Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)

2009-07-26 / 30. szám

Evangélikus Élet MOZAIK 2009. július 26. » 15 A kicsi szép 1. rész: Schumacher világa Néhány hete egy egyházi oktatási rendezvényen az egyik felszólaló - történetesen a feleségem - iskolája bemutatása közben felidézett egy szállóigévé vált könyveimet: A kicsi szép. Mint utóbb kiderült, sokan nem értették az utalást. Pedig Ernst F. Schumacher közgaz­dász műve tényleg nem környezet­­védő aktivisták zugolvasmánya. A The Times című angol napilap iro­dalmi melléklete a második világhá­ború után megjelent száz legna­gyobb hatású könyv közé sorolta. Nem tanulmányoztam át a százas lis­tát, de biztos, hogy soknak a címét nekem is hiába idéznék, nem is­merném. Erről a Schumacher­­könyvről viszont - a rovatgazda fel­kérésére - szívesen írok néhány gondolatot. Ernst Friedrich Schumacher Bonn­ban született 1911-ben, és már az ap­ja is híres közgazdász volt. Angliában tanult, s mivel a nácik hatalomra ju­tása után nem kívánt Németország­ban élni, egy angol farmon telepedett le. Otthon volt a hagyományos köz­­gazdaságtanban, de nem elégedett meg ennyivel: vállalkozásba fogott, gazdálkodni kezdett, újságíró lett. Számos fejlődő ország kormánya ke­reste meg őt, hogy tanácsot kérjen tő­le a vidéki területek fejlesztésével kapcsolatban. 1950-től 1970-ig gazda­sági főtanácsadója volt a brit Nemze­ti Széntanácsnak, amely nyolcszáz­ezer alkalmazottjával a vüág egyik leg­nagyobb szervezete volt. Mire négy évvel halála előtt, 1973- ban megjelent Small Is Beautiful (A kicsi szép) című műve, épp elég ta­pasztalatot gyűjtött a gazdasági élet­ről, a szociális kérdésekről, a harma­dik világról és a jövő feléléséről. A kicsi szép esszék gyűjteménye; többségüket Schumacher az 1960-as években megtartott előadásai alapján írta. Némelyiken érződik, hogy azóta eltelt negyven-ötven év, de legtöbb írása elképesztően frissnek hat. Mint­ha egy kiváló elemző idén tavasszal fogalmazta volna meg a válság lénye­gét, megoldandó problémáinkat. Az i99i-es magyar fordítás alcíme: ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Kézdy Edit Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról. Az eredeti al­cím provokatívabb, valahogy így szól: Közgazdaságtan, mintha az emberek is számítanának. Ebben már nagyon érződik a schumacheri gondolat, amelynek csak egyik mel­lékága a gigantománia kerülése. Ma talán sokan túl élesnek tartják, amit a 20. század legnagyobb hatású közgazdásza, Lord Keynes mondott, de a legtöbb kormány döntéseit ma is azok az elvek határozzák meg, amelyeket az 1930-as gazdasági vál­ság idején fogalmazott meg. A mo­dern makroökonómia megteremtő­je reménykedett benne, hogy hama­rosan eljön az idő, mikor a jót választ­hatjuk, de a gondolatmenetet így folytatta: „Mindennek még nincs itt az ideje. Még legalább száz évig el kell hitetnünk magunkkal és mindenkivel, hogy ami jó, az gonosz, és ami go­nosz, az jó, mert a gonosz hasznos, és a jó nem az. A kapzsiság, az uzsora és a gyanakvás legyenek az isteneink még egy kis ideig. Mert csak ők vezet­hetnek ki bennünket a gazdasági szükség alagútjából a napvilágra.” Schumacher szerint éppen elég ta­pasztalat gyűlt össze, hogy ezt a hiú ábrándot elvessük. Ám ezt nagyon nehéz megtenni. A mai európai - és ezen belül magyar - válságkezelési koncepciót ugyanaz a gondolat ha­tározza meg, mint évtizedek óta a harmadik világot segítő programokat. Még egy kicsit küzdenünk kell, míg a gazdaság meg nem erősödik, míg mindenki gazdagabb nem lesz; és a gazdagság majd leszivárog a társada­lom minden rétegébe. „Ami a legjobb a gazdagoknak, az a legjobb a szegé­nyeknek is.” Nem, ez nem igaz - mondja Schu­macher a harmadik világról, és mon­daná a mai Magyarországról. Attól, hogy a kormány (bármilyen politikai oldalhoz tartozzon is) a külföldi au­tógyárak magyarországi megtelepe­dését segíti, nem lesz jobb sorsa a pe­riférián élő somogyi parasztnak, borsodi munkanélkülinek, de még a központban élő pesti értelmiségi­nek sem. Schumacher volt az első, aki meg­kérdőjelezte, hogy a GDP (bruttó hazai termék) mindenható mutató­szám lenne. A GDP akkor is nő, ha kimondottan ártalmas, romboló árukat termelünk, ha a környezetün­ket pusztítjuk. Schumacher a legváratlanabb pil­lanatokban beilleszt gondolatmene­tébe egy-egy bibliai mondatot: „Van egy forradalmi mondás, amely így szól: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten igéjével.” Az ásványi tü­zelőanyagok kimerülését és a fizikai létünk alapját adó természet el­pusztítását leíró gondolatot így foly­tatja: „Vannak, akik ráébrednek er­re a fenyegetettségre, és azt követe­lik, hogy szűnjön meg a környezet­­szennyezés. Úgy gondolnak a kör­nyezetszennyezésre, mint valami meglehetősen csúnya szokásra, gon­datlan vagy mohó emberek rossz be­idegződésére, akik mintegy áthajít­ják a szemetüket a kerítés fölött a szomszéd kertjébe. Ezek az emberek felismerik, hogy a kulturáltabb visel­kedés némi többletköltséget jelent, következésképpen - vélik — gyor­sabb ütemű gazdasági növekedésre van szükségünk ahhoz, hogy képe­sek legyünk ezt a többletköltséget megfizetni.” A gyorsabb ütemű gazdasági nö­vekedés - teszem hozzá az idézetet befejezve, de Schumacher gondola­tait folytatva - -egy véges méretű bolygón forrásokat teremthet a mű­emlékek felújításához vagy akár modern hulladéklerakók építésé­hez, de hosszú távon garantáltan el­pusztítja fizikai létünk alapjait. Ennyit Schumacher aktualitásáról, legközelebb rátérek a kicsiség di­cséretére. ■ Gadó György Pál ERŐS VÁRAK Csővár romjai Csővár földrajzi és haditechnikai ér­telemben a Felvidéket védő nógrádi erődítések közé tartozott. Napja­inkban Pest megyében találjuk, az azo­nos nevű község külterületén, szinte Nógrád megye határára tapadva. A falu nincs igazán felkészülve a várturizmusra: a várhegyhez vezető út nincs kitáblázva, a lakott terület végén található egyetlen jelzés is félrevezető, rossz irányt szab az uta­zónak. Ha viszont megleljük a vár­ba vezető gyalogutat, sikerrel járha­tunk, és ekkor már a turistajelzések is a helyes irányba visznek. Háromnegyed órányi erdei séta után a hatalmas mészkőcsúcs tetejé­ről fantasztikus kilátás nyílik a Cser­hátra. A13. században emelt vár pe­dig romjaiban is fenséges. Kapu- és la­kótornyának oldalfalai dacolnak az idővel, az egykori lakomákat idéző konyhájának és a külső vár kerek bástyájának alapjai a tapasztalatlan szem számára is kivehetők, a várud­var ciszternájába ma is gyűlik a víz. De a legpompásabbak palotarészének felhőkre néző ablakai. Története szinte mesés. Rablólo­vagok vára volt: a környéket a huszi­tákkal együtt fosztogató és rette­gésben tartó Csői éS Nézsai családé.. Ez utóbbi fiúágának kihalta után ki­rályi birtok lett, majd Mátyás halála után törvénytelen fiára, Corvin János­ra szállt. Utóbb főurak bírták, erősí­tették és szépítették reneszánsz ele­mekkel. A török időben pusztult el, köveit a Prónay-kastély építéséhez hordták el a közeli Ácsára. ■ Rezsabek Nándor Nem a lúd a ludas „Ludas Matyi is tudja, hogy páro­sán szép az élet!” - hirdettetik úton-útfélen. így önmagában - feltéve, hogy férfi és nő házasságára gondolunk - nincs is ezzel a kijelentéssel semmi baj, hiszen mindannyian arra vágyunk, hogy megtaláljuk a másikfelünket, a nekünk rendelt párt, akivel aztán holtomiglan­­holtáiglan együtt élhetünk. Miért ne kívánhatná magának ezt Lu­das Matyi is?! Hogy akkor hol van itt a prob­léma ? Nem, nem a most meg nem nevezett bank ajánlatát akarom elemezgetni; a reklám, annak is a plakátváltozata bosszantott fel, azon szerepel ugyanis eszmefutta­tásom nyitó mondata. Csodálko­zom is, hogy még egyetlen feminis­ta és/vagy az asszonyok, nők joga­it védő szervezet nem tiltakozott el­lene. (Az, hogy az erősebb nem képviselői közül sem hördült fel rajta senki, inkább elkeserít...) Persze elképzelhető, hogy a szóban forgó plakát láttán csak az én fejem­ben játszódott le a következő asszo­ciáció: Matyi egy ludat tart a hóna alatt - Matyi családalapításra gon­dol - ergo leendő asszonytársként Matyi egy „libáról” álmodozik... Értem én, hogy Matyi a Iádtól Ludas, és hogy nem megjeleníteni a tőle elválaszthatatlan jószágot óriási baklövés lenne - de talán ugyanekkora baklövés (ha nem egyenesen az emberi jogok megsér­tése!) lehetőséget adni a fenti kép­zettársításra... ■ - vitális -HIRDETÉS Nyári munkarend az Üllői úton A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájában (1085 Buda­pest, Üllői út 24.) július 27., hétfőtől augusztus 7., péntekig - a nyári sza­badság egy időben történő kiadása miatt - általános munkaleállásra ke­rül sor. Az Üllői út 24. szám alatt található gyűjtemények nyitva tartása: • Az Evangélikus Országos Könyvtár július 27., hétfőtől augusztus 31., hétfőig lesz zárva. Első munkanap: szeptember 1., kedd. ♦ Az Evangélikus Országos Levéltár augusztusban zár be. Első munka­nap: szeptember 1., kedd. Azon a héten, amikor az országos iroda már zárva lesz, július 27-31. között ügyeletet szerveznek, tehát még láto­­gathatóak. Zsoltárok - fotópályázat Az Evangélikus Élet szerkesztősége fotópályázatot hirdet Zsoltárok cím­mel. A pályaművek tematikailag a Biblia bármely zsoltárverséhez kap­csolódhatnak. Egy pályázó legfeljebb öt fotót küldhet be. Minimum 1600x1200 pixel méretű digitális képeket várunk. A beküldési határidő: 2009. augusztus 3., éjfél. A pályázat nyitott, nem jeligés. A képek mellett minden esetben kérjük feltüntetni azt a zsoltár­verset, amelyhez a fotó készült. A beküldési cím: evelet@lutheran.hu. Az első három helyezettet tíz-, hét- és ötezer forintos könyvvásárlá­si utalvánnyal jutalmazzuk, amely a Luther Kiadó könyvesboltjában vá­sárolható le. A beérkezett pályaművekből az EvÉlet augusztus 23-30-ai lapszámában válogatást közlünk. HIRDETÉS____________________________________________________________________________ Hit és cselekedetek a mindennapokban Fébé-konferencia lesz augusztus 20-tól 23-ig a Béthel Evangélikus Missziói Otthonban (2081 Piliscsaba, Széchenyi u. 8-12., tel.: 26/375-218). Jelentkezés írásban Taschner Erzsébet főnök asszonynál. Cím: 1021 Bu­dapest, Hűvösvölgyi út 193.; fax: 1/391-6829.; e-mail: febe@hu.inter.net. Ellátás: 2800 Ft/nap. Ágynemű: 450 Ft. PROGRAM Augusztus 20., csütörtök ♦ 15.30: Szeretetvendégség, bemutatkozás, a kapott igék felolvasása ♦ 17.00: Nyitóáhítat (ApCsel 27,27-44) - Herzog Csaba ♦ 18.00: Vacsora ♦ 19.00: Fakultatív program: filmvetítés, beszél­getés Augusztus 21., péntek ♦ 7.30: Reggeli áhítat - Taschner Erzsébet ♦ 8.00: Reggeli > 9.00: Igehirdetés: Az első gyülekezet (ApCsel 2,44-47) - Mis­­sura Tibor ♦ 10.00: Igehirdetés: Bizonyságtétel Jézusról (ApCsel 3,12-20) - Veperdi Zoltán ♦ 11.00: Bibliakörök ♦ 12.30: Ebéd ♦ 15.00: Igehirdetés: Imádkozás (ApCsel 4,23-31) - Szirmai Zoltán • 16.00: Igehirdetés: Szol­gálat (ApCsel 6,1-7) - Madocsai Miklós • 18.00: Vacsora ♦ 19.00: Fakul­tatív program: filmvetítés, beszélgetés Augusztus 22., szombat ♦ 7.30: Reggeli áhítat - Veperdi Zoltán ♦ 8.00: Reggeli • 9.00: Igehirdetés: Misszió (ApCsel 10,24-33) - Szeverényi Já­nos ♦ 10.00: Igehirdetés: Egyetértésre való törekvés (ApCsel 15,22-29) - dr. Blázy Árpád ♦ 11.00: Bibliakörök ♦ 12.30: Ebéd ♦ 15.00: Igehirdetés: Ellenszélben (ApCsel 16,16-24) - Zászkaliczky Pál ♦ 16.00: Igehirdetés: Az örök élet reménységében (ApCsel 23,11) - Némethné Tóth I. ♦ 18.00: Vacsora ♦ 19.00: Fakultatív program: filmvetítés, beszélgetés Augusztus 23., vasárnap 7.30: Reggeli áhítat - Magassy Vilma • 8.00: Reggeli • 9.00: Morzsasze­dés, úrvacsorái előkészítő - Veperdi Zoltán ♦ 10.00: Istentisztelet úrva­csoraosztással (Lk 17,7-10) - Veperdi Zoltán • 11.30: Ebéd, hazautazás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom