Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-11-22 / 47. szám
14 •« 2009- november 22. krónika Evangélikus Élet ISTENTISZTELET-KÖZVETÍTÉS A MAGYAR RÁDIÓBAN ERŐS VÁRAK Bemutatkozik a Budavári Evangélikus Egyházközség A budai evangélikusság egyidős a reformációval. Ezt a megállapítást a reformáció kori adatok támasztják alá, s igaz még akkor is, ha a Budavári Evangélikus Egyházközség az 1844. évet tartja számon megalakulása esztendejeként. A török hódoltság és az ellenreformáció miatt a folytatás csak háromszáz év elmúltával vált lehetővé, a türelmi rendelet (1781) után. A budai evangélikusság Mária Dorottyának - József nádor élő hitű, evangélikus feleségének - köszönhetően formálódott gyülekezetté. A gyülekezet 1844-ben meghívott első lelkésze Bauhofer János volt. 1847-ben felépült a Dísz téren az első templom, amely negyvennyolc évig nyújtott otthont a budavári evangélikusoknak. A templom telkére azonban igényt formált az állam, hogy ott építse fel a Honvédelmi Minisztériumot. Nehéz tárgyalások során sikerült megegyezni, és a kisajátított és lebontásra ítélt templomért cserébe újat épített a honvédség a Bécsi kapu téren. Ez a templom 1895- ben Kallina Mór tervei alapján épült fel neoklasszicista stílusban, iskolával és lelkészlakással, és azóta lelki otthona a budavári evangélikus gyülekezetnek. AII. világháború súlyos veszteséget okozott a közösségnek. 1944. december 31-én a budai várat sújtó bombázás során a templom és az iskola, valamint a lelkészlakás jelentős károkat szenvedett, életét veszítette a gyülekezet lelkésze, Varsányi Mátyás, segédlelkésze, Bagár Iván, valamint az egyházfi, Kiss Márton és családja. A romok között 1945-ben tartott első húsvéti istentisztelet mégis azt jelezte, hogy a gyülekezet élni akar. Az iskola már nem épülhetett újjá, mert romjaiban is államosították, s a templom is veszített eredeti pompájából. De ma is - többszöri felújítás és átalakítás után - kedves és szeretett lelki otthona a gyülekezetnek. A budavári egyházközség földrajzilag az I. és a II. kerület területén működik, de többen más kerületben laknak. A nyilvántartásban több mint ezernyolcszáz család neve szerepel, így az egyházközség lélekszáma megközelítőleg háromezer fő. Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban November 29- én, advent első vasárnapján 10.04-től istentiszteletet hallhatunk az MRi - Kossuth Rádió hullámhosszán Budavárból. Igét hirdet Balicza Iván igazgató lelkész. Gyülekezetünk életét a jól működő kisközösségek jellemzik. Vasárnaponként három istentisztelet van templomunkban, hét közben pedig tizenhét különböző csoport jön össze bibliaórákra, imaórára, hittan- és ifjúsági órákra. Négy lelkész végzi a szolgálatokat: Balicza Iván igazgató lelkész, Bence Imre esperes, dr. Fabiny Tamás püspök és Bencéné Szabó Márta kisegítő lelkész. A feladatok végzésében, diakóniai munkában, gazdasági kérdésekben, programszervezésben, tájékoztatásban, zenei életben a presbiterek és különböző munkacsoportok segítenek. Valljuk az előttünk jártakkal, hogy „nem rejthető el a hegyen épült város”. Istentiszteleti rend ♦ 2009. november 22. Szentháromság ünnepe után utolsó (örökélet-) vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: zPt 3, (3-7)8-14; Ézs 65,17-25. Alapige: Mk 13,24-27. Énekek: 293-, 454-I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Johannes Erlbruch; de. II. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bencéné Szabó Márta; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Szalay Tamás; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Cséfalvay Pál római katolikus; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 6. Grendorf- Balogh Melinda; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Szabó Bertalan; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Szabó Bertalan; IX., Gát utcai katolikus templom de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Nagy Gábor; de. 11. (úrv.) Nagy Gábor; du. 6. (vespera) Missura Tibor; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Szilvia; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó B. András; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Vető István; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Vető István; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Grendorf Péter; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Grendorf Péter; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXIL, Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. dr. Lacknerné Puskás Sára; Pilisvörösvár (református templom) du. 2. Összeállította: Boda Zsuzsa Baráthely evangélikus erődtemploma „A vasút mentén Baráthely, Eczel, Dános mintaszerű községek (...). Lakói (...) túlnyomóan szászok. Miként az északi szászok, ezek is ágostai evangélikusok, s egymástól nagyon eltérő nyelvjárásaik is régies ízűek” — írta 1905-ben a Franklin Társulat A Föld népei című sorozatának Magyarországról szóló kötete. Erdélyben, a Szászföldön járunk, az egykori Medgyes széken, a Trianon előtti történelmi Magyarország Nagy-Küküllő vármegyéjében. Célállomásunk magyarul a Baráthely nevet viseli, románul Brateiu, németül Pretai néven ismert. A település őse, Mons Mariae a közeli Máriadomb lábánál feküdt, írásos források 1283-ban említették először. Az ekkor már álló, háromhajós, késő román stílusú templomot Mária Magdolnának szentelték. Nyomokban még látható falfestményei 1481-re datálhatóak. Gótikus átépítésére, védelmi célokat szolgáló erődítésére az 1500-as években került sor. Vastag várfallal, bástyatornyokkal, kapuráccsal, gyilokjáróval, törésekkel, szuroköntőkkel erősítették meg a templomot. Német nemzetiségű gyülekezete a reformáció időszakától a lutheri tanokat követte. A szász erődtemplom jelenleg használaton kívül áll, pár tucatnyi, hazájában és vallásában megmaradt evangélikus hívének lelkigondozása a közeli Medgyeshez kötődik. Szószéke, keresztelőkútja és Jézus Krisztust ábrázoló oltárképe ennek ellenére is viszonylag jó állapotú. Tornyában három harang lakik. Az erődtemplomhoz hozzáépített barokk kastélyszárny szociális intézményként funkcionál. ■ Rezsabek Nándor Százhuszonöt éves a Keleti A Kárpát-medence legszebb, Európa pedig egyik legnagyobb pályaudvara - akár így is jellemezhetnénk az idén százhuszonöt éves Keleti pályaudvart, amelyet 1884-ben adtak át a forgalomnak. Igaz, akkor még a Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) indóházaként vagy egyszerűbben csak a központi indóházként emlegették, mai nevét ugyanis 1892-ben nyerte el. Több kérdés is tisztázásra vár, ha a Keleti múltját feszegetjük. Először is: mitől keleti a Keleti, hiszen onnan manapság többnyire nyugat felé mennek a vonatok? Persze ez az anomália a Nyugatira is igaz, mert onnan meg többnyire éppen hogy kelet felé futnak ki a sínpárok. Nos, az öt budapesti pályaudvar közül a három legnagyobb - vagyis a Nyugati, a Déli és a Keleti - nem a földrajzi fekvéséről vagy a jelenlegi menetrendről, hanem azokról a vasúttársaságokról kapta a nevét, amelyek száz évvel ezelőtt szállították oda az utasokat. Márpedig a Keleti szoros összeköttetésben állt a Nagyváradot az erdélyi városokkal összekötő Magyar Keleti Vasúttársasággal. Hát innen a központi indóház neve. Mindez a magyar vasúttörténet aranykoraként is említhető időben történt. Az országgyűlés már 1868- ban elhatározta, hogy összeköti a Pesten lévő Nyugati és a Budán lévő Déli pályaudvart, a Duna bal partján pedig egy új, központi pályaudvart épít. Az első elképzelés szerint ez a központi személyszállító indóház a Rákóczi út és a Nagykörút keresztezésénél, a volt Nemzeti Színházzal szemben levő területen létesült volna. A Keleti tehát ugyanúgy a Nagykorúira került volna, mint a Nyugati. Az akkor már létező Józsefvárosi pályaudvar és az újonnan tervbe vett központi indóház közé pedig magasvasutat terveztek, de aztán később pénzhiány miatt ezt nem valósították meg. Hasonló indokok miatt csúszott a Keleti építése is, csak 1881-ben kezdték el. Az akkori munkákat Budapest polgárai nemzeti kérdésként kezelték, ezért aztán a terveket a MÁV nem Bécsben rendelte meg, hanem saját mérnökeivel készíttette el. Ráadásul nem is akárkivel, hanem az 1848-49- es szabadságharc honvéd századosával, Rochlitz Gyula főmérnökkel. A tervei alapján elkészült eklektikus épület a maga idejében Közép-Európa legkorszerűbb pályaudvara volt. Rochlitz Gyuláról azt érdemes tudni, hogy miután a kiegyezést követően hazatért az emigrációból, a Vasútépítési Igazgatóságon vállalt állást, és így a korabeli összes, jelentősebbnek mondható MÁV-építménynek vagy a tervezője, vagy az építésük irányítója volt. Az első dunai összekötő híd és a MÁV vezérigazgatóságának palotája is az ő keze munkáját dicséri. A központi indóház csarnokának vasszerkezetét Feketeházy János tervezte. Róla tudni illik, hogy többek között a budapesti Szabadság híd, az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd és a komáromi Erzsébet híd vasszerkezetét, valamint a mai Corvinus Egyetemnek helyet adó épület és az Operaház tetőszerkezetét tervezte. De ne hagyjuk ki ebből a felsorolásból Lotz Károlyt és Than Mórt sem, hiszen a csarnok falát az ő freskóik díszítik. A főváros ahhoz is ragaszkodott, hogy a központi indóház főhomlokzata a Kerepesi út tengelyébe kerüljön. Ez azonban alaposan megnehezítette a pályaudvar tervezését, hiszen a mocsaras, vizenyős talaj miatt a pályaudvar központi épülete alá egy valóságos erdőnyi, libanoni cédrusból faragott cölöpöt kellett leverni. Ez a fafajta ugyanis víz hatására megkövesedik, és időállóvá válik. Csupán érdekességként írom, hogy a metró Baross téri állomásának építésekor ezeket a cölöpöket teljesen épnek találták. A csarnok méretei impozánsak: területe 16 800 négyzetméter, a fedett csarnok hossza 180 méter, szélessége 42 méter, magassága pedig meghaladja egy tízemeletes házét, hiszen 31,4 méternyi. Az épület - nem is beszélve az akkor még újdonságnak számító villanyvilágításról - lenyűgözte a százhuszonöt évvel ezelőtti látogatókat. Egész Európa a csodájára járt. Ez volt a magyar vasúttörténelem aranykora. Mert akkori eleink építették, és nem leépítették a vasúti vonalakat. ■ Jezsó Ákos A Keleti pályaudvar egy 1912-ben készült képeslapon
