmar­ty támogatta versei megjelenését, ő ajánlotta be a Pesti Divatlaphoz, melynek segédszerkesztője lett. A romantikus hőseposzt parodizá­ló írása, A helység kalapácsa 1844-ben jelent meg, 1845-ben pedig a János vi­téz, az új népi hőst megteremtő ver­ses meséje. 1845-46-ban rövid válságidőszak következett be életében: szerelmi csa­lódások érték, a konzervatív kritika tá­madta, megélhetési nehézségei voltak. Mindez költészetének elkomorodását hozta, erre utal Felhők ciklusa, A hó­hérkötele című regénye, a Tigris és hi­éna című drámája. Szendrey Júliát 1846-ban ismerte meg, s egy évvel később feleségül is vette. E viszontagságos, szenvedélyes szerelem és a boldog házasság lett ih­­letője legszebb szerelmi lírájának. 1847 az Arany Jánossal kötött szoros barátság és az Összes költeményei megjelenésének éve. Az 1848-ban Európán végigsöprő forradalmi hul­lám, amely márciusban Pestet és Budát is elérte, a szabadság, a függet­lenség, a demokrácia és az egyenlő­ség eszméit magáénak valló költőt is magával ragadta. Megszületett a Nemzeti dal, amelyet a liberálisok és radikálisok is programversként fo­gadtak. Petőfi politikusnak nem vált be, ra­dikalizmusa miatt elszigetelődött, a szabadszállási képviselőválasztáson elbukott. Az értetlenség, az elzárkó­zás miatti keserűsége az önéletrajzi ihletésű Az apostol című elbeszélő költeményében jelent meg. 1848 októberétől katonáskodott, százados, majd 1849 májusától őrnagy volt. Közben 1848 decemberében meg­született Zoltán fia. 1849 januárjától Bem seregében szolgált Erdélyben, a július 31-i segesvári ütközetben esett el, halálának pontos körülményei máig nem tisztázottak. Petőfi a nép nyelvét emelte be a magyar költészetbe, közérthetően, egyszerűen szólt mindenkihez, a formai tökélynél fontosabbnak tartot­ta mondandójának, gondolatainak hiteles megfogalmazását. Műveiből számtalan feldolgozás készült, élete filmek, regények, színművek ihlető­­jévé vált. M MTI EVÉL&LEVÉL&LEVÉL Válasz dr. Erdődy Tiborné olvasói levelére Kedves Testvérem! Örömmel olvastam Az evangélikus megújulás stratégiájához... címmel megjelent hozzászólását az Evangélikus Élet 2009. augusztus 2-i számában. A munkacsoport egyik vezetőjeként szeretnék megtisztelő soraira röviden válaszolni. Osztom véleményét, hogy kerülni kell a fölösleges idegen szavakat. írá­saimban, igehirdetéseimben és előadásaimban - képességeim szerint - ma­gam is igyekszem őrködni anyanyelvűnk tisztaságán. Az Ön által javasolt ki­fejezéseket („célkitűzések” „feladatterv” stb.) jónak is tartom, és iparkodni fogunk ezek meghonosításán jelen munkánk összefüggésében is. Testvérem azonban engedjen meg egy megjegyzést. A „stratégia” szónak nemcsak a Kis­lexikonból Ön által idézett, az elmúlt rendszerben gyökerező jelentésárnya­lata van (például „a munkásosztály forradalmi harcának előkészítése”), ha­nem - meglepő módon - bibliai gyökere is! Az Evangélikus Élet 2007/44. számának 3. oldalán Taktika helyett straté­gia című írásomban utalok is erre, amikor cikkemet így fejezem be: „...a mi Urunk a legnagyobb stratéga, és neki megvan a maga rövid, közép- és hosszú távú terve is velünk. A mi feladatunk az ő szándékának megértése és az ah­hoz igazodó cselekvési program megalkotása. Ez pedig soha nem szakadhat el a személyes hittől. Amikor Pál apostol Timóteust buzdítja, akkor kétszer is a stratégiával kapcsolatos kifejezést használ: »sztrateüé... tén kaién sztra­­teian«, vagyis »...harcold mega nemes harcot« (íTim 1,18).” Ha Pál apostol - aki pedig aligha vádolható azzal, hogy rajongott volna a római hadászatért - jó szívvel és a szónak új tartalmat adva ír le ilyen idegen eredetű kifejezést, akkor - kellő mértékkel - talán mi is használhatjuk. Köszönöm hozzászólását, és kérem, továbbra is kísérje figyelemmel foko­zatosan alakuló munkánkat, az egyházon belüli megújulás tervezetét. Szeretettel köszönti: Dr. Fabiny Tamás püspök „Megáll az Istennek igéje” Hála az Úrnak Drenyovszky Irén testvérünk és a Keresztyén Orvosok Ma­gyarországi Társaságának világos, igei állásfoglalásáért („Homofóbia” vagy bibliai alapvetés?, Evangélikus Élet, 2009/30. szám), valamint Szeverényi Já­nos, Lupták György és Bence Imre vagy korábban Tubán József írásaiért eb­ben a témában. Sajnos vannak olyan országok az Európai Unióban, ahol az ilyen igei vallástételért már büntetőeljárás indulhat... Nem kell követni a ha­zug mintákat, amelyekkel „jogot” gyártanak a bűnből! Isten őrizzen mind­nyájunkat az értünk megfeszített és föltámadott Úr Jézus Krisztus világos­ságában és hatalmában! Szeretettel: Adámi László lelkész (Nyíregyháza) KATOLIKUS KÖZLEMÉNY - EGYETEMES TANULSÁG A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nyilatkozata a bösztörpusztai „körtemplom” / /« / r rr 1 építéséről A Kunszentmiklós-Bösztörpusztán „az Életfa szomszédságában”épü­lő „Hétboldogasszony-kápolnával” kapcsolatban a kalocsa-kecske­­métifőegyházmegyei érseki hivatal az alábbi felhívás közlésére kérte a katolikus lapok szerkesztőségeit: Főtisztelendő és Tisztelendő Urak! A Kunszentmiklós-Bösztörpusztán folyó év augusztus 21. és 23. között megrendezendő magyarok orszá­gos gyűlésének úgynevezett szak­rális, gyógyító területének közép­pontjában kivitelezés alatt álló száz négyzetméter alapterületű és tizenkét méter magas „körtemp­lom” bár a főegyházmegye terüle­tére tervezték, minden előzetes egyeztetés és egyházi engedély nélkül épül. Megálmodói a médi­án keresztül adakozásra és kétke­zi munkára kérik a jó szándékú em­bereket úgy, hogy titulusként a boldogságos Szűz Mária neve em­lítésével egyházias jelleget sugall­nak, és ezzel a katolikus híveket megtévesztik. A nyilvánosság előtt megjelent, Hétboldogasszony-kápolnával kap­csolatos leírások ősmagyar és po­gány elemekkel keverik hitünk igaz­ságait, ezért az érseki hivatal a fő­egyházmegye minden papját az eseménytől távolmaradásra kéri, ezzel együtt a főpásztor megtilt min­den liturgikus funkciót, mely(ek)re esetlegesen (akár megáldás for­májában) az egyházmegye bárme­lyik klerikusát is kérik vagy kérték. Kérem, hogy az érseki hivatal egy­értelmű elhatárolódása nyomán ki-ki a fentiek szellemében járjon el, és tájékoztassa híveit is. ■ Mészáros István érseki irodaigazgató-helyettes Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye HIRDETÉS rv A.R/ ALKONY 9 Az idősgondozás területén 13 éves szakmai tapasztalattal rendelkező Arany Alkony Idősotthonok várják kedves lakóikat Zuglóban, Újpalotán, Csepelen, a Mátyás téren és Törökbálinton. Ugyanitt élethosszig tartó, Zugló: 061 / 555 0666 kiemelkedő színvonalú egész­ségügyi ellátás, illetve havi díjas ápolás az intenzívebb ellátást igénylőknek. Újpalota: 061/414 3333 Csepel: 061/277 5374 Mátyás tér: 061/303 2884 Törökbálint: 06 23/515 300 HIedicatuS www.aranyalkony.hu fenntartó: Kálvin János Presbiteri Misszió

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom