Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-07-05 / 27. szám
Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2009- július 5. *• 5 Egyház és állam az átalakuló Európában I*- Folytatás az 1. oldalról A vasfüggöny megszűnése után sokkal könnyebbé vált az országok közötti kapcsolattartás - állapította meg a német származású, de Svédországban élő, az Uppsalai Egyetemen tanító dr. Annette Leis-Peters. Hozzátette: „Az emigráció következtében több kelet-európai gyülekezet tagjainak jelentős részét elveszítette, azokat, akik Nyugat-Európába vándoroltak." Kelet-Németországban a kommunista időszak alatt a protestáns egyházak, amelyekhez történelmileg a népesség nagy része tartozott, kisebbséggé váltak és marginalizálódtak - hangsúlyozta dr. Marianne Subklew német teológus-politológus. Németország egyesítése után a keleti egyházak az egyház és állam közötti kapcsolat nyugati mintáját vették át, olyan régióét, ahol a protestánsok és a katolikusok jelentik a többséget. Tény, hogy „az emberek tömegesen hagyták el az egyházat, ám csak az egyéneket lehet visszanyerni” - zárta mondandóját Subklew. Szombaton az egyetem teológusotthonának éttermében rendezett fogadáson Gáncs Péter püspök köszöntötte a résztvevőket. Beszédében rámutatott a két évforduló fontosságára és az egyházaink előtt álló feladatokra. A vendégek vasárnap délelőtt Szabó-Pap Gabriella vezetésével a budai Vár nevezetességeit tekinthették meg, majd a Bécsi kapu téri gyülekezet istentiszteletén vettek részt, amelyen dr. Fabiny Tamás hirdette az igét angol és magyar nyelven. Az Északi Egyházkerület püspöke beszédében rámutatott, hogy az egy elvesztése kevésnek tűnhet, ám vannak olyanok, akiknek az egy a száz százalék, a legtöbb, a legfontosabb. A jó pásztor is így tekint ránk, egyénekre, gyülekezetekre és egyházakra, hogy a legkisebb elvesztése számára a legtöbb elvesztése lenne. Az úrvacsorái istentisztelet liturgiájában a püspökön kívül Balicza Iván budavári lelkész és Edmund Ratz vett részt. A zárónapon többek között az előadások összegzésére és a konzultácósorozat „üzenetének” eredményeinek megfogalmazására került sor. Ezt hamarosan - minden bizonnyal - magyar nyelven is olvashatjuk. Egyházunk vendégei végül köszönetüket fejezték ki az Evangélikus Hittudományi Egyetem dolgozóinak, akik testvéri szeretettel és magas színvonalon szervezték meg a konferenciát. ■ Orosz Gábor Viktor Korszerűsödő épületek a környezettudatosság jegyében ► A Bakonycsernyei Evangélikus Egyházközség vissza nem térítendő pályázati támogatást nyert el épületeinek fűtés-korszerűsítésére - adtuk hírül nemrégiben lapunkban. A beruházásról Szarka István helyi lelkésszel beszélgettünk.- Három technikai megoldás szerepel A tisztább Bakonyért címet viselő pályázatban: egy föld-víz típusú hőszivattyút, egy vákuumcsöves napkollektort és központifűtést szerelnek be az egyházközség épületeibe. Miért van erre szükség?- A bakonycsernyei gyülekezet alkalmain az 1784-ben épült templom fogadja a legtöbb hívőt. Jelenleg egy huszonöt éves olajüzemű hőlégfúvóval működik a fűtés. Ez már rendkívül elavult, veszélyes, és nem is tudja ellátni a funkcióját. Veszélyessége abban áll, hogy kormoz, illetve ha nem megfelelő az égés, a szén-monoxid visszajuthat az épületbe. Jelenleg úgy használjuk, hogy az alkalmak előtt először felfű tjük a templomot, majd kiszellőztetjük. Istentisztelet közben viszont nem használható a rendszer, így az épület fűtés nélkül marad. A komfort hiánya miatt pedig a téli időszakokban az egyházi rendezvények látogatottsága és száma is csökken. Éppen ezért már nagyon időszerű a korszerűsítés. Az új rendszer használatával a fűtési költségek csökkennek majd, várhatóan tizenöt éven belül térül meg a befektetés, ezenfelül pedig az évek óta a tervek között szereplő óvodaépítés megvalósításához is közelebb visz.- Ennyire fontos a komfort?- Napjainkban már nemcsak azok vannak a templomban, akik esőben, hóban és fagyban is jönnek... Igény van arra, hogy a gyülekezetben is hasonlóan kényelmesen érezzék magukat az emberek, mint otthon. Fontos, hogy ne féljenek attól, hogy ha eljönnek télen a templomba, akkor esetleg megfáznak. Oda kell figyelni arra, milyen a gyülekezet, és mik az elvárások. Ennek következményeként az egyházi közösség összetartó ereje is növelhető. A hosszú téli estéket betöltő egyházi és kulturális események rendezésével fellendülhet a családok és a község társadalmi élete is.- Ki álmodta meg mindezt, és kik segítettek-segítenek a pályázatkészítésben, majd a megvalósításban?- Amikor még teológus voltam, az első szemináriumi dolgozatomat egyháztörténetből a mai Árpás és Mórichida között fekvő hajdani Murselláról írtam. Megdöbbentett, hogy az egykori római város helyén letelepedett premontrei szerzetesek mennyire sok gyakorlati dologgal foglalkoztak. A lelkiség és a gyakorlati munka harmóniában volt egymással. Példájukat követve dolgozom és szolgálok a saját gyülekezetemben. Ebből kifolyólag nagyon érdekel minden technikai és fejlesztési dolog, így én is kivettem a részem a pályázati munkából mint projektvezető, az elnökséggel és a felügyelő úrral együtt. A szakmérnök, Szilicsány Árpádné a pályázat motorja, szívvel lélekkel a jó „ügy” mellett áll. A pályázatot pedig a Pannon Quality pályázatíró cég készítette.- Úgy tudom, a fejlesztés kapcsolódik az egyházközség óvodájához.- A jelenleg működő óvodánk épületét az önkormányzattól béreljük. Két vegyes csoportunk van ötvenhat gyerekkel és hét alkalmazottal. A 3188 lelkes - közülük 1495-en vallották magukat evangélikusnak- Bakonycsernyén erre igény van, ezért saját helyiségre lenne szükségünk az egyházközség területén. A megvalósítás első üteme lenne a jelenleg meglévő épületek fűtésének korszerűsítése. Az óvoda engedélyezési tervei elkészültek, az energiaellátását már a környezettudatos nevelési célnak megfelelően kívánjuk kiépíteni két ütemben.- Miért tekinthető környezettudatosnak ez a vállalkozás?- Az esperesi hivatalt jelenleg egy gáz- és egy vegyes tüzelésű kazán fűti - az utóbbihoz főként tűzifát használunk -, a meleg vizet pedig villanybojler szolgáltatja. A korszerűsítés után a használati meleg vizet és a padlófűtést négy darab napkollektor- a hozzá szükséges berendezésekkel, vezérléssel - biztosítja majd. Ezzel helyettesítenénk a tűzifának mint kimeríthető energiaforrásnak a felhasználását. A napkollektorokkal az átmeneti időszakokban is megoldódna a fűtés, kisebb gázenergia-felhasználás mellett növelhető az épület komfortfokozata, és csökkenthető a károsanyag-kibocsátás.- A pályázatban szerepel, hogy ez a beruházás előnyös lenne a községnek és vonzáskörzetének is. Miként?- Először is nagyon szép környezet az, ami körülvesz bennünket ebben a faluban. Van horgász- és vadászturizmus is a környéken. A gyülekezetünk nemzetközi kapcsolatai miatt - ilyenekből több is van - sokat profitálhatna és fejlődhetne Bakonycsernye. Nagyon szeretnek idejönni a külföldi testvéreink, és ez nemcsak az egyházközségnek jó, hanem a Bakonyért is van. ■ Gombkötő Beáta A bakonycsernyei evangélikus templom Ősi tájak- posztmodern oktatás Tanulmányút Norvégiában Egy uniós pályázatnak köszönhetően a közelmúltban Norvégiában tanulmányozhatta az iskolai oktató-nevelő munkát Máté Zoltán, a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium igazgatóhelyettese. A tanulmányút célpontja Tromso volt, az északi sarkkörön túl fekvő ötvenezres város, amely norvég viszonylatban nagyvárosnak számít. A hét során alkalma nyílt betekinteni ti-A legszembetűnőbb az, hogy a norvég oktatási rendszerre inkább a gyermekközpontúság, mintsem a teljesítményorientáltság jellemző. Iskolalátogatásaink során mindvégig azt tapasztaltuk, hogy az iskolában valóban minden a tanulókért történik. Egyéni fejlesztési tervek szerint minden gyerekkel külön foglalkoznak a tanárok, és segítenek nekik a felzárkózásban. Legnagyobb gondjuk talán Máté Zoltán az egyik iskolában zennégy európai ország - például Német-, Francia-, Olaszország, Belgium, a Cseh Köztársaság, Görögország -, valamint Norvégia oktatási rendszerébe. Az angol nyelvű előadások és diskurzusok jórészt az egyes országok oktatási rendszerének felépítésével, irányítási módjával, illetve a tanítás módszereivel foglalkoztak. A tanulmányút az első perctől az utolsóig igen körültekintően volt megszervezve. A csoport számos általános és középiskolát meglátogatott. Persze jutott idő arra is, hogy a résztvevők kiránduljanak a norvég fjordokba. Máté Zoltán szerint ez egy nap volt a „paradicsomban” A vendéglátók tökéletesen elérték a céljukat, azt, hogy a vendégek viszonylag rövid idő alatt minél többet megtudjanak, meglássanak Norvégia és a többi ország oktatásáról, általános problémáiról, valamint hogy szabad idejükben betekintsenek a norvég emberek életébe, és ismerkedjenek a lenyűgöző természeti csodákkal. Adjuk át a szót a hazánkat képviselő tanárnak:- Véleményem szerint a norvég oktatási rendszer áttekinthetőbb, mint a magyar, szerkezete egységesebb. Norvégiában tíz év az általános iskola, három év a gimnázium. A tankötelezettség hatéves kortól tizenhat éves korig tart, ezen idő alatt az oktatás ingyenes.- azontúl, hogy náluk is egyre több a magatartási zavarral, „diszes” problémákkal, azaz diszlexiával és egyebekkel küszködő gyerek — a külföldről érkezett nagyszámú bevándorló gyermekeinek az integrálása. Természetesen a látottakat, hallottakat szeretném továbbadni a kollégáknak is. Nagy tapasztalatra tettem szert, reményeim szerint betekintést nyerhettem a mi jövőnkbe. Nem is a technikai felszereltségre, a magyar viszonyokkal össze nem hasonlítható iskolai finanszírozásra gondolok, hanem arra a mentalitásra, szolidaritásra, kulturális kisugárzásra, ami összhangot teremt ezeknek a norvég iskoláknak a belső világában. Egy példa: a gyerekek az iskolába érkezve leveszik a cipőjüket, és bent papucsban vagy inkább zokniban közlekednek. Na persze a padló az egész épületben olyan tiszta, hogy enni lehetne róla. Az osztálytermek közepén nagy asztal van, amelyet a tanulók az anyag tárgyalása idején körbeülnek. Hagyományos elrendezést jószerével nem is láttunk. Valóban a gyerekek a főszereplők a norvég iskolákban. „Ez az ő iskolájuk, joguk van itt megkapni a számukra legmegfelelőbb oktatást, nevelést”így szól a norvég oktatás jelszava. ■ G. B. (Nyíregyházi Napló, 2009. június 18.) Önellátásra nevelnek Mintegy negyvennyolcmillió forintból alakít ki foglalkoztató műhelyt halmozottan fogyatékos fiatalok számára a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona; a projektre európai uniós pályázaton nyertek forrást. A munka jellegű foglalkoztatás, az önellátásra nevelés, valamint a kreatív foglalkoztatás képezi az intézmény tevékenységeinek fő vonalát - ennek a magasabb szintű megvalósítását segíti elő a jelenlegi pályázati projekt. A munkálatok során egy olyan agyagozó és gyertyaöntő műhelyt alakítanak ki az intézmény pinceszintjén, amely teljesen akadálymentes, a fogyatékkal élők igényeit maximálisan kielégíti, és alkalmat teremt az agyagozáson és gyertyaöntésen keresztül a hasznos munka élményének megélésére, a kreatív készségek és a manipulációs készség fejlesztésére. A műhelyt a tervek szerint november 30-án adják át. M MTI