Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-07-26 / 30. szám
4 41 2009- július 26. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Egy reménységre hívattunk Krisztusban Ötvenéves az Európai Egyházak Konferenciája Alföldi búcsú Füzesgyarmaton ^ Ha búcsúról beszélünk, elsősorban a katolikus egyház bűnbánó gyakorlatára, a nevesebb búcsújáróhelyekre gondolunk, elég csak a csíksomlyói pünkösdi búcsút említenünk. Evangélikus egyházunkban leginkább a német gyülekezetekben tartottak templombúcsút, annak szentelési évfordulóján, bár Szendrey Ákos néprajzkutató elsősorban a „tótok hosztináját” azaz templombúcsúját emeli ki. Szintén ő említi a protestáns búcsúk közül a debreceni cívisek nagyerdei „kálvinista búcsúját” amelyet állítólag annak emlékére tartottak, hogy elrabolt lányaikat itt mentették meg a váradi basa janicsárjaitól. Az unitáriusok homoródfürdői búcsújáról, amely az újsütetű kenyér ünnepe lehetett, már Orbán Balázs is írt. A Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn, Orbán Balázs síremlékének árnyékában gyűlnek össze 1999 óta a világ unitáriusai, ezzel újjáélesztve az BÁRÓ ORBÁN BALÁZS J LíGWXt 2tlBJ 'runhf m-m Knv.’jtír n* xmi ló lelkészt, főjegyzőt. Ezt követően egy konfirmandus tett bizonyságot hitéről és a hittanórákon tanultakról, ezzel gyarapítva a kicsiny gyülekezet ív: "OJ 'o egykori homoródfürdői búcsút, a magyar Alföld unitáriusai pedig második évtizede találkoznak évről évre Füzesgyarmaton. Az elmúlt hét végén rendezett alföldi unitárius búcsú ünnepi istentiszteletén Papp Gy. László debreceni lelkész hirdetett igét, valamint köszöntötte az éppen húsz éve a gyülekezetben szolgáló Balázsi Lászfelnőtt tagjainak létszámát. A lelkész házaspár missziós munkájának köszönhetően egyre többen találják meg az utat a templom kapuja felé, ám a konfirmációs ünnepségek még mindig igen ritkának számítanak Füzesgyarmaton vagy a hozzá tartozó szórványvidéken. Az alföldi búcsúk alkalmával a gyülekezet megemlékezik évfordulóiról vagy az unitárius egyház jeles személyeiről is. Idén Orbán Balázsnak állítottak emléktáblát születésének száznyolcvanadik évfordulója alkalmából (képünkön). A „legnagyobb székely" katolikus családban született, és csak felnőtt korában tért át az unitárius vallásra. A kalandos életű író, néprajzkutató bejárta a Közel-Keletet, majd tudomást szerezve Athénban a magyar forradalomról, egy szabadcsapattal indult haza, ám Vidinben érte a hír a szabadságharc bukásáról. Ezután a magyar emigránsokat segítette szállással és munkahellyel, sőt Kossuth környezetébe került. 1859-ig nem térhetett haza, mivel a császári hatóságok ellenségnek tekintették. Az abszolutizmus éveit, az enyhülés időszakát arra használta fel, hogy hat év alatt beutazza a Székelyföldet, az akkor még újdonságnak számító fényképezőgéppel meg is örökítve a látottakat. Munkájának eredményeit hat kötetben adta közre A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból címmel. Könyve régi stílusa ellenére még ma is érdekes olvasmány, főleg hogy ő írt először részletesen barcasági evangélikus csángó gyülekezeteinkről. Könyvének megjelenése után Orbán közéleti szereplő lett. A legnagyobb székely a székelykeresztúri választáson elesett a képviselőségtől, de érdekes módon Berettyóújfaluban megválasztották, s így a magyar országgyűlésben képviselhette az 1848- as eszméket. Késői elismerésként 1888-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Orbán Balázs 1890-ben, utódok nélkül hunyt el. ■ Veres Emese-Gyöngyvér Háromszor két keréken északra ^ „Dicsőítjük és áldjuk a Szentháromság Istent, aki megáldotta az Európai Egyházak Konferenciájának munkáját az elmúlt ötven esztendőben” - kezdte ünnepi beszédét Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka a konferencia megalapításának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, amely Lyonban zajlott július 15-20. között a szervezet tizenharmadik nagygyűlésének keretében. Fél évszázad nagy idő egy szervezet életében, s nem könnyű az összegzés. A gyűlés mégsem csak a legutóbbi „plenáris ülés” óta eltelt hat év, hanem az elmúlt ötven esztendő értékelésére is vállalkozott. A különböző szempontokat az a vissza-visszatérő gondolat egyesítette, hogy ez az összeurópai szervezet a legreménytelenebb időkben is a hívő reménység bátorságával igyekezett lebontani a falakat és réseket vágni a kelet és a nyugat közötti szellemi, lelki és fizikai vasfüggönyön. A későbbiekben pedig Krisztus mindeneket átölelő szeretetének jegyében minden idők elválasztó erőivel szemben emelte föl hangját Kelet- és Nyugat-Európa népeinek érdekében. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka a számos eredmény és dokumentum közül az Ökumenikus Chartát emelte ki, s egyben kérte a jelen lévő egyházakat, hogy a charta szellemében és iránymutatása szerint éljék meg sokkal intenzívebben krisztusi egységüket. Szinte minden kompromisszumot mellőzve emelte fel hangját annak érdekében, hogy a római katolikus egyház, illetve az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa ne csak együttműködjön az Európai Egyházak Konferenciájával (EEK), hanem legyen rendes tagja. Bibliatanulmányában Wolfgang Huber püspök, a Németországi Evangélikus Egyház tanácsának elnöke arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy Isten miként békítette meg Krisztusban a zsidókat és a pogányokat. A pogányok immáron nemcsak egyszerűen vendégek, hanem teljes tagjai Isten népének, s így az üdvösség az övék is. Egyebek mellett utalt ezzel arra is, hogy az Európai Egyházak Konferenciájának - és általában az ökumenikus mozgalomnak - falakat lebontó, határokat átlépő, idegeneket testvérekké formáló ereje Krisztusban gyökerezik. Sőt az ökumenikus meghívás csak másodsorban feladat, elsősorban ajándék. Ajándékképpen vagyunk ökumenikusak, s ezt komolyan véve, feladatképpen válunk ökumenikussá - mondja a német evangélikus püspök, hozzátéve, hogy ezt az ökumenikus feladatunkat krisztusi hitünkre épült reménységgel és igazságosságra törekedve tölthetjük be. A reménység, a hit és az igazságosság hármas egysége egyébként áthatotta az egész nagygyűlést. Ennek jegyében utalt Wolfgang Huber földrészünknek hat olyan jelenségére, amelyeket nemhogy nem hagyhatunk szó nélkül, hanem küzdenünk kell ellenük hitből fakadó reménységünkkel. A gazdasági válsággal kapcsolatban az az egyházak feladata, hogy rámutassanak azokra az etikai alapelvekre, amelyek a gazdasági és'pénzügyi struktúrákra és tevékenységekre is érvényesek. Segítenünk kell az Európában letelepedést és munkát kereső bevándorlókat. Az emberi jogok és a vallásszabadság érdekében is fel kell emelni a hangunkat. A klímaváltozás és a környezeti kérdések okán a nagygyűlésnek egyhangúlag el kell köteleznie magát a teremtés jobb szolgálatára. A Krisztusban megbékéltek és békességre hívottak továbbra is foglaljanak állást a nuldeáris fegyverek fejlesztése ellen és a teljes leszerelés mellett. Az úgynevezett közügyek sorának számbavételét a roma kisebbség melletti szolidaritás kötelezettsége zárta. Annak érdekében, hogy az ötvenéves szervezet megújult spiritualitással, korszerű szaktudással és a legnagyobb hatékonysággal tudja betölteni feladatát, a nagygyűlés megalkotta az elkövetkezendő évek fő irányvonalát, amely az alábbiakban nyert összegzést: 1. Hisszük, hogy az EEK továbbra is a kölcsönös tanulásnak és ökumenikus növekedésnek az egyikfóruma annak érdekében, hogy hidak épüljenek, hogy erősödjön az egyházak közötti kapcsolat, valamint a közös bizonyságtétel. 2. Hisszük, hogy az EEK az európai intézményekkel való együttműködés egyik ökumenikus eszköze. 3. Hisszük, hogy az EEK a keresztény egyházak és más vallások közötti párbeszéd egyik platformja Európában. 4. Hisszük, hogy az EEK egyike azoknak a közösségeknek, amelyek lehetővé teszik a bevándorlók, a menekültek és az etnikai kisebbségek tagjai számára, hogy különbözőségüket megélhessék. Annak érdekében, hogy mindez a reménység, a hit és az igazságosság hármas egységének jegyében történjen, a nagygyűlés - negyvenfős központi bizottsága mellett, melyben helyet kapott Rajos Krisztina református delegátusunk is - létrehozott egy olyan tizenöt fős munkabizottságot, amely felülvizsgálja a szervezet eddigi tevékenységét, vízióit, legfontosabb célkitűzéseit, és nem utolsósorban megvizsgálja azokat a strukturális lehetőségeket, amelyek megfelelően szolgálhatják, hogy a szervezet betöltse küldetését. (E munkabizottságban Magyarországról Tarr Zoltán református zsinati tanácsos kapott helyet.) A háromszázhat delegátusból és további több mint négyszáz résztvevőből álló nagygyűlésen a Magyarországi Református Egyházat Karsay Eszter, Tarr Zoltán, Vad Zsigmond, Rajos Krisztina és Hodossy-Takács Előd, a Magyarországi Evangélikus Egyházat Krämer György, Szabó András és Pál Marietta, a Magyarországi Metodista Egyházat ifj. Hecker Márton, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsát (MEÖT) - mint társult tagot - pedig e sorok írója képviselte. A magyar delegátusok - ideértve az erdélyi Kató Bélát és a partiumi Antal Jánost is - aktívan részt vettek a nagygyűlés plenáris ülésein, bizottságaiban, és felhívták a résztvevők figyelmét a szlovákiai nyelvtörvény kisebbséget sértő tartalmára is. „Krisztus a jövőből jön hozzánk, és úgy találkozik velünk, mint teremtő, megbékítő és életet megújító Isten. Krisztus a jövőben él, és onnan találkozik velünk, amikor mi az előttünk valókra reménységgel tekintünk” - hangzott a buzdítás a záró istentiszteleten. ■ Dr. Bóna Zoltán református lelkész, a MEÖTfőtitkára Barátok és rokonok integetésétől kísérve indult Finnországba július 20-án reggel a Hősök teréről három, lelkészcsaládból származó jó barát. A Deák Téri Evangélikus Gimnázium volt növendékei - Balogh Bálint, Bence Győző teológus és Csepregi János - kerékpáron teszik meg az utat. Ötven napig ülnek majd nye-Csepregi János regben. Terveik szerint ötezer kilométert tekernek Szlovákián, Lengyelországon és a Baltikumon keresztül, és ezen az úton is térnek majd haza. A fiatalok több nagyobb kerékpártúra után határozták el, hogy idén egészen Finnországig kerekeznek. Tervük elsősorban erőpróba, de Balogh Bálint örömmel készülnek az útjukon rájuk váró találkozásokra is. S hogy ez a gyülekezetekben is megtörténhessen, dr. Fabiny Tamás püspök ajánlólevelét vitték magukkal. Útjukról - reménység szerint - a http://pedal.freeblog.hu címen tudósítanak majd. ■ Bence Imre felvételei Bence Győző
