Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-08-09 / 32. szám
4 41 2009- augusztus 9. KERESZTUTAK et Megdöbbentő kegyelem Balaton-NET az Aliansz szervezésében A Balaton-NET augusztus 19. és 23. között már a harmadik találkozóra várja Balatonszemesre mindazokat, akik a nyári melegben kiegyensúlyozott és erőteljes bibliatanításban szeretnének testi és lelki felfrissülést nyerni. Az idei program fő témája - Jónás könyve alapján - a Megdöbbentő kegyelem, a fő előadó pedig dr. Liam Golinger angliai lelkipásztor, nemzetközileg elismert bibliatanító. A találkozó szervezői a Magyar Evangéliumi Aliansz és az Euro-Keswick Partnership. A Balaton-NET tehát nemzetközi evangéliumi találkozó a magyar tenger partján. Találkozó barátainkkal, testvéreinkkel és találkozási lehetőség kegyelmes Istenünkkel! A felekezetközi esemény idén is családbarát programmal fogadja a résztvevőket. A főszínpad délelőtti és esti alkalmai alatt színes gyerekfoglalkozások várják a kisebbeket és külön a tizenéveseket is. Délutánonként bizonyára mindenkit a vízbe csábít majd a NET-beach, esténként viszont a fiatalok külön ifisátorban beszélgethetnek. A Balaton-NET kísérő rendezvénye lesz a Misszióexpó, melyen a különböző keresztény szervezetek munkáján keresztül nyerhető betekintés Isten határokon inneni és túli munkájába. Az idei nagykoncerten Pintér Béla és zenekara lép fel. ■ Varga György LENKE ANYA Százéves magyar apáca Indiában Az „ismeretlen Teréz anyaként” emlegetik azt a magyar apácát, aki évtizedek óta segíti a nehéz sorsú indiai nőket. Lenke nővér pár héttel századik születésnapja után, július közepén lett híres a szubkontinensen. A Marton Etelka néven született ferences rendi Lenke nővér immár több mint negyven éve él Kalkuttában. A hányatott sorsú nők ezreit tanította meg varrni és hímezni azért, hogy a munka révén esélyt kapjanak családjuk eltartására. „Teréz anyától eltérően Lenke nővér ismeretlen volt a sajtó számára, és csak akkor figyeltek fel rá, amikor századik születésnapja alkalmából misét mondtak érte június 27-én” - mondta Henry D. Souza nyugalmazott érsek az ázsiai katolikusok életével foglalkozó internetes oldalnak (www.ucanews.com). Míg Teréz anya munkássága a nagyvilág számára is látható volt, Lenke nővér ideje nagy részét dolgozószobájában töltötte, és azokat a nőket képezte, akiket a papok küldtek hozzá a távoli missziókból. A törékeny nővért még mindig tisztelet és szeretet övezi társai és az általa tanított nők körében - állítják azok, akik ismerik őt. Születésnapján védencei közül kétszázötven nő kereste fel, magukkal hozva gyerekeiket és unokáikat is. Lenke nővér 2009. január í-jei balesetéig aktív volt, az év első napján azonban elesett, és eltörte jobb karját. Bár csontjai összeforrtak, a szinte teljesen vak apáca azóta ágyhoz kötötten él - idézte a honlap Celine Xavier nővért. A rendfőnöknő szerint több évtizedes szolgálata alatt Lenke nővér dolgozott kertészként, ápolóként, árvák gondozójaként, és a katekizmusra is tanított. Leginkább szeretett feladata azonban a varroda vezetése volt. Több száz nőnek tanította meg a hímzés titkait is. Az oktatással 1994-ben hagyott fel. Lenke nővér 1909-ben született Budapesten, 1930-ban csatlakozott a ferencesekhez. Indiába 1934-ben érkezett, először Dzsabalpurban tevékenykedett, majd 1968-tól Kalkuttában szolgált. A nővér mind a mai napig magyar állampolgár, fiatalabb lánytestvére Magyarországon él. N MTI Tovább foszlik az „ateista állam” utópiája Dmitrij Medvegyev kormányfő július 22-i bejelentése alapján az orosz iskolákban szeptembertől bevezetik a vallásoktatást. Az érvénybe lépő rendelkezés tizennyolc orosz régió tizenkétezer iskoláját érinti. Az új törvény 2012-től egész Oroszországban 256 ezer diák számára teszi lehetővé a vallásórák látogatását. Ezzel véglegesen eltűnik az „ateista állam” utópiája, amely a Szovjetunióban 1917- ben kezdődött a vörös forradalommal - hangsúlyozta az orosz elnök. Elődje, Vlagyimir Putyin már 2006- ban igent mondott a II. Alekszij által vezetett ortodox egyház kérésére. A pátriárka hangsúlyozta, hogy minden orosz diáknak ismernie kell az orosz kultúrát, az ortodoxia alapvető tanítását, és négy megyében kötelezővé tette az ortodox vallás tanítását. Az új rendelkezés az ortodox, a muzulmán, a zsidó és a buddhista vallásoktatásra ad lehetőséget. Putyin tízezer ortodox vallásoktató kiképzését tervezte 2010-re, Medvegyev viszont kiterjesztette az oktatást az említett négy vallásra. A vallásórák fakultatívak lesznek - az ateisták számára összehasonlító vallástörténetet terveznek. A Kreml elfogadta a pátriárka azon kérését is, hogy a katonaságban legyenek tábori lelkészek. Míg azonban Putyin elnök ortodox pópákra bízta volna a vallásoktatást, Medvegyev világi tanárokra ruházta a feladatot. A húszas-harmincas évek bolsevista vallásüldözései során lerombolták a templomokat, elkobozták az egyházi javakat, üldözték a hívőket. Borisz Jelcin Szentpéterváron már 1994- ben felszámolta az „ateizmus múzeumát”, amelyet a kazáni Miasszonyunk-székesegyházban rendeztek be, és megnyitotta a templomokat. Moszkvában 1999-ben újjáépítették az Üdvözítő-székesegyházat, amelyet Sztálin romboltatott le. Ez az újjáépítés az ortodoxia újjászületését is jelzi Oroszországban. M Forrás: Magyar Kurír Pünkösdváró Eui v ■‘a Kárpát-medencei ökumenikus nagytaláh. * Aligha sejthettük, hogy ez évben nemcsak egy nemes nyelvművelő kezdeményezés (a magyar nyelv éve), hanem egy másik esemény - a szlovákiai nyelvtörvény megalkotása - is arra késztet minket, magyarokat, hogy szót emeljünk a magyar szó mellett. A várhatóan szeptember 1- jén érvénybe lépő jogszabály kapcsán egyre erőteljesebben hallatják hangjukat az egyházak is. Tőkés László európai parlamenti képviselő és dr. Kiss-Rigó László, a katolikus Szeged- Csanádi Egyházmegye püspöke július utolsó napján sajtótájékoztatón jelentette be, hogy augusztus 30-án 18 órakor ökumenikus imatalálkozóra kerül sor Szegeden, a székesegyházban. A Tőkés László által kezdeményezett esemény keresztényi testvéri szolidaritásunkat fejezi ki azok iránt, akiket a szlovákiai nyelvtörvény sújt, és szót emel a jogsértések ellen. A szervezők fontos célja továbbá hálát adni anyanyelvűnkért, hogy azon kommunikálhatunk, és felszólalni amellett, hogy a magyarság szülőföldjén gyakorolhassa anyanyelvét a mindennapokban és a vallásgyakorlásban egyaránt. A helyszínválasztást az is indokolta, hogy az egyházmegyében jelentős számban élnek kisebbségek, köztük szlovákok is (többek között Békéscsabán, Gyulán és Tótkomlóson). Az egykori Csanád Egyházmegye korábbi területe pedig ma három országhoz tartozik; e területek testvéregyházaival is jó kapcsolatot ápol az egyházmegye. A sajtótájékoztatón Tőkés László kifejtette, hogy ez az ügy nem politikai konjunkturális vagy pártpolitikai, hanem erkölcsi kérdés, mivel az egyházaknak kötelességük felemelni szavukat az igazságtalanság és a jogfosztás ellen híveik, testvéreik védelmében. Erkölcspolitikai kérdés, melyet nem kezdhet ki a korunkban oly jellemző álliberális relativizmus. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy anyanyelvén hallgathasson igehirdetést, magyarként legyen magyar lelkipásztora, és részesülhessen vallási nevelésben a legalsótól a legfelső szintig. Ide tartozik azonban az ukrajnai tanügyi törvény problémája is, amely szintén a kisebbségi nyelven folyó oktatást sorvasztja el, vagy a délvidéki magyarverések ügye is. Ezen erkölcspolitikai kérdés egyetemes jellegű: ugyanúgy jogsértés az, amikor a Timok-völgyi vlahok nem hallgathatják az ortodox miséket románul, vagy az, hogy például a bulgáriai törököket, a görögországi macedónokat is megkülönböztetés sújtja. Továbbá az egyházak számára funkcionális kérdés is, hiszen leghatékonyabban az anyanyelvűnkön juthat el hozzánk Isten igéje. Nem véletlen, hogy az Apostolok cselekedeteiben (2,6) azt olvashatjuk: a Szentlélek ^«wetvén szólott az első pünkösd ae^m^vai A 7 Európai pünkösd elnevezésképp erre utai. Várjuk azt az időt, amikw kontinensünkön mindenki a saját a.vanyelvén beszélhet, és fogadhatja be az v^t. A testvéregyházak szintén kezdeményezik az egyetemes imanap meghirdetését a Kárpát-medencei magyar egyházak köreiben és templomaiban. Az ökumenikus nagytalálkozóra invitálják a református, evangélikus, katolikus egyházak püspökeit, vezetőit az egész Kárpát-medencéből. Szintén hivatalos az összesen tizenkilenc néppárti EU-képviselő Magyarországról, a Felvidékről és a Délvidékről. Elfogadta a meghívást több közéleti szereplő is, mint például Schmitt Pál, az Európai Parlament alelnöke, a Felvidékről Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, a Délvidékről Ágoston András és Pál Sándor. Várhatóan más politikusok és közismert személyiségek is részt vesznek az imatalálkozón. Az eseményt a Duna Televízió élőben közvetíti. A tudomány szerint kommunikálni az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet, ugyanúgy, mint a közösséghez tartozás, s e kettő elválaszthatatlan egymástól. Mi, magyarok is közösséget alkotunk, éljünk bárhol a világon, s mint minden nemzetnek, nekünk is jogunk van a kommunikáció legalapvetőbb eszközét, nyelvünket használnunk, ápolnunk. ■ Bartucz Katalin POGÁNY? ÓKERESZTÉNY? ORTODOX? GÖRÖG KATOLIKUS? REFORMÁTUS? Az erdélyi Demsus temploma A történelmi Magyarország egyik legfurcsább templomát az erdélyi Hunyad vármegyében, a mai Románia Hunedoara megyéjében, Demsusban - hivatalos román nevén Densusban - találjuk. A Hátszegi-medencében fellelhető építmény keletkezése máig nem tisztázott. Elméletekből viszont sok van. Pogány szertartásokat bemutató római Mars-szentélynek épült? Esetleg ókeresztény templom volt? Magas rangú római katonatiszt sírkápolnája? Vagy az Erdélybe a 13. századtól betelepülő románság első ortodox temploma? Megannyi kétely... Ami viszont biztos: a templomot a középkorban Szent Miklósnak szentelték. Mai formája a 13. században alakult ki. Az építmény téglalap alakú, apszisban végződik, masszív román stílusú toronnyal van koronázva. Kövei a környező római településről, Dácia tartomány központjából, Ulpia Traianából (magyarul Várhely, románul Sarmizegetusa) kerültek ide. A templomot a 14-15. században befogadóképességének növelése céljából megtoldották, de ezek a kiegészítések beomlottak, csak oldalfalai állnak. Szintén középkori harangtornya külön építészeti egységet alkot. A környék nevezetességeit érintő kirándulásunkon pont jókor érkeztünk: az idegen turistákkal igen barátságos görögkeleti hívek éppen a tízórai szent liturgiára készültek, így nyitva volt a templom. A szűk, barlangszerű belső bámulatos. Megcsodálhattuk a 15. században készült freskóit, melyeket később megcsonkítottak, majd levakoltak. Az Erdőelve szinte egészét benépesítő románság ölelésében a dél-erdélyi magyarok évszázadokig hűségesen őrizték saját szigeteiket - egészen a 20. századi területi és az ennek nyomában járó etnikai változásokig. Az 1900-as hivatalos népszámlálás szerint Demsus lakosságának 7,8 százaléka volt magyar, többségük a református felekezethez tartozott. A protestánsok már a 16. századtól közösen használták a templomépületet az ortodoxokkal, a 17-18. századtól pedig a görög katolikusokkal, mert az erdélyi románság többsége egészen a második világháborút követő erőszakos egyesítésig ehhez a felekezethez tartozott. A templom első felújítására a 20. század elején, még a magyar közigazgatás idején került sor. A rekonstrukció az 1960-as évek elején indult újra, és több hullámban folytatódott. A falfestmények is ekkor kerültek napvilágra. A templom jelentőségét mutatja, hogy az UNESCO világörökség-javaslati listáján is szerepel. ■ Rezsabek Nándor A SZERZŐ FELVÉTELE
