Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-07-26 / 30. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2009. július 26. » 15 A kicsi szép 1. rész: Schumacher világa Néhány hete egy egyházi oktatási rendezvényen az egyik felszólaló - történetesen a feleségem - iskolája bemutatása közben felidézett egy szállóigévé vált könyveimet: A kicsi szép. Mint utóbb kiderült, sokan nem értették az utalást. Pedig Ernst F. Schumacher közgazdász műve tényleg nem környezetvédő aktivisták zugolvasmánya. A The Times című angol napilap irodalmi melléklete a második világháború után megjelent száz legnagyobb hatású könyv közé sorolta. Nem tanulmányoztam át a százas listát, de biztos, hogy soknak a címét nekem is hiába idéznék, nem ismerném. Erről a Schumacherkönyvről viszont - a rovatgazda felkérésére - szívesen írok néhány gondolatot. Ernst Friedrich Schumacher Bonnban született 1911-ben, és már az apja is híres közgazdász volt. Angliában tanult, s mivel a nácik hatalomra jutása után nem kívánt Németországban élni, egy angol farmon telepedett le. Otthon volt a hagyományos közgazdaságtanban, de nem elégedett meg ennyivel: vállalkozásba fogott, gazdálkodni kezdett, újságíró lett. Számos fejlődő ország kormánya kereste meg őt, hogy tanácsot kérjen tőle a vidéki területek fejlesztésével kapcsolatban. 1950-től 1970-ig gazdasági főtanácsadója volt a brit Nemzeti Széntanácsnak, amely nyolcszázezer alkalmazottjával a vüág egyik legnagyobb szervezete volt. Mire négy évvel halála előtt, 1973- ban megjelent Small Is Beautiful (A kicsi szép) című műve, épp elég tapasztalatot gyűjtött a gazdasági életről, a szociális kérdésekről, a harmadik világról és a jövő feléléséről. A kicsi szép esszék gyűjteménye; többségüket Schumacher az 1960-as években megtartott előadásai alapján írta. Némelyiken érződik, hogy azóta eltelt negyven-ötven év, de legtöbb írása elképesztően frissnek hat. Mintha egy kiváló elemző idén tavasszal fogalmazta volna meg a válság lényegét, megoldandó problémáinkat. Az i99i-es magyar fordítás alcíme: ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Kézdy Edit Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról. Az eredeti alcím provokatívabb, valahogy így szól: Közgazdaságtan, mintha az emberek is számítanának. Ebben már nagyon érződik a schumacheri gondolat, amelynek csak egyik mellékága a gigantománia kerülése. Ma talán sokan túl élesnek tartják, amit a 20. század legnagyobb hatású közgazdásza, Lord Keynes mondott, de a legtöbb kormány döntéseit ma is azok az elvek határozzák meg, amelyeket az 1930-as gazdasági válság idején fogalmazott meg. A modern makroökonómia megteremtője reménykedett benne, hogy hamarosan eljön az idő, mikor a jót választhatjuk, de a gondolatmenetet így folytatta: „Mindennek még nincs itt az ideje. Még legalább száz évig el kell hitetnünk magunkkal és mindenkivel, hogy ami jó, az gonosz, és ami gonosz, az jó, mert a gonosz hasznos, és a jó nem az. A kapzsiság, az uzsora és a gyanakvás legyenek az isteneink még egy kis ideig. Mert csak ők vezethetnek ki bennünket a gazdasági szükség alagútjából a napvilágra.” Schumacher szerint éppen elég tapasztalat gyűlt össze, hogy ezt a hiú ábrándot elvessük. Ám ezt nagyon nehéz megtenni. A mai európai - és ezen belül magyar - válságkezelési koncepciót ugyanaz a gondolat határozza meg, mint évtizedek óta a harmadik világot segítő programokat. Még egy kicsit küzdenünk kell, míg a gazdaság meg nem erősödik, míg mindenki gazdagabb nem lesz; és a gazdagság majd leszivárog a társadalom minden rétegébe. „Ami a legjobb a gazdagoknak, az a legjobb a szegényeknek is.” Nem, ez nem igaz - mondja Schumacher a harmadik világról, és mondaná a mai Magyarországról. Attól, hogy a kormány (bármilyen politikai oldalhoz tartozzon is) a külföldi autógyárak magyarországi megtelepedését segíti, nem lesz jobb sorsa a periférián élő somogyi parasztnak, borsodi munkanélkülinek, de még a központban élő pesti értelmiséginek sem. Schumacher volt az első, aki megkérdőjelezte, hogy a GDP (bruttó hazai termék) mindenható mutatószám lenne. A GDP akkor is nő, ha kimondottan ártalmas, romboló árukat termelünk, ha a környezetünket pusztítjuk. Schumacher a legváratlanabb pillanatokban beilleszt gondolatmenetébe egy-egy bibliai mondatot: „Van egy forradalmi mondás, amely így szól: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Isten igéjével.” Az ásványi tüzelőanyagok kimerülését és a fizikai létünk alapját adó természet elpusztítását leíró gondolatot így folytatja: „Vannak, akik ráébrednek erre a fenyegetettségre, és azt követelik, hogy szűnjön meg a környezetszennyezés. Úgy gondolnak a környezetszennyezésre, mint valami meglehetősen csúnya szokásra, gondatlan vagy mohó emberek rossz beidegződésére, akik mintegy áthajítják a szemetüket a kerítés fölött a szomszéd kertjébe. Ezek az emberek felismerik, hogy a kulturáltabb viselkedés némi többletköltséget jelent, következésképpen - vélik — gyorsabb ütemű gazdasági növekedésre van szükségünk ahhoz, hogy képesek legyünk ezt a többletköltséget megfizetni.” A gyorsabb ütemű gazdasági növekedés - teszem hozzá az idézetet befejezve, de Schumacher gondolatait folytatva - -egy véges méretű bolygón forrásokat teremthet a műemlékek felújításához vagy akár modern hulladéklerakók építéséhez, de hosszú távon garantáltan elpusztítja fizikai létünk alapjait. Ennyit Schumacher aktualitásáról, legközelebb rátérek a kicsiség dicséretére. ■ Gadó György Pál ERŐS VÁRAK Csővár romjai Csővár földrajzi és haditechnikai értelemben a Felvidéket védő nógrádi erődítések közé tartozott. Napjainkban Pest megyében találjuk, az azonos nevű község külterületén, szinte Nógrád megye határára tapadva. A falu nincs igazán felkészülve a várturizmusra: a várhegyhez vezető út nincs kitáblázva, a lakott terület végén található egyetlen jelzés is félrevezető, rossz irányt szab az utazónak. Ha viszont megleljük a várba vezető gyalogutat, sikerrel járhatunk, és ekkor már a turistajelzések is a helyes irányba visznek. Háromnegyed órányi erdei séta után a hatalmas mészkőcsúcs tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a Cserhátra. A13. században emelt vár pedig romjaiban is fenséges. Kapu- és lakótornyának oldalfalai dacolnak az idővel, az egykori lakomákat idéző konyhájának és a külső vár kerek bástyájának alapjai a tapasztalatlan szem számára is kivehetők, a várudvar ciszternájába ma is gyűlik a víz. De a legpompásabbak palotarészének felhőkre néző ablakai. Története szinte mesés. Rablólovagok vára volt: a környéket a huszitákkal együtt fosztogató és rettegésben tartó Csői éS Nézsai családé.. Ez utóbbi fiúágának kihalta után királyi birtok lett, majd Mátyás halála után törvénytelen fiára, Corvin Jánosra szállt. Utóbb főurak bírták, erősítették és szépítették reneszánsz elemekkel. A török időben pusztult el, köveit a Prónay-kastély építéséhez hordták el a közeli Ácsára. ■ Rezsabek Nándor Nem a lúd a ludas „Ludas Matyi is tudja, hogy párosán szép az élet!” - hirdettetik úton-útfélen. így önmagában - feltéve, hogy férfi és nő házasságára gondolunk - nincs is ezzel a kijelentéssel semmi baj, hiszen mindannyian arra vágyunk, hogy megtaláljuk a másikfelünket, a nekünk rendelt párt, akivel aztán holtomiglanholtáiglan együtt élhetünk. Miért ne kívánhatná magának ezt Ludas Matyi is?! Hogy akkor hol van itt a probléma ? Nem, nem a most meg nem nevezett bank ajánlatát akarom elemezgetni; a reklám, annak is a plakátváltozata bosszantott fel, azon szerepel ugyanis eszmefuttatásom nyitó mondata. Csodálkozom is, hogy még egyetlen feminista és/vagy az asszonyok, nők jogait védő szervezet nem tiltakozott ellene. (Az, hogy az erősebb nem képviselői közül sem hördült fel rajta senki, inkább elkeserít...) Persze elképzelhető, hogy a szóban forgó plakát láttán csak az én fejemben játszódott le a következő asszociáció: Matyi egy ludat tart a hóna alatt - Matyi családalapításra gondol - ergo leendő asszonytársként Matyi egy „libáról” álmodozik... Értem én, hogy Matyi a Iádtól Ludas, és hogy nem megjeleníteni a tőle elválaszthatatlan jószágot óriási baklövés lenne - de talán ugyanekkora baklövés (ha nem egyenesen az emberi jogok megsértése!) lehetőséget adni a fenti képzettársításra... ■ - vitális -HIRDETÉS Nyári munkarend az Üllői úton A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájában (1085 Budapest, Üllői út 24.) július 27., hétfőtől augusztus 7., péntekig - a nyári szabadság egy időben történő kiadása miatt - általános munkaleállásra kerül sor. Az Üllői út 24. szám alatt található gyűjtemények nyitva tartása: • Az Evangélikus Országos Könyvtár július 27., hétfőtől augusztus 31., hétfőig lesz zárva. Első munkanap: szeptember 1., kedd. ♦ Az Evangélikus Országos Levéltár augusztusban zár be. Első munkanap: szeptember 1., kedd. Azon a héten, amikor az országos iroda már zárva lesz, július 27-31. között ügyeletet szerveznek, tehát még látogathatóak. Zsoltárok - fotópályázat Az Evangélikus Élet szerkesztősége fotópályázatot hirdet Zsoltárok címmel. A pályaművek tematikailag a Biblia bármely zsoltárverséhez kapcsolódhatnak. Egy pályázó legfeljebb öt fotót küldhet be. Minimum 1600x1200 pixel méretű digitális képeket várunk. A beküldési határidő: 2009. augusztus 3., éjfél. A pályázat nyitott, nem jeligés. A képek mellett minden esetben kérjük feltüntetni azt a zsoltárverset, amelyhez a fotó készült. A beküldési cím: evelet@lutheran.hu. Az első három helyezettet tíz-, hét- és ötezer forintos könyvvásárlási utalvánnyal jutalmazzuk, amely a Luther Kiadó könyvesboltjában vásárolható le. A beérkezett pályaművekből az EvÉlet augusztus 23-30-ai lapszámában válogatást közlünk. HIRDETÉS____________________________________________________________________________ Hit és cselekedetek a mindennapokban Fébé-konferencia lesz augusztus 20-tól 23-ig a Béthel Evangélikus Missziói Otthonban (2081 Piliscsaba, Széchenyi u. 8-12., tel.: 26/375-218). Jelentkezés írásban Taschner Erzsébet főnök asszonynál. Cím: 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 193.; fax: 1/391-6829.; e-mail: febe@hu.inter.net. Ellátás: 2800 Ft/nap. Ágynemű: 450 Ft. PROGRAM Augusztus 20., csütörtök ♦ 15.30: Szeretetvendégség, bemutatkozás, a kapott igék felolvasása ♦ 17.00: Nyitóáhítat (ApCsel 27,27-44) - Herzog Csaba ♦ 18.00: Vacsora ♦ 19.00: Fakultatív program: filmvetítés, beszélgetés Augusztus 21., péntek ♦ 7.30: Reggeli áhítat - Taschner Erzsébet ♦ 8.00: Reggeli > 9.00: Igehirdetés: Az első gyülekezet (ApCsel 2,44-47) - Missura Tibor ♦ 10.00: Igehirdetés: Bizonyságtétel Jézusról (ApCsel 3,12-20) - Veperdi Zoltán ♦ 11.00: Bibliakörök ♦ 12.30: Ebéd ♦ 15.00: Igehirdetés: Imádkozás (ApCsel 4,23-31) - Szirmai Zoltán • 16.00: Igehirdetés: Szolgálat (ApCsel 6,1-7) - Madocsai Miklós • 18.00: Vacsora ♦ 19.00: Fakultatív program: filmvetítés, beszélgetés Augusztus 22., szombat ♦ 7.30: Reggeli áhítat - Veperdi Zoltán ♦ 8.00: Reggeli • 9.00: Igehirdetés: Misszió (ApCsel 10,24-33) - Szeverényi János ♦ 10.00: Igehirdetés: Egyetértésre való törekvés (ApCsel 15,22-29) - dr. Blázy Árpád ♦ 11.00: Bibliakörök ♦ 12.30: Ebéd ♦ 15.00: Igehirdetés: Ellenszélben (ApCsel 16,16-24) - Zászkaliczky Pál ♦ 16.00: Igehirdetés: Az örök élet reménységében (ApCsel 23,11) - Némethné Tóth I. ♦ 18.00: Vacsora ♦ 19.00: Fakultatív program: filmvetítés, beszélgetés Augusztus 23., vasárnap 7.30: Reggeli áhítat - Magassy Vilma • 8.00: Reggeli • 9.00: Morzsaszedés, úrvacsorái előkészítő - Veperdi Zoltán ♦ 10.00: Istentisztelet úrvacsoraosztással (Lk 17,7-10) - Veperdi Zoltán • 11.30: Ebéd, hazautazás