Evangélikus Élet, 2009. július-december (74. évfolyam, 27-52. szám)
2009-10-04 / 40. szám
4 •m 2009. október 4. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Teremtésünnep Zuglóban Előadás-sorozat a keresztény környezetvédelmi értékrendről ^ Folytatás az 1. oldalról Az istentisztelet kezdetén egyházunk Ararát munkacsoportjának vezetője, Kodácsy-Simon Eszter köszöntötte a gyülekezetét, és invitálta közös ünneplésre a televíziónézőket. Az alkalom házigazdájának szavai „A hét nap csodája" című plakátpályázatra beérkezett rajzok előtt hangzottak el. Az alkotásokból összeállított válogatást a bejáratnál tekinthették meg a templomba érkezők. lágban nem kis merészség erről beszélni. Ugyanakkor rávilágított keresztény hitünknek azokra a kincseire (irgalom, felebaráti szeretet, bátorság, bizalom), amelyek mégiscsak segítenek megőrizni a ránk bízott világot. Istentől kapott sáfárságunk (gondnokságunk) tudatában juthatunk harmóniára önmagunkkal és a körülöttünk élőkkel. „Ennek a harmóniának neve van - vette át újra a szót Gáncs Péter -, úgy hívják: Jézus Krisztus. A vele való közösségben teremhetjük meg azokat a Gáncs Péter püspök és Dr. Szabotté Mátrai Marianna püspökhelyettes íMóz 2,15 alapján tartott dialógusprédikációt. Az igehirdetők az ember Teremtőjétől kapott kettős küldetésére világítottak rá, hogy egyrészt művelje, másrészt őrizze a neki ajándékozott kertet, a teremtett világot. „Ha körülnézünk, döbbenten látjuk, hogy a művelés sok helyütt a világ kifosztásává torzult. „Úgy pusztítjuk a körülöttünk lévő világot, mintha nem lennénk mi is szerves részei” - fogalmazott a püspök. Elmondta: mindent és mindenkit magunk alá gyűrve gyakran félreértjük az igénkben hallott, úgynevezett „kultúrparancsot” Elfelejtjük, hogy a munka egyrészt kreatív aktivitás, azaz művelés, másrészt viszont alázatos szolgálat, őrzés. „Kinek van ideje őrzésre?” - folytatta a gondolatot a lelkésznő. Szavaiból kiderült: egy türelmetlen, pillanatok alatt nyerni, győzni akaró vigyümölcsöket, amelyektől gyógyulni kezd majd megsebzett világunk”. Az igehirdetést követően az ünnepnek otthont adó gyülekezet hittanosai jelképes ajándékként egyegy virághagymát adtak át a jelenlévőknek (képünkön). Ez emlékeztetheti a gyülekezet tagjait azokra a gyökereinkre, amelyek minden teremtménnyel való közösségünket jelentik, s arra a hálaadásra, amellyel e napon fordultak a teremtő Isten felé. Az istentisztelet kántori szolgálatát - a tőle megszokott virtuóz orgonajátékkal - Fint a Gergely, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyházzenei Tanszékének vezetője végezte, a liturgiát pedig a Credo együttes modern korálfeldolgozásai színesítették. Az ünnepi héttel kapcsolatos további információk megtalálhatók a http://ararat.lutheran.hu internetes oldalon. ■ JCsCs - SA Féléves előadás-sorozat indult a kereszténység és a környezetvédelem kapcsolatáról az Országos Lelkipásztori Intézet, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) teremtésvédelem munkacsoportja szervezésében Budapesten. A programsorozat keretében az MKPK Felelősségünk a teremtett világért című körlevelében meghirdetett keresztény környezetvédelmi értékrend elemeit fejtik ki részletesen, valamint gyakorlati életbe való átültetésüknek a lehetséges módjait veszik számba - tájékoztatta az MTI-t az Országos Lelkipásztori Intézet. Minden előadásban felvetnek egy-egy elméleti és gyakorlati témát, majd ezt kötetlen beszélgetés követi. A témák között szerepel a körlevél és a „teremtésvédelmi portál” bemutatása, valamint előadás hangzik el Környezeti etikák keresztény szemmel címmel. Szó lesz még a helyi szintű közösségi cselekvés lehetőségeiről, az önkorlátozásról, az „autós és CO-böjtről”, a környezettudatosságról, továbbá az éghajlatváltozásról és a társadalmi rugalmasságról. A teremtésvédelem munkacsoport célja egyrészt a körlevélben leírtak „élővé tétele mindazok számára, akik szeretnének a jelen súlyos környezeti helyzetben ismereteket szerezni a természeti környezettel kapcsolatos gyakorlati és etikai kérdésekről” Másrészt szeretnék aktivizálni az embereket, hogy „tevékenyen vegyék ki részüket a teremtés, a Föld megőrzéséből” Ennek érdekében korábban létrehozták a teremtesvedelem.hu honlapot. Erdő Péter bíboros, prímás, az MKPK elnöke tavaly decemberben a körlevél bemutatásakor azt mondta: a dokumentum üzenete elsősorban az, hogy az emberiség „elveszítette a kontrollt a saját tevékenysége és a saját környezetének az alakulása fölött”. Természetesen az ember sosem volt és sohasem lesz a természet korlátlan ura, de az emberiség kiváltott bizonyos folyamatokat, amelyek mostanra az életlehetőségeit, illetve a következő nemzedékek „fizikai életlehetőségeit is nehezítik, károsítják, veszélyeztetik” - tette hozzá. A bíboros úgy fogalmazott: a teremtő Isten bölcsessége és szeretete fejeződik ki a világmindenségben, s mindaz, amit ő alkotott, az jó, értékes. Ezzel a tisztelettel kell viszonyulnunk az élő és élettelen valósághoz. M MTI Fenntartható fogyasztás Új magyar kutatási eredmények a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott konferencián ► Harmadik alkalommal rendezték meg a környezettudatos és társadalmilag felelős fogyasztói szokásokról szóló tudományos konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetemen. A népes hallgatóság szeptember 24-én is számos új és érdekes kutatási eredményről hallhatott a Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció címet viselő, az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával megvalósult tanácskozáson. A konferencia egyben nyitórendezvénye volt annak a kétéves kutatási folyamatnak, amely a Norvég Alap egymillió eurós támogatásával valósul meg. A tanácskozást Siri Ellen Sletner norvég nagykövet asszony nyitotta meg, aki nemcsak mint adományozó országot képviselte az evangélikus többségű Norvégiát, de előadásában hangsúlyozta, hogy erősen kötődik a skandináv országhoz a fenntartható fogyasztás fogalma: azt ugyanis először az 1994-ben megrendezett oslói miniszteri kerekasztal résztvevői határozták meg. A fenntartható fogyasztás eszerint az „alapvető szükségletek kielégítését és az életminőség javítását szolgáló szolgáltatások és termékek igénybevétele, úgy, hogy csökken a természeti erőforrások és a mérgező anyagok használata, a hulladék- és mérgezőanyag-kibocsátás, így nem fenyegeti veszély a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”. A Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció konferencián közel harminc előadás hangzott el a fenntartható fogyasztás ösztönzőiről, akadályairól, legjobb gyakorlatairól. Az egyik népszerű téma a helyi termékek fogyasztása volt. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszékén dr. Hofineister-Tóth Ágnes egyetemi tanár vezetésével folyó kutatás arra jutott, hogy a bio- és helyi termékek vásárlásának leginkább a magas ár szab gátat. A gödöllői Szent István Egyetem kutatója, Balázs Bálint és Kiss Csilla, a Védegylet nevű civil szervezet munkatársa arra világított rá, hogy a fenntartható fogyasztás végvárainak számító piacok, köztük a budapesti Hunyadi téri piac fennmaradását nemcsak az önkormányzati döntések fenyegetik, hanem az ott áruló kistermelők elöregedése is. A helyi termékek fogyasztását más tényezők is nehezíthetik. A szintén gödöllői kutató, Bodorkós Barbara azt figyelte meg a mezőcsáti kistérségben folyó vizsgálata során, hogy a helyiek személyes ellentétek miatt nem vásárolnak egymás termékeiből. Pedig a helyi közösségeknek nagy szerepük lehet a fenntartható fogyasztás előremozdításában. Több kutatás is érintette a nagy bevásárlóközpontok fenntarthatósági hatásait. A BCE Környezet-gazdaságtani és Technológiai Tanszékének kutatói, Zsóka Ágnes és munkatársai megállapították, hogy a bevásárlóközpontok széles választéka nagyobb költésre sarkallja a vásárlókat: sokszor olyan termékeket is hazavisznek, amelyeket az otthonukhoz közel lévő kis boltban nem vennének meg. A tanszéken folyó kutatás feltárta, hogy a magyar lakosság legnagyobb jövedelmű csoportjai mintegy két és félszer annyit fogyasztanak, mint amennyit elbírna a föld biokapacitása; tehát fogyasztási szokásaikkal kimerítik a természeti erőforrásokat. A kutatók rámutattak, hogy ez olyan mértékű túlfogyasztás, amelyet már nem lehet környezettudatos fogyasztói magatartással kompenzálni. Több kutatás foglalkozott az urbanizáció, a belföldi költözési hullámok fenntarthatósági hatásaival. Szirmai Viktória, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója előadásában az újonnan épülő kertvárosi részek fenntarthatóságával foglalkozott. Csizmady Adrienne és Csanádi Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai elmondták: a lakóhelyválasztás elsődleges szempontja, hogy hasonló társadalmi helyzetűek éljenek a környéken, a környezeti adottságok csak ez után következnek. Ijjas Flóra és Valkó László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói a „vízlábnyom” nemzetközi kutatók által kidolgozott fogalmát, az országok közötti virtuális vízszegénység és -gazdagság koncepcióját ismertették, valamint javaslatot tettek a téma további hazai kutatására. M EvÉlet-infó
